Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-30 / 197. szám

19 41. AIGUSTTUS 30 Nem tmÓimlc & nem is aKamnS SSrií&iérr válaszolni. Rohannunk tovább a plébánia elé. Nagy csoport ember veszi körfii ae egyik ta­nítót, aki térképébe már a "határvonalat is be• rajtolta. Egyelőre azon vüatEomak, hogy az alsó, vagy felső rész tért-e viaszai Ezen nem is tudnak megegyezni. Ott hagyjuk őket és visszarohanuunk a rá­dióhoz, Éppen akkor érkezünk meg, amikor Kozma Miklós most már egész pontosan fel­olvass* a döntés szövegét. Egyikünknek eszébejut, hogy a vonaton nincs rádió és így az utasok még nem tudhat­ják az örömhírt. Irány az állomás. Az utcá­kon meg-megállunk egy-egy ablak alatt. Újra és újra hallani akarjuk a sornnl'Mtül megis­métel* eseményeket. Az állomásra csakhamar beérkezett a vonat. Alig ismertünk egy-két utast, mégis mindenkinek nekirontottunk. Egyik ablakból egy őszhajn ur nézte csodál­kozva ezt a nagy tülekedést. Oda szaladtunk hozzá & boldogan kiáltottuk felé: „Kolozsvár újra magyar!“ Az öregur szeméből kihullottak a könnyek. Pillanatnyi dermedt csend után halkan csak ennyit izéi. — Visszamehetek Kolozsvárra az egyetem­re! Az öregur azóta már Kolozsváron tanit. A vonat félórád késéssel tudott cstak tovább menni. Amikor hazaérkeztünk apám azzal fogadott, hogy a rádió éjszaka közvetíti Tetókyék haza­érkezését. Ébren vártuk meg a, történelmid köz­vetítést és egymást ositifcottnk, hogy ne kia­báljunk együtt az államférfiak fogadására összegyűlt tömeggel: „Csáky, Teleky, Csáky, Tele.ky!“ Életem legíeflejthetetfenebb napja volt. Most csak arra kérem az Istent, adjon még egy ilyen felejthetetlen napot. (nb.) ítéletet hozott a budapesti bünte? őtörvén yszék az eüső „stromaní4«perben Budapest, augusztus 29. A budapesti bün­tetőtörvény szék csütörtökön első Ízben hozott Ítéletet egy ugynevezet, „stróman“- perben. Hagy Imre zsidó származású nyomdász, volt egyetemi liallgató „The Mary Macos“ néven táncmulatságát akart rendezni. Miután a zsi­dótörvény értelmében engedélyt nem kapha­tott, felkérte Balon György magántisztviselőt, volt egyetemi diáktársát, hogy vállalja a ’étróman“ terepét és írja alá az engedélyt kérő beadványt. A rendőrség meg is adta az engedélyt. Később kiderült, hogy a táncmulatság mö­gött tulajdonképpen üzleti vállalkozás húzó­dik meg, amelynél segédkezett az ugyancsak zsidó Moskovics Ede is. A rendőraág erre való tekintett ei visszavonta az engedélyt és vala­mennyi ük ellen megindította az eljárást. A törvényszék n zsidótörvény kijátszására irá­nyuló vétségben mondotta ki bűnösnek a vád­lottakat és Nagy Imrét 80, Balon Györgyöt 50, Moskovics Edét pedig 40 pengő pénzbün- tetosre Ítélte. Az Ítélet nem jogerős. Megnyílt Natiybésnyán a Népművelést Sze rtinárium Nagybánya, augusztus 28. Ünnepélyes keretek között nyílt meg Nagybányán a Lendvay .színház termőben a négynapos Népművelési Szeminárium, amelyen a vár­megye tanítói, lelkészei, jegyzői vettek részt.. Stoll Tibor dx. polgármester meleg sza­vakkal üdvözölte Streicher dr. alispánt, a hallgatóságot, majd elismerő szavakkal méltatta a helyi népművelési bizottság munkáját.' Utána Streicher dx. alispán emelkedett szólásra és megköszönve a meleg fogadta­tást, ismertette a szabmármegyei népműve­lési bizottság munkáját. Be rentes László, a nagybányai Munkás- főiskola t. elnöke a Munkásfőiskola célkitű­zéseiről, jelentős népművelési munkájáról s a munkáskultura fejlesztéséről beszélt. Földes Ferenc népművelési főtitkár be­stédében az itteni népművelés irányának mutatott utat. Az ünnepélyes megnyitás az esti órákban a Munkásfőiskolu szimfonikus zenekarának hangjai mellett ért véget. A Népművelési Szeminárium négy napig tartott előadásokat Nagybányám a népmű­velés céljairól, anyagáról és módszereiről. Előadói a törvényhatóságok népművelés; titkárai és a budapesti szakelőadók voltak. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK Napi piac ’esz a Mélvezéí téren és a Korvin téren A I-iilSvirT.ro» régi kívánsága Veljesttl Kelejţ dr. poFgármesler intézkedésével Kolozsvár, augusztus 29. Az utóbbi évek­beli ismételten elhangzott a város területeinek lakossága részéről az a® óhaj, hegy a külvá­ros vásárpiacot kapjon. Kolozsvárnak ugyan­is évtizedek óta csak két napipiaca van s mindkettő a belvárosban kapott helyet. Amennyire kényelmes a belvárosa polgárok számára, s piacok központi elhelyezése, any- ityira hátrányos ez a külvárosi lakosság szem­pontjából. A külváros népének télen-nyáron kilométereket kell gyalogolnia, hogy a háztar­táshoz szükséges terményeket beszerezze. Ez nemcsak fáradságos munkát jelent, hanem sok idő veszteéggel jár. A külváros lakossága a megszállás éveiben többször fordult a város román vezetőségéhez, hogy álüttasson fel piacteret a kültelki ré­szeken, de estik, ígéretet kapott. A lakosság kényszerűségből ma ie & belvárosi piacokra jár vásárolni. A fonák helyzet tartható ttanságát belátta Keledy Tibor dr. polgámester és initézkedett, hogy a Hétvezér-téren, vattaimiiit a Dermata- gyár előtti Korvin-téren a vásátrfelügyelőség uj piacai állíttasson fel. A két tóra igen mint­egy 300—400 négyzetméternyi területem az úttestet kijavíttatják és itt kap elhelyezést a külváros piaca. A Der mató-gyár környékbeli, valamint a Rákóczi-ut környékbeli lakók ter­ményszükségleteiket ezután tehát a Korvin-, itletve a Hétvezér-téren .szerezhetik he. A város elsőfokú iparhatósága a jövőben már csak erre a két piacra ad ki sátorfcláfíi- fásra engedélyt. Hatalmas eredményeket ért el multévi működésével a fővárosi Népművelési Bizottság Budapest, augusztus 29. A főváros Nép­művelési Bizottsága most számolt be az 1940- 41. évi működéséről 6? a hatalmas számok maguk beszélnek az elért szép eredményekről. Népszerű ismeretterjesztő előadást 592 he­lyen 8781 esetben tartottak, éspedig munkás és kispolgár-leányok részére 2123, cselédek és munkásnők részére 2997, iparos ttmmicok és segédek részére 1484, munkások és iparosok részére 1143, kereskedők és kereskedelmi al­kalmazottak részére 232, sülök és anyák ré­szére 514 előadást, azonkívül a fogházban 288 népművelő előadást rendeztek. A mull évben 30 analfabéta tanfolyamot tartottak 502 hallgató részvételével. Különböző nép­művelési tanfolyam 16 volt, közműveltségi tanfolyamokat 21 esetben rendeztek, női tan­folyamokat 34. esetben. Ezeken az előadáso­kon és tanfolyamokon 54.211 ingyenes hall­gató vett részt. Rendeztek ezenkívül külön­böző tandija,i tanfolyamokat és előadásokat is. Belépődíjjal 232 előadást rendeztek 28.592 résztvevővel. Művészeti és kedélykép­ző tanfolyam 91 volt, különböző szakirányú, tanfolyam 193, nyelvtanfolyamokat 185 eset­ben rendeztek, egészségügyi tanfolyamokat 40 esetben, női tanfolyamokat 341 esetben. A Szabadegyetemnek 6262 hallgatója vált. A Népművelési Bizottság tavaié/ 1106 kirándu­lást rendezett •46.737 résztvevővel. A népszerű tudományos előadássorozatoknak, a különbö­ző tanfolyamoknak és kirándulásoknak ilyen­formán 105.935 hallgatója, illetve résztvevője volt. A Városi Színházban 282 szórakoztató előadást tartottak 460.900 résztvevővel, A Magyar Művelődés Házán kiviül rengeteg al- ■ kalmi ünnepséget, műsoros délutánt, irodalmi estet, hangversenyt is rendeztek. Ezek száma 998 volt, a hallgatóké pedig 220.217. Lénye­ges programja volt a Népművelési Bizott­ságnak a. gyermekek szórakoztatása. 4490 eset ben tartottak mese és játék délutánokat, szín­házi gyermeké1 dudásokat, amelyeken 196.956 gyermek vett részt. A fővárosi Népművelési Bizottság 1910 előadót foglalkoztatott, az el­múlt évben. Nemcsak tanárok, tanítók, hiva­tásos pedagógusok, hanem lelkészek, orvosok, ügyvédek, mérnökök, tisztviselők, kereskedők és iparosok is szerepeltek az előadók sorában. A főváros 273.500 pengő segélyt folyósított a Népművelési Bizottság hasznos működésé­nek támogatására és közel egymillió pengőt tett ki a tagsági dijakból, belépődíjakból be­folyt jövedelem. Ezt a teljes összeget a bi­zottság a felsorolt, előadások és tanfolyamok rendezésének költségeire fordította. (Magy. Tud.) I—i»ll—limia affiMMHBaaaaaaaMB. Változások a román nehéziparban Német tőke és a román á Ham vette át a nyugati érdekeltségeket Az „üj világ“ című budapesti köz- gazdasági lap legfrissebb számában olvastuk az alábbi nagyérdekességü tudósítást: Azok e. mélyreható, szinte forradalmi vál­tozások, melyek Románia iparában, kivált ne­héziparában a háború és a polgárháború kö­vetkeztében megindultak, két irányban nagyon érdekes és keleteurópai vonatkozásban is fon­tos fejlődést mutatnak. Az egyik irány az ál­lami részesedés kimélyülésére, egyes nagy vál­lalatok teljes államasitáaára, a másik a nyu­gateurópai és más idegen érdekeltségeknek né­met érdekeltségekkel való felváltására mufa*. A ionján nehézipar legnagyobb vállalatá­nak, a Resicai Vasmüveknak a sorsa hóna­pokon át az egész világsajtót foglalkoztatta. Az első' világháború és a. Monorchia felbom­lása után az egykor osztrák kézben volt vál­lalat fölött egy nagystílű és kétségtelenül nagy tehetségű kalandor, Ausnit, ragadta ma­gához az uralmait, ö volt a román vasipar ko­ronázatlan királya, aki Románia uralkodójá­val, Károly királlyal szoros baráti cs üzleti viszonyban állott és üzleti hatóin iának egyre nagyobb kiterjesztését is neki köszönhette. Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor Ká. roly király hozzájárult Ausnit letartóztatásá­hoz és megengedte, hogy a román hatóságok Ausnit és a Resiea ellen a legkö yörtolenebb vizsgálatot indítsák. A vizsgálat éveken át folyt és már-már teljes összeomlással fenye­gette a Resica-miiveket is, amikor megjelent Romániában a német, birodalmi Hermann-Gö- ring-komzem és vállalta Re sica szanálását. A Resiea-válság azonban csak az első feje zet volt a román ipar botrány-krónikájábau. Ausnit sorsa elérte a román-zsidó ipari ka- \ landor legnagyobb versenytársát, a vasgárda ‘ patrónusát, Malaxát is. Ez az egyszerű mér- íj nőkből lett nagyvállalkozó, aki egymásután kerítette hatalmába a Resicához nem tartozó román vas- és acélműveket, gép- ás lokomotiv- gyárakaí és az ország legnagyobb «nrmició- gyárát is, a legszorosobb viszonyban volt a román állammal és vezotőszerepet játszott a román gazdaságpolitikában is. Mikor azután ugyanezt a szerepet akarta magához ragadni a román belpolitikában is, szembe kerül An­tone* eu tábornokkal, alá a vasgárdistó puccs- ban való részvétel miatt Malaxát, letartóz­tatta és vállalatai ellen az áltatni szállítások­nál elkövetett visszaélések óimén az eljárást megindította. A Maiaxa-müvek sorsa ugyanaz lett, mint a Restedé. A ha'almás gyárak a román állam tulajdonát» kerültek, majd a Hermami Gö- ring-müvek bérletébe mentek át. Ami ivedig a fteiea és Malaxa volt közös érdekeltségét, az Astra vagon- és gépgyárat illeti, ennek a har­madik nagy vasipari vállalatnak a részvény- töbl sógét szintén a román állam vette át, ügyeit pedig kormánybiztos intéri. Az államosítás legújabb fejezete a Vajda- hunimái Vasművek (Hunedoara) folyamatban levő tőkeemelése, melynek során az újonnan kibocsátott részvényeket szintén, a román ál­lam vette át. A vállalatnál a németbirodalmi Fcrrostahl is részes, A bukaresti Német-Román Kereskedelmi kamara minap közzétett jelentése érdeke.-en egészíti ki ezt a képet. A kamara adataiból kitűnik, hogy ez év első felében Romániában 15 uj részvénytársaság alakult német tök: ér­dekeltséggel. Az uj alapítások részben ipariak, részben kereskedelmiek, de nem annyira a ne­hézipar, mint inkább a mezőgazdasági ipar cs a mezőgazdasági expojrt körébe vágnák. Né­met ás román érdekeltséggel és a Schenker und Ce. szállítócég részvételével alakult, meg a Ceremog részvénytársaság, főképp raktár­házak bérbevételére, építésére és mezőgazda- íági exportra. Húskonzerv gyártására és ex­portjára rendezkedik' be a romániai németek áltat alapított Kulke r. t„ autó- és járműim- portra a Motorex r. t., brassói németek ala­pítása a Friedrich Czell r. t., végűi birodalmi német érdekeltség az Odol r. t., mely nemrég egy budapesti vegyigy&r aradi telepét is át­vette. Lassú, de már több éve tartó folyamat az olaj: nar racionalizálásai. A nyugatucrópai ke­zekben levő vállalatokat vagy a román állam, vagy német kezek veszik át. . kill IF ENYHE, BÍZTOS H AS H AJ TÓ. Krívo§ Roq megm^neldili Krivoj Bognak, ennek a hatalma« ukrajnai gyár városnak két esztendővel ezelőtt 197.631 lakosa volt. Most sem lehet sokkal kevesebb, mert a város sânte teljesen sértetlenül került a szövetségesek kezére. A támadás itt olyan gyorsan haladt előre, hogy a vörösöknek nem sok idejük maradt a pusztításra. Nem rob­bantottak, nem gyújtottak fet semmit, a la­kosság pedig — a zsidók és a vörös pártvezo- tök kivételével — bölcsen helyén maradt. Pedig Krivoj Bogán is előkészítettek min­dent a robbantásra. Az oktalan pusztulás azonban elmaradt s ez a váratlan gyorsaság­gal bekövetkezett megszállás mellett, főként a város munkásainak az érdeme. Amikor az ágyuszó már egészen közelről hallatta zott. a vörösök bár nagy kapkodások közepette, meg tették szokásos előkészületeiket a robbantás­ra én gyújtogatásra. Ebben a pillanatban a munkásság egyemberként lépett fel, közölt» a vörös vezérekkel, hogy ha olyan harcias ked­vük van, akkor menjenek ki a frontra, har­coljanak odakinn, a munkásság azonban nem tűri a várna elpusztítását A krivojrogi munkásság forradalma telje« sikerrel járt. a féllábbal már menekülőfélben levő vörös vezérek nem is mertek arra gon­dolni, hogy a város lakossalval szemben a katonaság segítségét kérjék. A város meg­menekült. A kommunista vezetők a munkások forra­dalmi fellépésére hányát thomlok menekültek Krivoj Bogból, még annyi ideig sem mertek magmaradni a városban, hogy a legszüksége­sebbeket összecsomagolják. A város fellélegzett, és folytatta a munkát. Krivoj Bogban tehát ma is sértetlenül műkö­dik a villanytelep, a vizvezetékcsapokból fo­lyik a viz, üzemben van a hatalma« turbiná­mig dolgoznak a gyárak és a bányák Háki a szövetségesek rend iránti érzékének — há­rem nap alatt visszatért a békés élet szorgal­mas munkaüteme... óriási vasérctelopek közepén fekszik ez a csaknem kétszázezer lakosságú város. Az uk­rán föld gazdagságát talán legjobban Krivoj Bog példája mutatja, amelyet még a szovjet­rendszer gazdaságilag analfabéta, kétbalkezes gazdálkodása sem tudott egészen tönkretenni. — Autón mentünk a város felé. — írja a haditudósító — amelyről már tudtuk, hogy a Dnyeper és a Don közötti vasgyárak legfőbb szállítója. Azt hittük, hogy még órák hosszat kell utaznunk, mert a vasbán vaknak semmi nyoma nem látszott. Annál nagyobb vott az­után a meglepetésünk, amikor egyszerre csak — a szó szoros értelmében az orrunk — egy medence mélyén elénk tárait a hatal­mas kiterjedésű város megkapó képe. Kiderült, hogy már jóideje a világhírű kri­vojrogi vasércbányák felett jártunk, amikor még javában gyönyörküdtünk az ukrán sík­ság szépségében. A föld mélyében szinte ki­meríthetetlen ércteíepek, — a föld színén pe­dig dús gabonaíöldek. ., És ennek a páratla­nul gazdag földnek verejtékezem dolgozó, ro­botoló népe mégis éhezett, nyomorgott és ron­gyokban járt közel negyedszázadon át. Ennél súlyosabb, égbekiáltóbb vádat nem tehetne a kommunizmus elten emelni. A kin­cseit tékozTőan szóró dús természet és a lég­szomjai bb rabszolgasorában senyvedő ember döbbenetes ellentéte mindenné] jellemzőbb példáját adja annak, hogy a szovjet milyen pokollá tudta tenni a jobb sorsra érdemes ember életét. .. MOS ri JELENT MEG! DomoROs pAl Péter AmolteimagyarsBpuItja és jelene G. munka harmadik bővített kiadása. Hra (űzve 14 pengő. Ropható : ITWlERUfl Rt. Rönsvosztdlgdn rndhjds kirdljj-tér MOST JELEIK I MEG!

Next

/
Oldalképek
Tartalom