Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-23 / 216. szám
1941. SZEPTEMBER 23 Az egye férni hallgatók 95 százalékát tömöríti magában a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Kolosy Márton, a KMDSz elnöke, a Szövetség munkájáról és célkitűzéseiről nyilatkozik Kolozsvár, saepéember 22. Az arsaág egyetem hallgatóság árak már régem egyik legnagyobb problémája. bogy miként lehetne a meglévő sok bajtársi egyesületet egységesítem. Mindem egyetemi városban tucatszámra léteznek ugyanis különböző nevii és vezérü, de alapjában véve azonos célkitűzésű egyesületek. Az egy®tesni ifjúság viszont csak akkor tód ja saját problémáit megoldani, ha egységesem hallatja szavát. Az anyaországban évenként megkísérlik az egységet megteremteni, de eddig — eltekintve a most alakuló szegedi bajtársi egyesülettől a SZEI-től — Még sehol sem sikerült figyelem rém ólt óbb eredményt elérni. A kolozsvári egyetem az egyetlen olyan főiskolája az országnak, ahol az egyetemé ifjúság egységesen tömörült egy bajtársi egyesületbe, A Kolozsvári Magyar Diákszövetségnek sikerült alig félév alatt elérnie aet, hogy az egyetemi hallgatók mintegy 95 százaléka belépjen tagjai közé. A Diáktanács utódja zatának vezetője, aki sok évi tapasztalatával átsegítette szövetségünket a kezdet nehézségein. Tervek a jövőre — Mik a terveik J következő egyetem^ évben? — További «élünk az, hogy Erdélyben, megmaradjon a diák-egység. Hiszünk abban, hogy a diákság a mindig uj szellemi áramlatok elő- harcosa és ezt a feladatát csak úgy tudja megvalósíttatni, ha egységesen, maga vezeti magát. Ezért szükséges, hogy az ifjúság egységesen tömörüljön egyetlen bajtársi egyesületbe. — A Diákszövetség a múlthoz híven a jövőben is kettős munkát szándékszik végezni. Az egyik az érdekvédelmi munka, amelyet a diákvédő hivat alttal karöltve végzünk. Ennek a célja az. hogy az egyetemi hallgatók számára a lehetőség keretén belüli olyan helyzetet teremtsünk, amelyben folytatni tudják tanulmányaikat. A másik munkának az a célja. hogy tíz egységbe t&m&ritett egyetemi "Mügéi- ] *6kott szakképzettségük melleit a nagyobb, fontosabb magyar sorskérdéseikhez üt megfelelően kiképezzük. Ezért a jövő tanév folyamán is rendezünk majd előadásokat, amelyeken neves magyar írók, közgazdászok, politikusok ismertetik majd a helyzetet. így tehát az ifjúságnak módja lesz az esszéé, problémákat és azok legcélszerűbb megoldását megismerni. — Az idén egyébként megalakítjuk az my- nyíra nélkülözött egyetemi énekkart is. Vehetője, Benedek Kálmán lesz. — Tervünk ar, is. hogy megnyitjuk a Diákkaszinót. Az előkészítő munkálatok már olyan nagymértékbe»! előrehaladtak, hogy valószínűleg még ebben az évben megnyithatjuk kaszinónkat. Előreláthatólag sokk, billiard, dominó és más játékok szolgálják itt majd tagjaink szórakozását. — Távolabbi tervünk az. — fejeződik be a KMDSZ »'nökfcnek nyilatkozata — hogy kiépítsük kapcsolatainkat az összes magyar ifjúsági egyesületekkel'. Itt egyrészt a közép- iskolás egyesületekre gondolok, hiszen nekünk is érdekünk, hogy jövendő tagjainkat mielőbb megismerjük, másrészt az iparos< agrár. és más hivatásbeli ifjúsági egyesületekre, Azt hirdetjük ugyanis, hogy létfontosságú problémáinkat csak úgy tudjuk az ország egészére nézve kielégítően megoldani, ha együtt dolgozunk a fiatalokkal, akik nem szellemi, hanem testi munkával dolgoznak tel jóik megoldásáért,! (n. b.) Az uj egyetemi év küszöbén felkerestük a Diákszövetséget. Kolosy Márton, a Szövetség elnöke készségesen nyilatkozott a jövő célkitűzéseiről. — A KMDSZ, amely ezen a néven csak februárban kezdte meg működését — kezdte nyilatkozatát Kolosy Márton — az elnyomatás alatt működő Diáktanács utódjának tekinthető. Szervezkedésünk kari alapon indult, meg s talán ennek köszönhetjük, hogy az egyetemi hallgatók 95 százaléka tagjaink közé tartozik. Az évi munkát munkaközösségek formájában végeztük és ezek a munkaközösségek készítették elő nagy nyári falukutató táborunkat is. A tábornak nem az volt a célja, hogy szaporítsa a ma annyira divatos „falukutatások“-at, hanem az, hogy a jelenlevők közvetlen közelről ismerjék meg a népet, a nép problémáit, amikor pedig kikerülnek az egyetemről s módjukban lesz segíteni. akkor szakavatott kézzel nyúljanak a problémákhoz. Táborunkról a legilletékesebb helyen is elismerőleg nyilatkoztak. — Mi a kapcsolatuk a nem erdélyi bajtársi egyesületekkel? — tesszük fel az első kérdést. — A más bajtársi egyesületekkel fennálló kapcsolataink a lehető legjobbak. Egy évi tapasztalatom az, hogy az ország minden egyes komolyabb bajtársi egyesületében megvan a vágy arra, hogy az egyetemi ifjúságot egejetíen bajtársi egyesület keretébe tömörítse. Ezért örömmel vették, hogy ez nekünk — legalább is helyileg — sikerült. A Turul Főve- zéri Tanács hivatalosan is állást foglalt, alapszabályunkkal kapcsolatban és azzal teljesen egyetértett- A diákszövetségekkel kapcsolatban általában az a helyzet, hogy Budapesten két diákszövetség működik, ezek igényt tartanak az Országos Diákszövetség címre, de szerepüket egyáltalában nem töltik be. A kolozsvári Diákszövetségnek egyik szövetségben sincs képviselője. A mi követelésünk egy ilyen Országos Szövetséggel szemben az, hogy abban minden egyes vidéki egyesület taglétszámának arányában legyen képviselve. E szövetségiek főfeladata az lenne, hogy az egyes vidéki szervezetek közös problémáit megtárgyalja. „Nem félünk az egységbontó törekvésektől!“ f— Ami az egyéb bajtársi egyesületek Kolozsvárott való feltűnését illeti, egyrészt még erre a tanévre is fennáll a kultuszminiszter szervezkedési tilalma, másrészt ismer jük any- nyira az erdélyi diákságot, hogy megteremtett egységét nem adja fel. — Van-e közelebbi kapcsolatuk az elmúlt év végién Szegeden megalakult egységes bajtársi egyesülettel, a SZEI-vel? — Örömmel vettük tudomásul, hogy Szegeden is megindult az egységesítő mozgatom. Eltekintve attól, hogy a SZEI Színjátszó Társaságának kolozsvári előadása,nál mi működtünk közre, semmi közelebbi kapcsolatunk nincs vele. Már folytak tárgyalások a közelebbi kapcsolatok felvétele ügyében. Értesülésünk szerint a SZEI egyik vezetője még ebben a hónapban lejön Kolozsvárra s akkor részletesen megtárgyaljuk ezt a ügyet, — Az egyetem részéről milyen szemmel nézték a KMDSZ szervezkedését ? — Olyan sok jóindulattal és megéri őssel találkoztunk — mondja Kolosy Márton •— amit a kisebbségi évek alatt el som tudtunk képzelni. Különösen nagy segítségünkre volt a kezdet kezdetén Martov-yi János dr. egyetemi tanár, a diákvédő hivatali második togoEgyetemi (eiStOnpeh szenVqerincei J ót Kcal» Jenő könyvesboltjában, Mátyás király-tér 7 szám. Á vichyi kormány is erélyes intézkedésedet a német katonák megtámadói ellen tesz Páris, szept. 22. (DNB.) Petain tábornagy, francia államfő vasárnap este rádióbeszédet intézett a megszállt, terűiéi francia lakosságához: — Ma este mély meghatottsággal ős egészen nyíltan meg kell mondanom, mit kell tartanunk azokról az ismételt merényletekről, amelyeket a megszálló csapatok egyes katonái ellen hajtottak végre, — mondotta. — Ezek a merényletek közönséges bűncselekmények és csak újabb szerencsétlenséget okozhatnak. Külföldi ügynökök rovására kell imwnk, mert nem egyeztethetők össze a francia hagyományokkal, hogy .sötétben katonát támadjanak meg, aki kötelességét teljesíti. Kormányotok erélyes rendszabályokhoz nyúl, hogy «tekét a bűntetteket megtorolja. A bűnösöket minden rendelkezésre álló eszközökkel fel fogják kutatni. Felszólít lak mindnyájatokat, hogy ebben a törekvésbem a lehető legnagyobb mértékben támogassatok bennünket — fejezte be beszédét, Petain tábornagy. (MTI.) Előkelő közönség: jelenlétében nyitotta meg: Keledy polgármester az erdélyi műtörténet! kiállítást Kolozsvár. szeptember 22. Díszes, előkelő közönség jelenlétében nyílt meg az egyetemi könyvtár nagytermében az első erdélyi mü_ történeti kiállítás. A vasárnapi ünnepélyes megnyitón a város közéletének sok kimagasló személyisége jelent meg. Ott láttuk Inczédu- Joksman Ödön főispánt, Vékás Lajos dr. királyi táblai elnököt, Ugrón István titkos tanácsos. nyugalmazott miniszteri, Vásárhelui •János református, Józan Miklós unitárius püspököket. Boga Alajos dr. prelótus-kano. nokot, gróf Bethlen Györgynét, báró Bornemissza Elemémét, báró Kemény Jánost, a kolozsvári Nemzeti Színház tiszteletbeli főigazgatóját, Illés Gyula dr. tankerületi főigazgatót, Császár Károly tanügyi főtana, esőst. A megnyitóra összegyűlt közönség elót.t Felvinczi-Takáts Zoltán dr. egyetemi tanár üdvözölte Keledy Tibor dr. polgármestert, akinpk nemes kezdeményezésére jött létre az } első műtörténet! kiállítás, amely Európa gazdag művészetét mutatja be. Felvinezi-Tn- káts professzor beszéde további részében ismert ette a kiállítás történetét és a kiállított tárgyak műtörténet! jelentőségét, majd Keledy Tibor dr polgármester nyitotta meg a ki állítást — Erdély művészeti múltját állítja elénk gazdagon, pompázom ez a kiáVitás — mondotta a polgármester, — amelynek megrendezésére, anyagának összeállítására a város vezetősége Ffílvinczi-Takáts Zoltán dr. egyetemi tanár ur öw ’1'óságát nyerte, meg.»Ez a kiállítás Erdély több évszázados művészeti remekműveit, a nagyközönség előtt ismeretlen értékeit tárja fél, minden darabja a múlt lenyűgöző szépsége és a jövő biztató ígérete. Erdélynek, a szentistváni Magyarország e részének úgyszólván minden talpalatnyi helye dicső történelmi események szintere volt, de j éppen a történelem tanítja, hogy Erdély volt * a vallásszabadság hazája s a tudás, előrehaladás, a műveltség melegágya, amelyet a nagy fejedelmek, a bőkezű mecénások és a műveltségei világitó fáklyaként sokszor áldozatosan vivő papság — a háborús évek, sőt évtizedek korszakában is — féltő gonddal ápolt és fejlesztett. Nagy és nemes művészbarát elődök kezdeményezései, támogatásai tették lehetővé, hogy itt Erdélyben minden szép és művészi iránti vágy és törekvés lehatolt a föld népéig és kitermelte a maga csodálatos művészetét. A polgármester beszéde további részében köszönetét mondott Felvined-Takát-s profesz. szórnak, akinek fáradozásai révén sikerült a hatalma? anyagot összehozni, majd megnyitottunk jelentette ki a kiállítást. A polgármester szavai után a megnyitóra összegyűlt előkelő közönség megtekintette a pompás kiállítást, amelynek minden darabja beszédes bizonyítéka Erdély messzi századok, ha vi«szanvuló művészeti életének. i; 35 perc marosvásárhely 40 perc fíaqíjvárad perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Maay*r L4r>i*o>g-sírni r. t. MALERT léqf járatai vasárnap is közlekednek, üóelőre gondoskodjék helyfoglalásra IHályás Itlrály-lér 7 mw. Telefon: 35—96 Meqlrezdődfek <=• beiratkozások a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen Kolozsvár, szeptember 22. Míg a többi magyarországi egyetemek már megkezdték előadásaikat, a kolozsvári Ferenc József Tudó. mányegyetemen hétfőn kezdődtek meg a beiratkozások. Az egyetem építkezési munkálatai ugyanis sok időt vesznek igénybe. Aki látta az egyetem épületének tavalyi állapotát, nemcsak kívülről, hanem belülről is, az nem csodálkozhat azon, hogy az építkezési munkálatok ilyen sokáig tartanak. Az egye. tem képe az egy hónap óta folyó tatarozást munkálatok során belülről teljesen megváltozott és a különböző átalakítások következtében most már alkalmas helyet tud adni a tanulnivágyó fiatalságnak. Egészült a piaci rendtartásról szóló városi «zabá'yrendelet Kolozsvár, szept. 22, A város vezetősége a magyar jogszabályoknak megfelelően átdolgozza az összes érvényben lévő szabályrendeleteket. Legutóbb a piaci rendtartásról, valamint. a fertőző betegek kórházának és a váróé iigyviíeléről szóló svabá 1 yrendelletet készítették el. A most elkészült szabályrendeleteiket a város vezetősége a közigazgatási bizottság szeptember 30-ikí közgyűlése elé terjeszfj lé- tárgya lás végett. A piaci rendtartásról szóló szabályrendelet 28 szakaszból áll. Az első szakasz megállapítja, hogy a piacokon húst, gyümölcsöt, zöldséget és különböző élelmi cikkeket szabad árulni. A hétfői és csütörtöki napokon tartandó hetivásárokon a féntemlítetteken kimül a gabona, nyerstermények. gazdasági eszközök és kézműipari termékek árusíthatók. Országos vásáron viszont minden olyan cikkeket árusíthatnak, amj forgalomból törvénnyel, vagst miniszteri rendelettel nincs kizárva. A napi piaci és hetivé «ári elárusít ás hétköznapokon reggel 5 órától délután 2 óráig tarthat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 5 órától 10 óráig. Viszonteladóknak az év október hó 1 -tői a következő év március hó 31-ig terjedő szakában reggel 10 óláig, április 1-től—szeptember 30-ig terjedő időre reggel 9 órától vásárolni nem szabad. A tilalmi rendelkezés húsra. valamint egész vasúti kocsirakonnány megvételére nem terjed Ui. Az országos vásárok reggel 4 órától este 6 óráig tarthatnak csupán. A piachelyeket a törvényhatósági bizottság jelöli ki. Mindennemű élelmiszert és iparcikket csak az arra kijelölt piachelyeken szabad firusitani. Mozgóárusi.tás n piacokon tilos. Az egye? piacokon a város illetékes ügyosztálya külön helyeken jelöl ki a termelőknek ás külön a kereskedőknek. Viszonteladók nem helyezkedhetnek el termelők között. Az árusítóhelyek elfoglalásánál a helybeliek a vidékiek kel szemben előnyben részesülnek. Minden elárusító köteles az árusítás tartama alrctt az árusítóhelyen nevét és állandó lakásának címéi feltüntetni. Minden áru, mind az őstermelő- mind a viszontelárusitó az eladásra kerülő élelmiszereket : tejet és tejtermékeket, gyümölcsféléket, zöldséget és baromfiakat állványon, vagy asztalon árusíthatja csak. Nagy tételben hozott gyümölcs, zöldségfélék összeömlesztve a földié nem helyezhető, csak gyékényre, vagy ponyvára. Az asztalokra, vagy állványokra helyezett gyűrnicsféleket fehér füllel, vagy argentinnal kell letakarni. Tej- és tejterméket kifogástalan tisztaságú, az egészségre nem' ártalmas anyagból készült edéuyben, lefedve kell tartani, mig sajtot, túrót vajat és ordaféléket lehetőleg üveg alatt, vagy pedig tiszta ruhával bélelt kosárban kell tartani. Ezeket az árukat egyébként csakis fehér papírba csomagolva szabad piacra hozni és úgy kell áru- sitani, hogy a legyektől, szennyesedért»! meg legyen védve. Tejet és tejterméket kóstolgatni, az edénybe belenyúlni szigorúan tilos- Ugyancsak nem szabad gyümölcsféléiket fog- dosni és igy válogatni. A szabályrendelet *»teje a gyümölcsfélék meglékelését is, A piaci árusítók által elfoglalt területek után fizetendő dijakra nézve a helypénz s ft vásári dijakról alkotott külön szabályzat rendelkezései az irányadók. A piacokon hatósági állatorvosi vizsgálat, lebélyegzés nélkül semmiféle húst áruba nem lehet bocsátani. A hús piaci árusítása kizárólag erre a célra épített sátorba történhetik, amelynek oldalait s tetejét vízálló ponyvával kell befedni, illetőleg elzárni. A hús árusítására szolgáló asztal mindig tiszta kell legyen, a husfogasok fakeretét szintén tisztát! kéjt tartani. A szabályzat rendelkezéseinek megszegői «L. len a vonatkozó törvények értelmében szigorúan eljárnak.
