Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)

1941-10-19 / 239. szám

KbixvtWsabb 1941. O KT On EU 19 Kiev lőrlénele Irta S Von Rnssow dr, Kiev aJapitásáuoic pontm ittejőt csak t>*- kezeit lehetne megállapít »111. Mint diák reszt- rette»n a kievi Lvkíanowkábcm, az ugyaeve- veit trog-lodytók betrl'Rng'jaiti flik ki ásatásánál, jwrákot' kőkorszak bel; tetepők nyomaira is dösdtak. FöWkufatók mcgenviákeznfik és leír­ják a kőkorsaafc úgynevezett tre-pitlja-knltn- ráját, amely különösen a kievi vidékre je«- ternkő. Ennek idejét Kr. e. 3000-re teszik. Ez na dőémml. ktwekfejti. mezt'ígazdaságg»! fog- teScozó faj festett-kerátnikájának kultúrája rruft. Hérodotosz napegeitn(iéke»ik törtemeteiben bi­zonyos „Helot*“ városról, amely a mai Kieti városának letelhet meg, bár Csereserbakiuis- kyj tanár szerint Helon város a Poltawa-ke- rűletben volt. Vissza k«#l itt e*nl£kez,n iink arra, hogy az akkori Ukra jna és ne omlik Grr- röyarstág között kifejlett összeköttetés állott fenn és hogy az ukrán papnők már a VII. »»fewdbcm Krisztim előtt elvándorollak De- losba, a meeőgaadaság istennőjének templo­mába, A korintbo«&i múzeumban alkalmam volt egy kis szobrot látni, amely jellegzetesen tárán viseletét ábrásolt, A ptoknneusok ide­jéből spámxvzó egyiptomi Írások megemlékez­nek arról, hogy a Zkmnpnm (Dnyeper) jiort- júm egy — gabonakereskedelméről Mres vé­nás Utaséit, „aihomtan arany hajókon arany setMitmányok mttuHok ki“. (Arany — gabo­nát jelent! A keresztény, apokrif írások megemlítik, hogy Adnry.j Perwozwanyj apostol Észak felé raió vándorlásában megáll! a kievi dom­bon, au* megáldotta és megjósolta, hogy aeon Istm segedelme fog nyugodni. Arab írások­ká® is vannak egyes részletek, amelyek Kiér­né, a I>nyepor-parti, aranyban, búzában és »ózben gazdag váróéra utaltak. Hodruinsts császár korában ismeretes volt, he^y egy nagy város a Dnyeper folyó mellett hazáik, batet, mézet és »körmét szállít más he­lyeikre*. Kiev 862-ben kétségkívül hatalmas város volt. A legenda arról is t.ud, hogy a várost egy, a Poüjánen-Kyj szláv törzsből származó herceg alapkotta. Az első kievi fejedelem, amelyről « történelem megemlékezik, Askold vök, aki Kr. u. 860—870 között uralkodott. Askold «síremlékét még zna is látni teliét Kiev ben, n Dnyeper mellett i hegyek egyikén. A sá rém l ók ■nelfett később egy templom épült és temető létesült, ahol igen sok hires ukrán férfi nyug­szik. A zsidó-bolsevista betolakodók, akik mindent megsemmisítettek, ami az ukránok­nak agait volt, szétrombolták a múltnak est az emlékéi is és a „munkások és vörösgárdis— tél szántára“ parkot, alakítottak belőle. Letűnt Ülök emlékei A IX. század kezdet, óin Kiev a kievi her- eegfiég fővárosa. Az állam hatalma elsősorban Kiev kiépít/«ében nyilvánult meg. Itt meg kell említeni a túlnyomóan Nagy Wladimi r (980— 1015) ídejélien épült tempkamolsat óv kolos­torokat. Vladimir tudvalévőén a keresztény vallást. Ukrajnában állam,vaJíá-á tette. Ezen az- alapon a bizánci hit, tudomány és müvé- s*et téri, hódított Kievben s később megte­remtette a tulajdonképpeni kievi ukrán kul­túra alapjait. Ebből a korból maradi fenn a XT!, szá­zadban Antoni.j Pets' rksky által alapítót! hi­res Petserska Ixtvra kolostor, amely a/ dők fotyamém ér ékes vaH« müvészeti-mipeummá €s görög-ortodox kulturális központtá fejlő­dőit ki. Hatása megérződött az Ukra j vától távoleso vidékeken is. Töriénolimi szempont­ból rendkívül érdekes a Szent-Szófia-1 emplom is, a herceg életéből merített freskóival, va­lamint Saení-Ki ril 1-teroploma, amelyet szín'én fejfestmények diszi revek, kar ószláv fejedelem idején — 1019—1051 között — r templom mellett nagy könyvtár és iskola is átlőtt amelynek 300-nál több tanulója volt. Az ős­régi ukrán törtéi elem és kultúra említett ma­radványait a zsidó-bolsevisták részlten el­pusztították. Ugyanez a sors várt volna a még megmaradt műemlékeknek is, ha a német csa­patok idejében nem jelentek volna meg ezen a területen, Kiev fejedelm, korából maradtak fenn az úgynevezett ..arany kapu“ romjai is. Arany kapónak nevezték azokat a faliakat, melyekre Kiev egyik leghíresebb templomának kupolá­ját építették. A fejedelmi Kiev fénykorának mátok emléke Sziesnt Mihály „sobor“-ja volt. amit a bolsevisták teljesen leromboltak. Régi krónikák Kiev bőségéről A kievi vidék gazdagságáról egy, Szavak ukrán ország hanyatlásáról“ cimü XV. azá- zei.Iboli kézirat emlékszik meg először. A ké­sőbbi litván krónikák igy Írják te a vidék hőségét: „Kiev földje olyan gazdag, hogy ha csak egyszer szántják fel egy pár ökörrel, már gazdag termést hágnák. Mindenütt, gyümölcs­fák, szőlőtőkék nőnek. A kertekben és erdők­ben rengeteg méh van. Oh/ sok az állat a me­zonon és erdőkben, hogy a vad lovakc é$ szarvasokat már csak bőrük miatt vadásszák. A parasztok ezerszámra vadásszák a vad kecs­kéket. A fokjók partjai mentén igen sok a h ód fessek. Madár oh/on sok vast, hogy a f’a~ tolok tavasszal egész hajórakomány kaesd'-ai .tömnek le a folyón. A kid gokat hassal és Imi- é ial táplálják. A rizrk tele vonnál halakkal.“ I A moe/.koviták első betörése Kie.vet elsőiben 1169 március 8-ikán rom­bolt,. szét Surdui Andrij fejedelem, a moszk­vai fejedetemség megalapítója. Ez volt a ké­sőbbi mészkövünk első hadjárata fe betörése Ukrajna fővárosátta. Balcj vezetése alatt. 1240-ben a tatárok pusztították végig a várost. Kiev ekkor sokai veszített, jelentősegéből, mint politika^ fővá­ros. A kulturális és vallásos élet, központja viszont Kiev lett. A Mórok — ellentélben a bolsevistákká] — nagyon türelmesek voltak a vallással és egyházzal szemben. Megkímélték a vallásos művészet alkotásait és nem nyúllak hozzá a meghódított népek szentségeihez. A „testvérsóg“ iskolája Mihelyt Ukrajna a kozák-állam formájában újjászületett, Kievnek ismét, feljött éállaga & újból több lett, mint kulTuratis és vallásos központ. A lengyelek elleni nemzeti harcot az ortodox izmus katóMcizmw- elleni harca csak «ősitette. Az. ukrán hazafiak ezért nagymér­tekben segítették az egyházat és annak isko­láit. Ők alapították a kievi ,<testvérsiga is­koláját, amelyben, mint ,,maga*-akadémián“ a kozákok gyermekeit és az árvákat tanítot­ták és neveli ék A kievi akadémia é- oetrowi akadémia, mint szellem, iskolák egészen a bolsevisták hatalomiakerttléscig femxáJllottak és !. Miklós cárig védelmezői voltak az ukrán ortodox egyház és vallás hagyroábyam&k. .ii akadémiái un színdarabokat is adlak elő a lo-.ákok éleiéből és győzelmeikről, azonkí­vül könyveket nyomtatlak és áUaiánosan szó­vivői voltok az ukrán kultúrának. Az ukrán tudomány magasra emelkedőt és egyenrangú volt a nyugat európai' államok tudományával. /\ f><>9 mAVb a llsotá sai Csillámot (mikét) vagy alkalmi szállításra ke­resek. Jelenleg Kolozsvárom vagyok, miért ifi címet íürgősen kérek a kiadó­hivatalba ,,B. h. gépészmérnök" jeligére A hetruánok nem ismertek fáradságot és nem sajnáltak sem pénzt, sem munkát, hogy Kiévé- templomok és nyilvános épületek Utal megszépítsek. Ezen a területen különösen Zahaidatsnij, Chmelnetzkyj és Mazeppa het- manok tüntették ki magukat. Erre az időre esik az ukrán, ngynevezeít ..kozák barokk“ kifejlődése i,s. Mazeppa megujitotta Pet- serska Lavrát és a kievi akadémiát rendkiviil mogaa azinvonaira emelte. Mazcppu miivé'ok saészólói: a Saeut-Mihály-templiom, a Lavvia csodálatee barokk ajtaja & más alkotások. A ukrán nemzeti géniusz müveit bolsevista tn lommal töltsék ni eg. f ar­Zi néniéi Akadémiai koiozsvári lel« Îorálns német nyelv­tanfolyamai Beiratás: hétköznaponként este 6—8 óráig Deák Ferenc-utca 1 sz, (német üzlethelyiségben). — Be­irat ozási cii( 6 P. Tandíj nincs régi templomokat és a fejedt.-iuiek regj ka tedrálisait heJyreállitotto «- meg te s-zépi (rite. A Kievet díszítő újabb keletű műalkotások közül megem'ithétjiik Ssenl-Andrij templo­mát. amely már kozák-rokokó .stílusban épült a Dnyeper partján. Építője az olasz JUastelli volt. A. bolsevisták zenés kávéházzá alaki tol­ták ál a templomot. Á Szófia-téren emelkedik Chmelnetzkyj, a nagy hetman emlékműve, a besszai ábiai-pia- oou pedig Scwcsfnho, a nagy ukrán köl’ő szobra. Az utóbbival kapcsolatban érdekes, ok tartjuk megemlíteni, hogy a iiájyázat során, amelyen több ukrán szobrász is részt vett . a bolsevisták egy zsidót bíztak meg az emlék­mű építésével. Ez a szobrász nz ukrán nem­zeti megújhodás költőprófétáját ..proletár költő és népvezéi'“-ként ábrázolta. Az ukrán emlékművek és középületek megsenunisi'óse által a be1 --evisták megikiséreltők, hogy az Kuv mindig fővárosa voi: Ukrajna politi­kájának, gazdaságának és kultúrájának, ak­kor te, mikor a kozák-kinszak alatt nem volt a hetmánok székhelye. Már a történcleanelőtt: időklxm fontos gazda-ági csomópont volt ez a varos. A fejedelmek korában Kiev aa égés* akkor, Ukrajna fővárosa és a kelet: barbárok elunj minden hadjárat kiindulópontja voW. A kozákok korában Kiev kulturális és gaz- (fcjeát I központ .szerepét töltő'te be. cgy.-zer- íJUiind szent város volt. ahol a kozákok gyer­mekei tanultak, mielőtt megkezdték volna ka­tonai tanulmányaikat a ,.-zite“-ben. A XIX. Században felső, i-.kvln.ival. nmizet-művelődési, nyilvános és titko- ukrán szervez tej vei és Színházaival a város Ukrajna újjászületésének központjává vált. amely szemb. szállt Orosz­ország elnyomásával és üldö-tetőseivel. Ezzel magyaráz,liatéi, hogy 1917-ben. az uk­rán állam l'elál!'i‘á-ával Kiev isméi az oro­szoktól felszabadult Ukrajna fővárosa lelt. A pedagógiai múzeumban, választót képvise­lőkből megalakult a „centralja* a rada“, a, '•Kő ultrán partement. 1918-ban SkoropOd'ky/ Pav. ki-t In i maiinak válaázlolták meg a Szofia- teuiplom cin t; történelmi téren é- 1919-ben Ugyanott kiáltotta ki a direktórium Galicia csatlakozása folytán az össze- ukrán tarto­mányok ünnepélyes egyesülés#. ... És akárcsak a XTT. században Susdaler Andrij alatt. „ XX. században bolsevistn- moszknvila hordák rohanták meg Kievet. A hárem évig tartó hősies küzdelem, hol a vö­rös. majd. fehér mosz.koviták, hol pedig a len­gve!« k ellen — kimerítették az u.j ukrán ál­kor. I Megalakult az ukrá -szovjet-szociális- fa kő. áisitság Charkopv «zékhellyel, de a bol- sevi-'ák alatt még így sem csökkent Kiev je- !/ nt ős égé elanttyira. fogy az ukrán-szovjet- köztár.-aság sz.ékhe'yéftek rövid idő múlva is­mét Kievei tették meg. A bolsevisták megkísérelték. hogy minden.' le rombol javak és megsemmisítsenek, ami. uk­rán, Ezért Kievnek sokat kellett szenvednie és ez az oka. egyúttal Moszkva ellen érzett gyűlöletének. HAZSARTCS Kötekedő emberré válíta- tik, aki fejfájás, ideges búní-sipnak női gyengél­kedés esetén nem szed megfeleliö szert. K bajok síjén gyorsan ható kitűnő gyógyszer az 13 és 8 os- tyás dobozokban minden gyógyszertárban kapható ALGOt! RATINE egész szervezet óletét fenyegeti. Zenei pony­vával van tele szinte kivétel nélkül minden nyilvánossá,gnak szánt produkció. A magyar zenei kultúra megújítása meg­történt. szélesebb körök,lie való elterjesztése már politikai feladat. S amint a mtizene megújulása a népiből indult ki, akképer a nálunk tapasztalható nagyfokú zenei analfa­bétizmus mev-züiitetése i- a népznnéhől keli merítse erejét. Szociális életünk helyesebb mederbe terelése nem vált támaszt találhat abban, ltogy népi zenekultúránkat tettük meg’ az általános magyar zenekultúra alap­jává. S remélhetjük, hogy a nemzetközi kap­csolatok normalizálódása után a magyar népzene f a belőle kifejlődött magasabb mii zene tovább folytatja diadalmas hódítását az európa; népek közösségében. Nemi felejt ■ hetjiis cl sosem act a szinte diplomáciai jel­legű tevékenységet, melyet a mai magyar muzsika mesterei, s a fiatalabb nemzedék kiváló tagjai magas fokra jutott kultúránk elismertetése érdekében külföldön sikerre! folytatnak. Az eddigi 'tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a külföldi közvéleményt könv nyebb volt meggyőzni az uj magyar muzsika s a r.épi muzsika értekeiről, mint a belföldit. Dohát jól ismerjük az Trás szavát: „Sehe: sincs a prófétáiknak kevesebb becsülete, mint a maga hazájában és házában“. összegezve mármost a zenei politika főbb következményeit, eredményt és haladást e téren csak akkor érhetünk el, ha az oktatás­ügybe és a. népművelésbe azt a, szellemet visz- szük be, mely gyökeréig magában foglalja a népdalgyűjtések eredményeit, újból élő é- hatékony erővé teszi a magyar népzenét, hangversenyteremben és rádióban egyaránt hiztWtja helyét s minden módon elősegíti virágzását, mely egész, szellemi életünk, de különösen zenei művelődésünk virágzását hozza majd meg. RAICS ISTVÁN A maavar zenspolitlka uf feladatai Ami!« Bartók és Kodály a népzene prob­lémáját atz érdeklődés homlokterébe állítot­ta, fojtott indulatokkal folyik a csatározás a két 'észre szakadt zenei közvéleményben. Nem kétséges, bogy melyik félnek vau igaz,, a jövő it él Őszóke előtt. Annak-v, amelyik a nép legmélyebb hagyományainak kibányá- szásával a nemzeti géniuszt teljes tisztasá­gában szólaltatja meg, vagy annak, amelyik felületes, polgári reminiszcenciák makacs megtartásával és ápolásával rideg« elzár­kózott egv testct-lelkct megújító, hatalma- szellemi mozgalom elől ? A két nagy magyar mester immár évtize­dekre menő munkája, amelyhez a tehetséges tp Hitványok: Bárdos La .jós. Farkas Ferenc, Kerényi György, Szervánszky Endre, Ve­ress Sándor és Viski János működése nem csekély mértékben járult hozzá — uj ala­pokra helyezte a művészi magyar zenét . A népdal talajáról szökkent virágba a magyar müzene, magyarság és európaiság csodálatos szintézisében. Kodály Zoltán gyakran idézett klasszikus ,megfogalmazása szerint a népzene „a legtö­kéletesebb zenei kifejezése a nemzeti lélek­nek". Mit látunk azonban mai zenei életünk ben? Népzenéink — a- magyar zenepolitika mostokiisága miatt — még mindig hátrányos helyzetben van, a belőle kiinduló zenei mű­velődés 'felépítése még mindig egyesek n:«- ■íánügve. egyesek buzgalmára van bízva « az -intézményes szervezés, a mindent átfogó nagy zenepolitikai Programm még mindig késik. Már ţ-M'dig azt a helyzetet néhány muzsikus nehéz és fáradságos munkája nem változtathatja meg máról ho'«,apra. Ezért van, hogy a magyar tömegek zenei ellátása egyenesen kétségbeejtő, a, hangszó­rós és zenetérjesztő vállalatok nagy része a tömegek üzletszerű kiszolgálására törekszik, ahelyett, hogy etikusabb magatartással ne­velői fel;- |n>é* í ins állá -zeni előtt. de. génből importált silány zene olyan mérvű szellemi mérgezést okozott, mely már az Sepsttwrvt györgy megj'ci város pelgérmes- terétől. Szám: 91y4—1941. VERSENYTÁRtí Y A LAŞI HÍR»ETMÉNY 1. Nyilvános versenytárgyalást hirdetek a Sepsiszentgyörgy megyei város tulajdonát ké­pező vágóhíd általános javítási és tatarozási munkálataira. 2. Ennek a közizálütásnak a feltó.téjei te­kintetében a jelen hirdetményben felsorolt kikötéseken kivül a Közszállitáai Szabályzat rendelkezései a m. kir. iparügyi miniszter ur által kiadott és érvényben lévő általános, részletes és különleges ajánlati feltételek, ki­kötései érvényesek 3. Az ajánlatot a rendelkezésre bocsátandó ajánlati űrlapnak é? mellékleteinek felhasz­nálásával a jelen hirdetményben, valamint az ezt kiegészítő és fentebb említett többi felté­telekben foglaltak értelmében otykép kell sző- végezni, hogy az ajánlat és mellékletei a szer ződés minden adatát s feltételét tartalmaz­zák 4. Az ajánlatnak a következő mellékleteket kell tartalmaznia: OTI kimutatást, cégkivo­natot iparigazolványt és szabályszerűen ki­töltött ajánlati köiteégvetést. 5. Az ajánlati és költségvetési űrlap, a tel­tételek, tervek, rajzok a megrendelő hivatal helyiségében Sepsiszentgyörgy, gr. Teleki Pál utca 2. sz, II. emelet, 27—28. számú helyisé­gekben lévő műszaki ügyosztájjmá.1 a hivata­los órák alatt megtekinthetők és díjtalanul megszerezhetők. A közszállitással kapcsolatban felmerülő kérdésekre a szükséges felvilágosítáeok a fenti hivatalos helyiségben nyerhetők. 6. A megfelelően elkészített ajánlatokat sér ictlen borítékban elhelyezve, pecséttel lejárva a megrendelő polgármesteri hivatalnál Sepsi­szentgyörgy. gr. Teleki Pál utca 2 szám. I. em. 19. számú irodahelyiségében (iktató) leg­később 1941. október hó 27. napjáig délelőtt 19 óráig személyesen vagy megbízott utján keíl benyújtani. A benyújtott ajánlatok ugyanaznap délelőtt 11 órakor kerülnek nyilvános felbontásra. Sensiszentgyörgy. 1941. évi október hő 8-án. Benedek János s. k, polgármester-h.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom