Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-27 / 194. szám

1941. ALGUSZIVS 27 it A magyar Erdély magyar iparának alapkőletétele A tasatfirt erdSyi részek dolgozóinak fel kell figyelniük az Erdélyi Ipari Munkaszer­vező Intézet igazgató választmányának hét­főn megtartott kolozsvári ülésére. Ezen de- rült, ki, hogy csendben, de semmiképpen sem titokban, alig három hónap leforgása alatt hét és félmillió pengő beruházási köl­csönt kaptak régi és uj erdélyrészi iparvál­lalatok ettől az intézettől. Hét és félmillió pengő igen tekintélyes összeg, még a mai körülmények között is. Célja az, hogy az egészséges és tisztességes vállalkozó kedvet érvényesüléshez juttassa és mentői több munkáskéznek teremtsen kenyérkereseti lehetőséget. Mert van Er­délyben egészséges és tisztességes vállal­kozó kedv s munkáskezekben sincsen hiány. Az alkotás, az érvényesülés és a jobb meg­élhetés vágya elemi erővel jelentkezik. A két évtizeden át bilincsekbe vert életerő kö­veteli a maga jussát. Ha a méretek és a lehetőségek egyelőre szerények is, öröm lát­ni, hogy a munkaakarat lendülete egészen amerikai az újra magyarrá lett erdélyi rög felett. Hála Istennek, hogy kezd kialakulni ez a szebb jövendőt ígérő folyamat. Ezer­éves álmodozás, vérpazarlás és huszonkét esztendős megláncoltság után az erdélyi ma. gyár lélek végre felismerte, hogy azon a te­rületen is kifejtheti értékes energiáit, ame­lyekre azelőtt mindig csak mások, mindig idegenek érvényesültek. Fel kell ismernünk, hogy a kormány erdélyi vonatkozású politi- k áj álnak egyik legfontosabb pontja éppen az. hogy az Ipari Munkaszervező Intézet hatáskörének erre a területre való kiter­jesztésével önként elébe sietett a maguk rendeltetésével bölcsen sáfárkodó erőknek és az alkotó kedvet az elszegényített ma­gyar Erdélyben oly szűkén lévő pénzzel siet a nemzetápitő értékek sorába bekapcsolni. Erdélynek eddig is volt ipari élete. Bal. gaság volna letagadni. De épp olyan balga­ság volna azt. mondani, hogy az az ipar ma. gyár ipar volt. Az erdélyrészi ipar magyar korszaka tulajdonképpen most kezdődik, amikor a mult tanulságait, leszűrve, a jelen lehetőségeinek utat nyitva, előkészítjük a magyar életakarat és magyar életjog jö­vendőjét. Ennek a folyamatnak kialakításá­ban van a szó legnemesebb értelmében sors­fordító szerepe az Erdélyi Munkaszervező Intézetnek. Odaáll az életrevaló elgondolá­sok mellé és folyósítván a kezdeményezés­hez szükséges üzleti tőkét, a jő elgondolás- ból jó megvalósulást teremt. Céljánál és ren­deltetésénél fogva munkájában nincsenek olyan megkötöttségei, mint a csak üzleti haszonra alakult bankoknak. Nem a hasz­not. nézi. hanem azt, hogy használjon. Nem profitért fogad klienseket, hanem azért, hogy az erdélyi magyar élet iparosodásának arc- vonaláa mentői több jó és biztos munkaal- kaimat teremtsen, hogy az életet szolgálja uj munkalehetőségek megteremtésének elő­mozdításával. A pénz rejtelmes körforgásá­ban szerepe ott kezdődik, ahol a banktőke mozgékonysága megszűnik. Ami nem jelenti azt, hogy a rendelke­zésre álló anyagi erőket könnyebb kézzel osztja ki. mint a rideg és nehézkes bank. Ügyfeleit gonddal válogatja meg, különle­ges szempontok mérlegelésével. Egyetlen célja van csak: tisztességes, észszerű, ma­gyar és keresztény vállalkozást megsegí­teni. talpra állítani, vagy nagyobb terme­lési lehetöscghéz juttatni. Ö maga nem kez­deményez. Elvárja, hogy az a sokszor emle­getett erdélyi magyar életakarat, és lelemé­nyesség önmaga fundálja ki a helyi és álta­lános nemzeti szempontokból szükséges üzem tervét. Minden uj és egészséges elgon­dolást, legyen az hatalmas gyárvállalat, vagy kisebbfajta iparosüzem, beruházási tő- kéhez juttat olyan feltételekkel, aminőt a bankok nem adhatnak. Jelentkeznie kell tehát az erdélvi életaka­ratnak és az ipari élet tágas mezőin tisztes­séges keretek között is szépen érvényesihető kezdeményező szellemnek. Mentői töhb er- dólyrészi magyar és székely egyénnek, kö- zületnek kell felismernie azt az igazságot, hogy a tisztes iparban milyen nagy nemzeti értékek bontakozhatnak ki. Ezek az értékek nemcsak a mindennapi kenyeret jelenthetik magánosoknak és közületeknek, esetleg egész vidékeknek, hanem jelentik a nemzet lükte­tő vérkeringésbe való szerves bekapcsoló­dással a magyarság egyetemes erejének fo­kozatos erősödését is. Nagy, nemzetmentő küldetést tölthet be az Ipari Munkaszerve­ző Intézet a hazatért erdélyi részeken s kü­lönlegesen a Székelyföldön, ahol a legtöbb lehetőség kínálkozik és ahol a legnagyobb nyomorúság vár megváltásra. ís éppen a Székelyföldről jelenthetjük a megújult, életakarat legszebb megnyilatko­zásait. Gyergyő, a Gyilkos-tó és a Békás- patak eddig tökéletesen elhanyagolt termé­szeti erőit állítja a munka szolgálatába. Csikszentsimon és a vele szervesen össze­függő székely községek burgonyatermésüket értékesítik ipari utón, Háromszék hatalmas cukorgyárat tervez, Udvarhely is igen élet­revaló elgondolásokkal jelentkezik. Tudjuk, hogy a Marosmente és a Küküllővölgye is felismerte a maga iparosítási lehetőségeit Az egész Székelyföld jelentkezik, dolgozni és élni akar. S az erő és az öntudat feleme­lő érzése melenget, amikor látjuk ezeknek a minden bírálatot megtűrő és nagyvonalú elgondolásoknak, kezdeményezéseknek gyö­nyörű kibontakozását látjuk. Mert életkedv és kezdeményezés az elmúlt két évtizedben is lett volna bőségesen. De minden terv előtt ott meredt fel az erdélyi magyarság lesze. gényitésére és elidegenítésére törő idegen uralom politikájának kínai fala. A fal le­omlott, de mi maradt utána? Romok és ro­mok mindenütt. Elsősorban a Székelyföldón. A szebb jövő zálogát látjuk abban, hogy amikor a kezdeményezések szárnyát már nem szegheti idegen uralom, minden életre­való elgondolás a lehető legrövidebb időn belül hozzájuthat a kezdet nehézségein könnyen átsegítő tőkéhez. Milyen megnyugtató, milyen nagy Öntu­datot hozó az a körülmény, hogy az erdélyi magyar életakarat már a kezdet kezdetén is azonnal kezet foghat a magyar segítő akarat férfias jobbjával, amely a jószándék­hoz az erőt kínálja fel. A magyar erő kibon­takozásának beláthatatlan fejlődési lehető­ségeit látjuk abban a folyamatban, amely uj honfoglalást készit elő számunkra Erdély iparosításának fellendítésével. S ebben a folyamatban gondoljunk azok­ra is. akik ma még a legmostohább gyerme­kei a magyar életközösségnek. Figyeljünk csak a szórványok felé! Lelki gondozásuk érdekében mátris tettünk lépéseket. De váj­jon elég-e ennyi? Nem volna-e észszerű és szükséges az erdélvi részek iparosításának programját a szórványok felé is kiterjesz- jeszteni s az oltár és az urasztala mellett, vívott nemzetmentő harc arcvonalát kiszé­lesíteni a munka erődvonalaira is? Itt volna szükség kezdeményező lélekre, munkalehető­séget teremtő szellemre. Mert. itt csak a kezdeményezés hiányzik. Biztosak vagyunk abban, hogy a szórványvidékek iparának anyagi megalapozásától az arra hivatottak nem zárkóznának el, sőt az ilyen megmoz­dulást. a legmesszebbmenően támogatnák. Azzal a hét és fő] millió pengővel, amely- lyel az Erdélyi Ipari Munkaszervező Inté­zet működésének első két-három hónapjában a magyar Erdély magyar iparának kiépíté­séhez már hozzájárult, csak az alapkőletétel történt meg. A falaknak a szórványokat is magukba kell zámiok. Nagy bűn volna a munkalehetőségekben rejlő nemzetmegtartó erőket épp onnan elvonni, ahol azokra a legégetőbb szükség mutatkozik. FTNTA ZOLTÁN Halálbüntetéssel sújtják Francia- országban a súlyosabb kommunista bűncselekmények tetteseit Vichy, augusztus 26. (Magyar Távirató Iroda.) A Pucheu belügyminiszter által be­jelentett intézkedések, amelyek nagymérték­ben hozzájárulunk á franciaországi kommu­nizmus elfolytásához, lényegesen közreját­szottak a francia közvélemény nyugtalansá­gának eloszlatásában. A hivatalos lapban már meg is jélcntek a különleges bíróságok meg alakit ásóra vonatkozó intézkedések. Eseti­nek as Ítélete fellebbezhet etlen és azonnal végrehajtandó. Hivatalos körök véleménye szerint a kormány súlyosabb kommunista bűncselekmények esetében a halálbüntetés kiszabására törekszik. Ugyanezekben a kö­rökben kézenfekvőnek tartják az uj bírásko­dás rögtön ítélő jellegét és hangoztatják, hogy biztosítékot fog nyújtani a sokszor nemtzetí- szinüre álcázott üzelmek elfojtására, amelyek Franciaországot újabb szerencsétlenségbe akarják taszítani. A keleti döntés feltételei ♦ v A Szovjet ellenállásának nincs döntő jelentősége Itta: az „Europa Sonderdienst" küiönlevelezője (Keleti hadszíntér.) Egy francia hadikri­tikus a jelen keleti hadszíntér fázisát össze- hasanlitje* a franciaországi háborubau a Wev- gand-vonal elleni, a Some- és Aisne-arcvona- lon lefolyt harcokkal, melyeknek következmé­nye aztán a francia hadsereg fegyverletétele lett. A Szovjet elfogadta a harcot, miáltal — fűzi hozzá a francia kritikus — segített a né­meteknek haditervük keresztülvitelében, minek végeredménye nem lehet cgyébb, mint a német fegyverek által kierőszakolt végleges döntés. Már a külföldi szemlélők is belátják. Hogy a Szovjet nem kerülheti ki a döntést és hogv épp ez volt az, amitől őket londoni és new- yorki tanácsadói ■ óvaintették, mert az volt a kívánságuk, hogy az orosz seregek állandó visszavonulásuk által az orosz térség nagysá­gát használhassák fel az így állandóan előre­törő és a birodalomtól épp- annyira eltávolodó német liadsereggel szemben. Ha lehetett volna, a Szovjet nagyon szíve­sen el is fogadta és.követte volna ezeket a ta­nácsokat. azonban a tanácsadók a német veze­tés és a német hadsereg nélkül csinálták meg számadásaikat, már pedig a német hadsereg Keleten is a maga ,módja és szokása szerint ragadta magához a helyzet feletti uralmat; a háború első fázisában már. A Szovjetunió nyugati habárán felsorakoz­tatott orosz had-ereo és hadianyag Németor­szág megtámadó-1> céljából koncé tváltatott. — mikor őkei a németek azonban készülődésük utolsó fejezetében meglepték, természetesen igen }iehe-. lett volna az egész frontot úgyszól­ván megfordítani és állandó ellenállást szín­lelve a visszavonulás tanácsolt taktikáját fel­venni. Ehhez elsősorban már a német vezetés sem adott nekik alkalmat, Sem időt, mert Futó­tűzként rontott rájuk ée már a harcok első napjain jelentékeny tömegeket és hadianyagot semmisített meg és gépesített hadereje révén mindenhol mély léket vert az ellenség addig egységes frontjába. Ha grafikai képet akarnánk nyerni, akikor azt mondhatnánk, hogy a keleti hadjárat már az első pillanatoktól kezdve állandóan felfelé welS vonalot mutat, mely nagy gyorsasággal halad a legfelsőbb magasságokig. Minden, mi e fronton az első támadás óta történt, ponto­san és biztosan történt, amit a haretéri jelen­tések gyakran a „tervezett“ szóval jelöltek meg. Ennek ellenére rendkívül nehéz, — annak is, ki a jövő döntést már kezében tartja — hogy előre megjelölje, mikor éri el ez a felfelé Ívelő vonal a kulminációs pontot, a döntőst. Ezt a pontot nagyon nehéz előre meghatározni, mert. itt a katonai operációk következményeként lé­lektani momentumok, propagau disztikai, etikai és morális tényezők is nagy szerepet játsza­nak. Hirtelen lélek1 ami Aehilles-sarkók kelet­kezhetnek, melyek mint a katonai következmé­nyek e'őnyös megnagyobbitói éles réseiket, üt­hetnek az ellenség pszichológia; frontján is. Hisz a franciaországi hadjárat alkalmával is tapasztalhattuk, hogy a Somme és Aisne melletti harcok a Weygand-vonal birtokáért még igen heves- k voltak, az ellenség még nagy ellenállást fejtett ki, melyre azonban villánn- csapásszerüen következett be a hirtelen Össze­omlás, mely természetesen katonai következ­ménynek számított, mit azonban lélektani Íra­tások egészítettek ki. S itt valóban jól ítéli meg a fenti francia kritikus a keleti helyzetet, ha a jelenlegi hadjáratot a franciaországival hasonlítja e vonatkozásban össze. S most na­ponta halljuk, hegy a hadsprngfőpa.rancsviok- ság napi jelem ősei az operációk tervszerű elő­rehaladásáról számolnak be, ■*-*- tudjuk, hogy a szovjet hadsereg organizmusa nem áll már össze, — tudjuk azt is, hogy a szovjet arovo- nalat számos helyen betörték. — mindemből szakadásokat látunk már az ellenséges erő ha­talmas tömbjén, melyek a »agg szikla szétnyí­lásának előhírnökei. Tudjuk továbbá, hogy a Szovjet egyre jobban érzi a szétzúzott hadi­anyag hiányát és hogy utánpótlási összekötte­téseik, valamint egész orgán izmusuk megsem­misültek. Mindezek ellenére arról is hallunk, hogy az ellenség itt-ott még mindig szívós és elkeseredett ellenállást fejt ki és sokhelyt rend­35 perc Marosvásárhely 40 perc nagyvárad *' perc Budapest REPÜLŐGÉPPEL A Magyor Légiforgalmi r. t. MALERT légijáratai vasárnap is közlekednek, űóelőre gondoskodjék helyfoglalásró Mátyás Lirály'Vcér Is*. Telefon: 35—96 kívül kemény harcok folytnak még. Lelhet e tények láttán, ellentmondásról be­szélni? Korántsem. Mert ae ellenség operativ fi Ibonllasztasa, egységes vezetésének megbé­nítása és ellenállási frontjának moglékeléae tou lajómképpen még nem zárják ki, hogy egyes frotitezak ászokon ez vagy az a hadosztály vagy hadsereg ne álljon* még egységesen ösz- sze és ne folytasson elkeseredett küzdelmet, melyben kétségbeesetten veti harcba, utolsó erőkifejtésében végsó' tartalékait, hogy kike­rülje a teljes pusztulást. Ily Elkeseredett el­lenállások az ott álló német erők számára két­ségkívül nehézségeket okoznak még, — a nagy operáció tekintetében azonban ennek nmes már döntő jelentősége. A keleti hadjárat jelenlegi fázisában neon az a döntő.és irányadó, hogy egyes hadosztá­lyok az ellenség részéről még elkeseredetten védekeznek, hogy itt-ott még erős tartalékokat dob 1 taréba az ellenség, melyeknek feladata, a mindig nagyobbá vált front yukakat betömni, — hanem döntő csak az egyjetlen kérdés, — vájjon a szovjet haderő a maga egészében — cselelcvőképes-e. Ez a kérdés a fontos a fent említett kulminációs pont megítélésénél, amely a döntést hozza magával. A dolgok szemléletének ezen. a* vonalán ha­lad az említett francia kritikus is, makor meg­állapítja azt, hogy egy oly kemény harc, min1 a keleti nem végződhetik másként, mint dön­téssel. Anélkül, hogy tudnánk, mikor következik be az utolsó lépés, nyugodtan követjük a néme‘ csapatokat előretörésükben, melyek „tervsze- rüeca“ érik el a: „kitűzött célokat“. Am; a Szovjetet illeti, a végső döntés elől való me­nekülés, vagy annak kikerülése mér lehetetlen. Fokozni akarja a város a szépülő Kolozsvár idegenforgalmát KOLOZSVÁR, aug1. 2<î. A hazatérés ót« örvendetesen fellendült Kolozsvár Idegen­forgalma és ez a tény arra készteti a várt*, vezetőségét, hogy az egykori ,.kincse« vA- ro6“ külső képét minél szebbé és tetszető­sebbé tegye. A váróé mérnöki hivatala még a mult év őszén hozzálátott az elhanyagolt utcák rendbehozatalához és azóta hatalmas útjavítási tervet hajtott végre. A középüle­tek és a magánépületek csinosítása 1« meg­kezdődött. Minden remény megvan arra, hogy a város rövidesen orvosolja a megszál­lás Ideje alatt történt mulasztásokat és ren­dezettségben, tisztaságban vetekedni fog a nyugati városokkal is., A város vezetőségének kész tervei vannak arra vonatkozóan, hogy Kolozsvár városát az Idegenforgalom jelentős tényezőjévé fej­lessze. Erre minden adottsága meg Is van a városnak Erdélynek kevés városa van, ajnely annyi műtörténet» emlékkel, évszáza­dos épületekkel rendelkezne, mint Kolozs­vár. Ezeknek az épületeknek szépségét és mütürténeti jelentőségét akarja a váró« ve­zetősége olyan formában kidomborítani, hogy az estéli órákban fényszórókkal meg- vllágithitja. hogy igy is felhívja az idegenek érdeklődését. A iniitörténeti épületek, szobrok, megvilá­gítására természetesen csak az etoötétitési rendelet felfüggesztése után kerülhet sor, * város vezetősége azonban már most meg­kezdi az előkészületeket A város kurtUTáftls ügyosztálya már kijelölte a megvilágitásrs kerülő műemlékeket é* ebben a tárgyban már felvette az érintkezést a villamosmfi- vekkel is. • ; MI ÉRT HIRDESSEN A KELETI ÚJSÁGBAN 7 Mat ezt« topot t i ORSZÁG EGfcSZ vevOhBpes m> ZÖNSÉGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom