Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-12 / 207. szám
4 1941. SZEPTEMBER 12 Ajsmw Ursjia Erdély magyar gazdasági éleiének egy évi lérlegi Irtat Dr. Berccily Ernő iparkamarai fölüké rt miniszteri biztos A Hangsúly a magyar sann van. Ez alkalommal tehát art vizsgáljuk, hogy a gazdaság életünk magyar szereplői milyen mértékben találtak érvényesülést? A szerencsétlenül végződő világháború után Erdélyben a keresztény magyar ipar, kereskedelem és hitelélet a románok és zsidók gátlás nélküli előretörése következtében, ösz- szes fontosabb helyeit lassanknt elvesztette. Nemcsak, hogy nem részesült támogatásban, hanem minden törvényes és főleg törvénytelen eszközzel mesterségesen visszaszorította a román államhatalom. A kormány Erdély magyar iparáért A magyarság a legerősebb volt az iparban, helyesebben szólva legerősebb volt a kézműiparunk. A volt Románia megközelítőleg sem tudott volna olyan nagy fejlődést kimutatni, ha a kitünően képzett magyar szakiparosok ezrei nem állottak volna a nagyipar rendelkezésére. A kézmüiparost főleg az jellemzi, hogy nem szeret helységet változtatni, hanem ahol a mesterségét kitanulja, ott szeret maradni. A kényszerítő körülmények folytán kénytelen volt szétszóródni. A felszabadulás után e szétszóródott magyar iparosréteg most újra visszatért és nyugodtan folytathatta Mesterségét, mert nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is segítségére sietett a megnagyobbo dott országa kormánya. Elkobzott ipartestü- leteit azonnal életrekeltette és ezzel az iparosság visszakapta teljes önkormányzatát a régi szűk keretek nagymérvű kibővítésével. Ezenkívül azonnali rendkívüli segélvként száz-kétszáz pengőt utalt ki a rászorulóknak, hogy a legszükségesebbekben ne szenvedjenek hiányt. A karmám/ az önáUSsitAsi alapból való kölcsönökből való részesedést azonnal kiterjesztette Erdélyre is, minek eredményeként ma az iparosok százai hosszú lejáratú olcsó (2%) kölcsönnel alapíthattak maguknak önálló megélhetést. A fedezet nélküli kisipari kölcsönök folyósítása is megindult és lehetővé vált, hogy a kisiparos rövid lejáratú 500 pengőig terjedő kölcsönben részesüljön még akkor is, ha teljesen vagyontalan. A közszáílitásokban való részvétel megkönnyítése végett itt is bevezették a munkacsoportban való pályázást. Ez a módszer lehe,tővé teszi, hogy a munkanélküli kézmüiparosok munkához jussanak s képesek legyenek nagyobb mérvű rendelések szállítására. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete Kolozsvárt külön fiókot állított fel, hogy a kézmüiparo- sok hiteligényeit hosszabb lejáratú kölcsönökkel segítse és hogy az elnyert közszálld- tásokat finanszírozza. Az ipari tanfolyamok országos vezetősége működését Erdélyre is kiterjesztette s ennek köszönhető, hogy az elhanyagolt iparosképzés újra áldásosán fellendült. Az iparügyi minisztérium már eddig is számos iparosnak gépek beszerzéséhez nyújtott támogatást, sokszor teljesen ingyen bocsátja rendelkezésére a szükséges gépeket. Az állam az ipari beszerző és értékesítő szövetkezeteket nemcsak pénzzel támogatja, hanem gondoskodik arról, hogy azok a szükséges mennyiségű árukhoz is jussanak, A kézműipar támogatása érdekében a közszálUtá- sok jelentékeny részét csak kisiparosokkal végezteti. Külön törvényes rendelkezéseket adott ki, hogy az Erdélyben szükséges közmunkákra csak erdélyi iparosok, illetve kereskedők pályázhatnak. Az országos Magyar Sajtót amara a Magyar Sajtó Könyvtára részér© I vásárol mindennemű kül- és belfö'di sajtóelméleti, sajtójogi, sajtótörténet! könyvet, újságok jubileumi, vagy más alkalmi kiadásait, naptárakat, régi saitóal- manachokat, évkönyveket, régi és uj publicisztikai és zsurnalisztikái munkákat, röpiratokal. Ajánlatokat d. e. 10—12-ig a Magyar Sa tó Házába (VI., And- rássy-ut 101. T.: 428-558) kérünk Még lehetne folytaim, egy cikk kerete azonban kevés, hogy itt mindent felsoroljak. Nyugodt lelkiismerettel állapíthatják meg, hogy a kormányzat minden rendelkezésre álló eszközzel őszintén és eredménnyel sietett annak az iparosságnak segítségére, amelyet az eltelt 22 évi elnyomatás alatt annyira háttérbe szorítottak. A keresztény magyar kereskedelem föllendülése A keresztény magyar kereskedelem ezalatt az év alatt olyan lendületet vett, amiről álmodni sem mert. Az önállósrtási alapból keresztény magyar kereskedőink részesültek kölesönökben s ma mindannyinak virágzó üzlete van. Azok részére pedig, akik nem részesülhettek e kölcsön áldásaiban, rendelkezésükre állott a fedezetlen kereskedői és kisipari kölcsönakció, amely lehetővé teszi nekik. hogy pillanatnyi hiteligényeiket kielégíthessék, E tekintetben különben a „Szövetség Szövetkezetek Központja“ önálló erdélyi szövetkezeti központ a lehető legmesszebb menő támogatást nyújtotta és nyújtja. Bankjaink külön figyelemmel kísérik működésüket és a lehetőség határain belül szintén fokozottabb támogatásban részesítik. A kormány bizonyos kereskedelmi szakmákban a kijelölés rendszerével igţ/ek.ezett és igyekszik ma is, hogy a magyar kereskedelem, elfoglalhassa az őt megillető helyét. Hogy csak néhány szakmát soroljak fel, kijelölte a petróleum, cukor. szappan, fa, szén, textil, bőr, cipő nagy- kereskedőket és kiskereskedőket. Ezenkívül külön gondja van arra, hogy a rendelkezésre álló árukból elsősorban a magyar kereskedők áruigénylését elégítsék ki. Általában elmondhatjuk, hogy a magyar lakosság is öntudatosan pártolja ezeket az üzleteket * jóleső örömmel látja, hogy a keresztény üzlet feS- lendül, A közintézmények és hatóságok pedig különleges pártfogásukban részesítik a meg- ujhodó magyar kereskedelmet. Erdély forgalmi viszonyainak megjavítása A szeren esetlenül megvont- határ miatt a kormány gazdaságii programmját. a gyáripar decentralizálását abban a mértékben, mint óhajtotta nem valósíthatta meg, mert a Székelyfölddel minden vasúti kapcsolatunk meg- szünt. A lehető leggyorsabb ütemben, alig néhány hét alatt keskenyvdgámpt, vonalat építtetett s azonnal munkába, vette « Székelyföldet az ország többi részével összekötő rendes nyomtávú vasútvonal kiépítéséit. Ezzel több ezer munkás kéznek adott kenyeret ás megélhetést. Addig is a forgalmat ÜLÁVAUT autóbuszokkal bonyolít itatta le. A teljesen elhanyagolt utakat mindjárt n bevonulás után javíttatni kezdte s azóta is az úthengerek százai láthatók az utakon. A vasúti toheráru díjszabást. Erdélv visz- szaosatolása révén beállott nagy távolságok kiegyenlítés* végett az u. n. lépcsőzetes tarifával jelentékenyen lécsökkentette Erdélynek iparosodnia kell! Bizonyos körök aggodalmával szemben, hogv Erdély visszacsatolása révén el fogj* veszteni ipari jellegét, a kormány minden eszközzel arra törckccEtt, hagy n meglevő erdélyi iparvállalatok zavartalanul folytathassák üzemüket, sőt ezon tűimen öle g u,j iparvállalatok alapításának előmozdítása céljából megalapította kolozsvári székhellyel az Erdélyi Ipari Munkaszervező Intézetet, 'amely a rendelkezésre álló korlátlan tőkével minden életrevaló ipari, alapítást a legmesszebbmenő módon támogat. Ez az intézet csak a mull napokban tartott ülésén közel harmad- félmillió pengő kölcsönt nynzjtott meglevő és ezután megalapítandó ipari üzemeik részéire Az ipar szempontjából annyira fontos építkezések előmozdítása érdekében is mindent megtettek, Az u. n. LÁB (Lakásépítő Állandó Bizottság) hosszúlejáratú kedvezményes kölcsönélnek intézményét kiterjesztette a kormány az erdélyi területekre is, azonkívül a tatarozást adókedvezmények nyújtása révén jelentékeny módon előmozdította az iparosok foglalkoztatását. Az nj házak adómentességének kiterjesztése ugyan még nem hozta meg a kívánt eredményt, de ennek legfőbb oka abban keresendő, hogy a leszegényedett magyarság kellő tőke Hiányában még nem juthatott ilyen rövid, idő alatt olyan helyzetbe, hogy e kedvezményeket igénybe vegye. Az állaim a munkaalkalmak lehetővé tétele érdekében a legnagyobb anyagi megfeszítéssel mindenütt, állami építkezéseket rendelt el és hasonló eljárásra utasította a városokat, vármegyéket, a MÁV-ot és a többi közintézményeket is. Erdély gazdasági életének talpra állítása érdekében megalakította az Erdélyi Gazdasági Tanácsot, amely arra van hivatva, hogy az erdélyi gazdasági élet minden mozzanatát, figvetemmel kisérje ét, megfelelő javaslatokkal közrAtlenül a kormányhoz forduljon. A Tanács Erdély legkitűnőbb gazdasági szakembereiből és közéleti férfiaiból van összeállítva s eddigi működésével bebizonyította. In rvrenT 7}.l 41 Ófító// Wtfi.Cl Cl ftl/t.fct.V) (I fi A (levonulóiA első évfordfutófáiuaVc ünnepe Béntfybunyadon Bánffyhunyad, szeptember 11. Az idő komolyságának megfelelően — de nagy lelkesedéssé’ ünnepelte Bánffyhunyad városa a felszabadulás első évfordulóját, szeptember 9-én. Már előző este minden házon a nemzett lobogót lengette az őszeleji szél. Zenés ébresztővel' kezdődött az ünnepség. 10 órakor pedig hálaadó istentiszteleteket tartottak az összes templomokban, melyeket zsúfolásig megtöltött az ünneplő lakosság. Délután 4 órakor a főtéren volt rövid ünnepség & honvédség bevonulásának órája. bau. Qlţ láttat ft Siam ftpésft lakosságát» rang- és osz+álykülönbség nélkül. Bár közben megeredt az eiső, senki sem távozott el az ünnepély színhelyéről. Az iparos dalárda a Nagyvárad felőli or száguto-n vonult az ünnepség színhelyére, ahol a férfikar a Hiszekeggyel kezdte meg n műsort, :n«jd a közönség a Himnuszt éne kelt€ el. Ezután szavalatok és indulók következtek, majd a helybeli ref. segédlelkész ni zee beszédében méltatta a nap jelentőségét, hangsúlyozva, bogy félre kel! tenni miclen egyenetlenséget, mert sok magyar várja még a felszabadulást. ■ A bes'zéd után a közönség a Szózatot énekelte el, majd — miközben a zenekar takaródét játszott — végétért a feledhatot- ka 'jitymit'T.' mely alatt örömkönnyel telteik meg a szemek azért, .mert Isten fegyelme megengedte, hogy újból szabad lehessem ez a szánj nagy ar kis város. MEZŐPETRI ÜNNEPE Tudósítónk jelenti: Mezőpetriben aaep- temlber ötödikén, a bevonulás évfordulóján avatták fel a közönség adományaiból készített országzászlót. Az ünnepséget, délelőtt ünnepi istentisztelet előző meg. Á 'elszabadulás évfordulóján jelent meg a „Székely Kamarai Közlöny" első száma Kolozsvár, szeptember 11. A imaaosvásár- helyi Kereskedőim} és Iparkamara a felszabadulás örvendetes eseményének évfordulóján adta ki „Székely Kantorai Közlöny“ cârmi hi- vataloslapjáuak első számát. A tetszetősen sokszorosított, ügyesen összeállított anyagú hivatalos lap beköszöntőjét sombori Biró József dr miniszteri biztos, a Kamara főtitkára irta. A beköszöntőt, amely bz uj hivatalos iap célkitűzéseit, méltatja, érdemesnek tarjuk alább teljes egészében közölni: Az anyaországhoz való boldog visszatérés első, évfordulóján indul útjára a Székdy Kamarai Közlöny, hogy bekopogtasson mindazokhoz, akiktől várja és reméli, hogy a székely megyék kereskedői és iparosai érdekében végzett önzetlen munkáját szívesen látják, célkitűzéseiben támogatják, Mert, egyetértenek velünk abban, hogy az erdélyi kérdés megoldásának kulcsa a Székelyföld létkérdéseinek és ezek között legelső sorban a gazdasági kérdéseknek célszerű és gyors megoldásában' rejlik. A Székely Kamarai Közlöny — mint a Marosvásárhelyi Kereskedelmi- és Jparkamara lapja — ezt a célt akarja szolgálni minden erejével. Éppen egy esztendeje annak, hogy a ma gyarság élniakarása széttörte azt a határt, amely két évtizeden át kegyetlenül elválasztva tartott testvéreinktől, s kénysz-eritett ben. vünket — a Székelyföldén lakókat különösen — arra, hogy a romám nemzeti egység erőszakos megteremtését célzó elnyomás hatása alatt a magyarsághoz tartozást egyenlőnek lássuk a mindenből való kiközösítéssel... Lidércnyomásként, rossz álomként vonul végig emlékezetemben a félévszázados múltra visszatekintő székely kamarának a legutolsó években már-már pusztulásba hanyatló küzdelmei, az a korszak, amely a maga „akár kik legyenek, csak románok!“ vezetésével végül a magyar szót, a magyar bétüt is száműzte a csaknem tiszta magyar nemzetiségű terület kamarájának életéből és élére ügyvédeket és bankárokat állított. Ennek a kamarának románnyelvü közérdekű köziemé nyélből a magyar kereskedő és iparos segítségei nem kaphatott... Érthető hát, ha ezek után az évek után az újjászületett székely kamara a felszabadulás örömével ragadja meg a sajtó eszközét is, hogy hasznára legyen a kerület kereskedő és iparos társadalmának és rendszeresen közvetítse számunkra mindazt a gazdasági hir- és jogszabály anyagot, amelynek ismerete számunkra hasznos lehet. Ez a közlöny ma még csak szerény próbálkozás, fiatal csemete; de hiszek bome, hogy az erdélyi kereskedelem és ipar közös erőfeszítéséből terebélyes fává fog fejlődni, amely dús gyümölcsöket fog teremni a székely nép egyeteme és a magyar haza számára. Hiszem-, hogy ezeken a hasábokon fognak napvilágot látni azok a mély- reszántó tervek, közérdekű gondolatok és javaslatok, amelyek a Székelyföld kereskedelmének és iparának fellendítését célozzák. Kamaránk lapjának hasábjai ezért minden közérdekű terv és gazdasági jellegű erőfeszítés gondolatának közlése számára nyitva áll. Tárt karokkal fogadunk mindenkit a közös munkában. Szeretném, Iva a székely megyék gazdasági vezetőférfiai megértenék és támogatnák kamaránknak a Székelyföld érdekéből kifejtett ezt a legújabb erőfeszítését és olyan see. retettél fogadnák ezt a lapot, amilyennel mi most azt útjára bocsátjuk. A lap a továbbiak során a székely Kereskedelmi és Iparkamara munkáját ismerteti, majd Erdély gazdasági problémáival, kis- és kézműipari, kereskedelmi, közlekedési, szállítási, idegenforgalmi, munkaügyi és más időszerű kérdéseikkel foglalkozik. A „Székely Kamarai Közlöny“ minden bizonnyal hozzájárul majd a Székelyföld kereskedelmének és iparának le űond i1 és-é.li ez, Jár pfftméHtés ideje Az elsötétítést pénteken, szept. 12-én 19 óra 10 perckor kell végrehajtani és szeptember 13-án hajnali S óra 36 Percig tart Munka, hit, kitartás ... A magyar hiteleiét is uj lendületet kapott. Sajnos, az eternit uralom alatt megszűnni kényszerült, magyar pénzintézeteink a mostan; viszonyok között nem támadhattak életre. de a megpróbáltatásokait kiálló magyar pénzintézeteink mindinkább megerősödtek es ha a viszonyok újra normalizálódnak, teljes mértékben elfoglalják a magyar gazdasági Hétben az őket megillető helyet. Ha tehát a mérleg egyik serpenyőjébe tesz- szük a tmaion.i Magyarország tavalyi ka- tesztrófá.Hs teán lését, a százezer holdakat ei- öutn árvizek okozta károkat, a hadseregnek oly rövid idő alatti felszerelési költségeit, amelyeket az ország saját erejéből állított ki a háborús viszonyok adta elzárkózás következtében beálló anyag hiányt, ami uermo- lést és fogyasztást annyira megzavarta és viszont ha a mérleg másik serpenyőjébe tesz- szük Erdély gazdasági talpraállitásánai érj „i.n____ sí-__.l-í?-,1!.- ____ii. X- s«. gélynyujtásait. akkor nyugodtan feljegyez hetjiik. hogy a magyarság közgazdasági lé sen is a maximumát kapta az elmndt elet magyar év alatt. Megértük azt, hogy végre újra érdemei keresztény magyar iparosnak és kereskedő nek lenni,, mert úgy az állam, mint a magya-i társadalom szívesen támogatja mindem ere jéből. Rajttmk áll, hogy e bizalomra szór gát, inas és becsületes munkával és főleg kitar iással válaszoljunk. Ne felejtsük el, hogy a mai megpróbálta tátuk alatt a gazdasági téren reánk hárult feladat van olyan fontos, mint derék hadseregünk erőfeszítése. Legyem minden magya: iparos és kereskedő a polgári front önzstlei katonája és ne üljön fel minden felelősség nélküli rendbontónak, akik jól tudják, hegj a gazdasági életünk keresztény vonalra vak átél lit ás* nehézségeivel küzdő zárt sorain! mi {.’bontásával a hndrakelt sereg életereje
