Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-14 / 209. szám
t ® _ 1941, SZEPTEMBER 14 A dákó-román kontinuitás az ókori történet megvilágításában Irta: Ivánka Endre dr. egyetemi tanár 35 perc FTCarosvásárhelvj 40 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Magyar Légiforgalmi r. t. HALÉRT légijáratai vasárnap îs közlekedne}?. Dóelőre gondoskodjék hetgfoglalásróí IWáf ysés Irály r- ■' r 1 «sar. Telefon: 35—96 Az PíMyi dako-itmA, kontinuitás a román időkében állami dogma volt, vagy hogy modernebb kifejezéssel éljek.: nemzeti mit- hosz. 'Ezt taiSrSía a mai earfÖyi ifjúság az rtkollák-ban. A magyar tudomány atzt hirdeti, hogy a románság Erdélyben csak a XII. század végén,, a Xlfl. század eleién kezdett bevándorol™, nem is annyira a mai Romániából, hanem attól délre fekvő vidé- kefctól. ÉrfheBő, hogy vannak akiket zavarba hoz ez a hirtelen változás és akik azt hiszik, hogy nekünk, magyaroknak, politikai oknkibói aat kell vallanunk de hogy magában véve épp oly nemzeti maihosz, magyarán megmondva: valótlanság, mint a román felfogás. A magyar tudomány tavaly7, as, Erdéllyel és a rámám kérdéssel fog11 ’kozó tudósok szerves £gy ii f tanúk öd ésével k iáid ha a nagy „Erdély“ ciimiü gyűjtőmunkái, amely forrás- kritikai, nyelvé? 'éti, településtörténeti szempontból világítja meg az egész problémát s a magyar éls a külföldi közvélemény elé tárja a magyar tudomány érvét; ezt követte nemrég a románságra vonatkozó azon okmányok gyűjteménye, amelyekből a románság bevándorlásának történetét rekonstruálni Lehet. A kStovélejmiény most dönthet, a tényállásinak és a bizonyít ökoknak teljes ismeretében. Mindamellett egy nehézség továbbra is femjanarad; mindig könnyebb egy biaonyos valószinfeiég íáitezBtával áh itt ni, hogy vala- nji volt (esetleg egy valahogy elmagyarázott adat alapján), mint bizonyítani, hogy valami nem volt. -Ha ki is mutatja a magyar tudomány, hogy a román» kenézek miképp szívárogtnaík he a XTTT, és XIV. század folyamán, egyelőin határozott lakóhely nélkül. legclőről-legelőre, szállásról-sziállásra vonulva pásztornóneükkel; hogy a hely?cg- névadCshan nincs meg a kontinuitás, mert, a régi ntevdkbt a románság hol avar, hol szláv közvetítéssel vette át, amint azt a nevek nyelvtörténeti vizsgálata kimutatja; hogy a románokat említő krónikások a későbbi vi- ezonyokiaft vetítik vissza a régebbi korszakba — ajkkor még mindig attól lehet tartani, hogy a kkwutHifliatóan bevándorolt románságon kívül a krónikákban található említésektől eltekintve, anélkül, hogy a helység- nevekben nyomtak maradt, volna, mégis voltaik Erdélyben románok, akik mint *■ régi római-dák lakosság — leszármazottjai, töretlen kontinuitásban éltek ezen a földön. Az argumentum ex eilenUs mindig nagyon kényes dolog. Itt kezdődik az ókori történet, szerepe. Mondtuk, hogy nagyon nehéz bizonyítani, hogy valami egy adott időben nem volt. Az argumentum ex silentis talán tényleg kevés erre, de az pozitiv módon bizonyítva van, ha kiszámíthatjuk, hogy az, amiről szó van, egy kérdéses időben megszűnt lenni. Ezt pedig a jelen esetben az ókori történőt többféle módion is teszi. Természetesen, igen nehéz nam savkembermiek egy pár sorban betekintést. adni az e téren föl jó munkába. Ama a tudomány módszereiben nem jártas, de müveit etmiberre talán leginkább meggyőzően halt, aa az (amakógiáik megfontolása. Dácia, a mai Erdély, a Kr. utáni II. század első évtizedében kemény harcok árán —• lett római tartomány; 250 óta kezdik visszavonni a hatámvédő római légiókat, 270-ben végleg feladják Dáciát, a légiókét, pedig és ramani- zált lakosságot egy uj, Moesiából és Thráciából. kihasított provinciába (a Dunától délre) telepítik át, amely a Dacia nevét elnyeri. Eerek másfél századon át volt tehát iá- mai világ Erdélyben, ezután a népvándorlás 'germán, hun, gepida és avar hullámai söpörnek végig az országon. Kezdjük már most az összehasonlítást: Észak afrik a Kr. előtt 146-ban lett római tartomány, még hozzá, egyike a legvirágzóbb tartományoknak, melynek mezőgazdasága a főváros élelmezésében döntő szerepet játszott. Területén élénk kulturális élet folyt, külön, irodalmi irány alakult ki s nagy írókat — Apuleiust, Terlullianust, Szent Ágostont — adott a világirodalomnak. Kr. után 429-ben hódítják meg a vandálok ezt a provinciát, amely tehát több mint öt évszázadon át a római birodalomhoz tartozott. 534-ben a bizánci birodalom visszahódítja a provinciát és az ország egészen 650-ig, tehát egy további századon át újra bclekap- csolPSdSíc, a görög-TÓmrrai kuítnrába. Mégis, gyönyörű romokon kívül (sakkal intenzivebb roma ni z.á 11 ságra mutató romokon kívül, mint amilyeneket. Erdélyben találunk) nem maaudt ott semmi a római időből. Anglia Kr. után 43-tól a IV. század má- •odik feléig lámái tartomány volt, mégis úgy kezdődik Anglia angol-szász története, mintha előtte rondái kuli ura nem lett volna a szi- geteo. Eapnoniu a Kr. utána első saáaad elejétől a IV. század végéig legalább ugyan - olyam erős immanizáláaon ment át, mint Dácia. fioricutm esetiéiben pedig (ez az Faliad határtól.« felső Dunáig terjedő vidék, mely már Kr. u. 15-ben lett római tartomány) véletlenül Sz. Severin életrajzából részletesem isimerjüfc s szomorú, nehéz időket, amelyeket az ottani rómiai lakosság * népvándorlás viharaiban atz V. század második felében élt át, mig végre a szent halála után, elhagyják az országot és a szent testének, melyet magukkal vittek, uj nyugvóhelyet keresnek a Nápoly melletti S. Scverino- bam. Mindenütt, sokkal hosszabb ideig tart a római korszak, mint nálunk. Mért maradt volna éppen nálunk római kultúra? Volt ugyan római tartomány, ahol a róni a is ág tartotta magát, ahol ma is töretlen kontinuitásban a római nyelvtől származó nyelvet beszélnek: Franciaország és Spanyolország. De ha ezeknek az országoknak ókori történetét nézzük, akkor azt látjuk, hogy a népvándorlás korában, amikor a Kr. u. V. században ott a frankok, itt a nyugati gótok törtek be. a városokban tovább élt a római lakosság és a városi életformák terjedésével a väwtei Sulfura kisugárzásával romanizálba a vidéken letelepedett uj föl- desuwafcaf. Hogy állunk ezzel Erdélyben? Itt egy uj feladat nyilaik az ókori történet számára. Az eddigi ásatások azt .mutatják — és a még végzendő nagyarányú ásatások biztosan ugyanezt fogják mutatni —, hogy a városi élet, a városi kultúra a római fennhatóság nfegiszünésével mindenütt hirtelen megszakadt; hogy a római románság nem a római városi kultúra folytatója. Hiszen a român néprajztudomány is hangoztatja, hogy a román elsősorban pásztor és földmű vesnép. Vagy7 talán ez alatt a másfél száanid alatt az erdélyi vidék annyira rómaivá Lett volna, amilyenné a vidék sehol nem vált, jóval hosszabb idő alatt, seim? Ezzel a feltevéssel szemben a feliratokon megőrzött dániai személynevek átkutatása (niz ókori történet, egy másik fontos, teendője, amellyel a magyar tudomány jelenleg foglalkozik) azt mutatja, hogy a rómaivá lett lakosság Dácia városaiban inkább bevándorolt. máshonnan származott s hogy éppen a vidéki dák őslakosság — amennyiben egyáltalán megmaradt — nem romanizáló- dott és így nem lehetett a római folytonosság hordozója. * Csak néhány ízelítőt adhattunk az ókori történet e munklaiköréből, de azt hiszem, már ebből is látható, hogy milyen fontos szava van az ókori történetnek az „erdélyi probléma“ tudományos megítélésében. — Nem es azért mondottam. Csak úgy mert szeretném, ha már hévennének. — Katonának ? — A nnak. — Hány éves? — Tizenhét. Most jelentkeztem, a sorozáson, tán hévesznek. Elég erős vagyok. Tény lieg. Magas, nagy darab ember, csak éppen legónytoll kevés van az arcán. Hatalmas szál ember lesz belőle, az biztos. — Huszár szeretnék lenni, vagy esendér. Hej, csak heveimének. Mert rrtester$égejtt> pan, hentes. De katona, lennék; Meg kell vigasztalni Huszár Pistát, hogy katona lsz. Olyan nagy, erős legény, biztosan beveszik honvédnek. Olyan boldog lesz az arca, mintha váratlan ajándékot kapott volna. Falusi magyar. Ő nem hallgatja Londont s kényeskedő, nyafka emberek neon 6Ír- dogálnak a fülébe, hogy mennyi háború vau. Ő .katona akar lenni, mert férfi, mert magyar s mert érzi, hogy az ueki való dolog. Magyar katonaság! — A tavaly ment volna-e? — Azokhoz-ef — int a fejével. — Nem én! Ezzel a kérdést elintéztük. Most meg kellene tudni, hogy a géphordozásért mennyit fizessünk neki, mert mean alkudtunk meg előre. — Mennyit keres naponként? — Most keveset, napi öt-hat pengőt. — Miért? — Mert kevés a málna. Bezzeg, amíg soi, volt... Ezelőtt vagy két héttel.... — Akkor mennyit keresett? — Húsz pengőt! — Egy hét alatt? — Nőm,. Naponként. — Hányad magával? — Egyedül. Szapora kezem van nekem. — E nézi a kezét, amivel szeretne puskát markolná. — D,e volt olyan család,, hogy negyve- t net s még többet kerestek egy nap alatt. Egy kis nemzetgazdaság Jól esik leinni a szavait. Hirt adni arról, hogy á Székelyföldöli már pénzt keres’-ek az emberek, mellékesen is napi 6—20 pengőt! Mert megveszik tőlük az erdők gyümölcsét, hadd legyen pénze a népnek, hadd épüljön, hadd legyen élete, magyar módja, jövője. — De még jő, hogy a Hangya elkezdte a málnázást! Különben nem lett volna kéréséi... — Hát a tavaly? Tavalyelőtt? Nem vásárolták az erdei gyümölcsöt? — De igen. Antj bácsi tetdja .. Szász Antal visszafordul, hogy a neve- -hallja émiitmi. A - tavaly 9 azelőtt. 6 volt a szedő, a vásárló cég megbízottja. — Szedték akkor is, de olcsón. — Mennyiért? — Kilónként hetven bánért, — Hetvenért? Hiszem az két fillér? — Annyi. S most ötvenet fizet a Hangya — Azelőtt ki vásárolta? — Hessék, Brassóból. De most a maros vásárhelyi Hangya Központ. Mert azt mond- ták az urak, hogy a nép keressen. Megy tovább. Ág mozdul, mókus Ugrik a felső ágról, aztán. inaanodik tovább, a másik ágra.. Kiérünk a. sűrűből, fent ragyog az ér. a levegő olyan tiszta, mint, ai kristály. És magasan, valahol egy fehér felhő vitorlázik. A társam számol: — Hiszen akkor három kiló málnáért kaptak egy doboz gyufáit... Valaki közbe szól: — Igein. S .most egyért majdnem tizet kapunk. De meg is érdemli, hogy az urak Filmet csináljanak erről. Hadd lássák a népek, hogy nálunk igy megy a szövetkezés. Mert azok a® urak csakugyan segítenek a népen. Eat Küllő Imre bá mondta. Ötven éves S a tizenhét éves Huszár Pista ráibóTintort: — Az már tiszta szántasz! . .. Kiét nemzedék vallja. ®zt, arai igaz. DAVID IVAN Méfna<zedő székelyek közöli a gyergyói havasokban GyergyóujfaJv. szept. 13. A falu el*ő házánál öreg ember jön. Köszön s odaszól: — Hol jártál, Pista? — A Linánoai.. . Moziztunk! E ezt olyan büszkén mondja Huszár István, mintha nem is húzná a vállát a huszonöt kilós gép. Moziztunk! Mert ö is a mozihoz tartozik, már tudja, hogyan készül a kép. Az urfi felveszi a masinát, megcélozz« vele az embereket, cgv kicsit kacsingat vele jobbra is, balra is, aztán megnyom egy gombot s a gép elkezd berregni. Még a rendezéséhez is ért. Ő mondja a legszigorúbban a ’ statisztáló embereknek, hogy ne merjen senki a gép felé nézni, mert akkor „elromlik az anyag“. Étnek egy kicsit mesterségbeli ize van, de így mondja. Hiszen minden szót lesett, amig felmentünk a Libámra s ahol megálltunk egy kis panorámát forgatni, mcgUunlta. A tegnap még azt mondta - Szá,sz Anti bá, hogy a kocsival menjünk ki az utászházig s, onnan csak három kilométer a „málnavész“, ahol a g\ iijlés folyik. De a háromból legalább hat leit. Igaz, hogy az ut olyan, min'ha egyenesen díszletnek teremtette válva az Ur. Hegy, szakadék, rohanó patak,-szikla, kőbánya. Napos tisztások cs hideg, pátrányos bozó , mély marton harangvirág s valahol delet kiált a ka kuk. A málna vészben vannak vagy hete© ern, de elkódorógtak. egy-egy jobb piálpa bokorért messzire megy a gyűjtő. A megbeszélt jel a füttyszó. Sikít a fütty s aztán messziről jön a válasz, jönnek már. Megpihenünk, Szász Anti „bá“ okos. fiatal székely ember, nyif tekintetű és úgy beszél, mintha szigorlatozna az egyetemein. Mindem szavát előre meggondolja, hogy félre ne értsük, amit mond. Politikáról van szó, ejtőernyősökről, világnézetről és a — honvédekről. Fölösleges volna minden vezércikk, csak meg kellene hallgatni egy ilyen Szász Anfibát, nimmt elmondja a dolgokat. Nem kell ide irányítás, vezetés. Csak hagyni kell, hogy ezek az emberek szóhoz jussanak a maguk körébon. Ilyen egészséges, tiszta észjárást, a nemzeti eszméiknek, a keresztény ün- vecieäem/nek, az Isten védelmének ilyen rövid, erős tőmondatait kellett hallgatni! Aki nem ismeri a Székelyföld népét, az bámulhat. Közben előjönnek a szedők. Károly bá van vágj' hetven éves, de a pipa ki neon esik a szájából s amint mondják, annyit szed az öreg, hegy egy fia'állták is megjárná napi keresetül. Asszonyok is vannak s aztán egy csomó fiatal leány, meg fiúgyermek. Mindenkinek levente- sapka van a fején, a sportsapkák eltűntek. Pedig mitten divat volt ez a székelyeknél! De a Bocskay-sapka jobb, szebb. És magyar. Felállnak az emberek szép sorjában s várják, hogy mj lesz,. Az operatőr elmondja, hogy az Erdélyrészi Hangyának készít Link egy kul- turfilme' s most az erdei gyümölcsszedést fényképezzük. Gyerünk hát dolgozni, hadd Iá->nk. miFyen síz. hogy megy? A következő pillanatban eltűnik min denk; a «femünk elől. mintia nam is lettek volna. Egy lépés, keltő és elnyelte őket a málna vész, ez az ijesztő nevii, tüskével, málnabokorral sűrűn benőtt' havasi irtás, ügy kell. őket .előke- rifen, s napfényes, Iá'ható helyre cipelni. Aztán jön a „rendezés“ .többi, féiz'e. és .amikor n szereplők nem is sejtik, megindul f, gép. A főszereplő pedig egykedvűen tűri a dolgot. Tüyi, hogy megfogják, briedug.ják egy kosárba, tovább cipeljék s melléje rakjanak még százezer és százezer főszereplőt. Málnádnak h’vják ezúttal a mozicsilla^f s kevés baj Tw vele. Nette szeszélyes, nem panaszkodik a szerepre és nem tépi a haját. Huszár Pista bemutatkozik Most már ráér bemutatkozni. Lefelé jövüti :: hegyről s a táska is mintha kö myebb voln Rövid"bb u'at is ajánl Pista s arra jövüri Meredek.oldal, olyan folyondárokkal, hogy 1 kel! vágni okot. meri hanem megfogják az en kert. őserdő, Anti bá szidja is Pistát, ő azoi Iran állítja, bőgj' a kőbá- yához érünk igy i fgy félórával röndebb idő alatt. Jó. Pistának valami közlendője van. mert st hajt, — Mi a haj. Pista? — Semmi, csak azon gondolkozom... — Micsodán ? — Hogy mikor leszek már huszonegy es, tendös. — Azt én igazán nem tudhatom. BUDAPEST, RAKÓCZI-UT 5 SZÁH. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Kgxóq;jas szobák 6-— P-tőI 12- P-ig Kétágas szobák 9 — P-től t8 — P-iq Éttermében Veres Károly és cigány- zenekara muzsikál. Elismerten kiváló kongba, Polgári árak
