Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-21 / 215. szám

1S41. SZE.PTE.WBEU 21 Gl A hercegprímás felkérésére • • Erdély nevében lnczédy-3o!fsman Ödön dr. főispán mond beszédet az Országos Katolikus Nagygyűlés megnyitásán gyűlés votergondolatá t világítja meg: anyagszállitmányok tekintetűben lemond el­sőbbségi jogáról, hogy a Szovjetunió lehető­leg gyorsan megkapja a szükséges felszere­lést ée anyagokat. (MTI.) JBogvelt és társai sremélyee háboa-Kja* Newyojk, szept 20. (DNB.) Nye sízenátor, a beavatkozás-ellenes tüntető gyűlésen kije- leatette. hogy ha Roosevelt az amerikai nép akarata dienere harcbdönti az országot ezt a háborút a történelemben csak Roosevelt és társai személyes háborújának nevezhetik. (MTI.) Jelentettük már, hogy Wood tábornok nyi- takozatot tett közzé, amelyet 38 kiváló ameri­kai személyiség Irt alá és amely megállapít­ja, Roosevelt parancsát, hogy az amerikai flotta tüzeljen a tengelyhatalmak hajéira, sem a kongresszus, sem a nemzet nem hagyta jóvá. Az elnöknek nincs joga ilyen parancs kiadására, a hadüzenet joga ugyanis az al­kotmány alapján a kongresszust illeti meg Amerika lakossága, követeli, hogy a kongresz- szus ebben a tekintetben, a beléje vetett bizal­mát állítsa helyre és hasson oda, hogy cse­lekvő ereje révén ez a bizalom, kifejezésre is jnsson. (MTI, ) Ballada egy szőlőszemről A szőlőszem ott ült a többi szőlőszem között a fürtben. Szép fiatal szőlőszem volt, kemény és ruganyos, zöld és üde. Vitamintartalmá­nak és egyéb jó tulajdonságainak biztos> tudatában és az egy pengő ötvenes ki­lónkénti ár önérzetével nézte a világot. A piaci árus is úgy feszített a szőlőszem és a hozzátartozó fürtök tömege mögött, mint valami kincstárnok, aki csupa kár- bnnkulust és smaragdot őrizget. jött egy hölgy, a fogyasztók kasztjá­ból és ránézett sóváran a szölöfürtre. — Hogy a szőlő, bácsiként? — kér­dezte azzal az álnok kedvességgel, amely oly jellemző a piacjáró páriákra. A kincstartó csak úgy mellesleg, oda­bökött kezével az ár jelző tábla felé. — Láthassál — hördült a piaci árusok kasztjára oly jellemző szives udvarias­sággal. — Mérjen egy félkitót . . . Azaz vár­jon ... Előbb megkóstolom . . . Édesl Az árus már villámgyorsan rakja a mérleg serpenyőjébe a zöld kárbunkulu. sokat és smaragdokat. A hölgy éppily villámgyorsan kinyújtja a kezét és lecsip­penti a fentit már alaposan körülirt sző­lőszemet. — Brrr, — mondotta — hisz ez sa-va. nyu! — ■ Savanyu a , . A megsértett kincstárnok majdnem rettenetesen csúnyát mondott. A hölgy azonban fintorgó arccal közölte állás­pontját: •— Ebből nem veszek. Hisz ez se-vá­nyai — Tiz fillért kérekl — mondta zordo- ntd a kincstárnok. — Miért? — érdeklődött a fogyasztók kasztjának szóbanforgó egyede. — A szőlőszemért! Amivel engem most megkárosított. — Egy szem szőlőszemért tiz fillért követel? Hiszen meg sem ettem, csak megkóstoltam. —- Tiz fillér és semmi duma, kérem. — Úgy ? Tudja meg, hogy ez árdrá­gítás! A legszemérmetlenebb áruzsora. Tiz fillért egy szem szőlőért! Egy szem sa-oa-mju szőlőért! Na, várjon, majd adok én magának. Szólok a legközelebbi rond őrnek. — Tiz fillér a károm, — vicsorgatta fogát a kincstartó. — Fizesse meg, ha megkárosított. A hölgy elrohan. Az árus néz utána. A pillantása száll, s ha puskagolyó vol­na. már jöhetnének a mentők. A hölgy összetalálkozik fogyasztói kaszt két másik nőnemű páriájával. Is­merősök. Elmondja nekik, hogy mi tör­tért. Amíg mondja, a legközelebbi rendőr valóban feltűnik a láthatáron és közele­dik, közeledik. A hölgy halkabbra fogja a szót, az árus olyan kicsikére zsugorodik, hogy már alin látszik. Néhány drámai szempillantás. A hölgy végképp elhallgat, az árus már másnak kínálja portékáját. A rendőr el­halad. Nem történt semmi. A bősz feljelentés nem történt meg s igy a törvényes fejle­mények örökre ismeretlenek maradnak. S aki szemtanúja volt ennek a kis piaci epizódnak, egész életében nem kap fele­letet arra a fogas kérdésre, hogy ér-e egy nőid, éretlen, savanyu szeptemberi sstSSetem tíz hetek fiRértf — fz — Kolozsvár, azeptem/beff 20. Nagyszabású ünnepségnek számheflye lesz a jövő hónap első hetében Budapest. Október 4., 5., 6. és 7. napjain rendezik meg a székesfővárosban a« Országos Katolikus Nagygyűlést, amely az idén a „Szent Istvátn Országáért“ vezető gondolat jegyében zajlik le Serédi Jusztinján dr., Magyarország bíbo­ros licToegipriimása, az Actio Catolica orszá­gos elnöke, eiz alkalomból levelet intézett Inctedy-Joksman Ödön dr-hoz, Kolozsvár és Kolozs vármegye főispánjához s arra kérte fel, hogy a nagygyűlés megnyitó ülésén, Er­dély nevében beszédet mondjon. A főispán természetesein elfogadta a hercegprímás meg­tisztelő felkérését. A hercegprímás leveléből egyébként érde­mesnek tartjuk alább szószerint idézni azt a részt, amely atz Országos Katolikus Nagy­Mjg az ukrajna; ipart a nyersanyagterme­lés fejlesztette ki, addig Leningrad, mint ipari központ, kizárólag földrajzi fekvésének köszönheti létezését. A vasúti vonalaik, ame­lyek a várost az északi Mnrmamsak kikötővel, a moszkvai ipari gócponttal és Wolodgán ke­resztül a nyersanyagokban gazdag Ural-vidék- kel kötik össze, megteremtették előfeltételeit egy sokoldalú árucserének a szovjet térség határain belül és a Keleti tengeren keresztül. A bakui ás grozny-j kőolaj, a Donee-medencc szene, Ukrajna és Ural nyersvasa, a déli vi­dékek veteanényei, a szibériai tejtermékek eze­ken a szállítási utakon jutottak a Szovjet­unió második nagyvárosába, amely gépeiket, fémárat, textilkésziüményeket és nem utolsó­sorban a faipar legkülönfélébb termékeit szál­lította sugárszerüen a tanácsköztársaság min­den területére. Leningrad gazdasági jelentősége azzal áll. vagy bukik, hogy a város, ferm tudjare tar­tani összeköttetését a szovjet-térség keleti és déli részeivel, A Leningrad vidékén előfor­duló ipari ágak közül esők a fa-feldől go zó ipar tudja előteremteni a helyszínen nyers­anyagszükségletét. Csupán a fa, gyufa, pa­pír ás a fa-kémiai ipar tudja magát tehát „A nagygyűlésen a magyar katolikus tár­sadalom összessége Szent. István országának megcsonkitottságából a gondviselő Isten ke­gyelméből felépülőben, területi gyarapodá­sunkért a nemzet hálájának kivan kifejezést adni és az anyaországhoz visszatért kato­likus testvéreink felé hivatott vezetőinek szaván kérészül a keresztény nemzet; ideá­lok és a szentistváni állame3zméhez köteles hűség gondolatát árasztani.“ A nagygyűlést megnyitó ünnepi ülésen egyébként alkalmi beszédet mondanak a többi visszatért országrészek: képviselői is, igy a visszatért Délvidék nevében Deák Leó dr. zoircibori főispán, a Felvidék nevében Schell Péter báró kassai főispán, Kárpát­alja. nevében pedig IUniezky Sándor fő­tanácsadó. nyersanyaggal ellátná, ha azonban a lenin- grádi területhez, nemrég még közigazgatási­lag hozzátartozó Kain-f<3 sziget nyersanyag- előfordulásait is figyelembe vesszük, ugv a vegyi ipart, is az említett iparárag közé szá­míthatjuk. A Névaparti város ipari jelentő­ségét azonban a gépgyártásra és az elektro­technikára alapítja, amelyek a várost fontos fegyverkezési központtá emelik. Ezeknek az ipari üzemeknek egytréeae már a bolsevista forradalom előtt is meg volt. mert Leningrad már az első világháború előtt is a fegyverkezési ipar központja volt. A Puti- lov-müvek és Szovjetoroszország legnagyobb gummiárugyára, a „Körös Háromszög Mü­vek“. amely az utollsó rendelkezésünkre álló adatok szerint az egész orosz gummitermelés 80 százalékát termelte, szintén forradalom előtti alapitás. Az első világháború előtt; ki­mutatásokból kitűnik, hegy az akkori ipar 10—12 százaléka a eár; fővárosban összpon­tosult. A szovjet iparosítási törekvések a ter­melés emelése és uj üzemek létesítése által annyira kiépítették a leivingrádi ipart, hogy megtarthatta régi helyét az ország ipari gaz­daságában. Ezeknek az iparosítási törekvé­seknek legszembetűnőbb megnydváaaláaa ft gépgyártás rendkívüli fejlesztése, amely a leg­különfélébb , és legbonyolultabb gépeket állít­ja elő. Ha megemlítjük, hogy a Szovjetunió clektroteohnikai termelésének fele és a hajó- épités mintegy háromnegyed része erre a vá­rosra esik, mindjárt láthatjuk, milyen pótol­hatatlan a szovjet,gazdaság szempontjából, ho Leningfád termelési teljesítménye kiesik. A loningrádi térség, amely a második leg­nagyobb szovjet városon kívül még 31 kisebb várost és egy 2.3 millió lakosságú gazdasági mögöttes részt is magábafoglal, mind a nyers­anyagellátás -támpontjából, mind az élelmi­szerekkel való ellátás szem,pontjából is tökéle­tesen a Számítási lehetőségektől függ. Az nt- rajna; és a szibériai mezőgazdasági termékek nélkül az északi terültet lakosságának élelme­zését vég a legkeményebb módion sem lehet biztosítani. Semmi kétség sincs aziránt, hogy az Ukrajna mezőgazdasági részevéi valló ősz- szeköttetés elvágása súlyosan befolyásolja az ■immár körülzárt Leningrad élelmezési lehe­tőségeit. Nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk azt sem, hogy az ilyen termelési helyek kiesése rendkívül hatást, gyakorol a közpon­tilag irányított terv gazdaságra, amely minden zavart hatványozottan mogérez. Negyedmillió pór f'puscipói hoznak forgalomba Budapest, szept. 20. A lakosság lábbeliezük- ségletémek kielégítésére a kormány rendelke­zése alapján 250.000 pár tipuScipöt hoznak forgalomba. Ezt a mennyiséget később újabb megrendelések fogják követni. Varga József iparügyi miniszter kezdeményezésére a kor­mányzat úgy határozott, hogy a megrendelt 250.000 pár tipuscipö három ötödrészéi. 150 ezer párt kisiparosok állítsák elé, hogy ezál­tal a gyáripar mellett a kisiparosok érdekét is szolgálja. A szükséges nyersanyagot az Ipa­rosok Országos Központi Szövetkezete juttat­ja el az egyes kisiparosokhoz. A tipuscipőket azok részére bocsátják forgalomba, akik fog­lalkozásuk révén rászorulnak az erős talpú lábbelire, tehát elsősorban is a bányászok a mezőgazdasági munkások, valamint a közal­kalmazottak jönnek számításba. TanérnyiVási ünnepély a kolozsvári Gazdasági Akadémián Kolozsvár, szept. 20. Szombaton délelőtt 11 órakor nyitotta meg uj .kantetet a kolozsvári Gazdasági Akadémia. Az ünnepélyes megnyi­tón képviseltették magukat az egyházi én. pol­gári hatóságok, megjelenítők az egyetem ta­nárai, valamint teljes számban az akadémia hallgatói. A „Hiszekegy“ elmondása • un vitéz Bird Gyula dr., az akadémia h-v. -.tó-professzora mondott megnyitó beszédet. Vicáit arra, hogy az akadémia a tavalyi átmeneti esztendő ne­hézségeit. leküzdötte s most s.tór zavartalanul megrázkódtatás nélkül folytathat ja működé­sét. Az akadémia tavalyi működeiét, megnehe­zítette az a körülmény, hogy a románok az akadémia teljes felszerelését, mintegy félmil­lió pengő értékben magukkal viHéh. A hiány­zó felszerelés pótlására a minisztérium 450 ezer pengőt utalt ki. Ebből az összegből a legszüksógesöbb felszerelést pótofei; lehetett. Az igazgató beszéde végén besternte* a diákjóléti alapok stet osztásáról. Az elmúlt évben az akadémia 10 ezer pengőt osztott i* tanulmányi segébj cinrtém, érdemes diákok kö­zött, 400 pengőt pedig a Horthy Miklós-alap. ból ruhasegély címén adtak ki. A megnyitó után Göllmer professzor tar tóttá meg nagy érdeklődéssel kisérrt tudomá­nyos előadását. MAROSVAS IS HELY VAROSA SZIGORT) A> ELJÁR A VSIDü-BUJTATÓKKAL Marosvásárhely, , sept. 20. A város törvény, hatósági bizottságának közgyűlésén Csont Sa­mu ecetgyáros interpellációt intézett a főis­pánhoz a városban egyre nagyobb mértékben folyó bujtógatás miatt, ' tikó László főispán közölte^ hogy a zsidó törvény utasításait te], jes mértékben végre fogják hajtani ée konkrét adatokat kért az interpellálótól, hogy a buj - togatók ellen eljárhasson. Un q váron eltávolították Massaryk szobrának talapzatát Ungvár, szept. 20. A város polgármesterének intézkedésére a Kossuth-téri park közepéről szombaton eütávoMtották Massaryk volt cseh köztársasági elnök szobrának talapzatát. Hét­főn a Hősök-terén lévő Tyrs szobor talapza­tát is eltávolítják, úgyhogy az ungvári tere. ken és utcákon semmi sem emlékeztet többé a essél oiflffiSBÁttáflKft. Leningrad jelentősége a szoTget-iparban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom