Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-13 / 184. szám

Mi lelt a cserebogárperből ? KOLOZSVÁR, augusztus 12. Különös peres eljárás indult útnak a kolozsvári járásbíróságon az Igazság felé. A per szereplői Popa Miklós ny. tanár, Káldy György-utca, &- szám alatti lakos és Ba­lázs József bukaresti székely menekült. Popa Miklós neve nem ismeretlen a ma­gyar bírák előtt, sőt a „Keleti Újság“ olvasói is ismeretségbe léphettek véle egy bizonyos „cserebogár-per“ folytán. Popa Miklós volt az, aki megakadályoz­ta április folyamán az egyik állami elemi iskola kivonult növendékeinek cserebogár irtását a Békásban lévő gyü­mölcsösében és a magyar törvényeket is lefitymálta, amelyek alapján az ő ingatlanán az „idegenek“ cserebogarat akarták irtani. A dologból végül is per lett s a városházán működő rendörbiró- ság Popa Miklóst 600 pengő pénzbír­sággal sújtotta. Popa most újabban dolgot ad a tör­törvénynek. Még a bécsi-döntés utáni hetekben érkezett Kolozsvárra 5 tagú családjával Balázs József Bukarestből. A Káldy György-utcában talált la­kást, éppen Popa Miklós házában. A nyugalmazott román nemzetiségű tanár áz első időkben valósággal dédelgette a Bukarestből menekült magyar családot, mivel erre éppen eléggé okot szolgálta­tott a magyarságra vonatkozólag nem éppen kedvező eddigi viselkedésével ... Már az első napokban elmondta Ba­lázsnak, hogy neki van a Békásban egy 23 holdas belsősége s azt szívesen ki­adná neki feles haszonbérletbe. A bel­sőség gyümölcsösből és szántóból áll. Popa sajátkesüleg szerkesztette meg a szerződést 5 évi időtartamra, erre az év­re csak a belsőség 11 és fél holdjáról. A szerződést március 11-én írták alá a szerződő felek. Egyik kitétele szóról- szóra igy hangzik: — A tulajdonos (tehát Popa) tőle telhető képessége arányában állan­dó segítségére lesz a bérlőnek azzal, hogy a bérlő áltál előállítandó szüksé­ges állatállományt és egyéb szükséglete­ket kamatmentes kölcsön képpen be­szerzi . . “ Ahogyan eljött a tavasz, Balázs elő­adta. a tulajdonosnak, hogy nem ártana állatokat beszerezni, hiszen már meg le­hetne kezdeni a munkát. Popa vásárolt is egy tehenet. Később vett még egyet, de azt visszaadta s igy a gazdaság egy tehénnel maradt. Hetek múltával be­szerzett még 6 malacot, és 100 darab csir­két. Egy lovat is vásárolt csikóval, de a ló öregség miatt elpusztult s a, csikón túladott. így maradt a terjedelmes gaz­daság 1 tehénnel, 6 malaccal és 100 csir­kével. Balázs József a Gazdasági Kamará­nál kapott 40 százalékos kertre-mén nyel vetőmagvakat. Amikor Pópától pénzt kért a vetőmagra, az azt mondta, hogy nincs pénze „effélére“, máskülönben is „az idő nem alkalmas egyáltalán adó- ságcsinálásra“. (Ez a kitétel szerepel Popa sajátkezüleg irt és a járásbíró­sághoz eljuttatott beadványban is). így maradt a Balázs állal bérelt és a város határában lévő értékes belső­ség állat és vetőmag hiányában meg- müveletlenül. Balázs és családja törte magát, hogy ki tudjon valamit hozni a birtokból, de az idén aligha lesz va­lami haszon belőle. Végső elkeseredésében a bírósághoz fordult és Gardó Endre dr. ügyvéd ut­ján keresetett adott be a járásbíróságon a belsőség tulajdonosa ellen szerződés­szegés miatt. A keresetben azt kérte, hagy Popa vegyen bár 4 darab tehenet, hiszen ennyit megbir egy 23 holdas birtok, azután 10 malacot és 200 darab majorságot, mivel csak így látja való­ban kiaknázhatónak a belsőség hoza­mát. Kérte azt is, hogy a bíróság köte­lezze Popét a gazdasági épületek rend- behozatalára. A bíróság a beadott keresetre helyszí­ni tárgyalást rendelt el és folytatott le. Szakértőként Bornemissza clr. gazdasági felügyelő ment ki a járásbíróság tár­gyalására• A tárgyalást Nemes Nagy József dr. vezette. A helyszínen tapasz­taltak nyomán a járásbíróság szeptem­ber 10-re uj tárgyalást rendelt el- A bíróság Ítéletét illetékesek nagy érdek­lődéssel várják, hiszen csak a napokban hangzott el a földművelésügyi minisz­tériumnak az a parancsszerü óhaja, hogy Magyarországon nem szabad meg művelőt lenül, parlagon hevernie egy talpalatnyi megművelhető földnek sm * akadályozása címén április 35—30 kö­zötti rövid- időközök leforgása, alatt cse­kély 600 arany pengő kárt eredménye­zett- részem,re . .. Amikor Balázs a szer­ződést aláírta, ezzel a cselekedetével magábafoglaUa a perterveknek a csi­ráit“. Különös, sőt kuriózumszám,ha menő védekezés. Kíváncsian várjuk, hogy mik lesznek a tavaszi cserebogárper további fejle­ményei. Emberi hajlékba költöztetik a tárcsái istállókból a város el­aggott szegényeit Huszonkét év mulasztásai után ismét mintaszerűen kezelik a városi gazdaságokat Vem érdektelen Popa Miklós nyugal­mazott tanár ,,önvédelme“ sem. amelyet, vádiratként juttatott a járásbírósághoz Balázs József éllen. A többi között ezeket írja: „Balázs József bukaresti menekültben mosolygós arca mögött a rosszakaratú ellenséget találtam. Két hónap sem telt el a birtokomra való beköltözködés után és máris összejátszik más mene­kültekkel, akiknek megjelenése a fel­ügy elésére bízott területen több, mint 100 gyermekkel a cserebogárirtás meg­Kólozsvár, augusztus 12. A honvédcsapa­tok bevonulása után a magyar közigazgatás eted feladata a« volt, hegy rendbeszedje s megfeMően hasznosítsa a huszonkét év alatt szakszerűtlenül és minden céltudatosság nél­kül vezetett városi gazdaságokat. A város vezetősége elképpesztően siralmas állapotban vette át az egykor szép jövedelmet hajtó városi gazdaságokat s a városi állat- tenyészetet. A régi időkben kitűnően kezelt legelők, szántóföldek, megdöbbentő állapotban kerültek vissza, a hires városi állott,enyészet pedig huszonkét év alatt, teljesen elpusztult, úgyhogy alig néhány sovány gebéje maradt meg a városnak a „mintagazdálkodás“ nyo­món. A város gazdasági ügyosztálya Segesvárig Vitkor dr. tanácsnok irányításával hónapok óta a városi gazdaságok rendezésén fárado­zik. A legelőket, szántóföldeket még az ősz­szol bevetették, illetve rendbehozták: s már betakarítás alatt áll az első termés. Hozzáve­tőleges becslés szerint ezévben a városnak 3800 métermázsa szénatermése lesz, ami ele­gendő a városi állattenyésaet szükségleteinek fedezésére. Szép eredményeket mutat fel az áíHatte- nvészet, s különösem a sertés nevelés terén mutatható ki jelentős fellendülés. A városi sertéstelepen ebben az évben 120 mangalicát, 100 malacot és 20 kocát nevelnek. Igen jelentős és gazdasági szempontból fel­becsülhetetlen a városi nemesített fümag-gya- rapitó anyatelep felállítása. Az anyatetep már eddig is jelentős mennyiségű fűmagot termesztett, ami teljesen fedezi a városi ker­tészet szükségleteit. A gazdasági ügyosztály ismét rendeltetésé­nek akarja átadni a tárcsái és lombi gazda­sági épületeket is. A román városvezetőség az egykori istállóépületekben helyezte el a városi szegényeket, miig a Lombon gyermek- nyaralótelepet létesített. A városnak most az a gondja, hogy a tárcsái szegényházba utalt elaggott polgárokat az egykori istállóépüle­tekből emberi méltóságukhoz ülő hajlékba költöztesse. Az ERfME a napokban átveszi a Zboray-alapifv^iiyV A meglevő vagyon jövedelme nem fedezi az EMKE ügyvitelénei: kiadásait — Csak a magyar társadalom áldozatkészsége biztosit- hatja az egyesület működését Kolozsvár, augusztus 12. Az EMKE jövő­jének kérdése változatlanul a magyar közvéle­mény érdeklődésének előterében áll. Minden jel arra mutat, hogy olyan fejlemények van­nak kialakulóban, amelyek az EMKE helyze­tét nyugvópontra juttatják és ez a sok vi­szontagságot megélt erdélyi magyar közmű­velődési intézmény ismét elfoglalhatja helyét az vi,i magyar életben. Mindazok a körülmé­nyek, amelyek annakidején az EMKE meg­alakítását szükségessé tették, változatlanul femtállamk ina is, s igy ha az utóbbi idoklien az EMKE nem is tudta feladatút mindenben betölteni, az intézmény rendeltetésén és elhi­vatottságán csorba nemi esett. Az EMKE — ha vezetőinek nemes törekvései megvalósulnak — a jövőben maradéktalanul betölti majd azt a szerepet, amelyet megalakulásakor magára vállalt A most elkövetkező napok és Ivetek sorsdön­tőnk lehetnek az EMKÉ-re nézve, A közeljövő terveiről ás kilátásairól illetékes helyen a kö­vetkező felvilágosítást kaptuk .— Az EMKE jövője jórészben attól függ, hogy miképpen tudjuk az egyesület anyagi helyzetét megalapozni és megszilárdítani. Az­zal tisztában kell lennünk, hogy az EMKE vagyona — különösen mai állapotában — nem biztosíthatja az egyesület uj Ütemű ügy­vezetéséhez szükséges jövedelmet. Éppen ez­ért az EMKE fenntartásához és fejlesztésé­hez szükséges bevételről a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával kell gon­doskodnunk Az elszakadt vagyon — Az EMKE ingáit!anvagyOn;inak tekinté­lyes része az újonnan megvont határokon túl­ra esett. Mindenekelőtt ott van az algyógyi háremezer holds is Kun K ocsárd-f éle birtok, amelyet annakidején kisajátítottak. A cserébe kapott kisajátítási kötvények a birtok tényle­ges értékének csak egy töredékét alkotják. Az EMKE a méltánytalanul megállapított kisa­játítási ár felemelése érdekében a romám bí­rósághoz fordult, megnyugtató elintézést azon. ban nőm sikerült kivívnia, — Ugyancsak a határon túlra esett a szászvárost Kun Ka. csárá-palota is, amely ma is a* EMKE tulaj­dona. Ezeknek az értékes ingatlanoknak vég­leges rendezésére csak a majdan meginduló magyar—roméit államközi tárgyalások kap. adu kerülhet sor, A ZboraA -alapitvány ügye — K ö zvéleménviinik már tudomást szerzett arról, hogy az EMKE javára Zboray Miklós nagyértékü alapítványt tett. Az alapító elha­tározása szerint az alapítvány jövedelmét ár­va gyermekek neveltetésére káli fordítanunk. Az alapítvány átvételét késleltette, hogy az örökösök perrel .támadták meg a végrendeletet. Az időközben megindult egyezkedési tárgya- lások azonban eredményre vezettek és 25,000 pengő végkielégítés ellenében az örökösök minden további jogigényükről lemondottak,. Így a pert is beszüntették és az alapítvány a gondnokság alól véglegesen felszabadult. — Az alapítvány értékpapírokból és bank. betéteiből áll, mintegy 400,000 pengő érték­ben. Mivél az alapítványt az alapító rendelke­zései értelmében számottevő összegre rugó életjáradekok terhelik, az EMKE elnökségé­nek nagy körültekintéssel kell majd gondos­kodnia az alapítvány olyan befektetéséről, amely megfelelő gyümölcsöztefést biztosítson ahhoz, hogy az életjáradékokon félti], árvák neveltetéséhez, megfelelő jövedelemtöbblet áll­jon az EMKE rendelkezésére. — A Zboray. ‘álé alapítványnak, az EMKE részéről vttiá hivatalos átvételére már a közeli napokban sor terül. Magyar áldozatkészséget! — .4» EMKÉ-nch a mai Magyarország te. riiletén két beépített ingatlana van, mindkettő Kolozsvárott. Az egyik ingatlannak csak a puszta tulajdonjoga az EMKÉ-ú haszonélve­zeti jog nélkül. A másik ingatlan, amely a. Kan lins-téren fekszik, minden megkötöttség nélkül az EMKE tula jdona.- A visszatéri Erdély területére esik egy 500 holdas kisajátított birtok is, amelyet azonban ném osztottak szét. hanem községi le­gelőnek használják ma is. Az EMKE vezető­sége bizik abban, hogy ennél a birtoknál az illetékesek meg fogják találni a méltányos megoldás módját,. — Az elmondottaik alapján nyilvánvaló, hogy az EMKE meglévő vagyonának jelenlegi hozama az egyesüket felvirágoztatásával járó | megszaporodó költségek fedezésére tinóiról | 1941.' AL GUSZTUS 13 Vásároljon a forrásnál? flz egész mai rilagijarorszdg egyetlen zongoragydra MUSICA zongora és hangszer­kereskedelmi r. t. Budapest. Erzsébet Körűi 43. (Hojjal-szólló Viláümárkág zongorák garanciával. Kedvező fizetési feltételek. Kér­jen díjmentes árajánlaton sem elegendő. A magyar társadalom áldozat- készségéhez kell tehát fordulnunk, hogy a szükséges anyagiak előteremtését biztosíthas­suk. Hisszük, hogy az EMKE hivataliba lépő uj tisztikara részéről megindítandó tagtoborzó mozgalmat mindéin igaz mögyar ember meg­értéssel fogadja és az EMKE tagjainak szá­ma olyan öntudatos táborra szaporodik, hogy a befolyó tagdíjaik mentesítik majd aiz EM- KÉ-t az anyagi gondok alól. RÖSZLER GYŐZŐ dr. Megkönnyítették a hazatért területek terménykereskedőinek bekapcsolódását a gabona­értékesítés munkájába KOLOZSVÁR, augusztus 13. A gabona és liszt-forgalom szabályozásáról intézkedő 1600 —1941. M. E. számú rendelet 18. szakasza szerbit a gabonaértékesítés munkájába a Hombár «»bizományosaké*»* csak azok a ga­bonakereskedők szerződtethetek, akik az el­múlt üzleti évben búzában és rozsban legalább 10,000 mázsát, vagy. a legutóbbi 3 esztendőben összesen legalább 30,000 mázsát forgalmaztak. Miután a hazatért keleti és erdélyi részeken ennek az előírásnak a magyar gabonakeres­kedők nem felelhettek meg, az Erdélyrészi Gazdasági tanács haladéktalanul közbenjárt a miniszterelnökségen a rendelkezés módo­sítása érdekében. A kormány teljes egész», ben helyt adott a Tanács felterjesztésének, amely rávilágított az erdélyi gabonakereske­delem sajátos viszonyaira és oly értelemben módosította rendeletileg a Hombár bizományo­saira vonatkozó intézkedést, hogy a vissza, csatolt keleti és erdélyi, valamint a visszafog, lalt délvidéki területeken a gabonaértékesí­tés munkájában olyan gabonakereskedők Is bekapcsolódhatnak, akiknek forgalma az első rendeletben meghatározott gabonamennyisé­get nem érte el. A kormány Intézkedése mind az erdélyi, mind a délvidéki területeken az érdekeltek körében hálás visszhangot keltett. Rendeletileg korlátozták a nemes gesztenyefák kivágását Kolozsvár, augusztus 12. A m. kir. földmű­velésügyi miniszter rendeletét adott }d a ne­mes gesztenyefa kivágásának korlátozása tár­gyában. A rendelet szerint élő names geszte. nyefát az ingatlan tulajdonosa csakis saját hâzii vagy gazdasági szükséglétének fedezésére vághat ki. Más óéira a kivágáshoz esgedéiy szükséges, amelyet a m. kir. kertészeti felügye­lőségek, vagy a m. kir. állami faiskolák ad­hatnak ki. Tíznél több nemes gesztenyefa ki­vágásához a földművelésügyi minisztérium, en­gedélye szükséges. A rendelet ellen vétőket 8000 pengőig ter­jedhető pénzbüntetéssel, vagy 15 napi elzárás­sal büntethetik. Megalakult a Kolozsvári Filharmóniai Társaság Kolozsvár, augusztus 12. A kolozsvári Nem­zeti Színház zenekara augusztus 7-ikén. gyű­lést tartott és megalakította a Kolozsvári Fil­harmóniai Társaságot. A Társaság tagjai ideiglenes tisztikart választottak az egyesülőt alpsznbáiyainak belügyminiszteri jóváhagyá­sáig. ELnökkaruagy: Vaszy Viktor, n delnőik: Kováid László, titkár: Tokaji András, pénz­táros pedig: Major Ferenc lett. — Agyonlőtte felesége udvarlóját egy két­gyermekes mohácsi családapa. Mohácsról je­lenti a Magyar Távirati Iroda: Poglacíies- Metscr Lajos mohácsi lakos felesége ud­varlóját, Németh Ferenc mészárost, saját la­kásán agyonlőtte. Tetté elkövetése után Pog- Indics, aki kétgyermekes családapa, önként jelentkezett a rendőrségen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom