Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-25 / 218. szám

Színes jegyzetelt It ét székely városbői Csendes félóra a sepsiszenfgyőrgyi Székely Nemzeti Múzeumban. Mi tűnik fel Kézdivásáihelyen az idegennek ? (Valahol a Székelyfölden.) Öepsíszent- györgyön már minden csendes..; A turis­ták hada eltűnt a* utcáikról s ami nyáron szinte lehetetlen volt, a „szállodákban“ vá­logatná leltet a „jobbnál-jobb“ szobák kö­zött Barangolás a Székely Nemzeti Múzeumban Séta közben elhatároztam, hogy megtné- jsetm a nevezetes Székely Nemzeti Múzeu­mot. Megérkezem a főkapuhoz. Zárva... A másik vaskapunál próbálkozom A kilincs enged a nyomásnak s mint valami repkény- rtyel befuttatott, elvarázsolt áloimkastély, hirtelen döftem terem a szépséges épület. Belépek az ló'csarnokba. Halotti csend ho­nol minden sarokban. Szinte szorongó érzé­sem támad, hogy címben lényt sehol som lá­tok. ügy látszik, hogy ennek a ’elkiállnpot- nak ellensúlyozására jut eszembe egy béke­beli humoros rajz, amely azt a jelenetet örökiti meg, amint a külföldiek kerekeskor- esolván robognak végig a Louvre termein. Az élményhabzsolásnák valóban kiadós mód­ja ez, az amerikai tempó szentség-felen betö­rése a múzsáik templomába... Feljutok az emeletre anélkül, hogy pénz­táros, jegyszedő, vagy őr akadna utamba. Végre, az egyik ajtóban töpörödött, sápadt kis öregasszony jelenik meg. Hála Isten­nek! Legalább itt van a takarítónő — gon­doltam... — A múzeumot szeretném megnézni. — Tessék... — De még nem volt alkalmaim jegyet vál­tani. — Nem is kell, kérem. — 11 — Majd én megmutatok mindent az ur­nák. Tessék csak velem jönni. A takarítónőnek vélt öregasszony legna­gyobb ámulatomra elővette köténye zsebé­ből a kulcsait, átvedlett múzeumi őrré s ér­telmesen elmagyarázott mindent. Mint va­lami élő katalógus, minden kérdésemre vá­laszolt. Ellenőrzésképpen néha elolvastam a tárgyak alá ragasztott- kis magyarázó-felira- tot, de a nénike még aizoknáű iá bővebb fel­világosítással szolgált. Végigjártuk az ösz- 6z«s terméket. Vezetőm olyan otthonosan mozgott, mintha szülőházát mutogatná. Kedves intimitásokkal is szórakoztatott. Amikor Kés Károly magamintázta mell­szobrai előtt megálltunk, mosolyogva me­sélte: — A mérnök trr ölében hozta magával ezt a szobrot a vonaton, fin mentem ki eléje az állomásra. Úgy biza! Megköszöntem a néni fáradozását- g egy kis „önkéntes“ adományt nyamtami a mar­kába. Kiléptem a fasorba. Azon a napon nyi­tottak kaput a középiskolák.. Vidám, élet­erős fiuk csoportja haladt el mellettem. Milyen szerencsések, hogy műveltségüket és nemzeti öntudatukat tsnnck az értékes kul­túrintézménynek a látogatásával gyarapit- hatják. Az udvarterek rejtélye Gyorsan robog a vonat Kezdi vásárhely felé. Az állomások melletti hatalmas fü-1 Tészára halmazok már kezdik elveszteni a | frissen vágott fa színét, szürkülve várják elszállításukat. Megnyugtató érzés, hogy neon szorulnak fa-behozatalra. A székely fa egyik legfontosabb piaca » bécsi döntés | előtt is az anyaország volt. Akkoriban te­kintélyes vámmal tetézték meg az árát. s mindenki keresett rajta, csak a székely nem. Ilyen és hasonló gondolatok jutnak eszem­be, miközben megérkezünk a. „vargaváros“- foa. Ennek az eldugott kis városkának egész | sereg nevezetessége van, Amelyek bizonyos szempontból egyedülállóak egész Európá­ban. Körüljárom a főteret s szinte minden ti­zedik lépésre kapualjat látok. Kapukat, amelynek nincsen szárnya. Fa részt egy­általán nem lehet észrevenni rajtuk. Mögöt­tük udvar, de mégsem..., inkább siká+or. Végigmegyek az egyiken, hátha zsákutca, Nein az, mert kijárata van. Tehát utca. Ke­resem a táblát, lássam, kiről nevezték el? A falon ez áll: 18. Udvartér. MOST JELENT MEG! FALL ERDRE: Jugoszlávia összeomlása A Délvidék visszatérése Ara: P. 4*—. Illinerwi Rt. Köii^v- osztáljja, mdtsás kSráljj-tér 8 sz. Nagyon, sok van belőle. Megszámoltam vagy hatvanhetet, de több is akad. Tulnyo inlórészt a főtérből nyílnak. Okvetlenül magyarázatot- kell feipnom er­re. Két „benszülött“ készségei felvilágosít két, egymástól teljesen eltérő magyará­zattal: — Rengeteg iparos élt itt — mondja az első —, főleg lábbelikészitök. szűcsök, bádo­gosok, akik egymáls mellett ütötték fel sát­raikat a főtér közelében. Ezekből a sátrak­ból idővel házak lettek e ezeknek kettős so. ra alkotta az „udvarteret“. Ez a feltevés tényleg elfogadható. Lelki szemeim előtt szánté látom azt e tajo6 nyüzsgést-mozgást, atmely az udvarterek két oldalán elképzelt kárakósátrak között főijük. A száraz lagúnái? városa Száz esztendővel ezelőtt leégett a váró?. Minthogy a lakások nagyon gazdagok vol­taik (rossz nyelvek szerint :ra is azok), el­határozták, hogy hamaros-ni újból felépítik a várost, ügy hallották, Velence a világ legszebb városa, elküldték oda két polgárt, hogy nézzék meg jól, A kiküldöttek utasí­tására azután felépítették Kézdivásárhelyt. Az udvarterek velencei lagúnák mintájára épültek. Sajuoe, a víz hiányzik belőlük. Er­re nem gondoltak a derék atyafiak így lett Kézdivásárhely a száraz lagúnák városa. Van mégis egy utcája, amely hasonlít kis­sé a „Canale grande“-hez. Zöldes vizét „Ber­talan tavá“-nak nevezte el a nép. Óriás sírok A vámos másik nevozetess%n a reformá­tus temető. Kézdivásárhely legszebb része talán a gondozott, virág?« síikéit. Sok ben­ne a kősirbolt. TV nem is annyim a temető szépsége, mint inkább a sirófc alakja neve­zetes. E sorok irója megnézett- már néhány temetőt, de 6—10 méter bosszú sírokat, azt hiszem, kevés halandó látott. Idegenvezetőm fellibbentette erről a titokról îs a fátyolt-: a koporsókat, nem egymásra — hanem egy­más végébe helyezik el. Azért keltik ezek a sírok azt a benyomást, mintha mindegyik­ben egy-egy óriás pihenne. * Említsük meg véeül. boery Gábor Áron ágvuöntő városának nacyon csinos, bekerí­tett sporttelepe van. Szép tedett belátóval rendelkezik s aiz öltözőszobák mellett — horribile dietu — zuhanyozó helyisé" is vau. két működő zuhannyal. Ilyen remekbeszabott sporttelep az egész Székelyföldön csak Ma­rosvásárhelyen található. Fekvése is festői. Hegyek veszik köi-ül a hatalmas síkságot, amelyen épült, A lenyugvó nap sugarában úgy tűnik fel, mintha a Kárpátok egészen közel lennének s csupán akkora sima terü­letet zárnának körül, amelyen a sportpálya elfér. T E. Megértéssel k&ralják fel az Illeté­kes kormánytényezők az árvíz- stiltotta Szilágy-vármegye helyzetét Bárdossy miniszterelnök, Bánffy földmivelésugyi miivszfer és Bonczos államtitkár legmesszebbmenő támogatásukat helyezték kilátásba Budapest, szeptember 34. (MOT) Gazda Endre dr., Szilágyvármegye alispánja és báró Braunecker Antal, a vármegye ország­gyűlési képviselője kihallgatáson jelent meg Bonczos Miklós államtitkárnál s feltárták előtte a Kraszna áradása következtében fizi- lágymegyében keletkezett sülve* karokat. Fényképekkel és adatokkal illusztrált me­morandumot nyújtottak át Bonczos Miklós államtitkárnak. A küldöttség ezután jelent­kezett a miniszterelnöknél. Bárdossy minisz­terelnök nagy érdeklődéssel hallgatta végig az eléje terjesztett kérelmeket s megtekin­tette azt a fényképalbumot, amely az árvíz- okozta károkat örökíti meg. A miniszterel­nök részvét teljes megértéssel fogadta a se­gélykérést és kilátásba helyezte, hogy a le­hetőség keretein belül intézkedik a szüksé­get szenvedők állami megsegítése érdekében. A szilágymegyei küldöttséget fogadta bá­ró Báinffy Dániel földmivel és ügyi miniszter is, aki jóindulatáról biztosította a vármegye közönségét és megígérte, hogy a miniszter- tanács elé viszi az ügyet. A föllmüvelésügyi miniszter a szeptember 23-iki miniszterta­nács ntán személyesen felkeresi a várme gyét, hogy meggyőződjék az árvízkatasztrófa méreteiről és megállapítsa, milyen sürgős segítséget kell nyújtani. A küldöttséget kedden délelőtt Szász La­jos pénzügyi és Álgyai Pál kereskedelmi ál­lamtitkár is fogadtat A megye küldöttsége az államtitkárok előtt vázolta az árvizénj- totta Szilágymegye nehézségeit és segítsé­güket kérte. A küldöttség előterjesztéseit az államtitkárok nagy jóakarattal hallgatták ás a legmesszebbmenő támogatásukat- he­lyezték kilátásba. Marostorda vármegyében már meg­kezdődött az árvizokozta károk helyre állítása Marosvásárhely, szeptember 24. Maros Törd* vármegye vezetősége megkezdte a: árvizsujtotta községek újjáépítését. Szent demeter községben 21 ház újjáépítése vai folyamatban. Ezek közül 13 házat teljesei újjáépítenek, nyolcat pedig rendbehoznak Az építkezések céljára eddig 40.000 pengő fordítottak. Marossárpatak községben négy uj házat építettek. Az építkezésekhez szüksége- össze­get az árvizvldelnui kormánvbiztosság bo­csátotta a vármegye vezetőségének rendel­kezésére. (MTI.) \ kolozsvári eqyefemen es mecpbezdőiiik a leven!eképzés Kolozsvár, szeptember 24. A honvédelemről szóló 1939. évi II. t. c. & az egyetem Taná­csának határozata értelmében minden egy-- temi hallgató köteles leventeképzésen és test­nevelést gyakorlaton résztvSnni. A múl* év folyamán ezeket a rendelkezéseket különböző akadályok miatt nem tudták végrehajtani. Az égjük akadály az volt. hogy nem neveztek ki testnevelési tanárt az egyebemhez, a másik pedig az, hogy nem szervezték meg a levente- képzést. A nyár folyamán azonban megérke­zett az egyetemhez Varga Jenő testnevelési tanár kinevezése és a levente-egyesület is meg­alakult. így már módjában áll az egyetem­nek a rendelkezésieket végrehajtani. Most jelent meg Herde Károly <ir. egyetemé tanár, az Egyetem; Testnevelési Bizottság el­nökének hirdetése, amelyben tudtára adja az ifjúságnak, hogy a leventeképzés és a testne­velési órák ebben az évben megkezdődnek, A fenti törvény rendelkezése értelmében levente, köteles minden férfihallgató addig, címig ka­tonai szolgálatát meg nem kezdte, vagy a ka­tonai szolgálat alól végleg fel nem mentették. Ez a kötelezettség általában megszűnik annak az évnek szeptember 30-ikával, amelyben az illető a huszonharmadik életévét betölti. Ki­vételt képeznek azok, akik a tényleges katonai szolgálat megkezdésére huszonharmadik élet­évükön toli haladékot kaptak, A nők számára sportszerű test gyakorlatokon való résztvétel kötelező annak az évnek szeptember 30-iki napjáig, ameddig huszonharmadik életévüket betöltik. Az Egyetem; Tainács határozata értelmében ezeknek az óráknak a száma a jog-, bölcsész■ és közgazdaságkari haJlgatók számára heti 4 óra„ a többi karok hallgatói számára heti 3 fra. A testnevelési órák alól felmentés* csak be­tegség címén lehet kapni. Akik erre igényt tartanak, azok kötelesek megvizsgáltatni ma­gukat az egyetem belgyógyászati klinikáján a vizsgálattal megbízott Szóké Antal dr. ta­nársegéddel. A tőle kapott orvosi bizonyít­ványt. október 15-ikéig be kell mutatni az egyetem bőrgyógyászati klinikáján, hétközna­ponként reggel 9 és 10 óra között. A levente-órát nem kell bevezetni a lecke- könyvbe, a testnevelési órát azonban még a felmentettek is kötelesek beimi s azt az ille­tékes szakoktatóval aláíratni. A feventeképzés keretein belül as első éves hallgatók kötelesek hallgatni az egyetemi tan­rendben hirdetett ,,Korszerű honvédelem kér­dései“ eimü előadást. Akik ezt az előadást hallgatják, azok csak hét; egy órát (termé­szettudományi és orvosi hallgatók), illetőleg heti két órát (egyéb kari hallgatók) kötele­sek leventeképaésen résztyenai. Akik » fanţi 1941. SZEPTEMBER 25 előadást még nem ’ ratták, azok art ne­gyedéves korukbai1 ’luted és nyolcad félér­ben) kötelesek hallgatni. A törvény úgy ren­delkezik, hogy azokat, akik ezeket a katonai, előadásokat nem hallgatták, vagy az előadás tárgyköréből tartott kötelező koUokviwnolum nem feledtek meg, tartalékos tiszti, kiképzésre csak a hiányok pótlása után lőhet bocsátani, A KEAC működő tagjai testnevelési köte lczettségeikhek a KEAC keretein belül tesz­nek eleget. leíkekönyvükbe ők is kötelesek felvenni a testnevelési gyakorlatokat és a fél­évek végén iga-zolniok kell, hogy a KEAC keretén belül tevékenységét fejtettek ki. Tje- rentegyakorlatokra azonban ezek a haUgtttSk is kötelesek járni. Az a hallgató, aki a feritemlitett kötelezett­ségeit elmulasztja, az Egyetemi Tanács meg­felelő határozata értelmében egifetemi félévét elveszti. A Donec-medence, Szovjet-Oroszorszán pgyik lepfontosabb iparvidéke A Donee, a Don egyik nyugati mellékfo­lyója , északon és keletem Ukrajnának és ezzel egyúttal az egész Szovjet-Uniónak egyik leg­fontosabb iparvidékét határolja. A Donec- medence az értéket; ásványkincseik egész sorá­nak lelőhelye: szénkészletét a, szakértők 90 millió tonnára becsülik, amelynek körülbelül fele alkalmas gazdaságos kiaknázására, ezen­kívül bőven van sója, kaolinja, grafitja, kü­lönböző foszforitjai és csekélyebb mennyiség­ben, vasa, reze, cinkje és ólma, A délen egészen az Azovi-temgerig nyúló háromszög geológia; felépítése Ukrajna többi részétől egészen különbözik. A Donec-meden- ee tulajdonképpen fennsík, melynek legma­gasabb pontja csapán 369 méteres magassá­got éri el Három különböző minőségű fém réteget tartalmazó széntelepei kb. 33.Q0C négyzetkilométer szélességben terülnek él. As egyes rétegek között ólom, cink, higany és kevésbbé jelentős mennyiségben arany, ezüst és vas fordul elő. A medence más részeiben imyv kiterjedésű kősótól epek vannak és némi nfe E gazdag ásványkincsek kiaknázását már 1870 előtt megkezdték. A Donee-vidék tehát Oroszország legrégibb szénmedencéje. A sok­kal kevésbbé kiterjesztett nyugatszibériai szénmedence mellett, melynek szene egyébként valamivel jobb minőségű, ez a Szovjet-Unió legfontosabb szénvidéke. Oroszország szénter­melésének nem kevesebb, mint 60 százaléka származik erről! a vidékről. Évi 1.2 millió ton­nás termelésével a Uonec-medfinee Oroszor­szág sóbányászatában is az első helyet fog­lalja ti, A Donec-vidék fejlődése a bányászat meg­indulása óta gyors lépésekkel haladt előre. A valamitől' ritka lakosságú sz.teppevidéken ma 31.000 négyzetkilométeren 3 millió ember ©1, csupán a szénbányászat 265.000 embert foglal­koztat, A lakosság legnagyobb része ukránok­ból kerül ki. A szovjet bányaigazgatóság ép­pen ezért mindent megtett, hogy az orosz munkások számát növelje, a vezető helyeket szinte kizárólag zsidókkal, és oroszokkal töl­tötte be. Mig a világháború előtt ezen a vi­déken a zsidók ismeretlenek voltak, számuk ma meghaladja a 40.00-ret és nagy százalék­ban magasabb állásokat töltenek be. 1926-ban, amikor a lakosság száma még csak alig ha­ladta meg a két milliót, az évi termelés 22 millió tonnára rúgott. Azóta az ötéves ter­vek végrehajtása kapcsán a termelésben je­lentős emelkedés következett be, azemban nyilván nem az előirányzott mértékben­s~ A dooecvidéki bányászat és ipar legfoofo- sabb városai Sahty, az antracitbányászat köz­pontja, Bahmut vagy Artemivrwk. a sótenne- íés központja, mely szénbányászatáról is ne­vezetes, Luganszk, ahol a szénbányák mellé jelentős fémfeldolgozó ipar csatlakozik, Ju- szivka vagy Sztalmov, a kémiai és fémipar középpontja, végűi pedig Szlavjanszk, tekin­télyes kémiai, kerámiai, grafit, továbbá fej­lett gépiparral. A fontos iparvidék legfontosabb kikötővá­rosa az 510.000 lakosm Koszton. Jelentőségét növeli erősen kifejlődött élelmiszeripara, de igen fontos mezőgazdasági gépgyárai, kerá­miai gyárai és hajógyára; is vannak. (M. N.) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom