Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-26 / 219. szám

1941. SZEP1EMBEU 26 ÍÜL „A történelem csak az áldozatkész nemzeteknek ad elégtételt!“ Vitéz nagybányai Horthy Miklósnl vitéz honvédőink és a frontmögötti nélkü­lözők megsegítése érdekében rádiószózatot intézett a magyar nemzethez Budapest, szeptember 25. Vitéz nagybányai Horthy Miklósné, a legeké magyar asszony a harmadik háborús tél küszöbén, csütörtökön délután 6 óra 50 perckor rádiószózatot inté­zett a magyar nemzethez. A Nagyasszony magasszárnyalásu, hatásos szózatában két arcvonalnak kért adományokat a magyar társadalomtól: a hadviselés magyar hősei és a frontmögötti élet arc-vonalának nélkülözői számára. Bizton érezzük, hogy szavai ezúttal is megtalálják. az utat minden igaz magyar leikéhez, hiszen ki-ki önmagáért hoz áldoza­tot, amikor a fronton küzdő, vitéz magyar honvédeket támogatja. A legelső magyar asszony történelmi jelen, tőf-égü szózatát alább közöljük: A harmadik háborús tél küszöbén megint kéréssel kell fordulnom a magyar társada­lomhoz. Azok a szociális okok. amelyek a társadalmi segítő akció megindítását a béke esztendeiben szükségessé tették, « harmadik háborús télen különös nyomatékkai késztetnek arra, hogy megismételjem kérésemet, A hadviseléshez fegyver és erős szív mel­lett pénz is leéli és nemcsak a harctereken kell felszerelnünk a küzdőket minden szüksé­gessel, hanem a frontmögötti élet arevona. lén is. Tudom, hogy adni ma nem könnyű, A háború örök kísérő jelenségei: a közterhek növekedése, az anyagbeszerzés nehézségei, az élelmiszerek és fogyasztási cikkek drágulása világjelenségek és uj és újabb áldozatokra kényszerítik a magyar társadalmat is. A tria­noni kényszerbéke romjaiból felemelkedő meg nagyobbodott hazánk megsokszorozott■ fel­adatai is fokozott áldozatkészséget követel­nek minden dolgozó magyartól és a magyar társadalom mégis megmutatta az elmidt évek­ben, hogy átérzi a történelmi esztendők tel jes jelentőségét. Kérő' szavamat meghallgatták a tehetősek épp úgy, mint a névtelenek, akik rendszeresen elküldték apró, de. a nemzet ál­dozatkészségét néha megható jelekkel bizo­nyító adományaikéit' A nemzet nem fáradt el az adakozásban, mert tudja, hogy a törté­nelem csak az áldozatkész nemzeteknek ad elégtételt. Ezért ismétlem meg, — mint az elmúlt esztendőkben — a tél küszöbén kéré­semet abban a biztos tudatban, hogy nem kopogtatok csukott ajtókon De a harmadik háborús tél küszöbén még nagyobb benső-éggel kell elmondanom kérése­met. mint a múltban, mert az idők járása, megnehezedett a mi világunk felett is. A tör­ténelmi események kérlelhetetlen következe. tességgel megint arra kényszerűik a magyar honvédet, hogy fegyveresen álljon ellen az ellenséges erőknek, amelyek hazánkat és a nyugati keresztény műveltség . minden eszmé­nyét fenyegetik' A magyar katonaság egy része e télen — mint annyiszor hazánk ezer- esztendős története során — megint, hadban áll. Megint ezeréves szerepét, tóljesiti: fegy­verrel védi a keresztény Európát, a keleti barbárság tamadása ellen. Az ellenségnek most bolsevizmus a neve és a magyar nem­zeti társadalom minden egyes tagja pontosmi tudja, mit jelent ez a szó. Ez a kereszténység, a műveltség és a hazaszeretet harca a nihi­lizmus pusztítása eben. Megalkuvás itt nincs. Mi, vagy ők! Ennyi az értelme a harcnak. Es ezért ragadott fegyvert szövetségesei ol­dalén a magyar honvéd. Azonban a hábori^ nemcsak a katonától kö­vete] hősiességet és önfeláldozást. Magyar asszonyok es férfiak, akik a katonai arcvonal mögött, békében és biztonságban élnek, át kell erezzék a. döntés e nehéz idejének teljes erkölcsi jelentőségét. Minden nap, amikor békében hajtjuk álomra fejünket a megna. gyobbodott, országban, amelynek határain a magyar honvéd őrködik, figyelmeztessen fo­kozott kötelességeinkre. Mindazokhoz szólok, akik szavaimat e pilla­natban biztonságos otthonokból hallgatják, ahol minden nap megterül számukra az asztal. Az élet. ajándéka ez ma akkor is, ha a hábo­rús étrend sokkal szerényebb, mint volt a békebeli. Azokhoz szólok, akik e télen is fü­tött szobákban töltik majd el napjaikat. A háború megtanít minden embert arra, hogy megbecsülje az élet ez egyszerű, de a nélkü­lözés idejében különösen értékes feltételeit. Kérem őket, gondolatban pillantsanak körül a háborús Európa országaiban. Látni kell. hogy a magyar társadalom a háború gondjai és nélkülözései közepette is viszonylag ellátot- tabb, mint a hadviselő Európa néhány más nagy és kis országainak társadalma. Köszön- g jük meg lélekben a Gondviselésnek ezt a'ke- 1 gyet és érezzük át a helyzet teljes jelentősé- 8 gét. Segíteni és adni ma nemzeti, honvédelmi I kötelesség. 'Segíteni Tcetl a hátsó arcvonal pol­gári elesettjein, névtelen sebesültjein. Mert a háború könyörtelen erővel semmisíti meg a béke avcvonalán is az életlehetőségeket, ha nem sietünk minden erőnkkel a nélkülözők és bajbajutottak segítségére. Két arevonal számára kérek e háborús té­len a magyar társadalomtól adományokat: a hadviselés magyar hősei és a ffontmögötti élet arctanaiénak nélkülözői számára. Adjanak gyorsan és adjanak abban a tudatban, hogy minden fillér fokozza m nemzeti társadalom honvédelmi erőkifejtését is. Katonáink felsze­reléséről idejében és tökéletesen gondoskod­tak az arra hivatottak. Honvédeink minden elképzelhető szükséges téli ruhaneműt meg­kaptok ahhoz, hogy ne szenvedjenek az orosz tél kegyetlen hidegétől. Katonáink számára nem is kérek más természetbeni adományt, mint ér melegítőket. Legalább 50 százalékban gyapjút tartalmazói és legalább 16 centiméter hosszút. A Vöröskereszt elvállalta a honvé­dőinknek szánt érmclegitők átvételét. Kérem tehát mindazokat, akik érmelegitőt kötnek, küldjék a Magyar Vöröskereszt címére: Ba- 'ross utca 15. szám alá. A magyar társadalom■ akkor szolgálja legjobban honvédeink téli fel­szerelésének ügyét, ha akciómon át pénzbeli adományokkal sietf r télen a fagyos orosz pusz­tákon őrt álló magyar honvéd, felszerelésének kiegészítéséhez hozzájárulni' Ma, amikor az anyagbeszerzés sök nehézséggel jár. leghelye­sebb központi módon megszervezni a s/ere- tetesomagok küldését. A beszerzés, csomago­lás, szétküldés sokszor bonyolult munkáját leghelyesebb rábíznunk a segítő akció höl­gyeire és uraira. A magyar társadalom segítő- szellemének páratlan és adományokban kife­jezett segítsége közvetlenül a legegyszerűbb utcai jut el azokhoz, okik arra rászorultak. E télen tehát bét arevonal szarnám kell kémem segítséget. Honvédeink számára ér- melegítőket és pénzbeli adományokat, hogy abból egységes tervek szerint idejében, fejvé­Biáién, szept. 25. A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ című német lap „Németország és Magyarország együttműködése címmel a kö­vetkező cikket közli budapesti tudóéi tójának tollából: ‘ Amikor a háború 1939 szeptemberében meg­kezdődött, a német gazdasági felfogás már sok államban kezdett érvényesülni. Leginkább azoknál a« államoknál történt ez meg, ame­lyekkel politikai barátság is összekapcsolt bennünket, mivel azoknál a tartózkodás, ha, az bizonyos mértékben kevésbbé kipróbált kér­désekkel szemben fenn is állott, nem sulyosb- bitották politikai élőit életek. Gyorsan bebizo­nyosodott, hogy a gazdasági kölcsönhatások a német módszerek átvételénél mindkét félre nézve eredményesek voltak, Éppenugy ismét­lődtek ezek az események, mint politikai té­ren. Magyarország és Bulgária mintapéldái lehetnek ennek és Jugoszlávia is lehetett vol­na, ha elvakult tábornokok és éretlen hadna­gyok nem vitték volna pusztulásba, Bulgária dókért ’és szeretetcsomagokat szerezhessünk be és pénzbeli és természetben% adományokat a polgári szociális arevonal nélkülözői számára, akik között első helyen „ hadbavonultak se­gítségre szoruló hozzátartozói számíthatnak e télen támogatásra. Tudom, hogy sokat kérek, de gondoljanak arra, hogy minden pénzbeli áldozat jelertték- telem, ha hozzátnér.iük a háború szenvedései­hez és azokra gondoljanak, akik a világ min­den anyagj javánál becsesebb kincset: egész­ségüket, ha kell életüket áldozzák fel a hazá­ért és az itthonlmiaradottakérfc. A pénzbeli adományokat kérem a 99.000 számú postatakarékpénztári befizetési (csekk) iapon elküldeni. A csckklapoküt a folyó hó 28-i vasárnap reggeli napilapok melléklete­ként a magyar közönségnek rendelkezésére bo­csátom. A természetbeni adományokat pedig —- az érmelegitők kivételével, amelyek a Vö­röskereszthez küldendők — kérem, mint a múltban is „Horthy Miklósáé jótékonysági segélyakció, Budapest, Királyi Vár“ címre küldeni. Mindenki tudja a világon és itthon a ha­zában, hogy Magyarországot mint, az elmúlt háborúban, úgy ebben a küzdelemben sem vezeti a hódítás vágya. Egyetlen falut sem akarunk elhódítani az etilenségtől, egész Eu­rópa közös ellenségétől, a bolsevizmus által megszállva tartott Oroszországtól. Nein aka­runk mást, csak megvédeni hazánkat, eszmé­nyeinket, hitünket, az emberi együttélés jog­rendjét, a keresztény műveltséget. Ezer éves európai küldetésünk elkerülhetetlen követel­ménye ez. Kérek mindenkit, aki szavaimat hallgatta, vessen számot lelkiismeretével, érezze át a rendkívüli idők parancsát. Aki most segít, nemcsak a bajbajutottaknak, hanem hazájá­nak, önmagának és hozzátartozóinak is segţţ. Minden adományon, amely kezeimhez jut e tört-énelnij időben, a nemzőt áldozatkész öntu­datának ölök szellemét érzem. és Magyarország az államok közül elsőként vették fel ténylegesen a politikai barátságot Németországgal, csakhamar csatlakoztak gaz­dasági rendszeréhez és végül a katonai rend­szerhez is, (amint később Románia is). Ezek­nek a területeknek szoros összetartozása ma az egész népi és állami élet egészen távoli részletéig megnyilvánul. Németország barátai az ut és a felfogások közössége folytán megerősödtek. Észrevétlenül így valósult meg az első kö­zépeurópai együttműködés és ez azonnal min. denütt megkezdte működését, ahol az szüksé­gesnek bizonyult. Természetese® itt és ott vol­tak lelkiismereti konfliktusok és könnyű súr­lódások, de mindent együttvéve együttműkö­dés jött létre. Ezt jó akarattal kezdték, jó eredménnyel folytatták és szüntelen buzgalom­mal gondolnak a jövő alakulására. Csak igy sikerülhet az a feladat, amely mint az alaku­lóban lévő uj Európa fogalma ma mdr mil­liók közös java. A gazdasági, politikai és katonai elemeknek ez a szoros összekapcsolása eredményezte, hogy a keleti hadjáratot európai feladatnak és nem egyedül Németország sorskérJesének érzik. Éppenugy, amint a belátó gazdasági szakember, sőt maga a kiskereskedő is régen érezte, hogy Magyarország nem lehet tovább liberális gazdasági sziget, mert nincsenek nyers anyagjai és kereskedelmi forgalmának köre is szerény ahhoz, hogy elzárkózhassak és igy csak egy nagyobb kapcsolat keretében, sok partnerrel együtt boldogulhat, éppenugy min­dönki tudja, hogy egy kis állam valóban nem egyedül a saját kezében tartja sorsát. Na­gyon jól mutatja, ezt az iráni példa. Magától értetődő, hogy a katonai esemé_ nyék erősebben lépnek előtérbe, mint a gaz­daságiak. Először a katonatiszti látogatások, a tapasztalatok kicserélése, a német nyelv ismerete nyitottak meg uj utakat a honvé­dekhez, azután pedig a német politikával való együttműködésből fakadó területi eredmények. Ezután következett az első érintkezés a né­met csapatokkal a balkáni hadjáratban a mai Dóim agyarország megszállásánál. Nem utolsó sorban emlithetnők azonban a német csapa, toknak a különböző dél- és keleteurópai had­színterekre való számtalan meneteléseinél tá­madt érintkezési pontot s ezzel kapcsolatban különösen ki kell emelnünk azt, a szívélyes­séget, nmein a lakossáa tömege részéről a né­met katonák felé áramlott A magyar ható­ságok mindenütt készségesen segítettek. A hadjárat egyik legfontosabb utánpótlási te­rületének szerepét' Magyarország teljes mér­tékben betöltötte, A keletre utazó olasz csa­patok is, amint ismeretes, Magyarországon mentek át. A fegyverbarátság ezenfelül a harcokban is bevált. Erről már sok jelentést adtak ki. A magyar gyors csapattestnek meg­volt az a szerencséje, hogy mindig az ellen a hadsereg ellen vetették harcba, amely a dolgok állása szerint a Magyarország elleni támadó hadsereg lett volna és amelynek az Uman-i térségben történt megsemmisítésében a magyar csapatok kiválóan vettek részt El., ismerőén keli kiemelni, hogy a magyar had­csoport vezetése taktikailag nehéz helyzetek­ben is kiváló mozgékonysága volt, minden helyzeten diadalmaskodóit a német alaprlvek- nek megfelelő módon. A gyors csapatok a határlót Nikolajevig eredményes küzdelemben közel 1000 kilométert tettek meg. A német—-magyar mezőgazdaságú egyez, mény, az úgynevezett „Móritz-terV“ sole ér­dekei ölel fel, éppen a háborús szükségletek szempontjából, a termelés kiterjesztése terén, kevésbé a gabona tekintetében, mint a mag­vak, olajnövények, gyógynövények, állat, tenyésztés, aprómarha, stb. tekintetében. Te­kintélyes faanyag megy Németországba, vas­úti talpfák, stb. Mindez a háborús teljesít­mény növelésére szolgál, amint azt Magyar, ország teljesíteni képes. Nem felejtendő el a kísérletek egész tömege a Dunától a vitami­nig. Politikai, gazdasági és katonai téren tehát egész tömege a teljesítményeknek és a jó akaratnak. Sokminden már egészen össz­hangban van, mások összhangba jönnek. A jószomszédi barátság útban van az európai együttműködés szilárdsága felé. At el silt étit és idefe Az elsődé ti tóst szeptember 26-án 18 óra 40 perekor kell végrehajtani és szeptember 27-én 5 óra 55 percig tart. Engedélyhez leütötték a must besurSVéséff Budapest, szeptember 25. (MTT.) A kor­mány rendeletét adott ki, amelyben a must besűrítését, engedélyhez kötötte. A rendelet értelmében 1941. évi termésű mustból besű­rített mustot csak a földművelésügyi minisz­ter engedélyével szabad előállítani. Az en- .gedely iránti kérelmet; az illetékes szőlészeti ’és borászati kerületi felügyelők utján kell előterjeszteni. A termelők saját termésű mustjukat saját üzemeikben, saját, termés­mustjaik és boraik feljavítására engedély nélkül is besűríthetik. Apsó tenyészvndakat oszt ki a földmiveíésügyi miniszter az elpusztult vadállomány pótlására Budapest, szeptember 25. (MTI.) A föld­művelésügyi miniszter az 1939—1940. . évi kemény és hosszantartó télben elpusztult apró vadállomány pótlására apró tonyéazva- diat oszt ki. A tenyészvad juttatása iránti* bélyeginentes igényléseket a területhelyre il­letékes vadászati tudósitó, illetve a vánmei gyei vadászati felügyelőhöz legkésőbb ez évi november 25-ig kell benyújtani. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK CAPITOL MOZGÓBAN * Szombaton «I. «1. 3 ~ 5-ig és 28-án, Vasárnap dl. e. 11 árakor! Rendkívüli előadások keretében NAGY COVASflCM bemutató a budapesti nemzeti lovarda rendezésében! l ovasiskola! Lóversenyek! Vadászatok! Lovasbravurok! Lovasünnepéh;' 2 őrás előadások! — Rendes betyárok! 3egvje!ővéteí a mozgó pénztáránál! — Telefon: 31—50. A német-magyar jószomszédi barátság atban van az európai együttműködés szilárdsága leié A Deutsche Allgemeine Zeitung nagy elismeréssel ir a magyar­német viszony alakulásáról és a honvéd gyorscsapatok kiváló teljesítményéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom