Keleti Ujság, 1941. szeptember (24. évfolyam, 199-222. szám)
1941-09-03 / 200. szám
1941. SZEPTEMBER 3 Sziiágysomlyén of ven ház rombadőlt, száz lakhatatlanná vált Egy nyofiaífnaíoH vasnlas és eqy idősei»!» asszony maqKalv a romok közölt. Lelrltaffallan pusztulást okozott Szi.ágysomiyón a Kraszna liéffő éjszakai áradása Ssilágysoinlyó, szeptember 2. Az utóbbi napok esőzései megdöbbentő katasztrófát zúdítottak Szilágysomlyó városára is. A két évvel ezelőtt szabályozott Kraszna folyó kilépett medréből és elöntötte a várost. Szilágysomlyó a fékevesztetten pusztító áradás után leírhatatlan pusztulás képét m-utatja. Az illetékes hatóságok előre látták a veszélyt s még hétfőn este fél 10 óra körül kidob oltották, hogy a Kraszna közelében élő lakások hagyják el lakásaikat, és meneküljenek biztonságosabb helyre. A lakosság azonban bízott a folyó szabályozásában és senki sem tett eleget a figyelmeztetésnek. A menekülésre mégis sor került, nem sokkal ezután, drámai körülmények között. Sár Szüágysomlyón is szigorúan betartják a légvédelmi rendelkezéseiket, 11 órakor mégis felgyújtották a város összes villanylángjait, hogy a mr külőknek utat mutassanak. Éjfélkor azonban a kíméletlenül előretörő ár elöntötte a villany telepet, a gépek felmondták a szolgálatot és a városra áthatolhatatlan, vak sötétség borult. A katonaság s a tűzoltóság fáklyafény mellett próbált a bajbajutott lakosságon segíteni. Károm órakor a katonai hatóságok elrendelték, hogy verjék félre a harangokat. A lakosság egyrésze azt hitte, hogy a félrevert harangok légi támadást jeleznek s ezért sokan a pincékbe menekültek. Leírhatatlan vakrémület tört ki, amit még csak fokozott az a körülmény, hogy a koromsötét város különböző pontjairól cgy-egy nagy robajjal összedülő ház moraja reszkettétte üteg a levegőt, nyomban utána mindenütt kétségbeesett jajveszékelés hangzott fel. Virradatkor teljes arányában megmutatkozott az árviz pusztítása. A viz a város két részét összekötő vasliidat is ellepte. Szilágysomlyó főutcája teljesen viz alatt áll. Nemcsak, a mellékutcákban, hanem a főutcán is több ház dőlt be. Van olyan udvar, hol négy ház hever romokban. Kétségbeesett emberek nézik míndeiftitt a vadul előretörő áradatot, amely a legkülönbözőbb holmikat, luxusgépkocsit, disznók és majorságok tetemeit, tyúkólakat sodor magával. A szennyes ár a faraktárakba is behatolt és rengeteg felhallmo- zott fát vitt magával. Szilágysomlyó utcái tele vannak kétségbeesetten szaladgáló, fejvesztett emberekkel. Sokan közülök egyszál ruhában menekültek ki lakásukból, amely a következő pillanatban már a hullámok martaléka lett. .Ír áradat a vasúti pályaudvart is elöntötte. A vagonok félig vizben állanak, rengeteg nuVásliszt, cement és más értékes anyag ment tönkre. A viz a főutca, nagy üzleteinek raktáraiba is befolyt és felbecsülhetetlen károkat okozott. ' Kedden délre az áradás némileg apadt, az agyonázott házak azonban egymásután ros- kadnak romhalmazzá. Szüágysomlyón nem kevesebb, mint ötven ház dók össze és körülbelül száz liáz vált teljesen lakhatatlanná. Udvardy József dr., Szilágysomlyó polgár- mestere dobszó utján szóllittatta fél az árviz- sujtotta lakosságot, hogy jelentkezzék gyorssegélyre. A polgár-mester egyúttal a város tehetősebb polgárait is összehívta hivatalába és önkéntes adakozásra szólította fel őket. Az összedőlt házakból elmenekült lakosok gyermekeit az óvoda helyiségeibe gyűjtötték össze. A hatalmas áradásnak Szüágysomlyón eddig két halálos áldozata van. Az egyik egy Vásárhelyi Gyula nevű nyugalmazott vasutas, a másik egy eddig még ismeretlen személy- nzonosságu, idősebb asszony, akik összeomló házak romjai között lelték halálukat. Az áradás a termésben is felbecsülheteilen károkat okozott. A viz teljesen aliámosta a vasúti töltést., a környező országutakat viz borítja, igy Szilágysomlyó teljesen el van zárva a külvilágtól. * 2 A magyar iparpolitika Folyó ügyeket tárgyalt a keddi wninisz tertanács A történelmi időkhöz méltó komolysággal Kolozsvárott hálaadó istentiszteletekkel ünnepük meg: a hazatérés évfordulói át §zeplemlier 5>ikén, 6*il<án és 7-lÍtén is ▼égre keli hajlani a teljes elsötétítést KOLOZSVÁR, szept. 2- Közeledik a hazatérés évfordulója. Az első honvéd 1940. szeptember 5-ikén lépet Erdély területére, Kolozsvárra pedig szeptember 11-ikén vonult be a diadalmas magyar honvédség. A város vezetősége közóhajt vél teljesíteni, amikor — hivatkozással a mai komoly, történelmi időkre — úgy határozott,, hogy a felszabadulás évfordulóján nem rendez külsőségekben is megnyilvánuló ünnepségeket. Szeptember 5-én és szeptember 11-ikén a város összes templomaiban hálaadó istentiszteletet tartanak a trianoni határ ledöntése, illetőleg a honvéd- csapatok kolozsvári bevonulásának évfordulóján. * Néhány nappal ezelőtt a Magyar Országos Tudósító híradása nyomán közöltük- hogy Erdély visszatérésének évfordulója alkalmából szeptember 5, ß és 7- napjaira az elsőtétitési korlátozásokat — felsőbb rendelettel — megszüntetik. ' Illetékes helyről kapott értesülés alapján most közöljük, hogy a korlátozások, miután a korlátozási rendelet felfüggesztésére vonatkozó utasítás nem érkezét! meg. továbbra is érvényben maradnak és igy az említett napokon is végre kell hajtani a teljes elsötétítést. „ Tengeri háború a Keleti-tengeren A világon végigszántó vihar és ennek minden országot, tehát bennünket is mélyen érintő következményei kétségbevonhatatla- nul bebizonyították, hogy a magyar ipar fejlődésének nemcsak közgazdasági és szociális, hanem honvédelmi szempontból is elsőrendű jelentősége van. Éppen ezért az egész magyar közvélemény helyesléssel és örömmel nézi a kormány iparfejlesztő politikáját. A Báírdossy-kormány a súlyos viszonyok között is a magyar élet minden vonalán megszakítás nélkül halad előre program, ja megvalósításában s az ipari fejlődés térén is hatalmas eredményeket, mutathat fel. A jelenlegi viszonyok között az ipari politika legnagyobb gondja a nyersanyagkérdés. A felmerült hiányokat a kormány részben takarékoskodással, a készletek méltányos szétosztásával, részben uj hazai nyersanyag feltárásával, részben pedig műanyagok gyártásával pótolja. A készletek igazságos szétosztására külön kormányszervet állítottak fel, az uj nyersanyagforrások feltárására pedig minden vonalon folyik a kutató munka, hogy olaj-, .'földgázforrásokat, szén-, vas- és ércbányákat leljenek. A pótanyagok terén sikerült fonalelőállitására felhasználni a len- és kenderszalmát. A sertésbőrt lábbeli céljaira hasznosítják, az ipari ásványokból kenőolajat készítenek. Jelentős segítség a nye «anyagpótlásban, a vas, fém papír és texrtilhalladékok gyűjtése. Jobban és eredményesebben hasznosítják a a magyar föld termékeit és az összes rendelkezésre álló javakat. Hasonló célt szol. gál az energiagazdálkodás fejlesztése, mely. nek kapcsán nj községeket és iparvállalatokat kapcsolnak a villamosárainhálózatba. A kormány figyelme azonban nemcsak a nyersanyaggazdálkodásra terjed ki, hanem a gyáripar továbbfejlesztésére is. Meglevő gyáraink további fejlesztésén kívül újak is •épülnek: aluminiumgyár, raürost és müse- lyemgyár, mügnmigyár máris építés alatt áll, hogy erősítse az ország önellátását. A kézmüvesipar érdekében egyrészt messzemenő anyagi támogatást nyújtottak, másrészt alkalmas intézkedésekkel a kisiparosok kép. zettségét, versenyképességét., boldogulási lehetőségeit igyekeznek alátámasztani. Mindezek mellett változatlanul tovább fejlődik a szociális vonal, a munkásság igazi védelme s a közeljövő tervei közé tartozik a munkaközvetítés államosítása, mnnkekama- ra felállítása és a munkás családi házakció előmozdítása. A világ véres vajúdásában, ezernyi nehézségek közepette is épül, fejlődik a jobb magyar élet, hogy az uj Európában erős le- gyen az a nemzet, amelynek továbbra is helyt kell állami a Duna-medencéjében.- Uj magyar női vitorlázórepülést csúcs- 1 teljesítmény, Budapestről jelentik: A budaörsi Farkas „hegyen uj magyar női vitorlázó repülési rekord született Harmat Izabella egy VőC6ok tipusu vitorlázó gépen erős északnyugati szélben hat óra 2 percig vitorlázott egyfolytában. Az eddigi rekordot Czékus Erzsébet tartotta 5 óra 21 perccel. Ha a Szovjetunió elleni háború elsősorban szárazföldön játszódik i® le és a döntés is itt fog megtörténni, a két hatalomnak Keleti, tenger melléki fekvése mégis magával hozza, hogy a német haditengerészet jelentős szerepet töltsön be és különösen a szárazföldi operációk előkészítésénél hajtson végre fontos feladatokat. Ha ez a tevékenység gyakran csendben ie történik, a német| hadvezetés mégis teljesen nélkülözhetetlen. A kis német tengeri haderőre nehezedett uj teher, amelyet a keleti hadjárattal kapcsolatban kellett vállalnia, annál súlyosabban nyom a latban, mert olyan szovjeterőkkel vette fel a harcot, amelyet a német kötelékekkel ellentétben nem gyengíteti meg az állandó eredményeket kicsikaró atlantióceáni küzdelem, A Szovjetunióval szembehelyezett német tengeri erőkről Brüninghaus ellentengernagy ismert tenge részszak értő részleteiben a következő felvi- lágitásokat adta: 1. Első és legfontosabb feladatot a Keleti Tenger útvonalainak abszolút biztonságbahe- lyezése képezte. Nemcsak arról voK szó, hogy a Birodalomba irányuló skandináv ércszállltá. sok zavartalan lefolyását biztosítsa, hanem a szárazföldi utak tehermentesítésére a. had sereg, tengeri erő és a légifegyvemem számára szükséges utánpótlás nagy részét is tengeri utcai bonyolítsa le, Kiséröhajórendszert kellett tehát megteremtenie, amelynek feladata az értékes szállítmányok — ember és hadianyag •— védelem és a meghatározott célba kisérése. Repülőgépek .százai, a legnagyobb gőzöstől a legkisebb motorosokig kereskedelmi hajók kerültek itt szóba, amelyeket a haditengerészet egységei, köztük rombolók és gyorshajók vettek védelmükbe A tengeren átszállításra kerülő hatalmas tonnamennyiséggel kapcsolatban érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy ez a szállítás majdnem teljesen veszteség nél kül bonyolódott le. 2. A haditengerészet számára másik fontos feladatat nyújtott az aknaháboru. Az oroszok mindig előszeretettel folytatnak aknaháborut. Uj haditengerészeti egységeiket Is ennek a célnak megfelelően építették. Pl. az 1933 és 1935. között épített uj szovjet torpedóhajó 40 torpedót tudott fedélzetére venni. A Keleti Tengeren tehát szükségszerűen elkeseredett aknaháboru fejlődött ki, amely nemeit részen rengeteg repülőgép latbavetését tette szükségessé. amelyeknek az aknák kikutatása és a viziut megtisztítása volt feladatuk., 3. Ezen sokféle és nagyszabású feladat ellenére a német tengeri egységek a Keleti Tengeren alig szenvedtek említésre méltó veszteséget. Ezzel ellentétben sikerült a szovjet ten. gerihaderőnek súlyos károkat okozni, amely ről a következő adatok tanúskodnak. A szovjet augusztus 9-ig elveszített 7 rombolót (közülük kettőt a Jeges-tengeren), egy torpedóhajót, 12 tengeralattjárót, 1 aknakeresőt, 6 gyorshajót, két örhajót, a Jeges-tengeren három előörshaját, továbbá két jégtörőt. Megrongálódott egy cirkáló, és nyolc romboló, kő. zülük kettő a Jeges-tengeren, A szovjet ten- geriierö ettől az időtől fogva is további súlyos veszteségeket szenvedett mind a Keleti, mind a Fekete-tengeren. A német tengernagy felveti a kérdést, hogyan tudja a szovjet azt az önmagában fennálló lehetőséget kiaknázni, hogy a Szt&lln-csa. tornán keresztül kisebb hadihajókat vigyen fel a jégmentes Murman-partvidékre. Biztos megállapításokat tenni ezzel kapcsolatban lehetetlen Megbízható forrásokból azonban ki. tűnik, hogy ez a csatorna a német légihad erőtől végrehajtott bombázások következtében időnként teljesen hasznavehetetlen és jelenleg is ilyen állapotban van. A tipuscipők gyártasd mellett .ehetővé teszik minőségi cipők további gyártását is BUDAPEST, szept. Z. A Magyar Cipőgyárosok Országos Egyesülete a GYOSz épületében gyűlést tartott, amelyen» az ország cipőgyárainak képviselői igen nagy számban jelentek meg tekintettel arra, hogy a szakmát érintő igen nagy horderejű kérdésről volt szó Az értekezleten ismertették azt a beadványt, amelyet a Cipőgyárosok Egyesülete a közeé- látási miniszterhez intézett a tipuscipők gyártása ügyében. A beadvány hangsúlyozza, hegy számos mechanikai üzem nincs berendezve faszeges cipők előállítására és a mai körül, mények között alig lehet gondolni arm, hogy az üzemek berendezéseit átalakítsák. Ezért az a veszély fenyeget, hogy egyes üzemek munkájában fennakadás áll be. Félő ezenkívül, hogy nem tudnak majd olyan bőröket kiutalni, amelyek a tipuscipők előállításához szükségesek, epenben kiutalnak majd olyan bőröket, amelyeket nem szabad felhasználni. Ezért kívánatos, hogy a közellátási miniszter egyes gyáraknak engedélyt adjon a típuscipőktől eltérő lábbelik gyártására. Kérik továbbá, hogy a már kiszabott és munkában lévő cipőket szeptember elseje után Js forgalomba lehessen hozni. Kérik, hogy a kifogásolt fa- és mütalpu cipők mintáját az emtasl. tás után némi módosítással újra bemutathassák. Kívánatosnak tartják azt is, hogy a cipőkbe ne a gyár nevét és címét, hanem a gyár márkáját égessék be. A pótanyagok alkalmazása terén könnyítéseket kémek a cipőgyáro- sok, rámutatva arra, hogy bizonyos pótanyagok felhasználását normális viszonyok között is alkalmazták és azok beváltak. Az értekezleten résztvett Kovács Sándor a Kereskedelmi Hivatal börosztályának vezetője is, aki a jelenlévőkkel közölte, hogy a fa- és mütalpu cipők felülvizsgálására szakértő bizottságot alakítanak. A közellátási miniszter figyeíem. mei lesz a minőségi gyártásra, mert azon a nézeten van, hogy nem szabad a minőségi gyártást egészen elhanyagolni. Ezért kijelöl- * nek nehány gyárost és cipőiparost, akiknek megengedik minőségi cipők gyártását, (Magy. Tod.) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK 35 perc rUarosvásárhehj 40 perc nagyvárad 125 perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Mcayar Légiforgalmi r. t.-ÄJ2S AZS7 légijáratai vasárnap is közlekedne!?, üóelőre gondoskodjék helyfoglalásról Mátyás király'tér 7 sár. Telefon: 35—96 BUDAPEST, szept. 2. (MTI.) A korinam/ tagjai kedden délelőtt. 9 árakor Bárdossy László miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A I minisztertanács Mf/ó kormányzati ügyekkel foglalkozott és 3 órakor ért végest. * 2
