Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-14 / 209. szám

ára 26 fillér

■T. ORaS íGGYüLRG EÖNYTAUA

•/ivé r v i c e i 6 h & - Lö:y ; i á r a /

BUDA ?Zo-2 V.

PAULAKÉNT 'EXTERN

Vasárnap ..........................

IS 41 szeptember 14

EIÖFIZETESI AJKAK: 1 HÓBA 3.70, NESTED EVBE 8, FEE EVBE 1«, EGESZ ÉVBE 32 PENGŐ. — POSTATAKABEK. PÉNZTÁRI CSEKSZÁMI.A SZAMA: 72148.

HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. 209. SZÁMKIADJA A LAPKIADÓ KÉSZVEN V TÁRSASÁG

felelős szerkesztő.- nyirő József

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. SZ. TELEFON: 15-08. — POSTAFTÖK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

SORSFORDÍTÓ történelmi utazások

Irta: FinVa Zoltán

A sors utjai kifürkészhetetlenek. Nem latjuk előre, merre kanyarodnak. Csak az Idő távlatában ítéljük meg a megtett utat. S akkor döbbenünk meg az örök és mindig következetes csodától: a Gondviselés el«ve meghatározza a megtett és megteendő utakat s az elrendeltetés törvényének egyesek, népek és nemzetek engedelmeskednek.

A mindnyájunk fölött uralkodó Gondviselés rendelésére történt, hogy egy évvel ezelőtt, éppen ezen a szeptemberközepi vasárnapon vitéz nagybányai Horthy Miklós. Magyarország Kormányzója Erdélybe jött, hogy a két évtizedes idegen rabság bilincseiből felszabadult gyermekeit meglátogassa és szemével lássa, miként születik uj magyar életre a Trianonban keresztre feszitett ország e feltámadó tagja.

Ma is. az idők végezetéig é] bennünk ennek az ébredésnek varázsa. Annyi szenvedésen, megaláztatáson áthurcolt lelkünk a nagy betegségen szerencsésen átesett gyér. mek boldog ujjongásával tárult ki a megtisztult ég alatt s ünneplőbe öltöztettük magunkat és házainkat, hogy ha eljön hozzánk a mi életünkre annyi szeretettel és felelősséggel vigyázó Apa és Anya, méltóképen adjunk Nékik tisztességet.

Elfelejthetjük-e valaha is azt a megrá- zóan nagy pillanatot, amikor vitéz nagybányai Horthy Miklós és Hitvese ennek a hazatért földnek és ennek a hazatért városnak személyes jelenlétével adta meg a legfőbb bizonyosságot: magyarok voltatok, magyarok maradtok! A pompa és^ a fény, amely beragyogta ezt a dicsőséges pillanatot, gyönyörű, felejthetetlen keretet adott a sorsfordulat hangulatának, de az ünnep mély áhítata, komolysága és emelkedettsége benn a szivekben és lelkek mélyén örváuylett, mint a szerencsés szelektől felkavart és áldott napsugarak tündöklésében hullámzó tenger

*

A boldogság, szeretet és hála érzéseinek iagálya sodort magával mindnyájunkat és mégis, milyen egyszerű, meghitt szavakban oldódtak fel a hazatért város érzései, amikor Kormányzó Urunk és Hitvese előtt felajánlottuk magunkat a megnövekedőit és megerősödött hazának. Elsőnek Teleki Pál gróf miniszterelnök utalt a nagy pillanat történelmi jelentőségére:

_ Ennek az országrésznek a visszatérésével már teljesebbé válva száll ránk most az ezeréves kötelezettség, az ezeréves hivatás a Dunamedencében. Itt fogadjuk meg Főméltóságoddal együtt, hogy ennek a hivatásnak tudatában fogunk élni úgy, ahogy a magyarhoz illő.

E jövőbemutató fogadalomtétel után szólaltak meg Erdély vezetői. Két évtizeden át, dédelgetett vágyak és reménykedések öltöttek testet szavaikban.

— Amidőn testi és lelki üldöztetésket és sanyargattatásokat elszenvedve itt állunk műveltségűnkben és földi javainkban lesze— gényedetten, boldogan és büszkén mondhatjuk. hogy ősi erdélyi hagyományainkat megőriztük, sőt a szenvedések acélfürdőjében megedzett magyar mivoltunk mélyebb és gazdagabb lett, — mondotta hitvallását. Bethlen György gróf, a Magyar Párt ólnöke.

Sándor Imre püspöki helynök szavai is vissza csengenek:

— A kisebbségi sors iskolája a létfeutartó és nemzetépitő erényekre tanított.

Vásárhelyi János református püspök igy köszöntötte Kormányzó Urunkat:

— Bocskai bátorsága, Bethlen Gábor hősi okossága, Rákóczi György mély hite egyesül abban az Isten által megáldott mély bölcsességben, amellyel Főméltóságod kiragadta a halálból a történelmi magyar nemzetet és elindította a szenvedő Erdélyt is azon az utón, amely hitünk szerint Erdély aranykorához vezet.

Kiss Elek unitárius püspökhelyettes a

négyszSzéves prófétai és mártirsorsot élő egyháza nevében szólott;

— Lelkem túláradó érzéssel üdvözli Főméltóságodban a magvar hazát egész küzdelmes múltjával és dicsőséges jövőjével együtt: Álmos, Árpád Szent István birodalmát s Golgoták árán fejlődésnek lendült drága honunkat.

Molitorisz besztercei evangélikus fpespe- res egyháza és hívei nevében a hűség és a szívvel végzett munka mellett tett nitet, Já- rosi Andor pedig a magyar evangélikusok sziószólójaképen az összetört ország felépítéséért mondott forró hálaszavakat.

Hossu Gyula görög katolikus püspök igy tett fogadalmat az ünnepélyes pillanatban:

— Áldásos béke forrása legyen nekünk Erdély, békehid az egymásra utalt két egyetemes neemzetek között, a világégés és a világferfordulás közepette a feldúlt Európa ezen áldott táján.

Colán Miklós görög keleti püspök szavaira is emlékeznünk kell:

— A magyar haza a gö.cig keleti román egyház híveiben engedelmes, szorgalmas és békés honpolgárokat vesz fennhatósága és védelme alá

A kisemberek, a névtelen százezrek képviselőinek megnyilatkozásai is felejthetetlenek. „Készek vagyunk szent parancsra, amely Szent István birodalmának védelmére hiv. hogy bátor, igaz magyar lelkesedéssel adjunk példát a fiatalok nemzedékének és vetélkedjünk vele tüzes lendülettel“ — szólt Zndor Sándor, a világháború tűzharcos hőseinek érzelmeit és akaratát tolmácsolva

„Százezrekre menő ifjúság egységesen, erősen és elszántan ajánlja fel szolgálatát a

magyar hazának“ — mondotta a magyar ifjúság nevében Sáry Béla dr.

„ígérjük és fogadjuk, hogy ezt a földet,, amelyet apáink vére annyiszor öntözött, amely bölcsőnk Is sírunk és amelyen kivii! ninesen számunkra hely, az utolsó barázdáig felszántjuk, megműveljük, hogy bő aratás essék a magyar hadsereg számára“ — idézetik Szilágyi András uramnak, a kolozsvári fölclé’zek szónokának igazi magyar íöldmüvesöntudatot, sugárzó szavait. Rátz Mihály a magyar iparosság hitvallását foglalta össze lelkes szavaiban: „Csorbítatlan magyar lélekkel állunk itt és Ígéretet, teszünk, hogy megfeszített munkával és tiszta erkölccsel fogunk dolgozni nemcsak Kolozsvár városa, hanem egész hazánk hí vsének gyarapítására.“ Végül Pálfi Tibor a magyar

munkásság köszönetét tolmácsolta azért hogy Kormányzó Urunk a magyar munkásságot, a nemzeti elnyomatás alól felszabadította.

A felszabadult erdélyi részek minden rétege megszólalt, és bitet *ett, az nj magyar életben való elhelyezkedés öröméről s kötelességeiről. Kormányzó Urunk erős és az erőben is jóságos csendiiő szava] pecsételték meg az elhangzott vaUomástételeket:

— Egy szomorú korszaka a magyar történelemnek lezárulóban van. Kövessék az ünneplést a munka hétköznapjai. Mindenki vegye ki részét a munkából, a nem magyar anyanyelvűek szintén, mert aki kifogásra nem ad okot, az bldogulhat nálunk is. Velük szemben a megbékélés szelleme és a jó bánásmód fog érvényesülni, mert ugyanazt a sorsot várjuk a határokon tulmaradt testvéreink részére is. Amit ígérünk, megtartjuk ... Gondolatban ma itt van minden magyar. őszinte, mélyen átérzett szeretettel gondolunk azokra a testvéreinkre, akik most nem tértek vissza az ősi honba. Kérem őket, tartsanak ki és folytassák békés munkájukat. Sorsuk felett őrködünk. Valljuk ugyan, hogy erős megpróbáltatásoknak vannak e napokban kitéve, de hisszük, begy kálváriájuk haladéktalanul véget ér . .

Mindenki, aki egy évvel ezelőtt, azon a felejthetetlen vasárnapon hitet tett Kolozsvár főterén a pillanat nagyszerűsége mellett, hálatelt szívvel adózott Kormányzó Urunk bölcs államvezetésének, amely mindig csak a nemzet felemelésének nagy ügyét szolgálta, elismeréssel és köszönettel köszöntötte a nemzet meggyarapodásának nagy müvét újabb fejezettel kiegészítő nagy munkatársainak: Teleki Pál gróf miniszterelnöknek és Csálky István gróf külügyminiszternek személyét és éltette ujjongva a magyar nemzet nagy barátait, a Vezért és a Dúcét, akiknek támogatása újabb magyar milliók számára hozta meg a feltámadás hajnalát.

*

Azóta eltelt egy esztendő. A fény és pompa színei még most is tündöklőnek lelki szemeinkben, a meghatott szavak remegését és lelkes izzását ma is halljuk s őszinte hálával, nagy elégtétellel szemléljük az első uj magyar esztendő mérlegének adatait. A lelkes és ujjongó ünnepeket valóban a munka hétköznapjai követték. Kormányzó Urunk parancsára megindult az újjáépítés nagy folyamata s abból a kormány bölcs és erélyes Útmutatásai szerint mindnyájan kivettük a magunk részét. Nehéz, rendkívüli időkben adatott meg nekünk ennek a nagy feladatnak elvégzése. De látva azt a nagy megértét és segítő akaratot, amely felülről életünk minden vonatkozásban felénk áradt, tiszta lelkiismerettel vallhatjuk, hogy a békés alkotás feladatainak megvalósítását sokkal tovább vihettük előre a maga utján, amint azt a rajtunk kivül álló okok között remélhettük. Uj élet, virágai fakadtak a két évtizedes elnyomatás romjain s bizunk abban, hogy a további eredmények kivívásában is minden nehézséget le tudunk küzdeni

A második magyar esztendő küszöbén is a munka és a szolgálat parancsát tartjuk szem előtt. Egyetlen kötelességünk van: dolgozni, a legjobban és a leglelkesebben, annak a szellemnek éltető hevületében, amely mindnyájunkat eltöltött ezelőtt egy esztendővel, amikor a hazadért erdélyi magyar nemzet fiai megpillantották a nagy magyar család erős, okos és vitéz Fejét: Kormány, zó Urunkat.

Minden elmúlik, csak a tiszta erkölcs alapkövére épült élet és a jó munka eredménye marad meg örökké. Nem üres szóvirág, amely a kimondás pillanatában hervad el: itt uj ezer év alapjainak megvetéséről van szó és mindenkinek úgy kell munkáját végeznie, hogy ezt a nagy és szent célt lássa szemei előtt. A nemzetet egyének alkotják és az egyesek jő munkaijával lesz szilárdabb a nemzeti mü nagy épülete.

Mert a sors utjai kifürkészhetetlenek! A második év küszöbéről visszapillantva, lát hatjuk milyen nagy utat tettünk meg A rövid idő alatt is.Egy háborús világ kellős közepén, boldog és békés szigetként dolgozunk a rendelkezésünkre átlő adottságok közepette s ha szükebben és takarékosabban kßU is javainkkal gazdálkodnunk, kenyerünk is, munkánk is van. És nemcsak a békés polgári élet követelményeit győzzük meg, hanem eleget tudunk tenni azoknak a nagy kivánalmaknak is. amelyek azzal hárultak a magyar nemzetre, hogy az uj Európáért, az elnyomott népek jobb jövendőjéért vívott keresztes háborúban Magyarország is válladta a ráeső részt és vitéz honvédcsapatai többszörös túlerővel szemben is minden vonalon diadalmas eredményességgel állják meg helyüket.

„PSnüSlSSsügH Kormányzó űrt A mai űr,nép percei "hamar elrepülnek. 'A kemény munka feladatainak sokasága vár reánk. A t,; »részért mostohasága miatt szükebb lesz kenyerünk, mint más években. Sokmindent kell újra építenünk. Fegyelmezett rendben jelentkezünk munkára. Kérjük a FőméUáságu K ormány zó TJr segítségét és várjuk parancsait!“ — mondotta egy évvel ezelőtt Kolozsvár ünnepi díszbe öltözött főterén dr. gróf Bethlen György, az Országos Magyar Párt elnöke, aki mint az erdélyi magyarság első szószólója üdvözölte a felszabadult Kolozsváron tett első látogatása alkalmával Magyar- ország Kormányzóját.

Képünkön, a F&méltóságu pár mögött v if ez nagybányai Horthy István és hitvese, vitéz Koós Miklós tábornok, első szárnysegéd, néhai gróf Teleki Pál, volt miniszterelnök és hitvese, gróf Csák;/ Zsigmondi ny. altábornagy, néhai külügyminiszterünk édesatyja és gróf Csáky Bóra, a volt külügyminiszter húga, SÁKDI felvétele