Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-07 / 204. szám

1941. SZEPTEMBER 7 1farázsiók a Lmvi-uhai rejtelmes hombárban Rövid körséta a kolozsvári Hemzeti Színház diszlelfarában, oho' Varga Mátyás és Ratielász Károly tervezik és festik a színpadi kulisszákért Kolozsvár, smepternöer 6. Van a %mryi- uéea elején egy hatalmas, hotmbárszeiü épület, amely rcS kevesen tadják, né a ren­deltetése, ki lafchaÄ 'benne?... Senki sem tadofct fetoilágoKttást adni róla, még az sem, aki a szomBzéidságáibaji íakofct. Sikerült kd- nj’OMtwüiB, hogy a rejtélyes épület magazin. Mégpedig nermházi magazin... Az az ember, aki a Zrínyi-utcai otromba épület kapáján kijött, leleplezte a „szimlíáai magasán“ titkát. Ruhája csupa festékfolt, saraes, akár egy paradájcaommadár tollazata, így „festet*“ a második, harmadik ember is, aki a hombár kapuján käepeÄ. Szinlházi diszletfestők voltaik vaJ&iDennyion. Ebben az épületben von a kolozsvári Nemzeti Színház díszlettára g itt készíti az előadásra kerü­lő darabok díszletét. Arról. már irtunk néhányszor, hogy a ko­lozsvári Nemzeti Színház csaknem 150 tagú együttese — dráma, operett, opera és ba­lett — műyem batateoas lázzal készül az ok­tóber 15-ne kifcüzöttt ünnepi megnyitóm... Négy színpadon egyszerre folynak a próbák. Reggel 9 órától sokszor éjjel 1 óráig. És vannak dtaaábok, amelyeket már kívülről „jajnak“ a saKreptök, tehát majdnem készem varrnak véle. Dohát a darab nemcsak szere­pekből áll, hanem díszletekből is. Sőt van­nak színpadi diserfoték, melyek még a szerep­lők számit is túlszámyalják. Beszélnek. Ko­rokról és helyzetekről, melyeiket szó mér ki se fejezhetne. Kifejezi a düezfet. Hogyan is áHíznk teliét a már majdnem kész darabok díszleteivel?... Úgy, hogy már azok is majdnem készen vannak... Sót az Ellák, a Bánk bán, Mátyás király szerelme és a Zenélő óra díszletei mér teljesen elké­szültök. Mi már láttuk is valamennyit aibban a Zrinyi-utoai ormótlan épületben. És azt is láttuk, hogyan készülnek lázas munkával a Mindenki hazudik, a Rigoieitó, a Bohém­éltet, a Szöktette a szerályból, a Medea, a Caesar és a Hamlet díszletei... Ezek közül néhány csak apró papiron van meg még, né­hány pedig a Varga Mátyás díszlettervező „fejében“ és elképzelésében. A maga idejére néndemk megtesz... Beszélj Matyi, beszélj! — Hogyan születik a díszlet? — erről val­latjuk Varga Mátyás disuJetfervezőt, a ko­lozsvári Nemzeti Színház szcenikai főfel­ügyelőjét. Éppen munkában találjuk. Máshol és máskép nem is található: a fiatal miivész naponta 13—15 órát dolgozik. (Ezzel külön­ben nem ő mega dicsekszik, de munka társai árulták el...) — A díszlet úgy születik, hogy... és itt el­akad Varga Mátyás. Tanácstalanul néz er- rc-arra, mint a gyámoltalan, megszeppent is­kolás gyerek s létezik rajta, hogy nem a be­széd, de a munka embere. Pufi, Tompa Sán­dor, aki felkisért boem, biztatja, mint a ta­nító bácsi: —- Beszélj, Matyi, beszélj... ...— A díszlet úgy születik, hogy feljön hozzám a rendező, vagy engem rendel ma­gához. Aztán előveszi az előadásra kerülő darab szövegkönyvét s megkérdi, ismerem-e a darabot. Ha ismerem, akkor könnyebb, mert már nekem is megvannak a saját el­képzeléseim az egyes jelenetek vagy felvoná­sok díszleteiről s csak összehasonlítjuk egy­más elképzeléseit és a fejemben már készen van a díszlet. Ha nem ismerem a darabot, kezembe nyomja a szövegkönyvet, liogv más­napra olvassam el s akkor ujabh tanácsko­záson tárgyaljuk meg az ő és saját, elképzelé­seimét... Ä többi aztán az én dolgom s a munkatársaimé. A rendező készen kapja a kastélyokat, szobaiberendezéseket, lovagvára­kat, amire épen szüksége van a darabhoz... Varga Mátyást máskülönben nem kell be­mutatnunk olvasóinknak, hiszen ismerős ő színházi és mozilátogató közönség előtt. A budapesti Nemzeti Színház díszlet-tervezője voit, mielőtt önszántából Kolozsvárra jött. Keresett tervezője volt az egyik legnagyobb budapesti filmgyárnak is. ő tervezte a Föld­indulás komor díszleteit, az övé a Tokaji ássa színes disziete is és a Havasi napsütést Az összes iskolákban használandó ftanisonyrek kaphatók a „KÁRPÁTOK“ R. T. KŐNYV- KERESKEDETÉBEN, MÁTYÁS KIRALY-TÉR 29. Telefon: 14—87 is ő varázsolta elő ... (Csak mellesleg em­lítjük meg, hogy öt éven keresztül a szegedi szabad téri játékok díszleteit is ő tervezte.) A pénz nem minden! — Az Egy éjszaka Erdélyben és a Háry János díszleteit már félbe kellett bagyuom, — mondja —, mart. szerződésem Kolozsvárra szólított. Pedig annyit kereshettem Buda­pesten, amennyit akartam, dehát a pénz nem minden — révedezik el... — Vágytam Er­délybe, Kolozsvárra. Ez. volt minden vágyam alján s erre talán legjellemzőbb Réthy Ferenc a Képzőművészeti Akadémia rektor árnak megállapítása... El kell árulnom, bogy sza­badidőmben „pingálgatok“ is. Festek. Hegye­LEJ S,ÍCfW két, vöieveket, fáikat, tájakat. Most már val­lóban erdélyi tájakat. De volt úgy, hogy csak elképzelésből festettem Erdélyt... Né­hány évvel ezelőtt közös kiállításunk volt Bu­dapesten s akkor mondta Rdfliy Ferenc, a > Nagybányáról elszármazott festőművész, hogy I az erdélyi táj legjobban és legtisztábban az én dolgaimon domborodik ki... Ha látta vol­na, milyen boldog voltam én akkor... Akár­csak most, hogy valóban itt lehetek... Aztán londoni emlékedről lyeszél Varga Mátyás. Néhány évvel ezelőtt angliai kör- ntou volt Paulini Béla „Csupajáték“ társu­latával. A „Csupajáték“ díszleteit îs ő ter­vezte s amint mondja, az angoloknak nagyon tetszett. A körúton együtt, voltak Farkas Feaenere! és Endre Bélával, akik ma ugyan­csak a kolozsvárii Nemfceti Színház erősséged. Endre Béla karnagy, Farkas Ferenc pedig — Unalmas idő, az idegeimre megy ez a szakadatlan eső —, {akadt ki a gondtalanul élő ember, amikor felébred­ve világosságot teremt maga körül és elkeseredve kitekint a nedves utcára. Szeszélyesnek, sőt egészségtelennek,igen, határozottan egészségtelenek találja a tavaszt, pokolnak nevezi a nyarat, amely í elől fülledt, szinte izzó városi lakásából ' hüs fürdőhelyre menekül. Az ősz esős, nedves a számára, mindennap sürgeti, hogy jöjjön már az egészséges frissítő téli hideg, a szelíd, hangulatos hó. De amikor végre arra ébred, hogy az őt kö­rülvevő kis világ pattjolatfehérbe öltö­zött: nem elég meleg a szobája és nem védik eléggé ruhatárának téli darabjai... — Adj Uram Isten esőt, mert elpusz­tulunk, éhenhalunk —, könyörög május f elé a falvak népe, mert verejtékkei meg­dolgozott földjük, mint vékony papit hasad szét a lángoló nap szünetnélküli rohamától, amikor nem is olyan messze, áldásként várják a napsugarat. Haran­gok zugnak, megriadt nyájukkal papok könyörögnek ma az esőért, napok múlva a termékenyítő napért, hiszen ez a kettő jelenti a kenyeret és az életet. ... Az eső pedig egyszer Üt, egyszer ott esik megállás nélkül. Az ég csatornái rSurü »oeszeraSSSir %ü8ra. 9ket, is Erd&y telke ejtette meg s ezért jöttek ide a fővá­rosból... Ha megvolnának a régi d&aotetek Amíg Veaiga Mátyás emlékezik, vőtetferrül kifcekisntüok a kás műterem ablakán az ud­varra. Az udvaron hatebmas dteBtetrowhal!- mazt pillantunk meg. — Igen, ennyi maradt az egészből. Bny- nyit hagytak iánk „emlékül“ a románok — mondja Varga Mátyás. — Nézze, azok a di- rib-darab lécek a Bajazzó díszletei voltak... Ott túl pedig a Hamlet temetői jelenetének díszleteiből maradtak. És a kép csakugyan temetői, siralmas. — Százezreket értő váwzosi és nyereanvag- megiafcarrtóst nyertünk volna, ha megvolnár nak a régi díszletek — folytatja tovább Var­ga Mátyás. Most mind fel lehetne használni. Átvisz a hatalma« méretű diszletfestő te­rembe, hogy megmutassa az egyik díszlet vásznát. — Ez a vászon legalább 50 éves!... — mondja. — Még a régi Farkas-utcai színház­ban volt díszlet, s most újból az lesz. Kude- lász Károllyal lemostuk, leáztattuk a régi festéket s most újból festjük a mai időknek TEMETo « és díszleteknek megfelelően. De először ősz. sze keltett varrni, mert amint mondani szo­kás, megette a vásznat alz idő vadfoga. Az asztáloemültelybem pedig a régi, többévtize­des léceket gyalulják ujja az asztalosok. Nehéz ma anyagot szerezni még egy rendes ház építéséhez is, hátmég színpadi házakhozV A sir is kész lesz Közben megszólal a telefon csengője is. Varga Mátyás felveszi a kagylót s halljuk, amint bemondja: — Legyen nyugodt, rendező ur, a jövő hét közepére készen legz az egész kastély.. A sir is kész lesz... Csak önök készüljenek el, mi készen leszünk... Gyorsan sietünk le a második emeletről. Gyorsan. Most már tudjuk, mi van a Zri- nvi-tileai ormótlan épületben. Varázslók laknak benne... BÍRÓ JÁNOS kariga zgsitó s azonkívül a Zenek on zervatö­Esik az eső... egyik helyen pazarul öntözik a földeket, máshol a nap perzsel és éget el mindent, mint egy gyújtogató. Most is esett az eső. Napokon át, pe. dig emberi megítélés szerint minden csepp je csak újabb kárt és pusztulást okozhat. Nincs földi hatalom, amely megállítsa és oda vezényelje, ahol a szomjas föld várja. Felduzzadt árkokat, félelmetes folyókká dagaszt patakokat, amelyek percek alatt falvakat és város­részeket öntenek el, uj utakat vágva az emberi kéz alkotásainak összerombolá- sára. Pillanatok miive és megsemmisül mindaz, amit az emberi agy kitervelt és amin százak, ezrek munkáskezei éveken át kitartóan dolgoztak. Gátakat dönt le. büszke hidakat, biztonságos vasúti tölté­seket seper el az a kis patak, amelynek partján tegnap gyermekek kövekkel do­bálták a békákat. Az Isten teremtménye, az ember kétségbeesve védekezik: a gé­peknél gyorsában működnek az agyak, feszülnek az izmok, az ember tudását, szakértelmét, tapasztalatát, a technika minden eredményét, eszközét szembeál­lítja a törvény és rendszer nélkül jelent­kezett vad természeti megnyilatkozás megfékezésére, letörésére... ... Az eső esik s minderről nem ttesz ! tudomást. Bgy&c otfäban a nap áttöri a ] fekete, fenyegető felhőket s bizatólag, barátságosan néz le a tengerré nőtt me. zökre, falvakra, elpusztult emberi életek­re és javakra, mintha azt mondaná: vér- jatok, ha majd jónak látom, jövök én és rendbehozok mindent, hiszen az újjáépí­téshez a ti evőtök és gépeitek gyengék... Ez a kép ezer és ezer éven át ismétlő- dött meg az emberlakta viliig minden tá­jékán. Az ember tervezett, épített, majd újból felépítette azt, amit a nálánál na­gyobb erők könyörtelenül elpusztítottak. ... Az eső esik. Nem én fedezem fel, hogy az esőnek is van muzsikája. A nyá­ri éjszakai puha, langyos eső olyan, mint gyermekoromban a vén dajka meséje: nyugodt lesz tőle az álmunk. A vad eső, amely gonosz fegyvertársát, a szél­vészt hozza segítségül, csapkodja az ab­lakunkat. ostromolja a kézimkat. ki akar verni belőle... A pattogó eső hangja olyan, mint egy katonaindulóé. A bá. dogcsatorna. az esővizes hordó, a kaná­lis, a zsilipek, a gát az eső hangszerei. * . E Nem ez volt az első — és nem is utolsó — emberi életeket és vagyonokat követelő árvizes istencsapás ezen a föl­dön, amelyet csaknem annyi vér öntözött, mint eső. A pusztulás ismét rendbehozza a megállás nélküli munka, a könnyeket letörlik a szerencsétlenek felé nyúló erős kezek és az emberi szeredet, amely sok­szor úgy bujkál a vastag, fekete felhők mögött, hogy aztán kisüssön, világítson és meleget hintsen szét, mint a nap. Az elmúlt nehéz napokban, amikor ag­gódva figyeltük a fejünk felett tomboló Ítéletidőt, szorongva gondoltunk messze földön harcoló véreinkre. Vájjon ott is. ahol ti jártok, harcoltok — példát mutat, va a világnak egy maroknyi nép hősies­ségéből — ellenségetek lett az időjárás isi Magyar apák, akiket kazavar a kis család, magyar ifjak, akikért szerelmese­tek imádkozik, mi van veletek? Aztán iöttek a hírek esőn, áradásokon keresztül, hogy a mi véreink diadalmasan nyomul­nak előre, magyar zászlót lenget a szél százkilométerekre a megvédett országha­tártól. Megnyugszik minden magyar a rázú­dult természeti csapásban, hittel és re­ménységgel épít újból, mert érzi, -„hogy méltónak kell lennie azokhoz, akik ke­zükben a rájukkényszeritett fegyverrel létünkért, boldogabb jövönkéti és igaz­ságunkért halálmegvetéssel harcolnak. TÓTH SÁNDOR. VERSENYTAGYAEASI HIRDETMÉNY A M. Kir. Országos Közegészségügyi Inté­zet kolozsvári Ápolónő- és Védőnöképző In­tézet 121—1941. szám alatt nyilvános verseny- tárgyalást hirdet az Intézet tűzifa és szén el­látására az 1941—42 fűtési idényre. Szállítandó mennyiség kb 3000 q. hasáb fa és 3.000 q. ooa 4.000—5.000 kalória f&tőér- tékü hazai szén. A közszállitás költségei szabályszerűen biz­tosítva varrnak. Ajánlati űrlapok az Intézet Gondnoki Hivatalában (Kolozsvár, Musspjint- ut 74—76. sz.) a hivatalos órák alatt átvehe_ tők. Az ajánlatok aláírva, összefűzve és lepe­csételve folyó évi szeptember hő 23-án d. e. 11-őráig az Intézet, Gondnoki Hivatalánál nyújtandók he, ahol azok ugyanakkor btoott- ságöag felbontatnak, amelyen a soá|Rtők vagy megbízottaik jelem lehetnek. Bánatpénz, határidő és egyéb fettételekről az ajánlati nyomtatványban foglaltak intéz­kednek. Kolozsvár 1941 szeptember hő 3-ám. Dr. Iőrtnoz Ferenc egyetemi ny. r. tanár, az intézet wetgje perc morosvdsdrhehf 40 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Magyar Légiforgalmi r. t. HALÉRT légijdratai vasárnap is közlekednek. 3óelőre gondoskodjék h elfoglalásról Mátyás Ifi irály-lér 3F s*. Telefon: 35—96

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom