Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-26 / 193. szám

1941. At)GlJ§Zll>S 26 Kidé örvend és ddgozik A falu nem tudja, hogyan kell beszolgáltatni a termés* felesleget — Van buza és kockacukor I — Miért jár a kidéi legény tarka ingben? Kidé, augueztus 25. Kidét., amióta Nyirö József megírta az „Isten igájában“ ciiuü re­gényét, úgy hívják, hogy „a Nyíró faluja“, Pedig régen volt, csaknem húsz esztendeje, hogy Nyíró’ „'plébános ura“ volt ennek a kicsi magyar fáimnak. Plébános ura, aztán mol­nárja, aztán meg magyarpárti vezetője azok­ban az árva magyar eszteadőkben. Az öregebbrendü asszonyok még ma is köny. nyes szemmel idézgetik vissza: — Óh, be szépen beszélt plébános ur, éti­nek, meg ennek a temetésén... És itfc neveket mondanak, olyanoknak a ne­veit, akiknek már csontjai is régen eggyé let­tek a temető porával... De ez a falu hű s em­lékezik arra, aki szerest s aki a benne lévő ele­veneket én holtakat szerette... Tájékozatlanság a buzabeszolgáltatás körül Megyek végig a poros utcáikon. Most hord­ják a búzát. Gyönyörű szép termés volt s jobbára asszonyok hordják. Asszonyok rakták meg a szekereket, asszonyok dobták fel a ké­véket, men-t a falu férfiai most hadban van­nak. Nem egy közülök ott masírozik a galí­ciai mezőkön, ahol negyedszázaddal ezelőtt édesapja, nagybátyja vagy keresztapja me­neteli. Tábori lapok is jönnek a faluba s azokat összedugott fejjel, imádkozó aggoda­lommal olvassa sorra az egész fal«. Itt-ott egy-egy nyallsa szabadsúgos huszár. Milyen szép szál magyar legények! Olyan büszke rá, a fahihan mindenki, akár az édesanyja, A fa­luban két cséplőgép ontja a kenyeret. Bizony jól van ez igy, hogy mégis bennt csépelhe­tünk a faluban — mondja az egyik asszony. Mert úgy volt, hogy eltiltják az idén a falu­ban való cséplést s csak kint a mezőn, a te­lepen lehet. De addig erSsködtünk, amíg győz­tünk. Mert jobb is igy. Az ember behordja a szemet egyenesen a gabonásba, a gépes embe­rek összerakják a szalmát itthon az udvaron s nem kell nekünk bajlódnunk még vele, amíg a telepről hazahozzuk. — Még azt. mondta a jegyző ur, hegy nem «gednek otthon csépelni, mert attól félnek, b.ogy ellopjuk a basát még mielőtt lajstro­moznák — toldja meg a beszélgetést egy má­sik asszony. — Hát minek néznek minket1*... Ne féljen attól se .jegyző, se szolga,biró. mi beszolgáltatjuk, amit arra rendelnek az utolsó szemig, csak tudjuk, hogy7 hová kell beszol­gáltatni. —» Hát azt nem mondták meg maguknak? — Dehogyis mondták. Csak azt mondták, hogy nem lehet eladni egy szemet se, mint ahogyan eddig lehetett. Nem vihetjük a ko­lozsvári vásárra s nem adhatjuk el annak, aki legtöbbet ad érte, merthogy a hatóság veszi át maximális árban. Hát jó. Vegye. És jó volna, ha már venné is. Mert kell egyenes adó, rovatai, kanpérez, bikapánz s miegymás s azt mind a kis termésfeleslegből szerein ők előteremteni. Azért kéne eladni. — Miért, nem kérdezik meg a jegyzőtől, hogy ho! veszik át. a búzát? — Kérdeztük — mondják — de csak any* nyit mondott, hogy megvan az a hivatalos lap­ban.. Mit. tudjuk mi, hogy mi az a hivatalos lap? Mért nem dobolt at ja ki? Talán oktalan siránkozásnak hat a kidéi asszonyok panasza, de mégsem az. Kidén is — más falvakban is — nem ismerik a népek a buzafelesleg kötelező beszolgáltatásáról szóló fontos rendelkezéseket. A tájékozatlanság igen nagy minden vonalon. Ezért siet a Keleti Új­ság is a tájékozatlanok segítségére, amikór rendszeresen közli a buzafelesleg értékesítésé­re vonatkozó legfontosabb rendeleteket. A városiak tudják, hogy a termésfeleslegek összevásárlására csak a Hombárnak van joga a Futur» megbízása alapján. Plakátokat kel­lene küldeni Kidébe és minden erdélyrészi fa­luba, hogy a falu is tájékozódjék. Falu, ahol nem hagyott nyomot a háborús gazdálkodás „Nyíró falujában“ egyébként nem nagyon érződik a háborús gazdálkodás nyoma. Ke­nyere még van mindenkinek $ a télen is volt annyi, amennyit- éppen akart. Terem a kétezer- holdas határ annyit, hogy még a szomszéd falu hatezerholdas lakóinak is jut belőle. Igaz, hegy az már román falu s nem adják meg annyira s földnek a tisztességet, mint ebben a faluban. Júliusban például 30 mázsa buzafe. lesleget tudtak összeszedni és inségesebb he­lyekre juttatni a hatóságok. Itt újig minden­kinek megvan a kenyere. És van kockacukor is/ Megyek tovább az utcán. A patakparti« pufók, vasgyuró fiúcskák játszadoznak, meg kócos kicsi leánykák. Ahogyan felállónak a földről, pendelyükből a partra esik két- maréknyi kockacukor is s ezen aztán jgwán elbámulok. — Hát ti kockacukrot esztek? «■» Az hó', jó a — mondják. — Jó bizony, de honnan vesztek ,m yi koc­kacukrot? — A bótbul — mondják majdnem egyszer­re — van ott elég. Csakugyan van. Annyi, amennyi kell, Min­denki megkapja a porcióját, de van olyan család, amelyik ki sem váltja. Mert kap „in­gyen cukrot“ a gyerek után, lm szegény. Gye­rek pádig van itt bőven, hála Istennek. Szép, erős kismagyarok. Egyik asszony, akinek négy gyereke van s elég szegény, minthogy a gye­rekek még mind almi vannak a 12 észtéi,dein, négy kiló cukrot kapott „ingyen“. A szom­szédos román faluból pedig t.arisnyával hoz­zák át ide a kockacukrot, 5—10 kilót, mert legalább annyi málélisztet, vagy búzalisztet .szeretnének érette... Arról is beszélnek, hogy a múltkor a faluban járt a „rongyos zsidó“. Tányért adott rongyért. Szép porcellán tá­nyérokat. Rongy az nemigen volt, hát azt mondta, adja 8 szívesen kockacukorért is. Ki- kaeagták. „Elintézték'1 a kidéi legények gyapot-«zükségU-tét Van itt még valami feljegyezni való: Kidén soha életében senki se» járt tarkó ingben. Szép gyapot ingben jártak a férfiak örökvifák, Ahhoz vették fel vasárnaponként a keményszáru csizmát. Most? Alig leltet fehér gyapoüngii legényt látni. „Sz%yeoszeanre“ még vasárnap k tarka inget kell hardatniok a vitézkötésü magyar ruhához. Szitkozódnák is a szégyentől s szidják a szomszéd falusi ro­mám pópát, mivel az „intézte“ el az ő gya­potjukat... Az egész faluét. Csúfságból öt ese­ten,ión keresztül nem adtak ennek a magyar falunak gyapotot, hogy ne tud jón olymi szép, irigylés vem éltóan szép, fehér gyapot vásznat (zó ni Egy este ott voltam a toje-r mohban — mert az is van Kidén. Háromezer liter tejet hoztak össze egy este, A tej litere 20 fillér. — Meg vannak-e elégedve az. árával ? — Meg — felelik — csak a dohányt ne drá­gították volna meg!... De azért még igy is jól jövünk ki. Mert a „román világban).“ egy pakk dohányért sokszor tiz tojást kellett adnunk, vagy három liter tejet is. Mi azt a dohányt szívjuk, amelyiknek eddig 30 fillér volt pakkja. Hát ez mc% két liter tej ára sincs! És tiz tojás se kel! élettel — Bizony — mondják — jobb „ez“ a vi- iág!... Ahogyan kifelé mennek üres tejesedéin veik­kel, egymásra mosolyognak édesen, mint a tej és keményen, mint a. kőszikla. BIRő JÁNOS Svéd katonai íinnepsé«? két ha?ottal Véletlenül éles gránáttal töltöttek meg eny páncéltörő tarackot Stockholm, augusztus 25. (Német Távirati történt,. Egy páncéltörő tarackba tévedésből Iroda). A svéd nemzetőrség vasárnapi loebe- I éles gránátot tettek, Két néző életét vesztette, roedi ünnepségén tragikus szerencsétlen-ég I többen megsebesültek. (MTI.) Szatmér város a Ghetto és o Dehenna hotvan házának lebontását javasolja A M Tudósító jelenti: Nagy foutos­-ágn javasl.V'-' terjesztett Szatímár város ve­zetősége elé a tanács közigazgatási ügyosztá­lya. A jelentésben javasolják a Dehenna és a ghettó területén lévő 60 háznak sürgős lebon­tását, Ezek a házak ttizrendészeti, egesz.-Acr- ügyi és közbiztonsági okokból nem maradhat­lak lovább a város területén. A Dehenna és 3 szatmári ghettébam történik a legtöbb ra­gályos megbetegedés. A lakásokban összezsú­fol tan nyolc-tízen laknak egy szoljában. Nem­csak járvány tanyák az ilyen lakások, de fer­tőtlenítésük is sok akadályba ütközik. Köz- biztonsági szempontból az a kifogás a szóban- lévő városrész ellen, bőgj7 a házak össze vau­nak épitve és az egyik utcából a másikba csak az udvarokon kérésziül leliet eljutni. A De­henna és a ghettó a város központjában fek­szik, nyomor* ” képét mutatja és ez is az egyik mditóoka annak, hogy a házak sürgős lebontását végrehajtsák. Testbem és lélekben megerősödött 300 kolozsvári munkásqyermek a háromhetes ingyen alatt Most utazott el Jégén/e-fürdőre a kis nyaralók második csoportja Kolozsvár, augusztus 25. A kolozsvári Nemzeti Munkaközpónt már megalakulása­kor kimondotta, högy a nyár folyamán anya­gi ereje szerint munkásgyerraekeket nyaral­tat felváltva, lehetőleg minél többet. A ter­vet szerencsésen meg is valósították. Társa­dalmi alapon annyi pénzt hoztak össze — s ehhez járult niég a gyárak, üzemek, a vármegye és Kolozsvár város adománya. — hogy már eddig 160 munkásgyermek n’>a- raltatása biztosított. Az első csoport nya­raltatja vasárnap telt le s ebből az alkalom­ból Jegenye-fürdőn, ahol a nyara Itat ás tör­ténik, szép ünnepség zajlott le. Az ünnepsé­gen megjelentek Görög Ferenc dr. és fele­sége, aki a nyaraltatáű akciót a legnagyobb lelkesedéssel vezeti, Király Zoltán t'őtwr.vi- selő, a Derroata gyár részéiül. Csiszár Ferenc és Lacsi árpád munkásfó’megbizotink, Kiss Károly dr. tanügyi főtanácsos a tankerületi főigazgatóság részéről, Dukony Rezső. Be­nedek Imre és Tilea Livius dr. a dohánygyár képviseletében. A budapesti Nemzeti Munka­központot Bodor Ákosné képviselte, Farkas István Torda volt alpolgármestere és felesé­ge, valamint Venczel József titkár a helyi Nemzeti Munkaközpontot képviselték A vendégek reggel fél 9 órakor mentek ki társasgépkocsikon Jegenye-fürdőre, azzal a 80 munkásgyerekkel, akik felváltották a mar három hét óta nyaraláson lévőket. Délben szép ünnepség közben történt meg n nyaralók „kicserélése“. Táncokkal, magyar nótákkal, szavalatokkal és merész tornamutatványokbaT szórakoztatták a vendégeket, a tettben, lélek­ben megerősödött nyaraló munkásgyerekek. Miután fitmfelvételt készítettek róluk, össze­csomagoltak, hogy helyet adjanak kis társaik­nak, akik ugyancsak három hélieföm orr adnak Jegenye-fürdőn teljes gondtálemságban, reg- geltől-estig tartó szórakozással. Yenezel titkár a munkásgyerekek nyarál- t utasával kapcsolatban a következőket mondja: — Nem mulaszthatom el, hogy a Nemzett Munkaközpo)itba tömörült munkásság részé­ről köszönetét ne mond,jak az akció sikeréért a katonai és polgári hatóságoknak. A kato­nai hatóságok minden egyes esetben a leg­nagyobb előzékenységgel gépkocsikat bocsáj- tanak rendelkezésünkre. Ezekkel szállitottnk lei nemcsak a gyerekeket, hanem szinte na­ponként az eleimet is Jegenye-fürdőre. Há­lás köszönet illeti Inceédy-Jöksman Ödön főispánt és Keledy Tibor dr. polgármestert, akiknek anyagi segítsége, valamint a gyárak és üzemek támogatása nagyon megkönnyítette munkánkat. Elmondhatjuk, hogy amit áldoza­tos hozzájárulásukkal végeztek, igazi nemzet­mentés. Hiszen nem egy muvkásgycrek sá­padtan, ■ elvánnyadtan ment ki három heti nyaralásra s valamennyi valóságos kis vas- gynróként tért vissza szüleik örömére és a nemzet gyarapodására. Hála illeti ezért azo­kon a lelkes uriasszonyokon kívül, akik ide­jüket a munkásgyerekekkel töltik, a villamos- és vízmüvek igazgatóságát, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kis nyaralók gondtalanságban, fényben és tisziasáabon él­jenek három hétig,,, A dolgozók Szent Isfván-napi ajándéka A magyar kormány haladó szociálpolitiká­ja a társadalombiztosítás nagyjelentőségű reformjával újabb hatalmas lépést tett elő­re a dolgozó tömegek helyzetének javítása terén. Augusztus 20-án szentistvánnapi aján­dékként jelent meg a rendelet, amely a ma­gyar munkavállalók javára igen nagymér­tékben emeli a szolgáltatásokat a betegségi, balesett, öregségi és rokkantsági biztosításnál. Társadalombiztositásunk e reformja külö­nös tekintettel van a szociális célok szolgá­lata mellett a családvédelemre s a szolgálta­tások akként emeltetnek, hogy munkaválla­lók járulékai változatlanok maradtak. Az öregségi és rokkantsági biztosításban mind­össze féLszázalékkal növekszenek a szociális terhek. A társadalombiztosítás korszerűsítése már régebbi terve a kormánynak, amely e reform­ját a bányányugbórbiztositás újjászervezé­sével kezdte. Ez volt az első lépés s most a biztosított munkások érdekében olyan ren- delkezések léptek életbe, amelyek valóban korszakalkotó jelentőségüeknek mondhatók a társadalombiztosítás történetében. Az nj rend inézkedései, szociálpolitikai szempont, bal három csoportba sorolhatók. Az első cso­portba a társadalombiztosítási szolgáltatá­sok emelése, a másodikba a családvédelmi intézkedések, a harmadikba pedig azok a rendelkezések tartoznak, amelyek a biztosí­tási kötelezettséget, továbbá az önkormány­zatot és igazgatást érintik, valamint azok, amelyek az eddigi szabályok világosabbá- tételét. szolgálják. A betegségi biztosításban a táppénz kere­ken tiz százalékkal emelkedik s a bérpótlé kolás mértékének megfelelően, jelenleg 15 százalékkal növekednek a baleseti járadé­kok. Az öregségi és rokkantsági biztosításnál az eddigi 120 pengős járadéktör<ís 150 pen­gőre emelkedik s a fokozódó járadékrész ugyancsak 15 százalékkal nő. A családvédelem hathatós szolgálatát je­lenti az a tény, hogy a kormány szakított, az­zal az eddig érvényesített elvvel, hogy a biz­tosítási szolgáltatások minden munkásnak, tekintet nélkül családi körülményeire, egyen­lő mértékben járjanak. Emelkedett a szülési segélyek összege s a rendelet a pénzsegélyek és egyéb szolgáltatások növelését jelenti a nős és gyermekes biztosítottak javára. A tár- sadalombiztasitásnáll eddig ismeretlen, telje­sen nj segélynemet rendszeresített sk a fele­ség és a gyermekek után folyósított táppénz­pótlékkal. Az öregségi és rokkantsági bizto­sításban az eddiginek kétszeresére emelkedik a gyermekpótlék s a jövőben műiden gyér- mek után kiutalják a gyermek pótlékot. A népszaporodás elősegítését célozza, csa­ládalapítás lehetőségét fokozza az az intéz­kedés, amely szerint a férjhezmenö biztosí­tott nőnek száz hét után kiházasitási segély- szerű végkielégítés jár. Ugyancsak a család, védelem komoly szolgálata az, hogy a kato­nai szolgálatot teljesítő biztosítottak, itthon- maradt hozzátartozói ellenszolgáltatás, tehát járulékfizetés nélkül megkapják a bevonu­lástól számított hat hónapig a társadalom­biztosítási támogatást. A harmadik csoport, amely az adminisztra­tív kérdésket öleli fel, szintén szolgálja a munkavállalók jól felfogott érdekeit. A magyar társadalombiztosítás e reformja sok tekintetben valóban úttörő intézkedése­ket tartalmaz s maga a reform egész szelle­mével bizonyítja a kormányzat szociális megértését. A munkavállalók ismét érezhetik, hogy mellettük, mögöttük áll a nagy magyar közösség, amely a lehetőséghez képest igyek­szik minél jobbá, emberiebhé tenni a dolgozó tömegek életét. Helyet kér a munkásság a kolozsvári viz- és villamosmü igazgatóságában Kolozsvár, augusztus 25. A munkások kép­viselői eddig minden évben helyet kaptak a kol'ísvári viizmü és viJtemosmü igazgatóságá­ban . Jelenleg azonbam nincs képviseletük a két fontos közüzem vezetőségében, mert a régi igazgatóság megbízatása lejárt s jelenleg a katonai igazgatás alatt kijelölt személyek foglalnak helyet az igazgatóságban. Minthogy a város részéről rövidesen megtörténik ai víz­mű éi- villamosmü igazgatóságainak kinevezé­se o Hmatásszervezet titkársága beadvány, ban arra kérte a polgármestert, hogy a fizikai munkások részére az eddigi gyakorlód alapján, jut ásson egy-egy helyet a vi-zmü és villamos - mii igazgatóságában. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom