Keleti Ujság, 1941. október (24. évfolyam, 223-249. szám)
1941-10-02 / 224. szám
IS 41. O KT ober 2 Keilzei Sltsjgg Az érem másik oldala • • • Mit szil Táray Ferenc Fényes Aliz panaszaihoz? Az egyik kolozsvári napilapban, röviddel «weîSfct cikk jelent meg „Fényes Alice búcsaja“ címmel. A cikk méltatja a srinéssaő kiváló képességeit s megra jzolja kivételes, magasba iveié pályafutását. Mindez egésze» természetes. Fényes Aliz megérdemli a me. leg szavakat, hiszen tehetsége itt bontakozott ki előttünk s valóban szivéhez nőtt Kolozsvár közönségének. A színésznő képességeit méltató sorokon kívül van azonban az írásnak, amelyet, mint a cikkből kiderül, éppen Fényes Aliz kérésére irt egy ismert és tekintélyes kolozsvári újságíró, néhány olyan részleté, amelyből kiderül, hogy a cikk íróját nem tájékoztatták megfelelően, a cikk Írója pedig jóhiszemüan leírta az alábbiakat: „Mindenki joggal hihette Kolozsváron, hogy a Nemzeti Színház is módot fog találni ennek a kivételes értékű színésznőnek szerepeltetéséne. Annál is inkább, mert Fényes Aliz v’gszmhári szerződésében előre kikötötte, hogy Kolozsváron rendszeresen vondég- SBörepeini akar. A bucsuzás alkalmával az. ötén írogtudtuk, hogy ez a vendégszereplés nem Fényes Alizon múlott, ő fájlalja a legjobban, hogy d kell válnia a kolozsvári közönségtől, amelynek meleg szeretető bátori. torta, lelkesítette és lehetőséget adott, arra, hogy cs; kugyan „Fényes Alice-á legyen.“ Ezzel kapcsolatosan megkérdeztük a legilletékesebbet, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatóját, Táray Ferencet, aki a követbe, nőket mondotta: — A kolozsvári Nemzeti Színház igyekezett módot találni Fényes Aliz szerepeltetésére. Ő volt az első, akivel tárgyaltam s szóbelileg meg is állapodtunk. Éppen ezért igen nagy meglepetéssel értesültem a pesti lapokból, hogy a művésznő a Vígszínházhoz szerződött. Telefonon érdeklődtem a Vígszínház igazgatóságánál s ott megerősítettek a hirt. A. szerződés vendégszereplésre vonatkozó kikötéseiről semmit som, tudhattam, mert Fényes AHz egyáltalán nem közölte velem, hogy szólyéH megállapodásunk ellenére, más. hova szerződött. Ami, különben a vendégszereplést illeti, n kolozsvári Nemzeti Színház- mát az a helyzet, hogy nem építhetjük fel műsortervünket arra, hogy mikor vm, vagy nincs szálad ideje egy színésznőnek. Ami pedig a kolozsvári közönségtől való fájdalmas elválást illeti, ezt megértőm és méltányolom, de ki kell jelentenem, hogy ez csupán és egyedül Fényes Alizon múlott. A kolozsvári Nemzeti Színház szerződtetni, akarta s ha a művésznő előnybe részesítette a pesti szerződést, én erről igazán vom tehetek. (n. e.) Nétfysznz halálos áldozata van a nîearagti»! orkánnak MEXIKÓ, okt. 1. Nicaraguát súlyos orkán dúlta végig. A halálos áldozatok számát több, mint négyszázra be csalik. (MTI) Harminc munkásházat éaitfet a Népjóléti Szövetkezet MaJcő, október 1. (MTI). A Népjóléti Szövetkezet igazgatóságának ülésén elhatározták, hogy 400.000 pengős keretben 30 munkásházat építenek arra érdemes sokgyermekes mun- Itáscaajádoknak. A szegénysorsuak között tehenet és más háziállatot osztanak ki 15.000 pengős keretben. Ezenkívül szövő-fonó és csuhé feldolgozó üzemet létesítenek. A házak építési költségeinek törlesztése 40 év alatt' történik. ( 85 perc mírosvásárhelvj 40 perc Ragtfvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Magyar Légiforgalmi r. t. MALERT légíjdratai vasárnap is közlekednek, üóelőre gondoskodjék h e-l jiog 1 a 1 ds ró: Mátyás Lirály-tér W sv. Telefon: 35—96 Ezúttal a MagyarVörös- kereszt kén segítségedet október 4.-4h és 5,-éw Á jövőben a háztulajdonosokat terhsük a járda és úttest építési költséaei ElLész^lt Kolozsvár nj »lépitési snaLályi endelete KOLOZSVÁR, október 1. A város műszaki osztálya most készítette el az uj útépítési szabályrendeletet. A szabályzat legfontosabb reendelkezése az, hogy a járdaépítés költségeit a jövőben a háztulajdonosok kötelesek vállalni. A háztulajdonosokat egyébként az uttestépités költségei is terhelik, telkük, illetőleg az úttest szélessége arányában. Az uj szabályrendeletet a műszaki osztály a város legközelebbi közgyűlése elé terjeszti jóváhagyás végett. ► 4 Le'őile feleségéi és veléh/lársál, azután öngyilkos lett a vámfalul állomásfőnök A féltéitenyséfji dráma főszereplőié meghalt, Itéf áldozata a kórházi ágyon ▼ivódik a halállal Szót már, október 1. A azatmármegyei Vámfala községben megrázó családi dráma történt, Széplaki 1st,vám 36 éves álló más főnök lelőtte feleségét és Kovács Sándor forgalmi tisztviselőt, majd halántékon lőtte magát. A férj kiszonvedett, áldozatainak állapotéi súlyos, de nem életveszélyes. A körülmények arra mutatnak, hogy félté- kenységi tragédia, játszódott Le a vámfalui álltaméi! épületében. Áz állomás főnök a hazatérés után néhány nappal vette át a vámfalai állomás vezetéséi és vele jött nála fiz évvel fiatalabb felesége, valamint a házaspár 4 & fél éves Irén nevű egyetiem gyermeke k. Az állomáson teljesített szolgálatot Kovács Sándor forgalmi tisztviselő is, akivel a család igen jó barátságot tartott fenn. Széplakyné szülei látogatására nemrégiben Budapestre utazott ók ezalatt az idő alatt az állomásfő- nők feltünástkettő kedvtelésnek hódolt. Célba- lőni. tanult. Több fegyvert tartott a lakásán, a szekrényében pedig nagyobb mennyiségű puskaport, és sok töltényt, halmozott fel. Az asszony nemrégiben érkezett haza Budáéiról, ahol édesapja vasúti főkalauz. Az áUo- másfonöfc elébe utazott feleségének, alaposan bevásárolt, pálinkát és bort hozatott és az asszony hazatérését, a forgalmi tisztviselővel hármasban elköltött vacsorán ünnepelte. Arról hiányzik a pontos értesülés, hogy történt-c valami összezördülés, vagy féltékejiységi jelenet a házaspár ás a tisztviselő között, innen kezdődőkig azonban a dráma gyors iramban fejlődött ki. Másnap az állomásfőnök el. rdazott Vámfaluról, feleségének azt mondotta, hogy két napos bevásárlási útra indul. Az álloroásfonök azonban izgalmas ponyvaregénybe illő módon még aznap visszatért. A késő esti órákba,n havasi román asszonynak öltözve mezitláh visszatért Vámfalura és az állomás környékén rákiáltott az őr feleségére: — Nagyné, jöjjön velem! — Jézus Mária, a főnök url... — csapta össze a kezét Nagyué. — Mit csinál a főnök ur ebben a maskarában,? A szemmel láthatóan feltűnően izgatott férfi csak ennyit válaszolt: — Azzal most ne törődjék, kövessen engem, tanúra van szükségem! Kisvártatva még egy fiatalember is csatlakozott hozzájuk. így érkeztek az állomás- irodához. A főnök belépett és néhány pillanat mulva gyors egymásután a főnöki lakás felől négy revolverlövés dördült el. Rövidesen Kovács Sándor forgalmi tisztviselő támolrygott ki a lakás felől a vasúti irodába, kezét vérző oldalához szorította. Őt Széplakyné követte, jobb oldala és áz egyik keze szintén erősen vérzett. Kétségbeesetten kiáltozta: — Segítség! A férjem agyonlőtte magát,! A berohant emberek a lakás szobájában a dívámra omolva, halántékán véres sebbel, esz. méletlen, állapotban találták Széplakit Istvánt. Feleségének még volt annyi ereje, hogy távbeszélőn felhívta az avas újvárosi állomásfőnökséget és orvosi segítséget kért. A körorvos motorkerékpáron száguldót,t a helyszínre, intézkedésére kocsin vitték a tragédia három áldozatát a szatmári állami közkórházba, ahol az állomásfőnök anélkül, hogy visszanyerte vakra eszméletét, kiszenvedett. Széplaki mén és a forgalmi tisztviselőn rmitétet hajtottak régre. Valószínűleg mindkettőt megmentik az életnek. Az állomásfőnöki lakást a csendőrség lepecsételte. A szoba falán hala,hn,as nagyított esküvői kép, a Szépiaky házaspár fényképp egybekelésük ünnepéről, amikor bizakodva elindullak az élet felé. A sarokban gramafom- készülék, rajta az utolsó lemez, a cflroq: ,JBgy szép szerálmes májusi éjszaka“. Ves*©ftsiéf| o^ení küzdelem eredménye Maqyarországon Irtás Dr. Sriráky Géza m. hír. főállatarvos, a m. tcir. földmivelósügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének előadója A földművelésügyi kormány m ebek veszettség ellen való kötelező védőoltáséról szóló rendeletét a visszacsatolt erdélyi részekre is kiterjesztette. Az eddigi tapasztalatokból megállapítható, hogy az eboltások végrehajtása különösen városokban sok ne. héeségekbe ütközött, mivel a?, tblulajdono- sok nom isroecr‘ék az oltások jelentőségét és ebeiknek az elrendelt időben való oltásáról nem gondoskodtak. Az ügy elősegítése érdekében a veszettség elten való védekezis hátterét óhajtom az alábbiakban megvilágítani. Az ember közvetlenül, vagy közvetve a háziállatok környezetében él. »Sokan nem gondolnak arra, hogy az állatoknak ebből a közelségéből több betegség veszélye fenyegeti az ember egészségét, amelyek közül egyik rettegett betegség: a veszettség. Még élénk amiékezetlünkben ól egyes családok rémült ijedelme, amikor a megv3szett kutya, vagy macska a család csaknem minden tagját összemarta és ennek folytatásaként a Pasteur-intézetbon az oltások sorozatát kellett elszenvedniök olyan halálfélelem között, hogy esetleg időközben nem-e tör ki rajtuk a veszettség? Borzalmas látványt nyújtott a veszet lovak, szarvasmarhák, de különösen a bikák félelmetes dühöngése. Mindezek a körülmények arra sarkalták a tudományos köröket, hogy olyan, a betegsége.: megelőző' ' eljárást találjanak, amely az ebek fertőző- désémek lehetőségét kizárja, illetve ilyen immunitás (védettség) utján a veszettség kitörését megakadályozz«. A magyar állatorvos-tudomány sikere, hogy Magyarország olyan területein, ahol az ebek veszettség elleni kötelező oltását elrendelték — néhány kiilországi behurcol,ási esettől eltekintve — 1935 óta veszettség nem fordult elő. A veszettség ellen való védekezés alapját a hires francia tudós: Pasteur vetette meg. Eljárásának lényege abból áíllott, hogy a természetes utón fertőződött és megveszett ebek középponti idegrendszerében levő ragályanyagot nyulak agyvelejébe oltotta. Az igy veszettségben elpusztult nyálak gerincvelejét sorozatosan uvulak agyvelejébe vitte be addig a meghatározott sorszámú nyul- példányig, amíg elérkezett az úgynevezett „fix“ ragály any ághoz, amely bármely sorozatban egyforma rövidségü idő eltelte után (hat nap) a veszettség kitörését előidézte. Az igy előállít ott. pontos erősségű ragály* anyagnak az volt a jelentősége* hogy ez csak agyvelőbe való oltás esetén bizonyult nagy megbetegitő képességűnek, inig « bőr alá való oltás alkalmával az emberben ég a házi állatokban nem idézett elő veszettséget. Pasteur ezt a fix ragályauyagot hosszabb- növidc'bb ideig szárítás utján gyengítette és az ilyen gerincvelő-részletekből készített „fejcttel“ sorozatos oltásokat végzett. Majd a magyar Hőgyes professzor a szárítás helyett higitásos eljárással gyöngített módszert honosított meg, ezt a móds zeit állatorvosi használatra a magyar Aujeszky áll® t - orvos-professzor módosította. A közelmúlt evőkben pedig Köves és Kerbler magyar állatorvosok kalbortartalmu glycerinnel állították elő a veszettség elleni oltóanyagot. Ez a jelenlegi oltásokhoz használt oltóanyag fontos előnyökkel rendelkezik. Nincs szükség ugyanis sorozatos oltásokra, mert egyszeri védőoltás kb. egyévi védettséget nyújt, hosszabb útra is jól szállítható és kb. két hétig hatékony állapotban tárolható. Ez aiz oltási eljárás azonban csak úgy biztosit eredményt, ha az összes ebek kivétel nélkül oltásra kerülnek, mait máskülönben a be merni oltott cgyedek a szomszédos külországokból „bekóhorló“ megveszett ebek utján fertőződhet nők és veszettségben megbetegedhetnek. Szeptemberben minden eb beoltandó A vonatkozó miniszteri rendelet úgy intézkedik, hogy Erdély területén a kötelező eboltásokat évenként szeptember l-*Sí október 1-ig kell elvégezni. Ezen időpont országos mégha tarozásra azért volt szükség, hogy igy az öltlóanyagtermelő intézetnek «* aryagterímelősre megfelelő időbeosztás állhasson rendelkezésire. A földművelésügyi komiiámy elsőidben 1934. évben a pásztorebek, 1935-ben a budapesti és budapestkörnyéki, 1936-ban a dunántúli területen levő ebek oltását rendelte el. Ezt a kötelező eboltási rendeletét 1937. és 1.938. évben a csonkaontazág egyéb részei re, 1939 érben a visszacsatolt felvidéki terű letne, majd a folyó év tavaszán Kárpátaljára is kiterjesztették. Az oltások eredménye nagyon kedvezően alakult. Az állatorvosi megfigyelések szerint ugyanis az olyan beoltott ab, amelyet idegen országból „bekóborolt“ veszett eb erősen megnnart, továbbra is egészséges marad. A folyó évi legutóbbi augusztus 25-i hivatalos kimutatás szerint, is Erdély kivévelével Magyarország területén veszettség nem fordult elő, míg ugyanakkor Erdélyben, ahol a kötelező eb- oltást csak jelenleg rendelték el, 4 várme. gye és 1 thj. város fertőzött vszettséggel. Nyilvánvaló tehát, hogy a magyar ebol- tások végrehajtása felbecsülhetetlen jelentőségű közegészség- és állategészségügyi, valamint nagy horderejű gazdasági célokat szolgál, mert ezúton Magyarország a veszettség’ betegségtől és annak „rettegett-' káros következményeitől mentesül. Az ebtulajdonos tehát, aki ebtartását el titkolja és ebét a veszet,ség elleni oltás elől elvonja, illetve kutyáját az elrendelt időben nem oltatja be, vétkezik mind a maga, mind a nagyközönség érdeke ellen. Ezzel a. nemtörődömségével ugyanis a saját, családja és a nagyközönség életét, továbbá a háziállatok biztonságát a veszettség veszélyének teszi ki, másrészt pedig az illető helységre aiz ebzárlati óvintézkedések ' kellemetlenségeit hárithatja. Az ebek beoltásáról mielőbb gondoskodjunk. A zilahi Kir, Törvényszék. P. 1305—1941. sz. HIRDETMÉNY A zilahi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Orbán Sándorné Kürti Juliánná aliparéti lakos részéről az 1911: te. 733. §-ának 1. pontja alapján előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Orbán Sándor, volt mocsolyai lakos holtnaknyilvánitása iráni az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részéire ügygondnokul dr. Gelman István ügyvéd zilahi lakost rendelte ki. Az eltűnt az 1891. évben Bogdándon született: Szülei Orbán László és házastársa Módi Teréz, legutolsó ismert foglalkozása kovács- mester, aki 1929-ben Bucuresttbe távozott és azóta nyoma veszett. Felhívja a kir. törvényszék az eltüntet és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétérő] tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék az adatokat, amelyből az eltűntnek életbenléte megállapít- Írató mert ellenkező esetben a bíróság az ej tüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Köz lömyben történt beiktatását követő naptól számított egy év letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Zilah, 1941 évi május 27. öaPÍán Pongrác* Győző a. k. kir. törvényszéki bíró, P. H, A kiadmány hiteléül: Kozma László ». Ír, /
