Keleti Ujság, 1941. augusztus (24. évfolyam, 174-198. szám)

1941-08-15 / 186. szám

J8Xjmrnßf&-«a 9 41. MLGLSZIUS 15 Eidéfyi fürdők — füidőszobái Irfa: Sz. Jakab Géza TTj divat kapott lábra: szidni az erdélyi I fürdőhelyeket és a velük kapcsolatos vendég- I forgalmi intézményeket. Vannak, akik mél- | tatlankodva felfedezik, hogy rossz a közle­kedésük, nem. várja meleg fürdővíz csempé- zett fürdőszobában az érkező látogatót és szaga van a húsnak, amit elfogyasztási cél­lal rendel az éhes vendég. „Muszáj meg­szökni“ az erdélyi fürdőről az anyaországi színvonalhoz szokott látogatónak, — olvas­suk s halljuk utóm és útfélen és a szemre­hányásoknak, rekriininációknak, csalódott megnyilatkozásoknak már.már személyes élük kezd lenni. Mintha bizony mi lennénk, erdélyiek, okai annak, hogy az erdélyi für­dők 1941 nyarán olyan állapotban vannak, amilyenek...?! Hát bizony senki se áffithatfca, hogy az erdélyi fürdők felszerelése és közlekedése ma még versenyezhetne a vendégforgalom kényelme szempontjából akár a balatoni, akár a felsőmagyarországi üdülőhelyekkel. Nem is állította senki. Aki Erdélybe jön, általában jobb, ha nem csomagolja be pod- gyászába saját használatára kifinomitott igényeit. Erdély magyar élete frontterület volt a második bécsi döntést megelőző húsz és egynéhány esztendőn keresztül és a haza­térés óta eltelt tizenegy hónap alatt az adott helyzetből termett közkérdések egé­szen uj légióival kell megbirkózni, éppen a közlekedés, az áruellátás, az újjáépítés és általában: az erdélyi életnek az anyaorszá­géhoz való hozzákapcsolása szempontjából. Itt mindenfelé, előbb be kellett temetni a kisebbségi magyar életbe-válgott idegen bombák tölcséreit, meg kellett — nagy ál­dozatokkal — szervezni a visszatért ma­gyar államélet valamennyi intézményét, hitelforrásokat kellett teremteni a gazda­sági élet lerongyolódott- frontharcosai szá­mára, hogy munkájukat elkezdhessék, egy­szóval, magyarán mondva: örülünk, hogy megérhettük azt az időt, hogy élhetünk. És újra munkához láthatunk az életkeretek újjáépítésében, amelyhez a segítő akaratot, a segtiő tőkét természetszerűleg éppen az anyaországtól váirtuk es kaptuk. Nincs is itt «wnnii baj. De mire való Ízetlenül korai kritizálgatásokkal fürdőszobákat rekla­málni ott, ahol még az alapozás munkájánál tartunk Ha nem élnénk egy kontinentális keretek­nél is jóval nagyobbszabásu, rendeltetésű és ezzel kapcsolatosan hasonló arányú kol­lektív erőfeszítéseket igénylő háború körül­ményei között, Erdély esetében akkor is csodálkozáissal kellene néznünk a tájékozat. Ügyvédi vizsgás, több nyelvet beszélő buósigt fogalmazó erdélyi ügyvéddel társulna, vagy vállalatnál állást vállalna Ajánlatokat „BUDAPESTI“ jeligére a kiadóba. — n agy I Ina & a - I lanságnak és az önkritika hiányának eze­ket a nyilvános megnyilatkozásait. Amikor jármüveinket az ország magasabbrendü céljainak szolgálatába állítjuk: amidőn az energia-gazdálkodás és az anyegeliátás bent a legmesszebbmenő takarékossági rendsza­bályokat teszi szükségessé példáiul az autó­forgalom esetében: kinek jutna eszébe, hogy a maga magasrangu turisztikai igé­nyeit és egyéni kényelmi szempontjait elébe helyezze az ország érdekeinekÁm ha igy is lenne, mint ahogyan, sajnos, igy van, miért nem lehet kivárni azt az időpontot, amidőn elkészülnek az államvasutak uj er­délyi vonalai, mint aminő az 50 km.-es Sze- retfalva—Déda közötti vasútvonal, amely a forgalmat szabadítja föl a mai kényszer­állapotból. És ki ne találná természetes­nek, hogy az erdélyi fürdőhelyek berende­zésének, felszerelésének korszerűsítéséhez előbb a jogi helyzetek tisztázására, aztán pénzre, a pénz után pedig még némi időre is szükség vagyon...? A román lej-átváltás- sal rögzített pengő-átszámitást követőleg kialakult áraink kétségkívül magasabbak, mint az anyaországban. . Sajnos. Mi, erdé­lyiek szenvedünk miatta a legtöbbet. Még­sem siránkozunk. Ám a szándékolt büncél is nagyobb hiba, ha ebből a gazdaságpoli­tikailag kiküszöbölendő tényből, akarva, vagy akaratlan, vemdégforgaimi ellenséges propaganda születik, amely miatt elsava- nyodik mindenki szája ize, ha erdélyi fürdő, lől, borvizről, kosztról, közlekedésről kerül szó... Lehet, hogy nem ez a célja a kritizá- lási divatnak, de ez az eredménye. S ezért beül tenni még idején ellene, mielőtt, káros kihatásokat eredményezne. Több tájékozottságot, céltudatosságot, felelősségérzést és ezenfelül a nyomtatott, betű munkásaitól: az uj magyar életbe illő jobh hivatás-fegyelmet kérünk, ha erdélyi közügyeikről van szó. Itt egy jobb és tisztultóbh magyar elet kereteinek nemzetépitő munkája felyik, amelynek nem évtizedek, hanem legalább egy évszázad mulasztásait kell pótolni: nem illik hozzá a hang, amely nem átallja a melegvizes fürdőszobáit követelni ott, ahol százak és ezrek vért verejtékezve dolgoznak az egyszerű, emberi életért, érvényesülésért, talán csak a mindennapi, két évtizeden át, nélkülözött betevő falat kenyérért. Ma még ez van nStank, M Erdélyben. Sem több, sem kevesebb. De magyar élet­kezdés, magyar érvényesülni-akarás. ma­gyar ópitőmunka. Az alapozásnál tartunk; de eljön az idő, amikor lesz melegvizes fürdőszobáink is a fürdőhelyeken. Addig pedig a kis patakokban, gyógyerejn tavak­ban, kutaknál forrásoknál mosakodunk. AM hozzánk jön, érettünk jön s úgy tálát minket, amilyenek vagyunk. S aki mindezt nem érti meg, azért nem kár, ha az első huszonnégy órában „megszö­kik tőlünk“. Erdély nekünk, úgy amint van, mindig megér egy fürdőszobát. A nyugati Cordillerákban — 40 fok a hideg, északon főivé, 25t kilométer sebességű „vörös szél" pusztít 250 Jhumős Ayres, augusztus 14. (Német Táv­irat; Iroda). Argentina nagy része felett hetek óta súlyos zivatarok dúlnak. Az ország egyik részében rendkívül nagy a hideg, mig a má­sik részében izzó hőség uralkodik. A nyugati részen lévő Cordillerákort a vihar kö­vetkeztében a hőmérséklet. —40 fokra süllyedt. Az Andokon át vezető vasúti vonalon hógör­geteg zudult le a már chilei oldalon lévő' pá­lyaudvarra. A lavina 11 vasutast és vámőrt eltemetett. Csak négyet tudtak megmenteni. Hét meghalt. Mig az országnak ez a része fog- esikargató hidegitőL szenved, az északi tartó- máuyokban nagy kárt okozó forró homokvi­har dúl, amit aiz indiánok vörös székiek ne­veznek. Az ország felett helyenként 250 kilo­méteres óránkénti sebességgel vonuló orkán szétrombolta a vifemos és táviróveszetékeket, lesodorta a háztetőket, letépte a szélmalmok vitorláit és nagy területeket vastagon beborí­tott vörös homokkal. Egy óra eitatt negyven fokra ugrott fel a hőmérséklet. (MTI.) Mi tetszik és mi nem tetszik Kolozsvárott az idegeneknek? Egy külföldi és négy belföldi vendéi? őszinte véleménye a „kincses városról" Kolozsvár, aug. 14. "Kolozsvárral úgy van az emtber, mint a cigány a lovával. Ha rajta ül szidja, ha nincs vele, siratja. Ez termé­szetesen a bennszülöttekre vonatkozik. Azt hiszem, kevés ember akad az őslakók között, akinek ne lenne panaszolni valója. De csak addig, amíg itt tartózkodnak. Mert ha egy­szer más városba költöznek, vagy xövidebb- hosszabb időre elutaznak, nincsen ennél szebb és jobb város. Bűnbánóan visszasírják mindazt, amit kifogásoltak, kíbirhatatlan- nak találtak. Ilyenek a bennszülöttek. Többé-kevésibbó ez a véleményük Kolozsvárról. Most azon­ban nem erre vagyunk kiváncsiak. Azt sze- re-ntők tudni, hogy mit szólanak az idege­nek, mi a véleményük a kirándulóknak és átutazóknak a „kincses város“-ról. Ezzel a céllal kérdeztünk meg öt idegent, ök tárgyilagosan látnak és éreznek. Alább adjuk válaszaikat, A német egyetemi hallgatónő: Gull Hilda német egyetemi hallgatónő az első, akit megszólaltatunk. Rokoni látoga­tásra jött Erdélybe és egyúttal megnézte a nagyobb városokat. így került el Kolozs­várra. — Hogy mi tetszik és mi nem tetszik? Erre nehéz válaszolni. Tetszik a város és nem tetszik ... Minden tetszik, kivéve az ud­variatlan embereket. Szeretnénk átsiklani ezen a mondaton, ment tudjuk és érezzük, hogy igaza van, de már folytatja is: __ Az a lökdösődés, türelmetlenség nem tetszik, ami aiz embereikben van ... Ezen változtatni - kellen». Türelemre kellene ne­velni az embereket. Így lehetetlen lesz lebo­nyolítani azt ai nagymérvű idegenforgalmat, amire nyugodtabb időkben biztosan szamit- batnak. Mert a varos, az „wunderbar*. A főtéri katolikus templom és a'Mátyás-szo­bor ... Különösen este úgy nyolc-kilenc óra körül. Azt hiszem a légoltalmi elsötetités még jobban kidomborítja fenségességüket. Mondhatom, mindkettő egyedülálló. Sok­fele jártam, sok mindent laittam, de annyira még nem tetszett semmi. _ _ Bizonyságul felmutatja fényképezőgé­pét. Már a nyolcadik filmnél tawt. Mind a hetet a szobor megörökítésére használta el. Beszédközben még ötször katlan a gép. tán a. templom következik, erről bat külön­böző felvételt készít. __ Ismerőseimnek is kell — mondja m« solyogva, — nagy propagandát csinálok Ko. lozsvámak... így Iáit ja Gull Hilda. Kedvező ":. — „alom őn ve. El kell a zőtlen is a véleménye. El kell mernünk, hogy igaza van. is , kedve- azonban is- Nemcsak a varos szépségét, hanem av érem másik oldalát il­letően is. Ezen valóban segítenünk kell... A középiskolai tanár: A második, akit megkérdeztünk, Kun Zol­tán dr. Debrecen mellől érkezett városunkba. Középiskolai tanár, tanulmányúton van. Sa­ját jószántából és önmag«, hasznára utazgat Erdélyben. Másfél hete tartózkodik Kolozs­várott. — Ami a leg jobbam meglepett, az ennek a városnak az egyénisége, — mondja, — IH minden, még a legkisebb dolog is sajátos és egyéni. Kolozsvári itt még a levegő is. —- Részletezze kissé észrevételeit — kérjük. — Mindennek előtt az építkezés ,,fog m£g‘‘. S zéttében-hosszába,n végigjártam a visszacsa­tolt területeket, de ilyesmit még nem láttam. Három-négy emeletes karcsú, korszerű épü­letek mellett pici házacskák bújnak meg. Az egyik ház magában foglalja mindazt, ami uj található az építkezésben, a másikat romanti­ka lengi körül. Egyes utcák házai előtt pad van még most is. Olyan otthonos, kedves ez a város, hogy legszívesebben örökre itt marad­nék — mondja búcsúzóul. A kárpátaljai fiú: Tóth Zoltán Ungváriéi látogatod cl. 1 várra. Tizsenkilemc éve; és el van ragadtatva a kolozsvári kislámyoktóL — Olyan csinosak, kedvesek, hogy bár más. fél hete készülők haza 'utazni, de még mindig itt vagyok ’— mondja. Tudom össze, szidnak otthon, de megért. Nem tud választani az em­ber. — Ezzel talán még várhat egy tós ideig —■ jegyezzük meg. — Hn mosziáj — mondja, mosolyogva. — De Ígérem, hogy feleséget innen választok Tóth Zoltánnak. a. kislányokon kívül a strand, a sporttelep és a botanikus kert. is tetsfcik — Egyedülálló helyek ezek — bizonygatja. A kolozsváriak azonban — úgy vettem észre — nem igen látogatják. \ Ebben igaiza van Tóth Zoltánnak. Számta­lan kolozsvári embert kimérünk, akik évek óta készülnek megnézni a botanikus kertet, de csak a készülődésnél maradtak. Tóth Zoltán aziránt érdeklődik, hogy' miért, nem fejletteb Kolozsvárott a sportélet? Erre nem könnyű a felelet. A veveté; a legjobb kezekben van, sportolóink is megáll­ják helyüket, mégis el kell ismernünk azon­ban, hogy ezen a térni nimlasztásadnk vannak. Elsőren dű sport párták ál lanak a sportolók rendelkezésére, lehetőségeink is vannak és mégis... A nagyközönséget kellene felrázni és rávezetni az ésszerű sport fontosságára.. v A „zarándok“: A negyedik vendég a legérdekesebb. Gyula Sándornak hívják és ezelőtt ötven esztendővel járt utoljára Kolozsváron. — Alig ismerek e városra — panaszkodik. — Elzarándokoltam, kérem, minden nevezete­sebb utcába, és épülethez. Néhányat, megtalál, tam, a többinek nyomaveszetí, — Node, csak talál helyette újakat és. szé­peket ? —- Hát... találtam, de az már nem az enyém. Vásároljon a forrásnál? fiz egész mai ÍRagjjarország egyetlen zongoragyára MDSICA zongora ás hangszer- kereskedelmi r. t. Bpest, Erzsébet krt 43. (Royal-szálló Vil iüímárkác zongorák garanciával. Kedvező fizetési feltételek. Kér­jen díjmentes árajánlatot/ És hol vannak a régi jóbwrátoli, a régi em­berek* — K; itt, ki ott. Ebben nem vi vagyaink hibásak. •— Nőm is miondtam én osttl Gépkocsi száguld végig az úttesten tülköl­te •— Na- látja. Ez is.... ezek az ördög masi­nái. Azt hittem itt legalább csend van. Hova lett a esettél? Mi lett a régi Kolozsvárból? — Fejlődnie kellett, Sándor bácsi. Lépést kellett, tartania a többi városokkal. Nagy vá­ros Kolozsvár, nem maradhatott el. — Hát azt igazán nem mondhatom> hogy elmaradt. Nagy város, az igaz. de nincs ennek a városnak már lelke.... — mondja sóhajtva. Ez Gyula Sándor véleménye.. Mi mégis dicsé­retet erezzünk ki belőle. Kolozsvár fejlődött., nagyvárosias jellege van. A lélek? Mi érezzük és mindig is éreztük ennek a városnak a lel­két Az irodalmi szakos tanárnő: Halász Donira, irodakan-zakos tárnő az ötödik, akit kifaggatunk. 6 válaszol aránylag leghamarabb kérdéseink re. Válaszai gyorsaságából arra következte­tünk. hogy megbátnyta-vetette magában a kér­dést már jóideje. — A város gyönyörű,.. Irigylem a kolozs­váriakat, Hírneves írók és költők között él­nek. Maguk nem is tudják felmérni, milyen szerencsés emberek. Most. mint hallom, rádió- leadót is kapnak. Ez engem is megvigasztal, Ha látni nem is, hát hallani fogom legalább az erdélyi írókat. Mondjon valamit Nyirőről ■és Reményűiről. TJgye ismeri őket? ügy «tö­retnék beszélni valamelyikükkel. — Ezt könnyen megteheti. Fáradjon be egyszer szerkesztőségünkbe, nagy • r bemutatjuk Nvirő Józsefnek. Hálásai) szorítja kezünket. Ezeket a. válaszokat kaptuk öt id ra a kérdésre, hogy szép város-e Kolozsvár, mi tetszik és m; nem tetszik benne? A vála­szok kedvezőek és egyben tanulságosak is. Sok hasznos következtetést vonhatunk le belőlük. Mindenek- előtt is több udvariasságot. Nevel­jük magunkat ás egymást is udvariasságra. F. JAGAMAS LILI Vasárnap Kolozsvárra látogat az Egyetemi cfnkéntes Munka szolgálat Női Tábora Kolozsvár, augusztus 14. E lap hasábjain több alkalommal beszámoltunk az Egyetemi Önkéntes Munkaszolgálat Nőitáborainak ál­dásos munkájáról. A felszabadult erdélyi te­rületeken összesen öt tábor dolgozik 200 lel­kes taggal, Jórészük Szamosvölgyén, a ma­gyar szórványvidéken működik. Vasárnap, augusztus 17-én az 500 ínagyar lány felke­rekedik és Kolozsvárra zarándokol Kisbán Magda táborparancsnok vezetésével. Már a reggeli órákban Kolozsvárra érkeznek és 11 órakor tábori misén vesznek részt a zágoni Mikes "Kelemen főgimnázium udvarán s utána ünnepséget rendeznek Mátyás király szobránál, Megkoszorúzzák a szobrot, majd Kisbán Magda táborparancsnok etszavalja a Szózatot. A szavalat után a Tábor eliénekli a Székely Himnuszt, a Szabadcsápatos him­nuszt s az ünnepség végén pedig a Himnuszt, A nap többi részét városnézéssé! tölti el a Tábor. Aki csak teheti, föltétlenül vegyen részt az ünnepségen, hogy legalább látásból ismerje meg az Egyetemi Önkéntes Munkaszolgálat Noitáborának erdélyi lelkes csapatát, akik odaadó munkájukkal a legnagyobb elisme­résre méltó munkát végzik már hónapok óta a szamosvölgyi szórvány-vidéken. Jó Áru és jó Mrdetús- alapja a jó üzleti» «sietnek Hőhullám, fagy és homokvihar tombol Argentínában

Next

/
Oldalképek
Tartalom