Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-03 / 225. szám

Mjbjlbtz £Zr&jea 194U OKT OB JER 3 Mit álmodik Nagyapó?... (I zenet Kisbaconba) A KSsbaconi határ feltett rozsdássaélü felhők sietnek a Hargita felé. A téli almák már pi- nean mosolyainak Elek nagyapó kisbaconi kort,lében. A fák, aa öreg fáik bölcsen bólo­gatnak a «álban, tudják, hogy azok az édes, fee», piros gyümölcsök Benedek Elek nagy­apó oltásának, ápolásának, gondozásának a gyümölcsei, És tudja a Hargita is, a Cenk Is, a% őr­hegy is Nagyonyeden és Erdélynek minden hegye, vise, fBv»-fája, hogy a szépen csengő, 'drága erdélyi magyar beszéd, magyar gondol­kozás és magyar szív oDtogatója, áipolgatója a tegvibaroeabb és tegszornorubb években Bene- desk Elek vott. Ha Erdély ifjúságának lelkében arannyá érik az évekkel ezelőtt beoltott ér­zés, gondolat, ha a nemzetéhez, fajához való hűség áldozatos, szép cselekedetekre lendíti, része van ebben a drága, nagy Kertésznek, aki akkor állott a gyenge palánták, csemeték melle, amikor az Európán végigpusztitó or­kán Erdéllyel bánt el a legkegyeitlanebbül. Huszonegy éve annak, hogy Benedek Éllek itthagyva budapesti, kényelmes lakását, csa­ládi. baráti környezetét, gondtalan megélhe­tési lehetőségét, hazament Erdélybe. A ré­páknak) vonatok hosszú láncával szemben, visszament oda, ahonnan olyan nagyon sokan eljöttek a könnyebb boldogulás reményében. Visszament, ás azt tűzte ki célul, hogy azt a sok hézagot, amelyet az elmenekülő magyarok gyengítették a magyarság testét, forró szivé­vel és apostoli munkájával fogja betölteni. Csendben kezdett nagy feladatához. Nem verette meg a. nagy dobokat és nem állt ki lámpás pódiumokra .'em. Egyszerűen meg­fogta a Pistikék, Évikék kezét és mesélgo- tett nekik. Csak ennyit tett Benedek Elek. Nem hazafíaskodott és nem kacsintott magas kitünte+ésekért a határon túlra. Nagyapó mesélt. Örök értékű drága gyöngy minden kis meséje, a világ miniden nyelvén •ugyanaz marad. A Cimbora, pedig, Benedek Elek erdélyi gyeríneklapja bétről-hétre vitte a meséket, verseket, az áléit, dermedt szivek­be és s rettenetes ültéitől szinte élettelen Tel­kekbe- a mesék szivárványával vitte a jó birt: ...Vagyunk... létezünk... nemi kell csüggedni! A* a bizonyos mesekirályfi mindig kiállja a próbákat és osak az vész el, aki bízni és re­mélni nem tud már... A gyermekek kezecskéjét fogta meg Elek nagyapó, a gyermekekkel levelezett, tanítva, figyelmeztetve őket a magyar helyesírásra, a magyar történelemre, amiből olyan nagyon kis adag jutott nekik az iskolában és az is nagyrészt elferdítve, meghamisítva. Csak a gyerekekké! törődött. Vékák irt, nekik mesélt, velük levelezett. Ámde a gye­rekek mögött megszámlálhatatlan csapat-ok­ban siettek a szülők is Elek nagyapóihoz, ügy vártáik minden szavát, minden üzene­tét, mént egy kinyilatkoztatást. Ök is követ­ték Elek nagyapót a mesék világába és megtanultak tőle hinni a csodákban. Tűrni, hinni... és várni a csodát... Huszonegy érc annak, hogy Benedek Elek hazament Kisbaconba és augusztus 17-én volt tizenkét évo annak, hogy Íróasz­tala előtt ülve, megbotlott kezében a toll, goromba vonalat húzott végig a papkoson Benedek Elek forró szive elcsendesedett,... Ne bántsuk most a fájó sebeket. Mert, örökké szégyenletes és fájó sebe lesz Er­délynek az, hogy üzéikodő vállalkozóik sajá­tították ki a Cimborát, visszaélve a helyzet-- tel és a nagy emberek olyan gyakran üzleti gyakoris tlenraágávall és Benedek Eleknek súlyos anyagi gondjai voltaic. Erről akkori­ban senki sem tudott, csak akkor néztünk elfehéredve egymásra, miikor a rettenetes hír végigvíHiáicilott Erdélyen. Azutáni, mint ahogyan János vitéz is el­ment Puskáért a Halál országába, — úgy fogta meg Benedek Eltek felesége is férje ke­zét a halálos ágyon. Nagyanyó is elment Nagyapóval a Halál országába, mert nem akarta nála nélkül látni a felkelő és lenyugvó napot. Akikor egyszerre két koporsót vittek ki a kisbacon! temetőbe. A kettős sir fölött Elek nagyapó sir-v«rse így virraszt: ,Jézus tanítványa voltam, Gyermekekhez lehajoltam, A szivemhez felemeltem, f Szeretet re így neveltem.“ ^ Nagyanyó feje fölött pedig a világ leg­szebb vallomása: „Ahová te mégy, oda megyek, És valahol lakai, ott lakom. A te néped az én népem, A te Istened az én Istenem. Ahol meghalsz, ott Italok meg. És ott temettetem él. (Ruth könyve l, 16, 17.)“ ők ketteln most együtt hallják feléjük szál­ló üzenetünket. Mert szép, ünnepi szavakat kell most üzenni Kisbaconba. Szeptember harminca Irkán nyolcvaokettedik évfordulója Elek nagyapó születésnapjának. Igaz, bogy most nagy a' zaj, szerte a vi­lágban. Három világrészben is zugnak az ágyuk és robbannak a bombák, de Kolozsvá­ron, Udvarhelyen és Kisbaconban magyar zászlókat lenget a szél ás mi felszabadult létekkel küldjük el halkszavn, csendes üzene­tünket. Ök ott, a kisbacon; fák alatt meghall­ják, megérzik azt. Megüzenjük Etek nagyapónak, hogy mi, sok-sok ezren unokái, akik az ő szivétől gyűj­töttük meg a lelkünk apró mécseskéit, egy ét­iét, szavát sem felejtettük «L Hogy tovább visszük örökségül azt, amit reánk hagyott, hogy hisszük a meséket és hisszük a csodá­kat és tudjuk, szentül meg vagyunk győződve róla, hogy a Királyfi mindig elnyeri a Ki­rálykisasszonyt, csak ésszel és ügyességgel meg kell küzdeni érte. És azt is üzenjük, hogy ne búsuljon értünk Nagya]>ó és ne féltsen bennünket, mert mi 2 már sohasem térünk le a« ő átjárói, Eifazn­A benrfoui vásárcsarnokokban ás nyilvános piacokon nemrégiben hatalmas falragaszok közölték, hogy a német birodalom fővárosá­ban működő különleges bíróság kát berlini lakost megbüntetett. Az (gyik hét évi fegy- há.aat és 30.000 márka pénzbírságot kapott, a másikat tiz évi f egyházra és 10.000 márka pénzbírságra Ítélte a külöaalegeö rendeltetésű bíróság. Bűnük az volt, hogy élelmiszereket rejtegettek. A Das Reich című tekintélyes német heti­lap megjegyzi, hogy a bíróság a halálbünte­tést csak azért nem, mondatta ki, mert a, két vádlott eddig büntetlen előéletű volt. A hadban álló német birodalom tehát ha­láltel bünteti aa üzérkedőiket, a bűnös áru- haltmazókat, mert a kémekkel és rombolókkal egy kalap alá veszi mindazokat, akik az egyé­ni haszonvágytól indíttatva a belső arevonal ellenálló erejét gyengítik a köz szempontjá­ból múlhatatlanul' fontos élelmiszerek rejte­getésével és rejtett utakon való értékesítésé­vel. A német birodalom véderője könyörtelen lendülettel harcol a fegyveres ancvonalafcon és a birodalmi igazságszolgáltatás épp ily kö­nyörtelenséggel veszi fel a küzdelmet, a belső front ellenségei és árulói ellen. A tét igen magas: a német nép és Európa fennmaradá­sa, jobb jövendője. Aki ez ellen vétkezik a német birodalom bejhő ellenálló erejének gyen- gitésével, irgalomra nem számíthat. Büntetése halál, vagy sokévi fegyház,.... Magyarország és a magyar nemzet is ha­sonló helyzetben van: harcolnia kell megma­radásáért és szebb jövendőjéért. S ebben a küzdelmében számolnia kell a legveszedelme­sebb belső ellenséggel: az üzérrel, aki a nem­zet nagy érdekközösségének parancsain tel­tévé magát, a pillanatnyi önző haszon ked­véért vétkezik a közösség ellen. A magyar igazságszolgáltatás az üzérek ellen viselt had­járatban nem megy el olyan messzire, mint a német birodalom, nenn alkalmazza még a halálbüntetés elrettentő fenyítékét, de mégis drákói könyörtelenséggel sújt le azokra, akik az idők szellemét meg nem értve s azon tel­tévé magukat, a nemzet takarékosan adaaciU kenyérporcióinak rovására a maguk kis egyé­ni pecsenyéjüket igyekeznek megsütni. Ezek rövidesen kínos meglepetéssel veszik észre, hogy elmúltak azok a szép idők, amikor egy kis pénzbírsággal vígan megúszták a közös­ség érdekei ellen- elkövetett kihágás következ­ményeit és lesújtván vonulnak be a börtön falai közé, hogy a rájuk mért tekintélyes büntetést ki töltsék. Nemrégiben életbelépett az 1941. évi X. törvénycikk s nem- árt, ha a spekulánsok st- serát,ada idejében megismeri annak könyör­telen rendelkezéseit. Ennek a törvénynek az a legfontosabb rendelkező«!, hogy a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekményeket a bíró­ság már nem kihágásnak, hanem vétségnek, esetleg bűntettnek veszi és a minősítésnek megfelelően rójja ki a bűnösre a büntetést is. Szükség volt erre a szigorításra. Mert Ma­gyarországnak van annyi élelmiszere és a közellátás szempontjából fontos anyaga, ami helves és ésszerű beosztással, elégséges az or­szág életének biztosítására. Látjuk, bőgj’ a takarékossági rendszabályok fegyelmezett be­morodnnfc és el te tíaCgaattmk néha, de azután mégiscsak meglátjuk a csillagokat a fejünk fölött és nem vétjük el a lépést, és azt is üzenjük, hogy azok, akik olyan nagyon kő­nél állottak a szivéhez, az ő legkedvesebb, székely fiai. Nyi-" József, Tamási Áron, im­már eljutottak oda, ahová ő irányította, bűz ditgatta őket. És a többiek is, apróbb csilla­gai a fekete erdélyi éjszakának, változatlan fénnyel ragyognak. Üzenjük, szülétésnapi, szép üzenettel, hogy mindazok, akiknek vézna, gyermekkezeeskéit megfogta annak idején, biztosan és nyugodtan haladnak céljuk, — a közös cél felé. Min­denki a helyén van... De., néhány szamom őrségváltás mégis tör­tént... Dada, Jenő... Kovács József... Balázs Ferenc... és még néhányra, aiktk a Cimbora első gárdájához tartották... hát igen... ők már azóta bizonyára tisztelegtek Elek nagyapónál odaát... Időben rövid, de értékben annál na­gyobb pályát futottak be és neveik elmnUia- tatlanul ragyognak a« erdélyi csillagok kö­zött Többet aztán nem is üzenünk. A többi már a történelem dolga. A, kisbaconi kettős ár fej- fajához osak egy hálás, könnyes verssort tű­zök bucstraónl. Köszönöm, Elek nagyapó, hogy: ,,Gyönge apród udvarában én is voltam,..“ BÉRCZESNÉ CSŰRÖS EMILTA 1 tartásával kevesebbet fogyasztunk ugyan, mint a normális békeévekben, de azt is be kell ismernünk, hegy szükséget nem szenve­dünk semmiben, amit az áldott magyar föld megterem kezünk munkájának jutalmául. Kevesebbet fogyasztunk, de nem nélkülö­zünk, mert a termelés és fogyasztás egyensi Igának bölcs megteremtésével a rendelkezésre álló erőkészletek elégségesek ahhoz, hogy a nemzet táplálhassa és elláthassa az erővonala­kon küzdő honvédségét és végezhesse a maga sokrétű alkotó munkáját. S ez az egyensúly osak akkor borai fel, ha a nemzet nagy érde­keim magukat Udtevök és a nemzeti sorskö- zösség parancsait egyenesen megtagadók a meglevő készleteket büuös önzéssel elvonják a köz elől és a maguk szennyes Ids üzleteihez teremtenek azokból alapot. Az ilyenekkel szemben a nemzeti közösség nem lehat elnéző. Irgalmatlanul le kell rájuk csapnia, a jogos önvédelem ösztöne parancsol­ja a könyörtelen megtorlást. És az 1941 évi X. t. c. gondoskodik is arról, hogy a bűnösök elvegyek méltó büntetésüket és elvegye & ked­vét mindazoknak, akik mások rovására becs. telén haszonra törnek. Lássuk hát néhány rendelkezését! Három évig terjedhető börtön, hivatalvesz­tés, politikai jogok felfüggesztése és vagyoni elégtétel kiszabása is szerepel a büntetések között. A törvény szerint vétséget követ H as a termelő, aki a termelés keretében rendelke­zésre álló termelési eszközöket nem a törvény vagy remdetetek által elrendelt termények elő­állítására fordítja. Vétkes az a termelő is, aki terményeit nem az előirt terjedelemben vagy eljárással termeli. Ha valaki készletét forga- lombahozat,áltól visszatartja vagy azt szabály- ellenesen és más célból hozza forgalomba a törvény értelmében vétséget követ cd. Bünte, tendő az is, aki a rendelkezésére álló készletet nem a rendes gazdálkodás szabályainak meg­felelő módon, használja fel, vagy nem gondos­kodik készleteinek használható állapotban való tartásáról. A minden jogos igényt kiélégitö készletgaz­dálkodás előfeltétele, hogy a készleteket meg. bízható módon vallják be. Büntetendő cselek­ményt követ el, aki a hatóságok által elrendelt bejelentést elmulasztja, hamis vagy hiányos adatokat jelent be és így a valóságot eltitkol, ja. Büntetik azt is, aki a zár alá vett készle­tet elidegeníti, felhasználja vagy megsemmi­síti vagy más módon igénybevétel alól el­vonja vagy az átadásra, elszállításra vonat­kozó hatósági feDi ivóénak nem tesz elegei. Az ilyen cselekmények elkövetői egy évig ter­jedhető foghrhzal büntethetők. Büntetik nemcsak a cselekményt, hanem a kísérletet is. Ha a tettes árdrágító visszaélés vagy a magyar állam bizottságát és érdekeit veszélyeztető cselekmény miatt már szabad_ ságvesztéssel büntetve volt, úgy a törvény értelmében három évig terjedhető börtönbün­tetéssel sújtható. Három évig terjedhető a börtönbüntetés akkor is, ha a bűntett elkövetésénél SO.OOO pengőt meghalad annak a terménynek vagy terménymennyiségnek, illetve készletn'S ér­téke. amelynek termelését a tettes elmulasz­totta, vagy amellyel kapcsolatban a fent em­lített bűncselekmények valamelyikét elkövette. A bíróság mellékbüntetésként, minden esetben Három évi börtön vár az áruhalmozókra és az üzérekre hivatalvesztést és politikai jogok felfüggesz­tését is megállapíthatja. Bűntett esetén, va. gyoni elégtételt állapíthat, meg a bíróság a,z államkincstár javára. Ezt szabadragveszt-és- büntetésre átváltoztatni nem lehet. * Hangsúlyozzuk, hogy a magyar törvényho­zás és igazságszolgáltatás nem ment él olyan messzire, mint a német birodalomban és egyelőre nem alkalmaz halálbüntetést a spe­kulánsokkal, a nemzeti érdekek árulóival szemben. Amint láthatjuk, gondoskodás tör­tént arról, hogy a társadalom hörcsögei oda kerüljenek, ahová valók: — a börtönbe! FORGOSZINPAD Táray Ferenc, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója uj. eredeti darabot kö­tött le. Cime: „Martűmazi“ s műfaját il­letően veíses tragédia. Szerzője Remsey György, az ismertnevü gödöllői festőmű­vész. A szerzőnek ez lesz az első színpadra kerülő müve. A festő-drámairó darabjától nagy sikert vár a Nemzeti Színház igaz­gatósága. * A. húsz esztendős román megszállás egész ideje alatt ott volt a Nemzeti Színház épüle­tében az alapitő okmány — csakhogy éppen a románok nem tudtak róla. Pedig keresték eleget. Felforgatták az irattárt s mindenfele kutattak. Az alapitó okirat azonban nem ke­rült elő. Most aztán « színház javítási mun­kálatai közben megoldódott a „titoké1^ ama különben nem is volt titok, hiszen sokan tud­tak róla, csak éppen nem voltak hajlandók, elárulni a ,,hódítóknak“. A félemeleti páholy- folyosó padlókockáit javító munkások észre­vették, hogy az egyik kőkocka különös mó­don van helyére Mesríve. Kiemelték s alatta megtalálták az okmányt. A megszállóknak valósággal a lábuk előtt hevert a sokat kere­sett irat — mégsem találták meg. A kolozsvári Nemzeti Színház és Opera művészei délutánonként valóságos napkurát vesznek. Az egyik Mátyás király téri ká- véház terasszán folyik a napozás. Mindig nagy társaság gyűl össze. Megtárgyalják a nap eseményeit, s aztán rátérnek örök sze­relmükre a színházra. Mindez azonban osak addig tart, aanig meg nem jelenik Tompa Pufi, aki a legújabb viccekkel szórakoztat­ja a társaságot. így töltik idejüket. A szí­nészek, várva a szinháznyitást. Addig pe­dig napsugárral pótoljak a reflektorfényt. «• A kolozsvári, Nemzeti Színház legújabb ne­vezetessége a kétméteres faportás. Ő áll majd díszruhában a bejáratnál, Olyan nyomasztó­an magas, hngy máris igen nagy tekintélye van, holott a színház tájékául tudvalévőén elég nehéz tekintélyt szerezni. Érmek különben az is az oka, hogy az egyetlen, aki „felülről mer beszélni“ Táray igazgatóval. Kolozsvár thj. az. ktr. város polgármestere 131082—1941. szám. A VAROS MEZÖGAZDASAGI INGATLA­NAINAK HASZONBÉRBE AD ASA Kolozsvár thj. sz. klr. város gazdasági ügy­osztálya folyó évi október 7.-én, d. e. 11 órai kezdette! nyilvános árverésen bérbeadja a város belterületén fekvő mezőgazdasági jelle­gű ingatlanait, valamint a határban fekvő ki­sebb mezőgazdasági ingatlanait. A haszon­bér] st tartama 3—5 év. Felvilágosítások a gazdasági ügyosztályban (Városháza 32. az szoba) kaphatók. Kolozsvár, 1941 szeptember 27. A polgármester megbízásából: Dr. Segesváry s k. tanácsnok. 35 40 perc rTíarosvdsárhelg perc nagyvárad perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Moayar Légiforgalmi r. t. MALERT léqf járatai vasárnap is közlekednek. 3óelőre gondoskodjék h aI\ffogIaldsró! Mátyás király-tér ¥ sár* Telefon: 35—96

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom