Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)

1941-09-19 / 213. szám

/ 1941. SZEPIEMBEtt lg A legelső kötelesség Lázasan folyik Kolozs-vármegyében az árvíz- okozta károk helyreállítása Kolos»» ár, szeptember 18. Az árvizokozte károk helyreállítása Kolozsvá miegyében nagy len dü tettel folyik. A vármegyei műszaki hi­vatal már használhatq állapotba huta az <ir- viz által elsodort hidaimúsi hidat, úgyhogy a forgalom lebonyolítása ezen a vonalon zavar­talan. Itt említjük meg, hogy szeptember H-ikén az Almás-patak hirtelen növekedése ismét viz alá borította a környékbeli gazdák földjeit. A viz szintje egy méterrel emelkedett. Szeren­csére a hatalmas víztömeg hamar lefolyt ée az áradás nem okozott nagyobb károkat. Sortavala — a Izfitlocjamtó gyöngye Sortavalában, amelyet a finnek röviddel ez­előtt visszahódítottak és amely a Ladoga- KaréUa centrumában fekszik, a finnek az utolsó évtizedben a népoktatás és a kulturá­lis fejlődés terén úttörő munkát végeztek. A városnak, amely az 1939—40-es téli hadjárat előtt körülbelül 5000 lelket számlált, több uj iskolája, szemináriuma és tudományos inté­zete van. Különösen a zeneélet ért el magas fokot. Ha Finnországban „éneklő Karjaiéról“ be­szélnek, a kedvcskörnyékü város nemzeti ze­neünnepélyeire és szabadtéri operaelőadásaira gondolnák. Jóllehet a Helsinkitől 500 km-re fekvő Sortavala nagyon nehezen közelíthető meg, mégis nagyon sok látogatója akadt.. A városban néhány ipartelep is van, s azok számára a környékbeli hatalmas Siojerai er­dőség szolgáltatja a nyersanyagot. A város­ban székelt a görögkatolikus püspök, mert Karjala lakosai közül nagyon sokan tar­toznak a nemzeti finn görögkatolikus egyház­hoz. A díszes bizánci-kupolás görögkatolikus templomot megkímélte a háború, mig a lute- mnus templomot, amely a város képére rá­nyomta bélyeget, már a legutóbbi téli had­járat alatt elpusztították az oroszok. Sortar valóból gyakran meglátogatták a hires va- lamoi kolostort, amely a Ladega-tó egyik szi­getén épült. A mostani háború ugyan megtépázta a „La- doga-tó gyöngyének“ szépségét, de a finnok ráegStlapitatták, hogy a város nyilvános épü­letei és terei közül nehány még épségben ma­radt. SErdővidélc ünnepi napjai Székelyudvarhely, szeptember IS. Megírtuk nemrégiben, hogy a dunavecsei járás nyolc községe Udvarhely vármegye nyolc községét Balt esz Karoly dunavecsei főszolgabíró kez­deményezésére, vitéz dr. Endre László támo­gatásával testvérközségüli fogadta. Ugyanak­kor a testvérközségekből évi. 2.000 rengő ta­nulmányi segélyt ajánlottak fel nyolc évre ver­senyvizsgán kiválasztandó két szegénysorsu székely fiú részére. Néhány héttel ezután a szinszékely Erdő­vidék 5 községé: Olasztelek, Bárót— Vnrgyas Nagyajta és Kisbaczon meghívott nyaralásra 90 szegénysorsu pestmegyei gyermeket. Alig tértek vissza a Székelyföldről a bol­dog pest-megyei gyermekek, amikor Bitó Ist­ván felsőházi tag, az Erdélyi Párt Udvar­hely vármegyei elnöke értesítést kapott arról, hogy a kunszentmiktósi járás 8 községe i, testvérközségül fogadta a vármegye nyoie i más községét: Árvátfalvót, Patakfal,vát, Ke­nőst, Városfalvát, Oklándot, Homoendujfalul, Vargyast és Olasztelket, A kiskunsági testvérközségek 11 tagú kül­döttsége Molnár La jos dunavecsei lelkész, or szággyülési képviselő, valamint Baltesz Ká­roly és Benedek János főszolgabírók vezeté­sével végigjárta az ünnepi díszbe öltözött nyolc községét s mindenütt átadta a jelképes ajándékokat. A pestmegye-i kiküldötteke* Szé­kelyudvarhelyen Szentkirályi Kálmán öli-• pán és a vármegye vezető tisztviselői, továbbá az Erdélyi Párt országos elnökség", a kül­döttség nőtagjait pedig Bíró Istvánná, az Erdővidéki Nőszövetségek elnöknő,je fogadta A háromnapos testvéri látogatás végezté­vel a hazainduló vendégek magukkal vitték a tanulmányi segélyre kijelölt székely fiukat, egyet Kénosból. egyet Vargyasról, hogy be­írassák őket a kunszentmiktósi református főgimnáziumba. Mindketten szegénysorsu, sokgyermekes székely család fiai. A küldöttség által hozott jelképes ajándé­kok közüli ki kell emelnünk a három székely csecsemő részére küldött finom b tbakelen- gyét, amelyet Markó Árpádné, Murákosy Gusztávné és Horváth Jánosné *a.=rt állatni tanítónőik adományoztak. Minden enifkr hitelességéről, minden magyar emberhez szólott a rádión ke­resztül Gyorffy-Bengyel Sándor közel­látási miniszter. Az uj közellátási mi­niszter régi és vitéz katonaember és a magyar hadfelszerelés legkiválóbb meg szervezőinek egyike. Uj pozíciójából azonban elsősorban nem is a hatalmat gyakorló politikus és a hadvezér szólott a magyar közvéleményhez, hanem a ma­gyar ember, a hazafi, aki inkább a lel­kiismeretre és az ősi magyar becsületre, mint a törvény szigorára, apellál, Beszé­de világos volt. közérthető és minden hazánkfiának utat mutató. Háborús idők vannak és ezért nincs minden közellátási cikk olyan mennyi­ségben a piacon, olyan bőségben az üz-. letekben, mint a boldogabb béke idők­ben. A kormány azonban mindent meg­tesz e nehézségek áthidalására és eré­lyes kézzel vette kézbe a közellátás át­szervezését. Minden nehézség és a há­borúval kapcsolatos fennakadás ellené­re va,n az országban annyi, élelmisze­rünk ás egyéb közellátási anyagkészle­tünk — állapította meg a miniszter, — hogy azokból nemzetünk minden tagja igazságos mértékben folyamatoson és fennakadás nélkül ellátható. Szükség van azonban lemondásra. Mert nemesok a hazáért küzdeni és érte meghalni kötelessége az igaz magyar­nak, hanem élni is a hazáért és az életet lemondással, fegyelmezett segge]. a bölcs és célravezető rendelkezések lisztelcf- hentartásával lehetővé is tenni szegé­nyebb sorsban élő véreink számára. Le­mondást követel tőlünk a történelem is. hiszen amikor vitéz honvédé,ink ha­zánktól távol emberfeletti erővel küzde­nek a világ jólétére törő jstentelenség és anyagiasság ellen, akkor erkölcstelen és visszataszító volna itthon a gondta­lanság és a fényűzés. Honvédségünk ellátása és, lét fontossá au hadi* valamint egyéb 'gyári termelésünk szintén meg­követeli azt, hogy céltudatos takarékos­sággal és' az igények mérséklésével meg Payr tanár, lipcsei sebész az Or­vosi Társaságban legutóbb egy em­bert mutatott, be, akinek hüve'ykjét lábujjai helyettesitették. Egy bécsi -ebész az ilyenféle műtétekről a kö­vetkezőképpen nyilatkozott: •A jelentés nem meglepő, mert a jelenlegi operációstudomány olyan helyzetben van, hogy nemcsak bőr- és husrészeket, hanem — legalábbis elmélet szerint — egész testrésze­ket tud átültetni, mégpedig vagy a páciens saját, vagy egy másik ember, esetleg vala­mely állat testéből. Az operáló orvos kése nemcsak vág, hanem gyógyítani is tud. Kü­lönösen az úgynevezett „kirurgikus plaszti­ka“ használja az átültetést hiányzó, vagy el­pusztult szövetrészek pótlására, bénulás ki­küszöbölésére, sőt testi eltolódások helyreállí­tására is. Az orvosnak nem egyszer a kozme­tikus szerepét is vállalnia kell, különösen ha az arc rendellenességeit kell el távoli lan ia. Testszövetek henövesztése, vagy átültetése ma már egyáltalán nem tartozik a sokadon dol­gok közi Leggyakrabban az úgynevezett autoplaszti- kát, vagyis a páciens saját testrészének át­ültetését alkalmazzák. Az eredmény itt a legbiztosabb. .4 korszerű sebész készít uj ajkat, orrot, arcot, lábszárcsontból egészíti ki az álkapocs, koponya, stb. hiányait. A szö­vetrészeket szomszédos területek szöveteivel pótolják. Ahoi ez nem lehetséges, például az könnyitsük a nemzet életét és nagy cél­jainak elérését. A gazdasági élet, a termelés, a zavar­talan elosztás és a készletekkel való he­lyes gazdálkodás ma ugyanolyan fegy­vere a nemzetnék, mint a katonaság. A mai háborút nemcsak harctéren, hanem a gazdasági életben is meg kell nyerni. A tengelyhatalmak ereje éppen, abban rejlik, hogy gazdasági életük szervezet­tebb és népük több lemondásra is haj­landó, mint ellenfeleik népe és gazda­sági élete. Amikor Pedig a lemondást hangsúlyozzuk, azt is meg kell monda­nunk, hogy a történelem súlyos évszá­zadain át a magyar ember soha sem volt fényűző és a gazdagabb elemeket a szegényektől inkább a 'vagyoni állapot> mint az életmód különböztette meg. Az ősi magyar életforma: puritán egysze­rűség. Az a fényűzés és fényűző szél­iem> amely az utóbbi évtizedekben fő­városunkban és a nagyobb városokban bizonyos társadalmi körökben elurál- gott nem magyar, hanem idegen! De az elpiihultsúgnál, a jómód, és a szegénység közötti különbség esztelen hangoztatásánál is nagyobb bűnt követ el, aki tudva és akarva ixmtja.az ország közellátási helyzetét. . Aki terményeit, áruját elrejti, az árut halmozza s elvon­ja vérei elöl, aki továbbá az árakat fel­hajtja, hasonló az olyan gonosztevőhöz, aki elárulja a hadi, titkokat az ellenség­nek és igy mérhetetlenül sok halál és keserűség okozója. Az ilyenekre az uj törvényes rendelkezéseknek megfele­lően kérlelhetetlenül lesújt az állam és úgy bánik el velük. ahogy megérdemlik. Az államnak ma sokkal szigorúbb eszközök állanak rendelkezésére a köz- ellátás biztosításához, mint régen. Hisz- szűk azonban, hogy nemvsak a nehézsé­gek és a büntetések növekedtek, hanem megerősödött a társadalom lelkiisme­rete is és mindenki azzal a kötelesség- tudattal vállalja a háborús nehézségek­kel együtt járó lemondást, hogy ezzel maga is hozzájárult a győzelemhez és a boldogabb Magyarország felépítéséhez. (íremüléteknél, ott más testrészből, legtöbb­ször a felsőkarból, vesznek megfelelő darabot. A szükséges karrészt az archoz erősitik, amely a felsőkarral is mindaddig összeköttetésben marad, amíg uj helyének szöveteivel össze nem nőtt. Hasonló bőrátültetési műtét nagyon gyakori. Olyan szövetrészeket is át lehet azonban ültetni, amelyek eredeti helyükkel nem maradnak érintkezésben. Tgy a felső- lábszárból lehet uj orrot, ajkat, arcod for­málni. Hiányzó esontrészeknek a lábszárból történt kiegészítése szinte a sebész, köznapi munkájához, tartozik. Egész testrész átvitele, amelyet Fayr ta­nár hajtott végre, már körülményesebb mun­kát igényel. Az uj testrésznek ugyanis nem­csak egyszerűen jelen kell lennie, hanem munkát is kell végeznie. A Payr tanár által bemutatott eset egyébként .már régebbi ere­detű. a világháborúból származik. Egy ka­tonának. akinek hüvelykjét ellőtték, nagy lábujját operálta át kezére.. A lábujjat le­vágta, u.i helyére erősítette és amikor 17 nap múlva ■'** ’ " teljes gyógyulásról győződhetett meg. Az ember ránövesztett ujját használja, mozgatja. Erez is vele, ha nem is olyan mértékben, mint eredeti hüvelykével. Nem szabad azonban elhallgatnunk, hogy ebben az esetben az operáló művészet ós a kedvező körülmények rendkívüli összemiikö- déséről van szó. Az átültetés, egész testrészek átoperálása önmagában nem túlságosan ne­héz. Csak az a kérdéses, hogy az uj tag megváltozott munkahelyén „be tudja-e migát élni“. A tények azon bar erre- is kieiégiu’ választ adnak, úgyhogy hasonló művészi el­járások a legrövidebb időn belül minden bi zonnyal a köznapi esetekhez fognak tartozni. A gyógvitókés számára ugyanis semmisem lehetetlen. Kinevezték a Romániában marad* érdé'yi minorita- rend uf vexelőséqét Kolozsvár, szept. 18. Mint a Temesvárott megjelenő Déli Hírlap cinraii napilapban olvas­suk, az erdélyi minorita-rend élére uj vezető­ség került. Pazsitny Bonaventura dr. halála után Lakatos Ottó dr, szentszéki tanácsos ál­lott ideiglenes megbízatással a minorita-rend élén. Minthogy a háború miatt a reodfőnök-vá- 1 osztást mindezideig nem lehetett megejteni, noha erre a Szentszék engedélye megvolt, a minorita-rend római legfőbb elöljárósága há­romévi időtartamra uj vezetőséget nevezett ki az erdélyi minorita-rend élére, A generális káptalan határozata értelmében rendfönöknek P. Novált R. Mihály eddigi rendi titkárt is rendi gazdasági vezetőt, az aradi Notre Dame zárdái leányiskola hittanárát, helyettesévé P. S/aiay Albertet, az aradi római katolikus gimnázium hittanárát nevezték ki. Kinevez­ték egyúttal az aradi, enyedi és lugosi mino- rita-rendházak főnökeit is Lakatos Ottó dr, szentszéki tanácsos az aradi egyházközség plébánosa marad. Biztosítani igyekeznek a hatósáqok a kolozsvári lakot- ayár további működését Kolozsvár, szept. 18. A kolozsvári lakat­gyár igazgatósága bizonyos okok miatt nem látta biztosítottnak a gyár működését, fel­mondott munkásainak és elhatározta, hogy teljesen leállítja üzemét. A gyár hét vcuyfn nyi munkássága sérelmesnek találta a töme­ges felmondást s ezért az Erdélyi Párí köz­benjárását kérte, hogy a gyár működését gátló okokat kiküszöbölje és igy biztosítani lehessen a gyár további működését. Az Erdélyi Párt képviseletében Botos Já­nos tagozati főtitkár felkereste a polgármes­tert és azonnal intézkedést kért, hogy a gyár munkásainak keresetét biztosítsa. Arra kér­te a polgármestert, hogy amennyiben nincs más megoldás a helyzet rendezésére, úgy — szükség esetén — hatósági biztos kiküldésé­vel tegye lehetővé a gyár további működé­sét. A gyár további zavartatom működése nemcsak gazdasági, hanem, szociális szem­pontból is indokolt. Grillparser-emléki'nnepságet rendezett a Magyar-Német Társaság Budapest, szeptember 18. (MOT.) A Nem­zeti Színház GriMparser Ferenc osztrák író születésének 150. évfordulója alkalmából szin- rehozta Grillparsemek „Bánk hűsége“ cimü darabját. Az előadás védnökségét a Magyar- Német Társaság vállalta, A szerdáért; előadá­son megjelent Bárdossy László miniszterel­nök, Hómon Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Dietrich von Jagow német követ és sokan mások közéletünk vezető férfiai kö­zül. Az előadás előtt az egyetemi énekkarok a német és a magyar himnuszt adták elő, majd Tasnády-Nagy András titkos tanácsos, a Magyar-Német Társaság elnöke mondott megnyitó beszédet. — A Magyar-Német Társaság célja — mondót fa Tasnády-Nagy András — elősegi- teni azt a munkát, amely a németség széles rétegeivel megismertet; a magyarságot, annak múltját, jelenét, jövőjét, törekvéseit, intéz­ményeit, kultúráját és minden irányban he­lyesen megismera; és megismertetni a ma­gyar publikummal a nagy német népet. A kulturális kapcsolatoknak megnyilvánulása az a tény, hogy Grillpanser születése 150. for­dulójáról a Nemzeti Színház a mai előadással megemlékezik. Ausztria nincs többé — fejez­te be beszédét T:i-nádi-Nagy András. Az Osztrák németség ott van a. legtermészetesebb helyen: a nagy német egységben. Barátsá­gunkat nem zavarhatja semmi és ma este a másfél százados évfordulón az aktualitásukat vesztett ellentéteket feledve zavartalanul él­vezhetjük a nagy német költő Bánk tragé­diáját. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után megkezdődött az előadás. JÓ ARÜ ÉS TÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK A TRANS«YIVANIA BAKIK RT. érfi réqi betéfeseif, hogy a konverziós törvény hatálya alá eső régi betétek még nem esedékes részleteit központjánál, valamint Csík­szeredái és gyergyószentmiklósi fiókjainál előzetesen kifizeti Reftélyes robbanási történt három svád hadilifţ lón Harminc ember meghalt, tizenegy súlyosan megsebesült STOCKHOLM, szeptember 18. (DNB.) A Göteborg nevű torpedórombolón súlyos robbanás történt. Később a Horn és az Ugola II. osztályú torpedórombolókon is tör­tént robbanás. A Göteborg és a Horn elsülyedt, az Ugola súlyosan megrongálódott. Harminc ember meghalt, 11-en megsebesültek. A robbanáls oka eddig ismeretlen. (MTI.) Lábujjból - kézujj... Csodákat müvei a korszerű sebészeti tudomány

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom