Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-05 / 177. szám

■saM msttm 19 4U Al GUSZTUS 5. Erdély tö*ellálésáérl dolgozik a Ha ngya Mnhy Endre revér igazgató beszámolóim crz erdélyi Hangya szivei* kezetek miiködé sér ifi és eredményeiről Marosvásárhely, augusztus 4. Az erdély- régiei Hangya szövetkezetek köz-pontja a na­pokban Marosvásárhelyen rendkívüli közgyü- list tartott s azon Jánky Endre vezérigazgató gondosan és alaposan összeállított beszámoló­ban ismertette a Hangya-szövetkezetek szö­vetségének munkáját. Ez a nagy figyelmet érdemlő beszámolójelentés a szövetség mun­kásságáról 1940 szeptemberétől kezdve adott tájékoztatást .Tánky vezérigazgató jelentése mindenek­előtt rámutatott arra, hogy a szövetség 1940 október 24-én alakult meg. A szövetség jog­utódja a nagyenyedi Hangya központnak és működésének alapja is a nagyenyedi központ­nak Oonkamagyarországra átkerüt vagyon­része. Be számolóját igy folytatta: — A terület visszaesatolása után első dol­gunk volt a megszakadt áruutánpótlás ás szaktisztviselőkhöl. álló központi irányítás megszervezése. 'Hála a magyar királyi kor­mány bölcs é- jóságos gondoskodásának és a budapesti Hangya Központ támogatásának, mindkét feladatot, — ha óriási akadályok és nehézségek közepette is, — sikerült viszony­lag jól megoldani. Rendes szövetkezeti mun­kánkon kivül vállalnunk kellett mindjárt pár napos működésünk ideiében az erdélyi közellátás nagy feladatának megodását, az egyes értékesítési ágazatok azonnali mcgszer. nézését es a szak tisztviselők képzését. Elosztó áruraktárak A nagyenyedi Hangya Központ három áruraktárát (Marosvásárhely, Székelyudvar­hely és Sepsiszentgyörgy) kirendeltségekké minősítettük és Kolozsváron a negyedik, ki. rendeltséget, majd Tasnádon, Szilágysom- lyón, Bán ffyhuny adón, Désen, S zás zré a én­ben, Maroshévizen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen, Baráton, S zékelykereszturon, Parajdon, Erdöszent- gyórgyön és Nyárádszeredán elosztó árurak­tárokat állítottunk fel. Ezzel, valamint ter­melő- és értékesítési osztályaink felállításával a tulajdonképpeni munka megkezdődött. Megkezdtük szövetkezeti hálózatunknak — kormányunk intencióinak megfelelő módon való kiszélesítését és f. évi junius 30-ig a visszacsatolás pillanatában működő szövetke­zetek számát 179-rő 362-rg emeltük, Ezz,el lépést tartva, 1940. szeptember havi 235.000 pengős áruforgalmunkat fokozatosan növelve, folyó év junius havában elértük a 2,018.000 pengős áruforgalmat, ami az ünnepnapokat leszámítva, napi 84.000 pengőnek felel meg. A magyar kiskereskedőit1 in ért Gondoskodtunk — kormányunk kívánságá­nak eleget téve — a magyar kiskereskedelem áruellátásáról is és mindazokból az árucik­kekből, amelyeket az egyes anyaggazdálkodási bizottságok nem kizárólag szövetkezeteink számarányának megfelelő mennyiségben utal­tak ki, tagszövetkezeteinkével azonos áron őket is elláttuk. Ez utóbbi forgalmunk állan. dóan csökken, ami örvendetes jelenség, mert egyrészt, azt mutatja, hogy a magyar nagy­kereskedelem is kezdi megtalálni az uf at. a kiskereskedők felé. Az ájlatértékesités Folyó év elején megkezdtük áll átért, ékesítő tevékenységünket is. A munkánk elején kiala­kult élő marhaáiakat kg-ké,nt 80—84 fillérről l—1.10-re. majd 1.35—1.60 pengőre emeltük í így gazdáink köréhen az állathizlalást, — idáig itt elképzelhetetlen nívóra emelve, — nemcsak népszerűsítettük, de népünk egyik jövedelmező főfoglalkozásává tettük. Műkö­désűnk első 6 hónapjában ennek eredméwye­képen Olaszországba ..... 871 és Németországba . . ... . 354 összesen tehát ..... 1225 szarvasmarhát exportáltunk, miig belföldön, főleg Budapesten . 125 darabot ér­tékesítettünk. Ugyanilyen módon ez év elején megkezdtük * hízott sertés értékesítését is, ami erdélyi gazdáinknak ugyancsak lényeges előnyöket biztosított. A hizott sertések ára élősúlyban azonnal 20—40 fillérrel emelkedett. Működé­sűnk első félévében igy összesen 1236 darab hizott sertést értékesítettünk s ezzel lényege­sen megkönnyítettük áss erdélyi városok köz­ellátását. Hizlalási kölcsönök Hegy pedig az állaíhizlalási kedv Erdély- ^ejte növekedjék megvalósítottuk az ugyne­vaiett hizlalási, kölcsönök rendszerét. Ez azt jelenti, hogy az a kisgazda, aki bizományi ér­tékesítésre élőállatját leköti, egyszerű váltó- fedezet és járlatlevél áradása ellenében, mar­háira egyenként 400 és sertéseire egyenként. 100 pengő, minden költség nélküli, 4%-os ka­matozású kölcsönt kaphat, amin kivül a ta­karmány megszerzése tekintetében is a lehe­tőségek határain belül segítségükre vagyunk. Hogy ez az akciónk eddig milyen, eredménnyel járt, azt az alábbi számadatok igazolják. Ez- időszerint. — annak ellenére, hogy a nyár ennek a hizlalásnak a legrosszabb időszaka, — ■ főleg kisgazdáinknál hízik 254 drb szarvas- marha. és 3765 darab sertés, amelybe általunk összesen 573.300 pengő hizlalási előleg folyó­sítása révén, — forgótőke nélküli kisgazdáink is belekapcsolódhattak Tojás- és baromfikereskedeiem Folyó év április havában megkezdtük a to- jáséftékesifést és egyben n székelyföld általá­ban gyenge baromfiállományának fokozatos felfrissítését. 2,273.391 darab tojást ériékesi- tettünk Németországban és a belföldi piaco­kon. 3 hónap alatt. Keltető központunk révén pedig 5400 darab, — vérvizsgált anyától származó napos csibét helyeztünk el. Egyelőre kis mértékben, de később fokozni kívánva a forgalmat, megkezdtük az élő ba­romfi és a zöldség értékesítését. Mindezekből az ériékesitési ágazatokból le­bonyolított 3. illetve 6 hónapos forgalmunk meghaladja az 1,840.000 pengőt, ami székely gazdáinknak és igy a Székelyföld anyagi hely­zetének fellendítését célozz« Gyümölcs és gyógynövény Most kezdjük az erdei gyümölcs és gyógy­növények értékesítését is. Natosnyán, Gyimes- középlokon, Gyergyószenhmiklósim. Csíkszere­dán és Kovásznán erdei gyümölcs feldolgozó­éi száritótelepeket állítottunk fel. Ugyancsak nehány napja kezdtük meg a gyógynövény gyűjtését és szárítását is Szervezés alatt áll a tollértékesités is, ami­vel kapcsolatba tervbevettnk népünknek az eddiginél jövedelmezőbb baromfi, főleg lud- és ka csapi pékkel való ellátását, majd kedve­zőbb évjáratokon az érett és hullott gyümölcs értékesítését és székely népünknek a fafara­gásban való tanítása* is. Ez utóbbi cél érde­kében már ez ősszel tanfolyamokat rende-zte- tiink azokban a székely községekben, ahol a lakosságnak hajlama van a faragásra. Termelési ágazatunk működésével főleg az erdélyi önellátást kívánjuk elősegíteni. Meggyesfalván fö/o holdas ipartelepet vásá­roltunk és ott ecet-, vegyészeti-, likőr- és rum- gyár, gyümölcsszeszfőzde, szörpüzem, seprű- gyár, fafOrgácsiizem, stb. felépítése most fo­lyik. A szövetkezeti nevelés terén az iskolaszó­BUDAPEST, aug. 4. (MTI.) A haszonbér­leteknél a bérlő csak annyi gabonát adhat ki tennészetbsn a bérbeadónak, amennyi a bérbeadónak a házi vagy gazdasági szükség­letekre feltétlenül szükséges. A feles bérbe­vevő ezzel szemben a feles bérbeadónak a termésnek szerződés szerint megillető részét teljes egészében köteles kiadni. Ha a felezés a már kicsépelt gabonából történik, akkor a cséplést a bérbevevő végezteti. Az olyan amögttflugjigi »aaWs, aki a miWw «Ü». vétkesetek szaporodás*, mutat örvendetes sta­tisztikát, Eddig munkánk eredményeképen 138 elemi-. 29 közép- és egy felső iskolában működik iskolaszövetkezet, melyekkel kapcso­latban minden elfogulatlan szemlélő megálla­píthatja ezek előnyét. Olyanok ezek az iskolaszövetkezetek, mint a többi u. n. nagy szövetkeznek. Autonómok, sóját — tanulókból álé — igazgatóságuk, felügyelőbizottságuk és tisztikaruk van. Vesé­nek, eladnak, kalkulálnak, gazdálkodnak, könyvelnek s ezzel üzleti életre nevelik a ta­nulókat. Megismerik az árrut, azok forgalom­ba}) jzat a Iával járó köl!.cégeket., a jövedelme­zősége^ sok üzleti lehetőséget, az ezekkel való szakszerű gazdálkodást s igy majd biz életben., saját gazdaságukban és háztartásukban éirié- ke-den: tudják tapasztalataikét. Jánky vezérigazgató végül a magánkereske­delem és a szövetkezeti mozgalom viszonyá­nak kérdésére tért ki: — Egyre gyakrabban halljuk — mondotta — annak a tévés felfogásnak hangsúlyozását, hogy a szövetkezetek a keresztény magánke- reskedelniet, életlehetőségeitől megfosztják, hogy ki «egzisztenciá kat, kellene a szövetkeze­tek helyett létesíteni s azokon a helyekén, ahol keresztény kereskedelem van, szövetke­zetekre szükség nincs. Ennek a téves felfo­gásnak hirdetői nem gondolták meg, hogy szövetkezetek kisegzisztenciák tömegének ad­nak kenyeret. Állításuk igazságtalan, mert egy község 1—2 keresztény kereskedőjének érdekeiért hajlandók a fogyasztók tömegeinek érdekeit feláldozni. Ha u. i. egy kiskereske­dőnek joga van arra, hogy kereskedést űz­zön, mennyivel több joga van egy község 100—150 családjának ahhoz, hogy gazdasági érdekeinek védelmében szövetkezetei alapít­son. Távol áll tőlünk, hogy a keresztény kis­kereskedelem ellen szóljunk. Munkánkat t.gen sok kiskereskedő értékeli is, hiszen több olyan | áruraktárunk van, amelyeket kizárólag az ők érdekében tartunk fenn, nagy áldozatok árán. Meg kell azonban mondanunk azt, hogy az érdekellentétek ilyen módon való kiélezését a magunk részéről veszélyes játéknak tátijuk. Itt Erdélyben a szövetkezetek az efmuU 22 esztendős román elnyomatás idején a ma­gyarság és a magyar intézmények fenntartói voltak. Egyházakat tartottak fenn, tanítókat fizettek, iskoláknak tették lehetővé zavarta­lan működésűket s ezekkel a ténykedéseikkel annyira összeforrtak a falvak lakosságával, hogy a szövetkezetek ellen kifejtett működést a falu saját érdekei ellen való kihívásnak tekinti. Hinni szeretnék, hogy lassan mindenki felismeri a szövetkezésben rejlő nemzeti erőt, azok működésében a magyar falu népének javát szolgáló ténykedést s ezzel a békés munka továbbfolytatásának akadálya nem lesz. náért végzett munkát és az idén nem ke­reste meg a szükséges gabonamennyiséget, kivételesen vásárolhat kenyérgabonát. Indo­kolt esetben a községi elöljáróság (polgár- mester) igazolványt állíthat ki részére. Az igazolvány alapján legkésőbb ez év október 31-ig beszerezheti a szükséges gabonameny. nyiséget a legközelebbi Hombár-bizomá­nyosnál. A bizományos, ha a gabonáit rak­tári»! adfe ^ métonaÉWfafcéot egy pengő EGYETEM MOZGO MA KEZDIK VETÍTENI A MAGYAR FILMEK EGYIK GYÖNGYÉT, A ♦ ÁRCIDS1 MESE cimü ragyogó vígjátékot. — Főszerepekben: Turay, Ráday, Kabos, Goxon, Töns, Pe!i. Élőadások kezdete hétköznapokon 5,7 és 9 órakor, szombat, vasárnap és ünnepnap 3,5,7 és 9 órakor. A gabonaátadások szabályozása földbérleteknél és mezőgazdaság! munkásoknál . Leletfélt az esFsínf a Délvidékre S&inevezeff tanerőit; Újvidék, aug. 4. (MTI.) Az anyaországból a déli részre kinevezett 1800 tanerő ma tette le az esküt Újvidéken. Vitéz dr. Nagy Mi­hály üdvözölte az újonnan kinevezett tanerő­ket és elmondta, hogy a felszabadított délvi­déki területen összesen 2300 tanerő működött, akik nagy részben a magyar csapatok bevo­nulása előtt elhagyták helyüket 339 elemi is­kola, 14 reálgimnázium, 3 kereskedelmi isko­la, 3 tanítóképző, 5 középfokú ipariskola, 4 női ipariskola, 60 Iparos tanonciskola, 3 ke­reskedelmi tanonciskola és a szabadkai jogi fakultás működött a szerb uralom alatt a Délvidéken. Az ott maradt tanerők közül a magyar kormányzat 1080-at átvett, köztük 384 magyar, 282 szerb, a többiek különböző nem­zetiségek között oszlanak meg. Ezután Balassa Bruno miniszteri osztály­főnök Hóman Bálint vallás- és közoktatás- ügyi miniszter üdvözletét tolmácsolta. Han­goztatta, hogy nem elválasztani, hanem in­kább összetartani igyekezzenek az itt élő la­kosságot. Magyarország ezer éven keresztül vallási, népi és kulturális szempontjaik figye­lembevételével kezelte az itt élő nemzetisé­geket, mert ha ennek az ellenkezőjét tette volna, úgy ma már nem lenne nemzetiség Magyarországon. Sxerd-'n tárgyasa a p^c*» fărv^nyţzek a .,Baranyai Köz­táisasáq" elnökének bünperét Pécs, augusztus 4, A Magyar Tudó­sító jelenti: Augusztus 6-án, szerdán tár­gyalja a pécsi törvényszéken Vass József tanácselnök szünet) tanácsa dr. Doktor Sán­dornak, a ,,Baranyai Köztársaság“ elnökének bünperét. Tudvalévő, hogy dr. Doktor Sán­dort a Délvidék felszabadítása után Magyar- kanizsán tartóztatták le, ahol annakidején le­telepedett és orvosi gyakorlatot, folytatott. Doktor a kommunizmus idején kapcsoló­dott a politikába és a jugoszláv megszállás idején mozgalmat kezdeményezett, hogy még a trianoni békeparancsban Magyarország ré­szére megszabott határokat Is az ország hát­rányára módosítsák és jugoszláv protektorá- tus alatt „Baranyai Köztársaság“ alakuljon, amelynek természetesen ő lett volna az el­nöke. Pécs felszabadulásakor a kivonuló jugoszláv csapatokkal távozott és kezdetben az emig­ránsok életét folytatta, majd Magyarkarvizsán telepedett le, mint orvos. A 77 esztendős Dok­tor Sándor bünperének tárgyalása iránt szo­katlanul nagy érdeklődés nyilvánul még. \rp»f és iából * ifjényeSfaelmeic az erre rás7oru^ó IsSscşazdâS*. Budapest, augusztus 4. (MTI) Az olyan 50 katasztrális holdnál kisebb gazda, akinek főleg elemi kár miatt nem termett árpája, vagy zabja és arra állatainak takarmányozása érdekében elengedhetetlenül szüksége van, legalább 100 kiogram árpának, vagy zabnak a beszerzését a községi elöljáróságtól (polgár­mester) kérheti és legkésőbb ez év október 31-ig a gabona beszerzéséhez szükséges meg­felelő igazolvánnyal látja el. A beszerzés csakis a Hombár utján történhetik, amely métermázsánként egy pengő jutalékot számít­hat fel a vevő terhére. A gazda gazdáitól közvetlenül az idén nem vásárolhat gabonát. Kai liisérlelí (aisEiolát kért ax Erdéíyrésxi Ciívj<l«S'iT!Cjí Tanács Kolozsvár, aug, 4. Az Erdélyrészi Gazda­sági Tanács legutóbbi ülésén foglalkozott a román erdőgazdálkodás bűneinek helyrehozá­sával. Az észezerütlenül letarolt erdőterületek ujrafásításának tervével kapcsolatban az az álláspont alakult ki, hogy gyorenövésü idegen fa-fajtákra volna sürgősen szükség. A Ta­nács véleménye szerint e cél elérésére a föld­művelésügyi minisztériumnak legalább két kísérleti faiskolát kellene a hazatért erdélyi részeken felállítania, az egyiket Kalofcasze- gen, a másikat a Székelyföldön. A kalotasze­gi kísérleti faiskolában kedvező feltételek mellett tanulmányozhatnák a nem európai eredetű gyorsnövésü Jomboe fák meghomoel- sltási módját, a székelyföldi telepen pedig az Európain kivül tenyésző, gyorsnövésü tűlevelű fákat. A dezméri faiskolát Is be lehetne kap­csolni a kísérletező munkába. Az Erdéiyrésrf Gazdasági Tanács a terv megvalósítására már javaslatot tett a földművelésügyi minisz­tériumhoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom