Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-25 / 244. szám

1941. OKI OBE U 25 VER ES ARANY Kik adnak «I és kik vásárolnak ma aranyat és ezüstöt? — Száz' ezer karikagyűrű Magyarország évi szükséglete — Le kell törni az üzérkedést! .Én tudom, áíjom, hogy ee a Minden S hogy minden egyéb hasztalan: Vér és arany, vér és arany/' <Ady.) Kolozsvár, október 24. Megvédett országha­tárunktól messze, százkilométerekre hősiesen harcol a magyar katona, őszi napfény ara­nyosai be szuronyát, itthon ]>edig, ahol rend ás nyugalom van, belső eHeneégeinkbel foly­tatunk küzdelmet. akik életiiniket igyekeznek megnehezíteni Hitványabb ellenség ez a belső, onozwsi, hátulról támad ránk, csecsemők, anyák, betegek és aggok is ellenfelei, nem ir­tózik a vértől, csörög kezében a sárga arany, amiből minői többet szeretne összeharácsolni. Séta az arany körül Ma délután felifedező útra indultunk, kiku­tatni: milyen utat tesz meg ma, amikor hatá­rainkon tel mindenütt vér folyik, a minden­ható arany,.. embertől — emberig.,. Mit csinálnak aranyaikkal, ezüstjeikkel, drágakö­veikké! az emberek, amikor beosztással élünk * kenyérrel, a cukinál és minden közszükség­leti diferi. Mit csinál ilyenkor aranyával a és szegény ? Miért nincs zálogház? Ezt a cikket azzal is kezdhettem volna, hogy néhány nappal ezelőtt levetet ka.ptam, amely­nek Írója — egv özvegyasszony — a posta, takarékpénztári zálogház felállítását sürgeti. A nem mindennapi levélből csak egy részletet közlök: Nem vagyok koldus, mert vem egy há­zacskám és boldogult uram után egy kis nyugdijam. Fiam egyetemre jár s temitta- tása a kedvezmények mellett is sokba kerül. Lányorp karácsonykor megy férjhez. Sze­rény fizetésű tisztviselő veszi el. Hozományt nem igen adhatok, mert házamat nem vág­hatom ketté. Mit tehet egy anya? Van né- Jfány régi családi ékszerem, karkötő, gyűrű, nem nagy értékűek, de megérnek vagy ezer pengőt, ez a pénz pedig sokat jelentene' a fiataloknak. Kölcsönt szerettem volna az ékszerekre felmenni, de zálogház nincs -s a bankok ilyesmivel nem foglalkoznak. Egy zsidó embert küldtek hozzám, aki az éksze­rekért 1250 pengőt ajánlott fel, többet, mint amennyire számítottam.., Eladtam, az ék­szerekéit. ütána jól kisírtam magamat, de az már nemi fontos. De miért nincs agy zá­logház, ahol kölcsönt adtak volna ékszereim, re, Egy év alatt csak letörlesztettem vol­na...“ Az arany ára • •. Nem tartozik; ennek a cikknek a keretébe, hogy a magyar királyi Postatakarékpénztár miért nem áUitott fel eddig Kolozsvárott is egy zálogházat, amely megakadályozhatná, hogy szegényebb magyar családok legkedve­sebb értéktárgyaikat eladogassák, mégha — jó áron is. Egyelőre maradjunk azonban azon az utón, amelyet az özvegyasszony és mások aranya, ezüstje megtesz embertől — emberig... Felkerestem Papszt Gyulát, Kolozsvár leg­régibb óra és ékszerüzletének tulajdonosát. Igen érdekes felvilágositásokat kaptam. — A Budapesti Nemesfém és Drágakőcaar- noknak aa Arkormánybiztosság 4013—1989. sz. rendelkezése alapján működő Árjegyző Bi­zottsága a kereskedők egymá«közti forgal­mára a következő árakat, jegyezte: Feldolgozatlan nyersanyagokra nézve: 1 gr. 14 karátos törtarany, minőség szerint 9,80—10, 1 gr. sztnplafina 28—31, 1 gr. tört platina mi­nőség szerint 26—28, 1 kg. színezhet 295—305, 1 kg. tört ezüst minőség szerint 215—225 pengő. A kész áruk árkalkulációjára nézve: 14 ka­rátos aranyáruk kalkulációja: a törtarany hi­vatalosan jegyzett napi ára, plusz 12% diffe­rencia, plusz gr-ként 8 fUlér fémjelzés! díj, plusz munkadij plusz maximálisan 30% brut­tó haszon. Az ezüst és platina áruk kalkulá­ciója megegyezik az aranyáru kalkulációjával, s megeielij fémjelzés! díjjal és a szokványos differenciával. — Ezzel szemben — világosít az ékszerész — az eladási árak az alábbiak: 14 karátos si­ma, tömör karikagyűrű 15, 14 karátos egyéb aranyán: 14.20—16.20, 800-as ezüst tálca és étkészlet 0.41—0.43, 800-as ezüst dísztárgyak 0.46—0.49 pengő gramonként. „Handle“-k a láthatáron — A való helyzet az, hogy aranyat és ezüs­töt valójában csak az eladási áron vásárol, hatok ... A tört aranyat senki sem adja el a megállapított árban. Mi az államtól nem kapunk aranyat, tehát, magánosoktól kell be­szereznünk. A vásárláshoz engedély kell. tes­sék megnézni! (Kiveszi az engedélyét.) Az engedély mindig csak hat hónapra szól. Ha­vonta jelentést kelü tennem az aranymennyí- -légről, ezenkívül naponta, de legalább heten­ként a rendőrségnek is. Ez rendben van, de az nincs rendjén, hogy engedéhjnélleiUi ,,hand­lé“-k járják be a várost és a megállapított áron felül vásárolják össze az aranyat és ezüstöt... Ki adja el akkor nekem grammon­ként 3—5 pengővel olcsóbban? Hogy hová ke­rül az igy összevásárolt arany, nem tudom. De tény, hogy például Romániában magasabb az ára az aranynak, mint. nálunk s megfigyel­tük, hogy nálunk is sokan „nehezebb árut“ ke­resnek megvételre. Ezalatt arany-cigaretta­tárcákat és egyebet értek! Nincs márkás óra, de elég jegygyűrű sines! — Az ezüstnél ugyanez a helyzet, platina umos, brillfiáneokban alig van forgalom, csak a kisebb értékekben. De nincsenek „márkás óráink“, így Omegái, Doxa, Longkiies stb. órák. Ennek az a magyarázata, hogy Magyarország negyedévi behozatalát 600.000 svájci frank­ban állapították meg, amikor az ország la­kossága nyolc millió volt. Ezt lecsökkentették 500.000 frankra s me. hálást ennek tizennégy millióan vagyunk ... Én egy félév alatt két órái kaptam s volt ötven megrendelőm. Na­gyobb (jaj van azonban a jegygyűrűknél. — Az előirá* szerint csak 5 grammos jegy­gyűrűt szabad forgalomba bazm. Üzletemben állandóan volt 2—300 jegygyűrű. Ma talán tíz vem. Miből) állítsam elő, honnan vegyem az aranyat, amikor kötnek a vétel- és eladási árak. Korlátozások vannak az arany karkö­tőkre. cigarettatárcákra is, bár az utóbbiakat inkább csak azok keresik, akiknek más cél­jaik lehelnek vele. Papszt Gyula megmutatta a „Nemesfém. ipari Közlöny“ legutóbbi számát, amelyben ér­dekes cikk jelent meg éppen a karikagyűrű kérdésről. Megtudtuk, hogy az ország évi ka­rikagyűrű szükséglete“ 100.000 darab. Te. kintéíyeE és örvendetes szám! Azt Írja a szak­lap, hogy ennek a szükségletnek kielégítésére minden eszközt M kell használná és vigyázni arm, hogy a cikk ne kerüljön „spekulativ bevásárlók kezébe". Hatvan — negyvenkettő *— Kolozsvárott hatvan szakmai üzlet, illet ve műhely vatn, ebből 42 zsidó, jelenti ki Papszt- Gyula. Az alkalmazottak száma üzle­tenként 1—2, műhelyenként 6 ember, az ezüst, árugyár mintegy 16 embert, foglalkoztat. Ke­reslet vem, de nincs anyag. A műhelyek kvó­táit ismét leszállították, tehát, a jobb időkre kell türelmesen várnunk. Fontos lenne azon­ban az üzérkedés gyors letörése. ,.A legprímább kő“ barátja 10.000 pengő... Benedek Sándor az ezüstárugyár igazgató­ja is érdekes, felvilágositásokat nyújtott. — Éppen úgy vesznek, mmt eladnak az em­berek. A szegény eladja, amăt nélkülözhet, a gazdag vásárol. Dolgozunk, de nincs elég anya­gunk. Az árak egy év alatt, több, mint száz százalékkal emelkedtek, de még mindig ol­csóbbak. mint például Romániában. A leg­magasabb emelkedés a brüliánsoknál van. Az az egykarátos kő, ami egy évvel ezelőtt körüli- beiül 1000 pengő volt, ma 3000 pengő. A tel­jesen tiszta kékes-fehér kő kardija elérte a 9—10.000 pengőt is. Ez azonban már való­ságos ritkaság. Ilyenben alig van forgalom, nagyon gazdag emberek fektetik ilyen kövek­be a pénzüket. Mii ezüstárukkal foglalkozunk elsősorban, nálunk főként evőkészletek iránt van nagy érdeklődés és a vevőket ki tudjuk elégíteni. Ezzel az arany, ezüst és drágakő után ku­tató utunk be is fejeződik. Mindig volt és lesz gazdag és szegény ember. Özvegy, aki a :ánya boldogságáért megválik a régi családi ékszerektől és üzér, aki a véres napokban komiszul spekulál az arannyal. Hát nem volt igaza Adynak? Vér és arany... TÓTH SÁNDOR ADAKOZZUNK a 99.000 sz. esek k Inpon a Főméltóságu Kormányzóné téli segélyakciójára Rövidesen szabályozzák Ko'ozs, Beszterce-Naszód és Szolnok- Doboka vármegyék folyóvizeit A földmivelésrgyi minisztérium nagy gondot fordif a román uralom 22 éves mu osztásainak kipótolására Kolozsvár, október 24. Koloze-vármegye képviseletében Biró Zoltán dr. vármegyei al­jegyző, ' a kolozsvári kultúrmérnöki hivatal képviseletében pedig Fuchs Károly kir. mű­szaki tanácsos, Toóth László miniszteri osz­tálytanácsos és Ldszloffy Woldemar dr.. a földmivelésügyi minisztérium megbízásából helyszíni szemlél tartottak Kolozsvármegye azon részein, hol, a szeptember elején levonuló árvizek károkat okoztak, A helyszínen meg­állapították azon munkálatokat, amelyek el. végzése folytán a jövendőbeli árvízkárok a minimumra lesznek csökkenthetők. Rövidesen munkálatok fognak megindulni a Sebeskőrös szabályozására Csúcsa—Kisse- bes és Körösfehető könntékén. Hid almás köz­ségben az Almás-patak jelen évben többször kiöntött s az árvízveszély csökkentésére terv­be vették a káros hatású malom-gátat: eltá­volítását és átmetszések létesítését. Szabályozási munkák Múlnak a Nádas-pa­tak völgyében Egeres, Bogártelke, Nádasda- rácz, Sárd és Magyarszent pál községek hatá­rában, A kapusi-patakot is rövidesen szabá­lyozni fogják Szabályozás alá kerül a Borsa-paták Kolozs- borsa és Csomafalva községeik felett, hogy az itt víz alá kerülő rétek és szántók a mező. gazdasági termeié? szolgálatába legyenek ál­líthatók. Gondoskodás történik abban az irányban is, hogy a Kötelendi-patak medre, valamint e patakmellék ágai a Báréi-, a Lárga-tanya’ patakok modre sz árvizek vezetésére alkalmas legyen. A munkálatok 120.000 pengőbe kerül nek. Szabályozás alá kerül a Szamos, fcipó kis- viM ‘medre- is az Uj Sporttelepnél. Erne a földmivelésügyi kormányzat 38.000 pengőt ki is utalt s a munkálatok a kukurmérnöki hi­vatal ellenőrzésévé! meg is indultak. Rövid időn belül megkezdődnek a vizszabá- lyozási munkálatok is, amelyek a Szarnos- folyó kártételeit fogják megakadályozná az állami tanítóképző intézet kertgazdaságánál, A munkálatok elvégzésére a földmivelésügyi kormányzat rövidesen 20.000 pengőt engedé­lyez. A földmivelésügyi minisztérium hordalék, felfogó gátak létesítését is tervbe vette, a ko­pár területek befásitása iránt is történt in­tézkedés. A vármegyében nagyobb arányú sáncolást létesítenek, hogy a patakok ás a fo­lyók feljszapolódását megakadályozzák. A román impérium 22 éve alatt a folyók és patakok kártételeinek megakadályozására majdnem semmi sem történt s ezért kerül a vármegyében is több ezer hold időnként viz alá, megakadályozva az oly fontos termelést. E bajok orvoslására a földmivelésügyi kor­mányzat intézkedésére az előmunkálatok nem. csak Kolozs-vármegyébcn, hanem Szolnok. Dobokéi és Beszterce-Naszód vármegyékben is megindultak. ' Sor kerül Stumosujvár város és Nagyiklőd árvédelmére és szabályozás alá kerül a a Nagyszámot Bethlen fölötti szakasza. A Dipsei és a Melyes-patakok is teljesen rende­zetlenek, ezért ezeket a patakokat is rövide­sen szabályozzák. Amint Fuchs Károly műszaki tanácsos ki­jelentette, báró Bánffy Dániel földművelés­ügyi miniszter is nagy érdeklődést tanúsít a vármegyei árvízkárok iránt és nagy jóindu. latot mutatott a vízügyi kérdések megoldása iránit. A Magyar Élet Pártja bizottságai letárgyalták és el­fogadták a mezőgazdásági törvényjavaslatot Budapest, október 24. A MÉP földművelés- • ügyi, közgazdasági, közlekedésügyi és agrár- csoportja három ülésben foglalkozott a mező­gazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat­tal. A javaslat vitáját báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter felszólalása vezette be, aki a párt általános helyeslése közben ismertette a javaslat célját & alapvető ren­delkezéseit. A felszólalást a javaslat korszak- alkotó fontosságához méltó szakszerű vita követte. Az együttes bizottságok báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter és Bárczay János földművelésügyi államtitkár felszólalá­sai után a javaslatot részleteiben is elfogad­lak. Ttâhni'i nos fa A Keleti Újság mától kezdve min­dennap eljut a keleti hadszíntérnek arra a szakaszáraahol a kolozsvári kerékpáros zászlóalj honvédéi küzde­nek az uj Európáért és a szebb magyar jövendőért. Keledy Tibor dr.-nak. Ko­lozsvár város polgármesterének nemes és figyelmes lelkében fogant meg az a gyöngéd gondolat, hogy a keleti arc- vonalon küzdő kolozsvári honvédeknek minden nap hirt adton a hazai rögön történő eseményekről. E szép elhatáro­zást úgy valósította meg, hogy ötven lappéldányra fizetett elő Kolozsvár pol­gársága nevében. A Keleti Újság szerkesztősége etal­ie alommal tisztelettel, nagyrabecsüléssel és magyar testvéri szeretettel köszönti a harctéren küzdő kolozsvári bajlársa- kat. Ismerjük emberfeletti fáradalmai, kát. csodálattal adózunk a magyar névre dicsőséget árasztó hősiességük­nek. egyéni vitézségüknek és a bennük minden akadályt legázoló magyar ka- fonas teltemnek. Hirt adunk minden napáéról, ami ide. haza történik. Kérjük honvédbajtársain kát. olvassák szeretettel a hazai föld üzenetéi. Ennek a földnek szive féltő szeretettel dobog feléjük és visszavárja őket győzelmesen, épségben, vigasság - ’an. Fontos kérdéseket tárgyalt a 4® tagú országos Stizotfság Budapest, oki. 24. A 42 tagú országos bi ­zottság pénteken délben Ivády Béla, illetőleg Purgly Emii! elnökiésével ülést tartott. A 42. es bizottság Ronkáy Ferenc előadásában le­tárgyalta a mi-mse tér i urmlnak a nyilvános szá ­miadásra kötelezeti vállalatokban a vezető ál. lások betöltéséről szóló rendelet-tervezetét 5 vita során felszólalt Somsics László gróf, Es­terházy Móric gróf, Rassay Károly, Kruáu Ferenc és vitéz Imrédy Béla. Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter kimerítő válasza után a rendelet-tervezetet elfogadták. Jóváhagyta a bizottság a minisztériumnak a meist besűrítésének engedélyhezkötése tár­gyában kiadott rendeletét. A rendelethez hoz­zászólott Petro Kálmán és kérdéseire Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter adott választ. A bizottság vita nélkül elfogadta « minisztéri,im rendelet-tervezetét a Magyar Szent-Korona területén lévő háborús magyar államadósági címletek utólagos letétbehetyezé- séröl. Olcsó és tartós ruhaszövetek gyártására rendezkedik be a magyar szövőipar Budapest, akt. 24. A közellátási misjisatetr arra a megállapításra jutott, hogy a vidéki lakosság általában szegény néprétegének olcsó ruházkodása céljából egyszerű, de tartós szö­vetek gyártása szükséges. A viszonylag olcsó uj szövetanyagot rövidesen forgalomba hoz zák. A szövőipar már be is rendezkedett as nj szövetanyag nagyütemü gyártására. MOS T JELENT MEG rPaqyarorszíq Tiszti Cim- és Rév­líra 1941-----------------------Ara P 17 inatolay: Gróf Csélty Isfvdn (album­alak) — -------------Ara P 2*4 Erdélyünk — Honvédségünk (nags albumain!;)-----------— — Ara P 20 Kapható: miHERUfl Rt. Köngvosztd- fgdn, mdtjjds királg-tér 8. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom