Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-11 / 206. szám

1941. SZEPTEMBER 11 Sztálin a Szovjet váSsáfios hely2©Io miall «snaél megsürgeüe az anţfol segilségel Szentpétervár tehermentesítésére a déli arcvonalról von el csapatodat a szovjet hadvezetőség Visszahívják Japán londoni nagykövetét Iránra rákényszeriielléSc a bril-szo el „hékefelléieíekei" Churchill beismerte: Anglia nem teljesítheti mindenben Moszkva követeléseit A bolsevizmus ellen viselt európai hábo­rúnak két mozzanata került az érdeklődés középpontjába. Az egyik a volgamenti németek Szibériá­ba való száműzésének híre. Erről a gálád és embertelen tervről a német lapok egy­hangúan megállapítják, hogy az Sztálin leg­újabb merénylete. A Völkischer Beobachter így ir a kérdésről: Sztálin nj barátaitól, Chnrchilltól és Roo- sevelfctöl átvett átlátszó „megokolással“ igyekszik merényletét végrehajtani. Ez az áttelepítés nem egyéb, mint. kegyetlen, lelki- ismeretlen gyilkossálg. Célja a volgamenti németek teljes kiirtása. A volgamenti néme­teket javaik kollektivizálásával teljesen ki. forgatták vagyonukból. A volgamenti néme­teket irigyelték és gyűlölték a bolsevisták és minden német szálka volt a szeműkben. Most tehát sorsuk súlyos végzetbe sodorta őket. Sztálin most nyíltan megmutatja, hogy mit éri a „szovjet felfogás“ a hazug „nem­zetiségi elv“ alatt. A volgamenti németek a politikától távol álló földművelő emberek a szovjet véres rendszerének áldozatai. Mind­ez azéirt, mert német eredetűek. Nagy figyelmet érdemel az angol-szovjet viszony is. Erről a problémáról a Ştefani, iroda a következő igen iellemző adatokat rögzítette: A szovjet rádió Angliának szóló szemre­hányásai a megigért segítség elmaradása miatt, mély benyomást keltett a török köz­véleményben, amely az angol propaganda befolyása alatt hathatósnak mondta ezt a segítséget, A Yeni Sabah még legutóbb is hangsúlyozta az angol támogatás jelentősé­gét és kilátásba helyezte annak fokozását. Ezzel szemben a moszkvai rádió panaszai és vágyai leleplezik, hogy Anglia segítsége csupán bátorító táviratokra vonatkozik. A Sun Posta szerint ezekből a rádióadások­ból kitűnik, hogy a viszony a Szovjetunió és Anglia között egyáltalán nem olyan szí­vélyes, mint ahogy azt él akarják hitetni, mert ha a két. kormány nyilvánosan szemre­hányásokkal illeti egymást, ez azt jelenti, hogy valami nem ügv működik, mint kel­lene Szentpétervár körülzárása természetesen élénken foglalkoztatja a tengelyfővárosok sajtóját,. A berlini lapok első oldalon mél­tatják a hatalmas teljesítmény jelentőségét. A Berliner Bönsenzeitung hangoztatja, hogy Pétervár körülzárása a német.finn együtt­működés eredménye. A Deutsche Allgemeine Zeitung Szentpé­tervár körülzárásámak négyszeres jelentősé­get tulajdonit; 1. Az ott körülzárt szovjet seregtestek óriási mennyiségű hadianyaggal együtt ki­kapcsolódtak a többi hadszíntérről és meg­semmisítés előtt állanak 2. Pétervár körülzárásával kikapcsolódott a Keleti-tenger és a Karjalai-félsziget külö­nösen fontos közlekedési csomópontja. 3. A moszkvai hadifontosságu gyárak a főhadsereg ellátásának szempontjából már nem jöhetnek számításba 4. Leningrádot teljesen elzárták a külvi- látgtől s ezzel Finnországot és a Keleti-ten­gert már nem fenyegeti közvetlen veszély a Szovjet részéről. Amint a MTI Kómából jelenti, az olasz lapok a keleti hadszíntér nagy eseményéhez fűzött, megjegyzéseikben a következőkre mu- tatnak rá: A szovjet hadvezetőség hiába számit ar­ra, hogy a német főparancsnokság a Lenin­grádot fojtogató gyűrű megerősítése céljából a harctér más szakaszairól vonja el csapa­tait. Ezzel a bolsevista várakozással szem­ben a tény az, hogy a keleti arcvonal jelen, tősen összeszűkült s a német hadvezetőség Észtország megtisztítása után, valamint az északi kikötők birtokbavétele után most már rezényc” t fölösleges csapattesteket a déli szárnyra, ahol valószínűleg igen szoronga­tott helyzetbe fogja hozni Timosenkót. A Szentpétervárt körülzáró német-finn csapa­tok áttitőerejének fokozására nincs már szükség. A német hadvezetőségnek ugyanis teljesen közömbös, hogy a külvilágtól telje- ten elzárt várost melyik napon veszi be. Sztálin kétségbeesett segélykiáltása a de­mokráciákhoz és a hadianyagszáilitmányok sürgetése azt bizonyítják, hogy a bolsevis­ták helyzete nem éppen ragyogó. A Kreml ura egyelőre képtelen Washington és Lon­don ígéreteivel megelégedni. Bizonyára jól tudja, hogy az angol-amerikai hadianyag- szállítmányok útja a Szovjetbe nagyon ne­héz Éppen ezért sürgeti nyugati harctér léte­sítését Németország ellen. Az angolok an­nak tudatában, hogy erről szó sem lehet, most azzal hitegetik szövetségesüket, hogy az angol erőket nagyon lekötik az általuk elfoglalt területék biztosítása, de később szó lehet nyugati harctérről is. Churchill keddi beszéde egyébként elég őszintén bevallja, hogy Anglia már eddig is „nagy áldozatokat“ hozott, csakhogy bizo­nyos hadianyagokat nem szállíthat, hiába sürgeti azokat Moszkva. * Gandhit az angolok Szigora ellenőrzés alá helyezték s lapját betiltották. Ugyanakkor Chwchill az angol alsóházion elmondott be­szédében isrrtét kecsegtető Ígéretet tett India felé, Megígérte, hogy Anglia szabadságot és cgyenranguságot ad Indiának, Burmának ve­dig önálló kormányt. Forgassidc visszafelé a történelem lapjait. Az indiai szabadságmozgalommal egyet jelen­tő kongresszus párt a világháború kitörésekor úgy döntött, hogy Indiának támogatnia kell Angliát. London megígérte, hogy az indiai se­gítség jutalmán! Indiának megadják az önkor­mányzatot. Mahatma Gandhi ekkoriban (1915) tért vissza Délafrikából s tájékozód­ván a politikai kérdésekben, belépett a kon­gresszus pántba. Neki is igen nagy érdeme van abban, hogy a párt a háború végére már a hindu nacionalizmus elismert szemévé fejlő­dött. A világháborús harctereken félmillió hindu vérzett az angol érdekeltért, de London azzal az átlátszó ürüggyel, hogy a hindu nép még nem érett a politikai önállóságra, meg­szegte az ígéretet. A kongresszus párt 1920- ban pártnapot hivott össze Kalkutában s el­határolta, hogy megvalósítja Gandhi, tervét s megkezdi a küzdelmet India felszabadításáért. Megkezdődött a hinduk világtörténelmi neve­zetességű passzív ellenállása. Anglia erőszak­kal válaszolt: ezerszámra vetették börtönbe a szabadságmozgalom vezetőit, közkatonáit, el­kobozva magánvagijonnkat. A mozgalom azon­ban annyira megerősödött, hogy még a hindu- mohamedánok is közeledést mutattak. A „di­vide et impera“ elmét követő Londonnak ez a fordulat rendkívül súlyos helyzetet teremtett: a hinduk és a mohamedánok politikai összefo­gása végzetes csapás lett volna Anglia indiai uralmára. London tehát engedményeket telt, kosántseml a hinduk, hanem a — mohamedá­nok javára! Isméi, kiélezték a hinduk és no- hamedânokţ..vcdlâsos ellentéteit s az indiai né­pek egymásrataWdsa ismét a politikai ábrán, dók világába száműzetett. 1929-ben a kon­gresszus párt uj programot adott: célul lu­ata teljes függetlenségének kiharcolását tűzte ki. A válasz, tudjuk, újabb erőszak volt, A mostani háború kitörésekor a kongresszus párt nyomatékosan követelte India teljes füg­getlenségének és önállóságának elismerését és stmlegességi nyilatkozatot tettek. London újra félmegoldással állt elő: felajánlotta a domí­niumok számára biztosított alkotmányt Indiá­nak is, de a párt ezt az indítványt határozol- tan elutasította. Az indiai mohamedánok ligá­ja is megőrizte teljes semlegességét. Ezelcután Anglia újabb ajánlatott tett, megígérte azt, amit Churchill keddi beszéde is leszögezett. In­diának függetlenségét a háború befejezése ufáu adják meg. A kongresszus párt tagjai, az azonnali és teljes függetlenség elvének, megőrzésére, tiltakozásul lemondtak a tarto­mányi kormányzóságokban elfoglalt tisztsé­geikről. India tartományait azóta tisztán an­golé,k vezetik két tartomány kivételével. Ben­gal iáit cm n hindu kongresszus párt és a moha­medán liga koalíciós kormánya viszi az ügye­ket, Pundizsabban pedig a mohamedán több­ségből alakított tartományi tanács, természete, sen alárendelve a mindenkori angol kormány­zónak. ZL hindu kongresszus párf erkölcsi hatalma bizonyára uj erőt nyer az angol uralomnak abból az intézkedéséből, hogy a szabadság­mozgalom Idthdtó fejét, a Mnlmhhát ismét szigorú ellenőrzés alá vették és lapját is be­tiltották. A mohemed/m nga magaianasa sem vetít barátságosabbá az angol uralom iránt. Sőt, Éppen Pundzsabból kapott Anglia újabb fi­gyelmeztetést arra, hogy India a maga jo­gait követeli. A pwidzsabi mohamedán ligá­hoz tartozó tartományi miniszterelnök nemrég bejelentette, hogy kilév a brit-indiai védelmi tanácsból. London, pedig — bizonyítja Churchill ked­di beszéde — még mindig a régi nótát fújja az elavult szöveggel. Holott a világ Indiában is gyökeresen megváltozott. A hindu milliók füle már meg sem hallja a londoni gentle- man-ek ígéreteit, amelyekben mindig keserűen csdlódniok kéllett.-* A londoni fémivatuilo» Time* feltiincfitkeltö cikket közöl. A lap minden komoly ok nélkül é* éppen ezért kétszeresen meglepően felveti Churchill miniszterelnök utódlásának kérdé­sét. A lap abból indul ki, hogy Churchill ke­zében egyesül a legfőbb vezetés és az atlanti­óceáni konferencia idején való távollétekor kitűnt ennek hátránya. A lap sok dicsérettel halmozza ej Churchillt és kiemeli egyéni tu­lajdonságait. utal azonban arra, hogy az ügyeknek ily módon egy kézbe való összefo­gása bizonyos kockázattal jár. Olyan helyzet állhat elő. amelyben a döntések az ő szemé­lyes közreműködése nélkül nem volnának el­képzelhetők. Churchill nek tehát gondoskodnia kell arról, hogy a munka ilyen esetben is to­vább folyhassak: — például ha szerencsétlen­ség, vagy bomba miatt hirtelen eltűnnék. A lap cikke feltűnést és igen nagy meglepetést keltett Nem tudják magyarázatát adni meg­jelenésének A Grnen-iigy és a Vörös-tengeren elsül­lyesztett amerikai teher^özö« kérdése újabb hullámokat ver. Amint a N. S. T„ stockholmi jelentés alap­ján közli, Churchill, szerint a Szovjetunió megsegítése nagy nehézségekbe ütközik. Van­nak olyan hadianyagok, amelyeket a Szovjet­unió követfii, de amelyeket az angol birodalom nem szállíthat. A Szovjetuniónak siii-gős szük­sége van nagyarányú hadiaayagszá llitásra. miután iparának nagy része az etlemség kezébe került, — mondotta Churchill. Nagy áldozat Angliától, hogy a jelenlegi súlyos viszonyok között is eleget tett a szovjet igénylések na­gyobb részének. A nehézséget fokozza az is, hogy csak három' ut vasi a Szovjetunió felé. A legrövidebb és a legbiztonságosabb ut >■­BERLIN, szeptember 10. (MTI) A Berliner Lokalanzeiger beszámolói közöl a Fekete-tenger mellékén harcoló ma­gyar gyorshadteströl. A német tudósitó megemlíti, hogy már napok óta a ma­gyar gyorshadtest egységei között tar­tózkodik. Megismerte a magyar csapa­tok összetételét, valamint kiváló (elsze­relését. Résztvett az elkeseredetten vé­dekező ellenséggel folyó harcokban és mindenekelőtt alkalma volt arról a még a világháborúból eredő szívélyes bajtársi A Völkischer Beobachter megállapítja, hogy a Greer-ügyet Amerikában mindenképpen háborús uszításra igyekeznek felhasználni. Ezt a tervszerűséget legjobban bizonyítja a Newjork Times cikke, amelyben követeli, hogy az amerikai tengerészek elsőnek nyis­sák meg a tüzet, ha német Hajók Maiidhoz vezető útjukon felbukkannának A lap fel­szólítja Kooseveltet annak a határozatnak kimondására, hogy az amerikai hadihajók az izlandi szakaszon a jövőben minden előzmény nélkül tüzelhessenek lötávolsárrba kerülő né­met tengeralattjárókra. A Steel Senf a remek a Vörös-tengeren tör­tént elsüllyesztésével kapcsolatban a Stefanl- lroda a következőket közli: Rómában elismerik az amerikai hajó el­süllyesztéséről szó|ó hir alaposságát, de hoz­záfűzik, hogy az elsüllyesztés természetsze­rűen bekövetkezett dolognak tekinthető, mi­után Olaszország a Vörös-tenger és a Sziiez- esatoma körüli övezetet annakidején hadite- rületnek nyilvánította. A Popojo di Roma newyorki levelezőjének közlése szerint a Stcej Seafarert Szueztől dél­re 200 mérföldre süllyesztették e|. Az ameri­kai hajót egy bombavető repülőgép támadta meg. Roosevelt elnök csütörtökre várt beszéde minden bizonnyal igen fontos lesz a tengely- hatalmak és Amerika viszonyának további alakulása szempontjából. Tokió és az angolszász hatalmak viszonya tovább éleződött s a nyílt szakítást megelőzi állapotba került. A Japánban tartózkodó an­gol állampolgárokat már hazahívták s most történt intézkedés arra. hogy az Angliában tartózkodó japán állampolgárokat is haza­szállítsák. Ennek a háborúnak története arra tanít hogy valahányszor hasonló intézkedés történt az alattvalók kölcsönös elszállítása után rö­videsem sor kerül* az ellenségeskedések meg­kezdésére. Trónon át vezet A brit, miniszterelnök a továbbiakban art, a reményét fejezte ki, hogy a parlament njéltá- íiyolmi fogja azokat a drasztikus intézkedése­ket, amelyeket meg kellett, meg kén hozni az eredmény érdekében. Rendkívül komolynak minősítette „a német aknaveszflyt“. Utalt ar ra, hogy az ellenséges repülőgépek minden éj­szaka legújabb rendszerű aknákkal árasztják el a brit hajózási utakat. A hajók ezrei fára­doznak azon, hogy minden nap eltávolítsák ezeket a halálos veszélyt jelentő aknákat, óv? intette a képviselőket attól a felfogástól, hogy viszonyról meggyőződni, amely a ma. gyár és német katonák között fennáll. Bár az egyenruha különböző — írja a tudósító, — bár piros-fehér-zöld jelzése­ket látni a jármüveken és mások a szol­gálati érintkezési formái, már az első percben sem érezték magukat idegenül a magyarok között. Szinte otthonos han­gulatot teremtett, hogy valamennyi tiszt es a legénység nagyrésze ért németül és ki vonhatná ki magát a magyar szívé­lyesség és kedvesség varázs» alóli „A Sjsovjeíusi!© lieíyar^"© rendkívül kousoTy“ / — közölte Sztálin Cripps angol nagykövettel Chuíchili a megsegítés nagy nehézségeit emlegette keddi beszédében NEWYORK, szepl. 10. (DNB.) Egy amerikai hírszolgálati iroda londoni jelentése szerint Sztálin Cripps angol nagykövettel való utolsó megbeszélése alkalmával kijelentette hogy a Szovjetunió helyzete rendkívül komoly. Sür­gette Crippset, erősítsék és gyorsítsák az amerikai és angol hadianyagszálli- tásokat. Sztálinnak ez a kijelentése az angol kormánykörökben mély benyo­mást keltett. (MTI.) az Atlanti-óceáni csata mái- véget ért volna A m3 «yar-néme’ bajtársi assá^ról ír a Berliner Lokalanzeiger

Next

/
Oldalképek
Tartalom