Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)
1941-08-26 / 193. szám
K e a a lit41. «sts&uszí us 2ß Ára 12 fillér p ah. lám 33 buja ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 2.70, NEGYED ÉVRE 8, FEL ÉVBE 16, EGESZ EVRE 32 PENG«. — FOSTATAKAREK. PÉNZTÁRI CSEKSZAMLA SZAMA: 72148. , AM, 193. SZÁM. VENYTARSASAG SZERKESZTŐ: NYIRŐ JÓZSEF SZERKESZTÖSEG, KIADOHTV ATAL ES NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-TT. 7. SZ. TELEFON: 16-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA IRAM VÉDEKEZIK jpWj^MwwwwwBWwww ................................... 'i'ii tmummmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmwmmmmmammmmmummmm AZ ANGOL-SZOVJET BETÖRÉS ELLEN Ankara jegyzékben kérte Londont és Moszkvát: álljanak el a fegyveres beavatkozástól Churchill ismét szint vallott Európa ellen Órák kérdése Viipuri és Odessza elfoglalása — Megnyílt az ut Szovjetoroszország legfontosabb iparvidékei felé Újra hatalmas veszteségeket szenvedett az angol hajózás és légi haderő Nyilvánvaló volt-, hogy a Potomac-on meg. történt találkozó után az angolszász szándékok letéteményesei rövidesen a nyilvánosság- hoz fordulnak. A nagyobb bajban lévő fél sietett elsőnek megnyilatkozni. Tudtuk, bogy ez a beszéd bekövetkezik s azt is tudtuk, a demokráciák szótárának valamennyi csillogó szóvirágát ismét viszont halljuk. Mondott valami újat, valami lényegeset Churchill? Semmit a világon. Csak azt hangoztatta ezúttal is. ami ellen minden érzésünk tiltakozik és amit minden erőnkkel ezúttal is vissza kell utasítanunk. Kenetteljes papolásának szövegében — lapunk más helyéin közöljük — néhány szót, aláhúztunk. így tüntetjük fel azokat az unalo. mig ismert közhelyeket, amelyekkel Churchill a világgal el akarja hitetni a maga ügyének igazságát. Reánk és Európára nézve a szólamok nem hatnak az érvek erejével. Konok- ságuk azonban egyenesen kihívás az egye- tames európai s emberi érdekekkel szemben. Churchill ezúttal sem átallott a világ „jó“ és „rossz“ erőiről megemlékezni. A „jó“ erők természetesen Anglia, a Szovjet és Amerika. A. „rossz“ erők pedig azok, akik megelégelték a világ fölött uralkodó sötét hatalmak Végzetes játékát és más. igazságosabb, észszerűbb rendet akarnak. Churchill szemrebbenés nélkül beszél ezekről az erőkről. Az ő elbírálásában rossz erői a világnak azok, amelyek fel mertek kelni Versailles és Tria- non diktátumai ellen és le merték rázni magukról a nemzeti és gazdasági életüket lassú halálra kényszerítő bilincseket. A Versailles és annak következményei, majd a Ver. saillest megteremtő szellem további túlkapásai, ellen harcoló Németország Churchill szóvirágaiban „náci tigris“, a vele együtt a maguk életjogaiért küzdő népek pedig a , náci tigris sakáljai“. A paris-környéki békéket megteremtő brit oroszlánról és hiénáiról természetesen mélyen hallgat az „igen tiszteletreméltó gentleman“. Milyen mély részvéttel tud most „lelgánott nemzetekről“ beszélni a brit miniszterelnök! Azokról emlékezik meg ilyen kenetteljesen, akik elég balgák voltak Anglia nyomására és Ígéreteire fegyvert fogni a hatalmas német birodalom ellen s miután fegyvereik elégtelenek voltak és az angol Ígéretekből egy árva szó sem valósult meg, most kénytelenek esztelenségüknek minden következményét viselni. Lengyelország, Belgium. Hollandia, Görögország és Jugoszlávia fegyveres támadása és fegyveres leveretése után még most is a régi nótát fújja a brit premier: „hatalmas fegyverekkel segítjük meg a leigá- aott országokat“. Vájjon kit akar még ..meg. segíteni“ a ködös Albion? Es vájjon ki lese még olyan balga a világ népei között, hogy elfogadja a biztos pusztulást jelentő „hathatós angol támogatást?“ Milyen szépen is hangzik Churchillnek az a frázisa, hogy „diadalra juttatjuk a szabad- ságot és az igazságot“. És épp abban a percben nyílt ki ez a jellegzetes angolszász szóvirág, amelyben a demokrata-plutokrata világrend a legfrissebb merényletet követte el a semlegessége és nemzeti érdekei mellett végsőkig kitartó Irán ellen. Csak egyetlen, egy őszinte kitétele van Churchill rádióbeszédének. „Anglia győzelme esetén, — mondotta az angol rádió mikrofon, jába Churchill — a vétkes népeket lefegyve- részük, és a győztes hatalmak fegyveresen fognak őrködni a béke fölött“. Elhisszük, hogy ezt az egyet komolyan és szive mélyéből állítja az „igán tiszteletreméltó gentleman“. De azt az egyet Churchillnek is tudomásul kell vennie, hogy Európa népei épp olyan komolyan és szivük mélyéből kívánják, hogy Anglia soha többé ne őrködhessék az ő békéjük felett. Európa nem kér sem a börtönőrökből, sem a kiszipolyozókból: ez volt még idáig minden angol „béke“. És nem kér abból sem, hogy a börtönőrök és a kiszipolyozok tájbora a vörös hóhérokkal is meggyarapodjék. Ezért kell a német birodalomnak és szövetségeseinek. Európának, a végső győzelemig folytatnia a harcot az angol világuralom és a bolsevizmus ellen. * A vasárnap kiadott nemet hivatalos jelentések adják tudtul a keleti hadszíntér újabb fontos eseményét: Cserkaszi. városa német kézre jutott. Ezzel a fegyverténnyel a német és szövetséges haderők a Dnyeper alsóbb folyásának legfontosabb hídfőjét vették birtokukba s nyitották meg az utat a további előrenyomulás előtt. A másik fontos esemény a keleti hadszíntéren a Kricsevnél kivívott győzelem. Kricsev Szmolenszktől délre 110 km. távolságra fekszik s az itt elért eredménynek nagy jeléntősége abban van, hogy a szovjet erőknek Gomelj felé való visz- szavonulásának útját elvágták. Az itt ejtett 87.000 fogoly és hatalmas hadi anyagzsákmány újabb nagy vérvesztesége a szovjet haderőnek. Az most már bizonyosnak látszik, hogy a német és szövetséges haderők legközelebbi hadicélja az előrenyomulásnak további diadalmas kiterjesztése keletre, Sovjetoroszország legfontosabb iparvidéke és a Kaukázus felé. A keleti hadszíntér déli szakaszán elért hatalmas német sikerekben van a magyarázata annak, hogy a közös angolszovjet haditerv értelmében a demokrata-bolsevista szövetségesek most azzal igyekeznek menteni a menthetőt, hogy kísérletet tesznek Irán legyűrésére. Most már London is beismeri, hogy Irán ellen megkezdődtek a hadműveletek. Ezeknek célja kettős. Megkaparintani az Irán déli területein lévő olajmezőket és idejében elérni a Kaukázus hegyláncolatát és ott megkísérelni a szovjeterőkre zúduló halálos német csapás feltartóztatását. Irán. amint az az eddig ismert állás- foglalásokból kitűnik, fegyverrel védi meg semlegességét és területi épségét. A fegyveres iráni ellenállás esetén pedig kétes értékűvé válik a brit—szovjet tervnek az a pontja, hogy Bszakiránon és Azerbajdzsánon keresztül védelmezzék meg és biztosítsák a szovjet kőolajmezőit és legfontosabb iparvidékét, mert Irak és a Kaukázus között Irán területe csupa zord. hegyvidék s ha az újjászervezett perzsa hadsereg ott csak néhány hétig is fel tudja tartóztatni Wawel tábornok expediciós hadseregét, a tél és a járhatatlan utak minden hadműveletet lehetetlenné tesznek. Irán megrohanása egyébként igen mély hatást váltott ki a Közelkelet még független államaiban. Legelsőnek Afganisztán számolt le az uj helyzettel és alighogy az angol—szovjet haderők iráni földre léptek. Kabulban, az afgan fővárosban már sietve szegezték le, hogy Afganisztán minden körülmények között ragaszkodik semlegességéhez; Ankara álláspontja e sorok kásakor még nem jutott nyilvánosságra. Ankara kulcshelyzete e pillanatban döntés előtt, áll s az most már nem késhetik sokáig.-» Miközben Roosevelt és Churchill találkozójának eredményeképpen a háború hullámai n.j hadszíntérre csaptak át és újra egy szabadságához s függetlenségéhez ragaszkodó nemzet esett áldozatául az angolszász önzésnek, az amerikai józan iedkilsmeret hangján szólalt meg i*mét Lindbergh ezredes Nemi/ork, aug. 25. (Német Távirati Iroda.) Az Associated Press teherá- mi jelentése szerint a németeknek Iránból való kiutasítására irányuló brit követelésre az iráni komány jegyzékében azt válaszolta, hogy Irán — mint, szuverén hatalom, maga határozza meg, hogy milyen külföldieket kell kiutasítania. Mint az amerikai hírügynökség a továbbiakban jelenti, Iránt csak hadászati szemjx>ntok miatt szállják meg, hogy összeköttetést létesítsenek délnyugaton Nagybritannia és a Szovjetunió között. (MTI.) THga, aug. 25. (Német Távirati Iroda.) Mint a moszkvai hírszolgálati iroda jelenti, a szovjet kormány az iráni kormányhoz intézett jegyzékében rámutatott arra, hogy az iráni kormány elutasította a szovjet kormány követeléseit, ezért ,.a Szovjet unió kormánya Lindbergh a New York Journal Americannak adott nyilatkozatában kijelentette, azért szánt: vitába az Egyesült Államok hadbalépé- séröl, mert Amerika a függetlenségi háború óta. most él a legnagyobb válságban. Hazája iránt érzett kötelességének tartja rámutatni az európai események meghamisításából származó ama veszélyre. amelynek kifejlődését saját szemévei látja. Sok amerikai teljes zavarban van a valódi helyzet felöl, mert az amerikaiakat nem tájékoztatják helyesem. Ma nem az a kérdés, mi* kellene tennie Amerikának Európában — mondotta Lindbergh, — hanem az. hogy mit tehet. Ezt kell az Egyesült Államoknak jó! megfontotniok és csak azután eselekedniök. Lindbergh a továbbiakban kijelentette, meg van a lehetősége az Anglia feletti német győzelemnek. Az angolok győzelmét azonban még az Egyesül* Államok segítségévei is lehetetlennek tartja. A mostani helyzet alapján kötendő békévé) Anglia jobban járna, mint a háború folytatásával. A háború folytatása az Egyesült Államok segítségével olyan gazdasági zürzat-art idézne elő, amilyent Amerika még nem élt át. Az Egyesült Államok flegyverkezéeé programjáról Lindbergh kijelentette, hogy mm csak lassan halad, mert az amerikai nép nem egységes. Az amerikaiak összeköttették sorsukat Báróiméval. Amerikának — ha egységes akar lenni — e] kell fordítania tekinteté* Európáról és figyelmét saját országának jövőjére kdi összpontosítania, A dolgok mai állása mellett azonban Lindbergh ezredes beszéde — fairahányt borsó. Az amerikai nép még egyet éribe* ve#e. A hivatalos Amerika már rég túltette magát aa adottságok józan mérlegelésén. feljogosítva érzi magét arra, hogy ideiglenesen szovjet csapatokat küldjön Iránba.“ A jegyzék ezt a lépést állítólagos „német veszéllyel“ okolja meg. (MTI.) Stockholm, aug. 25. (Német Távirati Iroda.) Mint « Reuter Iroda rendkívüli hírben jelenti, Simlában hivatalosan bejelentették, hogy a brit és a szovjet kormány közös katonai lépést tett Iránban. Mólóim> külügyi népbiztos — a Reuter moszkvai jelentése szerint — közölte az iráni nagykövettel, hogy Iránba szovjet csapatok vonulnak be. (MTI.) A Reuter iroda azzal indokolja meg az Irán elleni brit-szovjet fellépést, hogy Iránban túlsók német él. A Reuter Iránt a „náöi cseltevésék forrásá“ - nak nevezi. Iránt — mondja — arra szemelték ki a németek, hogy mint ugródeszkáról, innen rohanják meg Indiát Irán ellen megkezdődtek az anQO -sioTfet hadműveletek
