Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-10 / 205. szám

___(IZ) Kina Burmában védi Angliát JUJ. SZEüIEMSEK 10 E sarok megírásának pillanatában még sem­miféle közelebb; jelentés nincsen arról, hogy mik a távolikeleti helyzetnek njabb fejlemé­nyei a Tokió—Washington vonalon. Az elmúlt hét néhány eseménye azonban arra enged kö­vetkeztetést, hogy a távolkeleti 'kérdés nem a békés •megoldás irányában fejlődik s 'épp a ''»gclyhatalmbkkal szemben állá hatalmi ősz­ei-fogás tereli a fegyveres kirobbanás felé az örményeket. A Szovjetnek küldött első olajszállítmány befutott a vladivostoki kikötőbe. Egy másik .’demies aaról számol be, hogy az angolszász összefogás nemcsak a Szovjetet segíti, hanem A mát is támogatja; és mint az amerikai ser géiiyprogram egyik részletét, Rangoon fád ' már útnak indítottak 800.000 tonna árut a tsunkingi kormány számára. Feltűnő nagy a katonai és diplomáciai moz­golódás is a távolkeleti tájakon. Az ausztrá liai hadsereg főparancsnoka Szingapúrba ér­kezett. Fraser, Uj-Zéland ministerrlröke Lón. donból Washingtonba utazott, hogy Roose- velttel tárgyaljon. Az angolok lázas sietség gél nagy erődítési munkálat okot végeznek Malaya és Thaiföld határvonalán. A esitn- kmgi kormány a francia kormánynál jelentett he tiltakozást egy batárincidens miatt, ame­lyet állítólag az indokínai határon francia katonák követtek el. Amig tehát London és Washington a diplo­máciában a szándékos huzavona és taktikázás módszerét követik, a gyakorlatban a távolke- letí háború kirobbanásának bármely pillanat­ban valé bekövetkezésére teszik meg a maguk előkészületeit. A dolgoknak ilyen állása mel­lett igen nagy figyelmet érdemel Herbert 7 ichynek, a távolkeleti kérdések szakértőjének számító kiváló német közírónak egyik legutol­só bangkoki tudósítása, amely a részletjelen­ségeket egységbe foglaló finom elemzéssel tár­ja fel Anglia és Amerika távollétiétj szándé kainak rejtett rugóit. Délkelet Ázsia az érdekek ütköző­pontjában — Megszoktuk, — írja Herbert Tichy — hogy Délkelet-Ázsiát és annak jelentőségét 'Japán vagy Amerika nézőpontjából Ítéljük meg. Japán megkísérelte, hogy a délázsiai te ruíetek gazdag gumi-, rizs- <fe olaj vidékeit a maga érdekkörébe vonja; az Egyesült Via mek pedig azon fáradozik, hogy a maga befo­lyását Szingapúr és Csunking felé terjessze ki. TJgy látszik, mintha kelet felől érkeznének az erők, amelyek Délkelet-Ázsia sorsát meg­határozzák. Angol szemszögből nézve, DélkeW-Azsis- nak egészen más, semmivel sem kisebb a >e- ientő-áge. Az angol világuralom súlypontja az Indiai-óceán vidéke. India, az eml>er és a nyersanyag e kincseskamrája, az Indiai­óceán partján fekszik. Éppígy Máflíya, a maga hatalmas gumikészleteivel és a fiatal Ausztrália, ehhez a térséghez tartozik. Az an­gol uralom földterületeinek háromnegyede összpontosul az Indiai-óceán körül és itt az összes tengerpartok mind angol kézen van­nak, kivéve Madagaszkárt, Portugál-Kelettfri- kát, Arábiát, Thaiföldet és Hol land -Imdi á t, Itt vannak Angliának g legfontosabb és leg­utolsó támaszpontjai, amelyeket, miután Eu­rópából kiszorult és miután helyzete a Föld­közi-tengeren is erősen megrendült, mii d n 1 eszközzel meg akar védelmezni. Szueznek és Gibraltárnak nyuga*, Malayának és Szinga­púrnak kelet felől kellene megvéd el mezniök. ezt az életbevágóan fontos területet. v 1 India Iránba •». vérzik az angolok helyett Hogy a mostani fejleményeket tökéletesen megértsük, szem előtt kell tartani, hogy' An­glia számára Szingapúrban nem<:sak a gumi, a rizs és a holland-indiai kőolaj a tét, hanem a teljes indiai térség, amelynek elvesztését az angol világuralom nemi élné túl. Az utolsó na­pok eseményei az Empire eme létesomópontja számára közelebb hozták a háborút. Iránnak brit-bolsevista megrohanom Indiát közelebb sodorta a háborús arcvonalhoz. Néhány nap­pal ezelőtt Wawel tábornok rátört Iránra s rádióbeszédet intézett az india; csapatokhoz, elsősorban azokhoz, amelyek Indián kívül ál- kanásotzniak. Az indusok már évtizedek óta védekeznek az ellen, hogy őket háborús szol­gálatra India határaim túl vigyék és az angol világuralom érdekeiért hullassák vérüket. Wa. well beszéde igyekezett ezt az oil emér zó-1 le­szerelni és az Irán. ellen véghezvitt lépést pro­li íigandiszttkus szempontokból beállítani. Azt állította, hogy a ’csata Indiáért már megkez­dődött, szükséges, hogy az arcvonalat mentő! távolabbra helyezzék India tulajdonképpeni határaitól. India csak ebben az esetben érez­het; magát biztonságban. India biztonságának "bástyái Egyiptom, Palesztina, vagy Irak és a maláji félsziget lesznek. Néhány nappal ké­sőbb az indiaa csapotok átlépték a semleges Irán határait. Az indiai térség nyugati hatá­rán tehát a harc megkezdődött. Kína Burmában védi meg Angliát A nyugati határvonal „nyugodt“, mint ed­dig volt. Szingapúrba újabb erősítések érkez­tek. Indoldmából olyan jeleni ések érkeznek, hogy újabb japán esapatösszevonások történ­tek. Repülőtereket építenek és légvédelmi rendszabályokat léptetnek életbe mindkét ál­lamban. Mindez keveset változtat a helyze­ten; aiz ellenfelek már régóta lábhoz tett fegy­verrel néznek egymással farkasszemet. A iá- volkeleti helyzet fejlődése szempontjából leg. fontosabb esemény pedig, jóllehet a napokban történt, nem is kellett jóformán feltűnést. Az a jelentés érkezett Burmából és Csunkingból, hogy egy kínai tábornok a csunkingi hadsereg két hadosztályával rövidesen Burmába indul, hogy ott a barmai ut védelmét átvegye. Ott a Irina: csapatokat ausztráliai és brit-indiai egységek mellé osztják be. Kúra szempontjá­ból ezt a lépést az alábbiak szerint, lehet ér- tdnnezni: Csunking és a külvilág között je­lenleg a barmai ut az egyetlen nyílt összeköt­tetési azt telié' mii-deliképpen nyitva kell tartani, közömbös, hngv angol, vagy’ kínai földön. Burmának egyébként megvan az az előnye, hogy Csunking Mentesül az élelmezés súlyos gondjától. Az angolok és amerikaiak, akiknek a Távolkeleten sokkal inkább az az érdekük, hogy a japánoknak ártsanak, mint­sem a kínaiaknak, valóban segítséget nyújt­sanak, ezzel a megoldással még egy másik nagy eélt is szolgáljanak: Anglia mindig arra törekedett, hogy csatáit mindig más vívja meg helyette. Amit nyugaton az india-i csapatok végeznek el — egyes szimlai jelentéseik szerint néhány milliónyiam vannak már fegyverben — keleten megtehetik a kínaiak is. Kina kimerít­hetetlen embertant,nlékok fölött rendelkezik, nem nehéz tehát néhány százezer uj katonát kiállítania, Csunking azonban eddig nem volt ' abban a helyzetben, fiopr ketonéit megfele­lően felszerelje. Ebbe avatkozott bele Anglia. Ma szükség van ama, hogy a lőszer, fegyver és élelmiszerszáMitmányokat az amngyis túl­terhelt bánna; utón küldjék Kínába? Egysze­rűbb, ha. a kínai csapatok Burmába jönnek, hogy ott fegyverezzék fel és képezzék ki őket. Egyelőre csak Bnrma került szóba. Légi közelebb esetleg a,z is megtörténhetik, hogy a kínai csapatokat Malavában és Rómeóban is felhasználják. És Japán? Az indiai tér zárt és szétbouttír ' hm egy­ség. Az angoloknak tehát érdekükben áll, mindkét hal árvon,álon azonos értékű stratégiai eszközöket felhasználni. Ha azonban Anglia nagy számiban, szállít kínai' csapatokat Barmá­ba,'esetleg még töbljet délre, olyan uj helyzet keletkezik, amelyben Japán alig maradhat kö­zömbös. E tekintetben ugyan még nem történt döntő fontosságú esemény, azonban a figye­lemre alig méltatott jelentés mégis csak arra muttt, hogy a keletázsiai erők játéka uj állo­máshoz érkezett: Anglia arra tért át, hogy a sajátos brit érdekekért a kdetindiai térben is ieleven erőket vonultasson föl. ' És amig Anglia- arra tesz kísérletet, hogy Kínát az ázsiai kontinens déli területeire át­vigye. az amerikaiak egyre jobban megvetik a lábukat. Az amerikai közlekedésügyi, lég­ügyi, légvédelmi és más szakértők mar egesz otthonosan érzik magukat a barmai Ramgoou- ban is. .Csunfcingban is. Az amerikai befolyás azzal a jelszóval lesz egyre erőteljesebb Rur- roában. hogy „nem elég, ha Csunkingnak hadi­anyagot küldünk, látnunk kall azt‘is, hogy megérkezik!“ Az amerikai Catalina-repülő- rtaszádok a maláji félszgeten és a.-Ueylonban levő támaszpontokról már nagy felderítő uta­kat tesznek egészen az afrikai partokig. An­gol részről nem közölték egyáltalán, hogy’ vájjon ezeken a repülőgépeken britek, vagy amerikaiak teljesítenek szolgálatot. Feltételez­hető azonban-, bogy amerikaiak és angolok együtt szállnak fel ezeken a gépeken. Az uj ruhába öltöztetett ROYAL filmszínház jelenti, hogy egy havi szünetelés után a MESTER FILM KFT. ANDRAS cimü legnagyobb magyar filmjével nyitja meg kapuit Páger Antal a címszerepben az ország minden mozijában HETEKIG TELT házakat vonzott. Ma fél 10 órakor diszmegnyitó! 391100 pengő államsegély szükséges az átadás Kolozs-vármegye felületén okozott pusztításainak helyreállítására A n agánosok kárát most becsülik fel Kolozsvár, szept. 9. Kolozs-vármegyébeu befejeződött az árvi/.ckozta károk felbecsülése. Az összegyűjtött adatok alapján meg lehet ál­lapítani, hogy mennyi kárt szenvedett a vár­megyei törve .yhatcság és mennyi kára van a vármegye terűidén az államnak. A magáno­sok kárát most becsülik fal. A vármegyei törvényhatóságot ért károkról Gaal Elemér alispán felterjesztésben számolt be a kereskedelmi miniszternek. Az alispán felterjesztésében megállapítja, hogy a várme­gye területén az úttestek nu gronyálódása miatt okozott kár 156.100 pengő, mig a mü- tárgyák (hidak) helyre állítása 125.000 pengői igényel. Összesen tehát 281.100 pengő állam­segélyre van szükség, hogy az árvíz pusztítá­sait helyre lehessen áMitani. A vá/nmegye területén az államot is súlyos károsodás érte az árvíz pusztításai nyooiáa. A károkról Simák Lajos főmérnök, az állam- cpitészeti hivatal főnöke külön jelentést tett a kereskedelmi miniszternek. A jelentésből kide­rül. hogy a Budapest—Kolozsvár—Sepsiszent- györgy főútvonal és a Bodrogkeresztur—Ko- - kiásván vonal rongálódott meg sulyo.-ftbban. Az úttestek helyreállítási költségeire 110-000 pengő államsegélyre van szükség, mig a meg. rongálódott hidak helyreállítása 29.500 pengőt ■igényel. Ezekben az adatokban természetesen nincse­nek benne a Kolozsvár városát élt károk. Földcsuszamlás a nagyváradi Szőlőhegyen Kagyvárad, szept. 9. Nagyváradtól néhány kilométernyire, az úgynevezett Szőlőhegyen szombaton hajnali három órakor óriási föld­csuszamlás történt. Az alsó Kőrös-oldal lakói hajnalban érezték, hogy a föld mozog. A Po- gány-féle szőlőtől egy kilométernyire kettészakadt az ott elnyúló hegy s a fel­szabadult óriási földtömeg megindult a Körös-folyő irányába, magával sodorva ■ valamennyi útjába eső épületet. Negyven méter földfal omlott be s az óriási földmennyiség a Kőrös-folyóba esett bele. ót ház omlott össez, Pogány János, ifjú Pogány János, Asztalos Béla, Bognár Mária és özvegy Czirálc Istvánné házai. Szerencsére a lakók éberek voltak, s mikor az első rengések jele:.! kertek, azonnal krrohantak a szabadba. Még annyi, idejük is volt, hogy bútoraikat és állattaikat megmenthették Emberéletben nem esett kár. Reggel hat óra­kor katonai meni tőszázad és Nagyvárad város mentői siettek a földcsuszamlás színhelyére a 'azonnal megkezdődtek a munkálatok. Ezen a vidéken, néhány kilta éterre a mos­tanitól, 50 évvel ezelőtt már volt egy nagy földcsuszamlás. Sztána közelében is földcsuszamlás • történt Kolozsvár, szept. 9. A kolozsvári pályaud­varon hétfőn délután nagy riadalmat keltett az a hir, hogy Sztána közelében szintén föld­csuszamlás történt, amelynek következtében sem a Budapest felöl jövő gyorsvonat érkezett be, sem pedig az innen 16 óra 15 perekor induló gyorsvonatot nem indították ■ útnak. Az állomárfönökségtől a következő értesü­léseket. kaptuk: Miután a budapesti személyvonat áthaladt a pályatesten, Sztána közelében nagyobb mennyiségű föld a hegyoldalról a pályatestre zuhant és eltoröaszoita a forgalmat. A földtömeg eltakarítására azonnal megtet­ték az intézkedéseket. Mintegy százfőnyi munkásosztag kezdte meg a pályatest tisztí­tását, ami több órás munka után sikerült is. A Bánffyhuijyad állomáson veszteglő gyors­vonat csak 7 óra tájban érkezhetett Kolozs­várra s az innen induló budapesti gyors egy órás késéssel hagyta el a kolozsvári állomást. A sztána i földcsuszamlás az esőzés folytán következett be és minthogy esetleg további földomlástól lehet tartani, a munkásosztagok továbbra is készenlétben maradtak. •* A sztánai közlekedési zavarok még Jobban megnehezítették a múltkori árvíz következ­tében Kőrösféketetó és Királyhágó között már egy hete am úgyis csak átszállással lebo­nyolítható forgalmat. A helyreállítási munká­latok nagy erőve] folynak, de a pusztítás olyan példátlan arányú volt. hogy még na­pokba telik, amíg a közlekedés teljesen hely­reáll. Most már meglehet állapítani, hogy a nagyarányú katasztrófa az előző főhatalom idojébó'l származó mulasztásoknak tulajdonít­ható. Tagadhatatlan hogy a vizáradat rend­kívüli erővel lépett fel, mindamellett a rom­bolás mértéke nem fejlődhetett volna ki ilyen arányúvá, ha a Körössel szembeni töltésvé­delmet s a Kőrösmegrendszabályozását. ko­rábban nagyobb lelkiismeretességgel hajtják végre. Megható ünnepségen avatták fe? a Gyorgyfalvi » Meneküllek Közművelődési Egyesületét Kolozsvár, szeptamber 9. A Gyorgyfalvi Menekültek Közművelődési Egyesülete vasár­nap délután avatta fel otthonát a kolo2£vári pincérek aggmenházának Zápolya-utcai tel­kén. A megható ünnepségen nemcsak: a bécsi döntés után Kolozsvárra menekült györgy- falvink lelkes és szín pompás csoportja vett részt, hanem egész sereg kolozsvári érdeklő­dő is. A várost gyorgyfalvi menekültek sor­sa és szervezkedése iránt mindig nagy meg­értést és segítő készséget tanúsító Keledy Tibor dr. polgármeter helyett, aki akadályoz­tatása miatt az ünnepség idejére nem volt szabad, Math Mihály dr. városi tanácsnok képviselte. Az avatási szertartást Kádár Géza generális direktor végezte. A résztvevők köz- éneke után Kádár Géza inélyhatásu beszéd­ben méltatta a román uralom helyett a föl­dönfutók sorsát vállaló gyorgyfalvi menekül­tek összetartásának és egyetértésének: jelen­tőségét s hangsúlyozta, a Gyorgyfalvi Mene­kültek Közművelődési Egyesületének ottho­nával hajlékot emeltek a: erkölcsi törvénynek, a magyar művelődésnek és az egymást segítő testvéri akaratnak. „Ezek a falak jelentik — mondotta — s foglalják magukban a családit, a társadalmat és a nemzetet: a hazát.“ * Beszéde után megható imában kért áldást Istentől a gyövgvfalviak otthonára, A gyorgy­falvi ak zsoltáréneklése után László Dezső me­nekült gyorgyfalvi iparos szavalta el a Szó­zatot. Ezzel az avatási ünnepség véget is ért és az össze gyülekezett györgyfalviak vidám tánc mnlatsággal avatták fel otthonukat. Három cigány húzta a talpalávalót s a fiatalság hosszú szünet után ismét eltáncolliatta szebb- nél-szebb táncait. Az ünnepség vendégei, aki­ket csekefnllvi Tamás Bólémé, a györgyfalviak ügyének nemesróvü pártfogója kalauzolt, el- rngndttfá-sal gyönyörködtek a tavaszi virá­goskertnél pompázóbb öltözetek színes forga­tagában. — Tüntetést rendeztek a zsidók Párts kül­városaiban. Parisból jelentik: A zsidók a francia főváros külvárosi részeiben kisebb tüntetéseket rendeztek. A megszálló német hatóságok emiatt körülbelül 100 zsidót vettek őrizetbe. Fütsünk KOK HWj •szál!! Nagy fütő érték, szagtalan, nem kosaraz, tiszta kezelés. Megrendelhet#: Hős V-.ö 1 fi és Sseibó tüzelőanyag kereskedőnél, Szent István- ut 2. Tel. 17—11 és 16—19 Ugyanott öntödei és Kovács -koksz is kapható mérsékelt áron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom