Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-11 / 206. szám
Keket* 194t. SZEPTEMBER II Végig ax árvizsuf tóttá erdélyi fővasutvonalon Ember e!< ezrei lázasan dolgoznak az alcmosoti pályatest helyreállításán. — Szeptember 14-ikén — ha nem jön közbe semmi — újra helyreáll a vasúti forgalom Kolozsvár, s0eipte(m®er TO. Ä szinte dósrffi esőaSs az nfcí ősz kieactetén BrdÖly- szerf* igen »nagy Kdáinolkat okozott. A napilapot kimeri tő részíétfeeiséggieil közölték az esoaéadk nyomán bököveökezett eseméuyie- kot, úgyhogy aasdkiat aügba szükséges ismétel m. xSrry 0«, hogy Koloaevár több, mint 48 óráig teljesen el volt vágva a vasúti forgalomtól és tény az is, hogy az oly fontos vonalom, mint Kolozsvár—Budapest még mindig Sem akadálytalan a közlekedés. Már pedig azt., hogy a -mostani időkben milyen fontos a vasútvonal, mindenki tudhatja, aki ■'gondolkozik, A Sebes Kőrös pusztítása A legnagyobb kárt az áradat a Királyhágón okozta Feketetó és Királyhágó vasúti állomások között. Itt a Sebeskőrös öntött ki oly mértekben, amilyenre évtizedek ófa nem emlékeznek az emberek. Feketetó után közvetlenül a Sebeskőrös éles kanyarban halad a révi szoros felé. Ebben a kanyarban a folyó mintegy háromszáz méternyi távolságban uj utat vágott magái nak a vasúti töltésen keresztül és elsodorta a vasútvonal alépítményét is. A folyó a vasúti töltés és a miiut. között keskeny résben hömpölygőtt előre addig, amig a rés annyira szűkült, hogy uj kiutat kellett keresniük a haboknak. Ott aiztán megcsinálta magának a .folyó a kiutat is, természetesein a-zt is a vasúti töltésen át és mintegy 200—220 méter hosszúságban szintén kimosta az alépítményt, úgyhogy itt csak a fának és a talpfák maradtak meg, érdekes, hidszerü építményként, mint amilyeneket kínai tájképeken láthat aa ember. Amikor dfóször láttuk az okozott kárt, azt 'hittük, nem lrliet a pályát rövid időn belül helyreállítani. Most amikor másodszor is kintjártnnik a vonalon, elcsodálkoznunk, hogy milyen gyorsan készül az nj töltés, bár a SebesSSrös most is majdnem olyan nagy, mint volt az áradat- idején és bár az azóta ris tartó esőzés semmi reményt nem nyújt a helyzet Avulására. sok végnekajfásáról tudomást szerezni. Hosszú és lános órák teltek el addig, amíg ez sikerült Amikor már a telefon vonalon a beszélgetés zavartalansága biztosítva volt, megindulhatott a tényleges munka, a különböző szervek kirendelése a veszélyeztetett és elmosott szakaszokra, Ez természetesem még nehezebb feladat volt,.. Mwnkó’ osztagokat, katonaságot, műszaki felszereléseket egyik helyről a másikra a lehető leggyorsabban. elszállítani még akkor te nehiz, amikor a vonal mindenütt ép, mert a hadi forgalom elemi csapások nélkül is szinte emberfeletti munkát kivan azoktól, akik irányítják. A szükség azonban törvényt bont és ez » „törbénybomltás“ jellemzi azokat az intézkedéseket, amiéi veiket ilyen időkben a különböző szervek kiadnak. Áz etső ilyen úgynevezett „törvénybontás“ a polgári forgalom részbeni, vagy tcljes megszüntetése, Nagyon jó lenne tehát, ha « közönség az elmondottakhoz hasonló körülmények között csak akkor venné igénybe a vasHáromezer ember dolgozik a vonal helyreállításán Tudjuk, hogy a katonaság és a vasúti munkásság emberfeletti munkájának eredményeképpen a forgalom a Szamosvölgyön már 48 ódával az első jclenlésck befutása után megindult. Lehetetlen volt azonban helyreállítani a Sebes-Kőrös által okozott károkat, amelyeknek kiküszöbölését az azóta is tartó, állandó esőzés is hátfal! alkja. Pedig ezen a szakaszon majdnem háromezer ember dolgozik. Vdlóságos kis hadsereg, ha egy tömegben látja az ember. Ahogy a gépkocsi, amelyet az egyik intézmény bocsájtott rendelkezésünkre, elhagyta Malomszeget, már látjuk, hogy valami különös élénkség van a Királyhágó e szakaszán. Különféle jármüvek egész sora igyekszik előre a vigasztalan szakadó esőben Rév felé, ahol olyan keskeny re szűkül a Sebes-Kőrös, hogy csak a vasútvonal tud átfurakodni rajta. Az országút Malornszegtől Szünet nélkül folyik a segítés munkája Nem érdektelen megtudni, hogy aiz ilyen tenrfeze-te eleimi csapások elhárításánai és az okozott kánok ÍielyreáHitásá<ria imil.ven intézkedéseket tesznek aizok a hatóságok, amelyeknek elsősorban érdekük; hogy a vasúti forgalom zavartalan legyen. Ezek a hafc&ágoik — tefcLnittr í tel arra, hogy a háború kellős közepén vagyunk — elsősorban a katonaság, majd a MÁV, végiül ' pedig a polgári hatóságok, amelyek az élel- mazés & közdLláttáis nielhiáz gondjaival baj- lőchE& a polgárság énrídbét n. Szeptember elsejének »éj'-; álcáján futottak be az első jelentésok a különböző vonalakról az üzlet vezet őséghez s az üzletvezet őséggel karöltve dolgoz» katonai szervekhez.- Eafe a jelentésiek elég siralmasak voltaik. Apahida viz alatt áll, — hangzott, az égjük, —• Válaszút és Bonchida között a Szamos "végezte el a maga káros munkáját, Zsibónál két hidat sodort el az áradat, Szilágysom. lyór. derékig érő vizhen dolgoznak a vasúti irodai alkalmazottak és végül a Nagyvárad—Kolozsvár-i vonalon Magyarnádas és Magyargorbó. Jegenye és Egeres, továbbá Feketetó és Királyhágó között vált hasznavehetetlenné a vonal — hangzottak a további jelentések. Az éjjel-nappal szolgálatot teljesítő tiszt- visolők és katonai szervek azonnal miegtétu ték az intézkedéseket. Percenként futottak ki a telefouutaaitások és. megindult a segi- ' tés munkája, amely tart még a mai nap is, hiszen, a MÁV még mindig nincs teljes üzemben a legfontosabb erdélyi uHs&aiW • szón. kezdve egy vonalban halad ugyan a sínekkel, de Királyhágó községtől kezdve messze kanyarodik attól, hogy a hegyen át jusson ki Nagyváradra, Ezért is hívják ezt a Magyar- ország legfestőibb szakaszát „Királyhágó“- nak. bár nem lehetne hágónak nevezni, mert nem vízválasztón visz keresztül, Fúrógépek — munkában Az országúti forgalom egyre élénkül és amikor Kissebesre beér az ember, a gépkocsi már csak lépésben haladhat előre. A hatalmas 40—50, helyenként 80 méter magas, szinte falszerüen meredek sziklafalak tikvében fúrógépek dolgoznak közvetlenül a község előtt. A fúrógépek nyomán robbantó anyag kerül a sziklába, amely csak úgy ontja a követ. A kő a legfontosabb anyaga a helyreállítandó A küzdelem azonban hosszú. Sokáig tart, amig eljut odáig az a sok-sok ember, akiket felsőbb rendelet vezényelt ki a munkára. Itt is a katonaságé a főszerep. Utászok, vegyes munkás-századok, vasutépi tő-század és gyalogsági zászlóalj derék katonái tolják maguk előtt éjjel-nappal a kővel, földdé), homokkal megrakott talicskákat. A MÁV munkásai és a környékbeliek férfilakossága segitkezik nekik. A munka mégis valamivel lassabban halad, mint a feketetói részen. Ide ugyanis nem lehet már Kisaebesről ve sut on anyagot szállítani, mert hiszen a vaspálya megszakadt Feketetónál. Az anyaországi kő- és homokbányáknak kell epátniok úti vonalakat, Tm elengedhet etlenül szükséges erriekel kíván ják az utazást. Érdekesnek ugyan is érdekes az a látszólagos zűrzavar, ami ilyenkor a vasútvonalon uralkodik, de semmi esetre som annyira, hogy vakká csak pusztán annak megtekintésére induljon, utaalk, vagy aeért, mert valakivel már előbb megbeszélte, hogy „fűzőn-vizen keresztül“ ott lesz bizonyos városban bizonyos időre. „Törvénybcmtás“ az is, hogy bizonyos szállítmányokat egyszerűen nem továbbítanak, márt erre nincs is fizikai lehetőség. Ilyen időkben elsősorban azok a szállítmányok kerülhetnek sorra, amelyek a vonal helyreállítására szükségesek, azután az elsőrendű közszükségleti cückek, mint például az Erdély számára annyira fontos liszt és gabonaküldemények, végül a gyorsam romlandó áruik, mint pSldául az (miţa rszagból behozott zöldség és gyümölcs félék, továbbá az élőállatok. Minden más. marad akkorára, amig a forgalom teljes mértékben megindul. vasúti töltésnek és ebből nem kevesebb, mint 1200 vaggonnyi kell ahhoz, hogy a mozdony és a mögéje zárt szerelvény áthaladjon isméi a mintegy 6 kilométer távolságban három helyen is megszakadt vonalon. A robbantásokat utászok és vegyes katonai munkás-századok végzik. Kissebesről azután vasúti kocsikban szállítják a kőanyagot Csúcsán keresztül Feketetóra, ahol a mozdony addig tolja előre a szerelvényt, amig eléri a megszakadt rész. határát. Feketetón — felülről nézve, — mint a hangyaboly megzavart lakói mozognak az emberek a most is hömpölygő Sebes-Körös partján, Deszkapallókon át hordják a követ, homokot, talpfákat, síneket a megszakadt szakaszra, amely szinte szemlátomást nő ki a vízből, hogy újra dacolhasson az áradattal. Ez a szakasz ham&rabb elkészüli, mint a Királyhágó közelében megszakadt rész. Köny- nyebben oda lehet ugyanis szállítani a szükséges anyagokat Kissebesről, amelynek kőbányái és oiszágutmenti sziklafalai csak úgy ontják az „anyagot“. Királyhágó . község előtt már a magasban kanyarog végig a kitűnő müüt. Fehér kőkorlátok szegélyezik, mert széléről szinte falegyenesen süllyed le a talaj a vaspályáig és a sínpár m'ellétt rohanó Sebes-Kőrösig. A korlát mögül a. mélybe nézve ugyanazt a han- gyabolyszerü sürgés-forgást látjuk mindenütt, pedig az eső vigasztalanul szakad. A függő- hidaknak látszó vasúti sínek alatt ennek ellenére egyre emelkedik töltés szélességében a talaj, amelyért elkeseredett küzdelmet folytat az ember a habokkal. Néhány nap múlva a talaj déri már azt a magasságot, amelyen át veszélytelenül haladnak végig majd a mozdonyok, dübörgő kocsijaikkal. megfelelő termékkel a munkásságot, hogy kitölthessék a tátongó, részben még viz alatt, álló réseket. Tokajból jön a kő és Nyírségből a homok, amellyel betöpik a kövek közötti kis nyílásokat. A nyírségi homoknak ugyanis az a sajátossága, hogy vízben is szilárdan tapad és kitünően ,, k öti “ a beékelt kavicsot Természetes, hogy az anyag ideszállitása sokkal nehezebb, mint az előző szakaszon A MÁV és a katonaság azonban talál olyan forgalom-réseket, amelyeken át a szállítás lehetővé válik. Az avatatlanok el sem tudják képzelni, mit jelent az ilyen forgalom-rések kikeresése akkor, amikor a pályákat a hadiállapot a legszélsőbb teljesitőképességl határig kihasználja. Mégis meg kell lennie, mert különben megakadna a gépezet, amelytől annyi »mindent vár az ország minden lakója. Ha ugyan is az országot emberi testhez hasonlítjuk, akkor nyugodtan ellehet mondani, hogy a vaspályák ennek a testnek artériái, amelyeknek megszakadása, ha nem is végveszélyt, do nagy veszélyt jelentene. A vezetőség azonban gondoskodik arról, hogy ilyen veszedelem ne fenyegethessen bennünket. Amint ugyanis a munkálatokat vezető katonák és polgári tisztviselők mondották, a forgalom Kolozsvár és Nagyvárad, illetőleg Budapest között legkésőbb szeptember 14-én., vasárnap — hacsak közbe nem jön valami — annyira helyreáll hogy a szerelvényeket átrakás és a személy- forgalmat átszállás nélkül lehet majd - lebonyolítani. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy a pálya minden részében kifogástalan lesz. A most felemelt töíltés helyébe ugyanis egy egészen uj alapépítményt kell emelni 6» a Sebes-Kőröst fokozatosan vissza kell majd szorítani regi medrébe, hogy újabb kárt ne okozhasson. Néhány hét alatt azonban ez i* elkészülhet, ha a már közmondásossá vált. ,,szép erdélyi ősz“ beköszönt A mult hibája! Megkérdeztük a vasúti munkálatok vezetésével megbízott katonai és polgári vezetőket, hogyan történhetett, hogy a Királyhágóban, ahol a Sebes-Kőrös eddig évtizedeken keresztül olyan rendesen viselkedett, ilyen kár keletkezhetett? A felelet egyszerű vuU — A mult hibája, — mondotta mindenki. A román megszállás alatt ugyanis a CFR. mindennel inkább törődött, mint ezzel a vonallal. Nem volt fontos számára hiszen a volt „Nagyrománia" határai felé vitt rajta az ut. Nem tettek rajta úgyszólván egy kapavágást, sem és a tavaszi áradások nyomán keletkezett, szemmel nem látható álé mosásoknak, taiajmeglazulásoknak végtére is ezt kellett eredmény eznlök Mindez azonban aligha következik be még- egyszer. A MÁV ugyanis legkésőbb tavasszal megkezdi a pálya tüzetes átjavitását és talán nem utópia az a gondolat sem, hogy a Királyhágó szűk szurdokában kettős sínpár fogja lebonyolítani a forgaJmía*. Az újra visszakerült országrészekben sok a teendő, több, mintsem azt első pillantásra gondolni lehetne. Ennek a kettős sínpárnak a kiépitéee azonban talán valamennyi között a legelső! MÁLNÁST TIVADAR I\leraír.etfjYa!íí*ási ügyeidben iiélikezeit a Ito^ozsvári iörvénysíéii Kolozsvár, szeptember 10. A kolozsvári királyi törvényszék öfcös-tarráieaa Szabó András dr. elnökletével szerdán délelőtt nemzetgyalá- zási ügyekben hozott Ítéletet. Az első vádlott Lapu.’;an Gergely koOtasssmegyei gazdálkodó volt. Laposan az elmúlt iskolai év kezdetén — a vádirat és a tanuk szierint — fiának iskolába való beiratása körülményeivel kapcsolatosan sértő kifejezéseket használt a magyar nemzettel szemben. A vádlott tagadta bűnösségét. Az ötös-tanács bei gazoltnak látta a vádat s a gazdálkodót égy hónapi fogházra Ítélte, de a büntetést háromévi próba időre felfüggesztette. Az Ítélet jogerős. A másik vádlott Varga Ferenc szamosuj- vári illetőségű ácsmester volt. A vádlott sértő kifejezéseket használt az éhmhd-t év őszén a magyar nemzettel szemben. A vádlott mindvégig tagadott a tárgyaláson, de a tanuk esküvői bizonyították a vád valóságát. Vargát egy hónapi fogházbüntetésre Ítélte az ötöstanács. Az ítélet nem\ jogerős. — Nemzetgyalázókat tartóztatott le a kolozsvári rendőrség A rendőrség letartóztatta Lörinez Berta férjétől különváltan élő, Kovács-utca 8. szám alatt lakó asszonyt, aki becsmérlő kifejezéseket használt a magyar nemzettel szemben. Hasonló váddá! letartóztatta a kolozsvári rendőrség Böjtbe Sámuel asztalosmestert is. Kihallgatásuk után mindkettőjüket átadták a királyi ügyészségnek. Két nagy meglepetés várja a közönségei as uffávarássoli Royal FSlmssinfJásban ! {\ gyönyörűen ujdápiteft helység és a ITZester Film produkciója; András! mtmm Páqer flnfal a címszerepben az ország minden mozijában hetekig tartó telt házakat vonzott. — Előadások kezdete: V* h, V* 6, V*8 és Va 10 órakor — Állandó jegyelővétei! Tokajból jön a kő, Nyírségből a homok... Szükség törvényt bont Ha a* ember elbeszélget azokkal, akiknek a steptffmtbeír elsejei éjszakában részük volt, megtudhatja, hogy. a segítés munkája neon is »olt olyan könnyű. Legtöbb helyen a távbe- trélő-östzeköitetés is megszakadt és voltak percek, amikor az egész nagy üzem szinte te- kötetlenül várt a kedvezőbb fordulatra A kedvezőbb fordulatot az jelentette, bogy a vasútállomásokról kiküldött telelő istákat és a. katonai iiiradószakaizuk-ak sikerült legalább a beszélgetéseket biztosítani. Eyen módon lehetett csak az áradat nagyságáról, a to-
