Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-10 / 182. szám

194 2. AüGVSZTV ' IC Uj feladatok előtt áll a kolozsvári Református Diakonissza Kórház Uj műnké vár a dtofaoBMszáfcra is — &rafcéjrt6"bizoHság tanulmá­nyozza a kórház fejlesztésének tehetőségeit Ezt az eseményt Vásárhelyi János püspök a református egyház történelmi pillanatának nevezte. Az ftgyházfceröiot: egyik világi vezetőjének alapítványa és Vásárhelyi János püspök atya; gondoskodása lehetővé tette, hogy a diako­nisszák otthonuktól félórányi távolságra egy- holdas gyümülesösf. szerezhessenek, atoo-1 fára­dalmaikat kipihenhetik. Tavalyelőtt pedig báró Banffy Dániel és a püspök jelentős tá­mogatásával Szucsák községben Itat holdas telket vásároltak, amelyből öt hold szép gyü­mölcsös és itt rendezték be nyaralójukat s ál- latátkxnónínyiftl nsegtiridoló gasdaságukat. Uj feladatok, uj munka készült el. A jelentés nemcsak a kórház fenn­tartását tartja mindenképrpen szükségesnek, Turném annak számára további komoly felada­tokat, jelöl meg. Azakbta a körökben is, ahol a Diakonissza-kórház sorsát szerető figyelőm­mel kisérik. valamint az orvosok körében uj elgondolásokról ós a jövő fejlődésének uj le­hetőségeiről sok szó esik A társadalombiztositó igj.eţek részéről ko­moly törekvés tapasztalható abban az irány­ban, hogy betegeik elhelyezésére Erdély na­gyobb ipari városaiban és gyógyhelyein kór­házakkal és sz-anntóriuraokkal megállapodásra lépjenek. Természetesen ennek a lehetőségnek az igénybevétele a Református Kórház elölt fs nyitva áll. Amennyiben a kórház ilyen ér­telmű megállapodást kötne, ez. megkönnyítené I annak a nagyszabású tervnek a valóra válté- I sät, hogy a kórház ágyainak számát fokgza- i tosan kétszázra emeljék. Az így kibővített I intézmény elhelyezésére a kórház jelenlegi g épületei elégtelenek és igy megfelelő bcfopa- I dóképességü más egyházi épületeket kellene I a kórház rendelkezésére bocsátani. Ezen a te­ren komoly akadályok nem lenn épék. , Az átalakulás-és a fejlődj nem fogja azon­ban érinteni a Diliken Issza-kp.rhaznak azt a I I t örök vesét és jellegéi, hogy elsősorban szere- I teímunkát kíván végezni és ezért a gyógyu­lást kereső betegek minél nagyobb számúnak alţarja. a gondos kezelés lehetőségét biztosá­ig tani. *­A Diakonissza-kórház kövei között a szere­tet és önfeláldozás virágai fakadnak. S mi­alatt kifelé haladok a kórház épületéből, ol­vasgatom -a Diakonissza-otthon egyik kiadvá­nyát s a füzetben fülelek Tiirmezei Erzsébet diakonissza-testvér verssoraira: A testvér szolgál, szenved és szeret. Hogy teheti* az a jutalma, bérc. A téstvér boldog, hogy testvér lehet.. RÖSZLER GYŐZŐ DR Î A beszélgetés saraim nj tervek, elgondolások és lehetőségek körvonalai bontakoznak ki. A kórház, a« egyházi szeretetintézmények: aggimenházak, napközi otthonok és árvaházak ellátásán kívül a diakonisszák két uj feladatot tűztek ki maguk elé. Az egyik: olyan gyüle­kezeti testvéreket óhajtanak kiképezni, akik az egyes cg* / h ázközsége 1; szeretetmwnkájál, szegények és betegek naponkénti látogatásá­val felkarolhassák. Ilyen szeretetmunlrát ed­dig Bukarestben és Nagyváradon végeztek. Most kezdik meg Székelyudvarhelyen és előre­láthatólag rövidesem más városok is sorra ke­rülnek:. A másik feladat: a Magyar Norma városi szegénygondozásában való részivétel, A váro­sok ezt a munkát az egyes egyházak bevoná­sával oldják meg. Olyképpen, hogy a Magyar Norma által gyűjtött és rendelkezésre. álló összegek szétosztásának saját, szegényeik kö­rében való megszervezését az . egyházak vál­lalták. Nagyváradon .már igy dolgozik a Ma­gyar Noima, most folynak ebben biz irányban a tárgyalások Marosvásárhellyel s a gondolat más erdélyi városokban is napirendre került A református egyház által szétosztandó ősz- szegeiket a diakonisszák.fogják a rászorultak­nak eljuttatni. így vesznek részt a testvérek a népjóléti és családvédelmi mozgalomban A kórház jövője A kolozsvári Református Diakonissza Kór. ház életében nagy változást idézett elő a dél­erdélyi részek elszakadása. Noha ezáltal a kórház annak a területnek, ahonnan betegei felkeresték, közel felét elveszítette, a Diako­nissza kórház előtt e veszteséggel egyidejűleg olyan fejlődési lehetőségek nyíltak meg, ame­lyek révén nemcsak a jelenlegi, színvonalat és foglalkoztatottságot tudja biztosítani» hanem további élőhaladásra is tág kilátás' nyílik. A jelen állapot és a jövőre vonatkozó ter­vek megfontolását egy e célra- kiküldött bi­zottság végzi, amelynek jelentése csak most A magyar honvéd „zsákot old" — szovjetorosz földön A diakonissza testvérek és jelöltek Iéfezáma az utóbbi három• évben 42-ről 51-re emelke­dett. Közülük ni Diákon,issza-kórházban busz teljesít szolgálatot. A Diákon!-sea-anyaháztól újabban mintegy ötven testvér -kiküldését ké­rik. Minthogy minden diakonissza szorgalma­san dolgozik kijelölt mumkahelyon, ezeknek az igényléseknek csak fokozatosan, a felvételek arányában fog majd eleget tenni a» Anyaház, annál is. inkább, mert egyidőbem tíznél több növendék Iáképzését nőm vállalhatja. Néhány beszélő szám felvilágosítást nyújt arról, hogy snd'lyein eredményeket mutathai- fel rövid pár éves fennállása alatt a Diakonissza kórház A hant-fekvő betegek napi átlagos szám« 1933-ban. 19.7 volt, 1934-ben 24.8, 1935-ben 25.5,-majd gyore fellendüléssel 1939-ben 31.5, I tavaly pedig 34.8. Az elmült, évbén 1147 bent fekvő beteget I ápolt a kórház, azonkívül 6095 bejáró bete- g got részesített kezelésben. Tavaly • 103 gyemnek látta meg a nswpvilá- I got a Református kórház derűs, falai között. § Az idén julius elsőjén, a szülések sza/ma már ■ etérte a tavalyi szeptemberi ercdméwfi! Kdezsmár, aagnsribns 9. A kolozswám Re­formátus Diakonissza Kórházat az idegien or­szághatárok mostohaságába zuhant Efcdély magyarságának étaiakarása és a megpróbál­tatásokban ksiombosodott testvéri szeretet hív­ta életíe. A kórház, huszonkét esztendőn át * legszebb erdélyi mir.gyiar egészségügyi intéz­mény, a kisebbségi sare követelményeihez és adottságaihoz aStailmaizikodiott. Éppen ezért válik most, Erdély boldog hazatérése után idő­szerűvé a kérdés: milyen helyzete van ma, az uj határok és uj viszonyok között ennek a kórháznak s miképpen Határozza meg e,z az uj helyzet, a Diakomssza-kórjtáz jelenét és jövő­jét 7 ESí6! beszedettünk a napokban Borbálái Dániel igazgatóval, a Diákonissza>-iiit<Éet lel­ke« vezetőjével ás dr. Péterffy Pál klinikai főorvossal, a Diakonissza-kórház sebész-főor­vosával. Ennek a meghitt beszélgetésnek feu nu Iság»it fogfdţj-a össze az a/Gibbi beszámoló. N*pv Károly püspök utat mutat Közvetlenül az összeomlás után, 1919 jú­nius havában jelent meg az egyházkerület hí­va lak* lapjátwn nagyemlékű Nagy Károly református püspök körlevele a diakonissza- mhéaat felállításáról. A felhívás visszhangja­ként 1921-ben, a kolozsvári Szeretctház falai között megkezdő munkáját a Diakonissza-in­tézet. afaonban a kezdeti nehézségek lóbirják a jóí'zámdékot s a kezdeményeaést pár hónapi kísérlet után be kellett, szüntetni. 1938-bejn dr. Makkal Sándor püspök mun­kája valóra váltja. a tervet: megkezdik a dia­konisszák kihéipslásét biz erdélyi magyar egy­házak közös tulajdonában levő Marosvásár- hilyi Szanatóriuméban s 1929 február 24-én hét testvér leteszi a fogadalmat,. A testvérek nemsokára a Szászvárosi Református Árva- házban is megkezdték munkájukat, majd 1931-ben a Kolozsvári SzCretetház és egy magánszanatórium küszöbét is átlépik. Saját otthon Néhány küzdelmes esztendő igazolta, hogy a Diák-onisszm-cmyaház csak sa ját kórházában és saját otthonában tudjja ma jd nevelő mun­káját igazán eredményesen ellátni. Ennek a kórháznak és otthonnak a székhelyéül Kolozs­várt szemelték ki. Sej nos. ti református egyház által megvásárolt Magyar-utcai telket, ahol a kórházion kivüi leánygsrmázíumot és diako- nisfiaa-mtezetet »kanták létesíteni. a román álirmt birtokba 'Oettr. Kâîcfbb, amidőn a szász- városi kollégium uj szárnyát a román kincs­tár számára el kellett adtai, hogy legalább a, régi szárny megmenthető legyen, a vételárat *z egyházkerület arra fordította, hogy Ko­lozsvárott megvásárolta a Horthy Miklós-ut és a Kálvin-utcai sarkon lévő kétemeletes bér- házat és kórházzá alakíttatta át. Ilyen előz­mények után nyalt meg 1933 május havában •gye.lőre 24 ággyal a Református Diakonissza Kórház és igy jöttek át a diakonisszák Ma­rosvásárhelyről Kolozsvárra. Számuk ekkor már 27-re emelkedett. Erdélytől Svájcig megdobbannak a szívek Most. már megvolt a kórházépület, azonban s bwrendezés nagy költségeire még meg kel­lett találni az anytigd fedezetet. Erre szolgált 8 * szép sikerrel lefolytatott sorsjegy-mozgalom 1 s«-«lyhen Erdély egész magyar társadahna, felekezeti külöiniség nélkül részt veit, amikép- pe?i a Református Kórház sem nézte betegei felekezeti hovatartozását. A kórház fehérne- Mü-fefezer el éséhez a Református Nőszövetség járult hozzá. A diakonisszák otthonául eleánte a kórház­épület második emeletét rendezték be. A 24 httagágt/ azonban rövidesen kevésnek bizo­nyát, számukat, hónom hónap mmkoa már 36-ra, Másfél év eUeitével pedig ötvenre kel­lett felemelni. A testvérek áldozatos lélekkel átadták szobáikat és a szomszédos Szeretet- házban kaptak igen szűkösen lakást. Ekkor történt, hogy Erdélybe látogatott I Burtorf Károly svájci ieHdpásztor, aká látva a <ÍMklo(tMSszáik szorult helyzetét, hazájában összegű szeretetadományt gyűjtött össze, I hegy ez az összeg az erdélyi gyülekezetek és ttz egyházkerület adakozásával kipótolva, le­hetőmé tátié a gyönyörű kétemeletes Diako- nissza-atthon felállítását, amelybe 1935 nya­rát ba is költöztek a testvérek. A >jí> -ancáf raegéwfct. 1939 janim 11-én. fkl m egyhizteavület as cteő öt dm- % «we! fogadalmuk Leéétals után. (Vataimi Oroszorszâgban.) A m. kir. hon. véd haditudósító század közlése.) Lendületes és nagysikerű támadással tün­tette ki magát egyik seregtestünk a Bugmenti harcok során. A haditudósító század néhány beosztottja ez alkalommal egyik kerékpáros zászlóaljunk kötelékében vett részt az előnyomulásban. Az előző hadműveletek során, a szövetséges hadseregek itt. küzdő páncélos alakulatai, elő­retöréseikkel több, Idsebb-nagyobb zsákot te­remtettek az ellenség csoportjai körül. Az egyik ilyen zsákban, «»orongó ellenséges tömegek megsemmisítése, vagy foglyul ejtése volt a feladatunk. A szóbanforgó zsákot négy falu határa, alkotta s a felderítés adatai sze- >* rmt, abban jelentősebb szovjet erők torlódtak r, össze. Ezek az erők két napon át igen kémé- ? nyon védekeztek. Megsemmisítő támadásunk kora hajnalban indult meg. A kerékpáros zászlóalj feladata az volt, hogy az ellenséget a megjelölt alkal­mas pontnál, gyors támadással nyom,ja északra és szorítsa bele a szomszédos német csapatok tűzkő réiie, A támadás előtt kiküldött felderítő Jár­őreink már az első falu határából azt jelentet ték, hogy az ellenség ellenálló ereje válságos helyzete ellenére sem tört még meg s erős utóvédosztagokkal beásva támadásunk visz. szaveresere készül. E jelentések vétele után a zászlóalj harchoz fejlődött és heves küzdelem után nyomban bevonult a községbe. A vörös csapatok utóvédjei azonban csak léipésröl-Iépésre engedték át a teret. Harcoló osztagaik házról-házra hátráltak, mindenütt újból és újból felvették a harcot, sőt a ge­rilla-csatározásokra kiképzett egyes harco­saik igyekeztek megtapulrri csapataink mö­gött, hogy hátúiról vehessék azokat tűz ajá. Ilyen körülmények között, tartalékainkra há­rult a feladat, hogy ezeket a szórványosan fellépő, ellenséges harcosokat ártalmatlanná tegyük. A község első házaiban beterelt fog­lyok felszereléséből rövidesen megállapítot­tuk, hogy e különleges franktiíör-harcra ki­képzett embereiket a szovjet katonai vezetői különösen jó] fölfegyverezték. Mindegyiknél hetvenöttövetü géppisztoly és kézigránátokat találtunk. Mialatt a tartalék ezeknek a küzdelmét el­tiporta s a magukat megad ókat összeterelt», házról-házna folyt az előlhatedó csatár laue harca. SZÜKÜL A ZSÁK SZÁJA A község elfoglalása után kaptuk azt a je­lentést, hogy szomszédos alakulataink is liare ban állanak már az ellenséggel s azt ugyan­csak lépésről-1 epésre szorítják hátra. A hír az izgalmas harc zajában is gyorsan .terjedt szájról-szájra s délben már tudtuk, hogy a zsák szája egyre jobban szűkül. Nyilvánvaló volt, hogy rövidesen olyan harqmozzanat kö­vetkezik be, amely a bolsevikicilenes fronton harcoló magyar honvédek egyik legszebb fegyverténye lesz. Az esti órákban ki is bontakoztak már a szép hadművelet eredményei. Még napnyugta előtt átnyomtuk, az ellenséget az egyik leg­fontosabb mélyvonalon sőt egyes kötelékeink még ezen túl is üldözték a szovjet utóvédek egyes elszánt osztagait.. A szórványosan harcoló osztagokkal egész éjszakáin át tartó csatározások folytak, de amikor hajnalra befejeződött a harcmozza­nat, kiderült, hogy csupán az itt harcoló ne­hány egységünk több mint 2000 foglyot ejtett. A hadizsákmány sem volt kisebh: 3 telje« lég­védelmi üteg, számos páncéltörő löveg, egy- ■ előre még meg nem állapi tható golyóizőró, automata- és géppuska egész tömege került birt okunkba Riadó éljenzéssel fogadták bajtársaink azt a hirt, hogy egyik légvédelmi ütegünk még az esti harc alatt lelőtte azt a legújabb tipu„ su Rata-gépet, mely mentesíteni akarta a vál­ságos helyzetben szorongó szovjet gyalogság harcát. Külön érdekessége ennek a haremozzanat- nak az, hogy egyes szovjet kötelékeknél a, bel sö bomlás újabb jeleit tapasztaltuk. Feltűnő volt, hogy a szovjet kötelékek jó része a ke­mény kezdeti harcok utam váratlanul magad­ta magát és fegyveresén jött át á magyar harcvonalakba. Elmondták, hogy politikai megbízottaik a zsákban szorongó erők vál*á. gois helyzetének felismerése után maguk is s menekülésre gondoltak s már az első lövések eldördütése után személygépkocsiikon mene­külni igyekeztek azon a nagyon keskeny ré­szen amely még nyitva volt. s amelyet csak ők ismertek, ök maguk, bár észrevették poli­tikai biztosaik menekülésé-;. kénytelenek vol­tak kitartani, mert attól féltek, hogy a ke­gyetlen politikai biztosok ingadozás esetén őket lövik le hátulról. Mihelyt azonban lehe­tett, nyomban megadták magukat. A másik érdekesség az, hogy e küzdelem során az ellenség propaganda-fegyverekel is harcba vetett. Egyes osztagaink felett ugyanis nagy magasságban szálló szovjet re­pülőgépek magyarnyelvű röpcédulákat szór­tak le. A kezemben levő röplapon a „katona- ruhába bujtatott magyar munkások és pa­rasztok“ figyelmét hivták fel a , .szovjet pa­radicsom nagyszerű intézményeire“. Legénységünk hangos hahotával fogadta ezt az ostoba, hatástalan, naivul hazug, bom­lasztó kísérletet. A magyarok nagyon H ttsjb fában vannak mindennemű bolsevik! intéz­mény áldásaival, 1919-ben éppen eléggé meg­tanulta Magyarország, hogy a kammunizmiM rendszerében, jó csak a propaganda képébe» jelentkezik s a valóság: a tömeggyilkosok rémuralma és az egész táraadpjpm emberte­len nyomorúsága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom