Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-24 / 167. szám
Az őíület propagandája Az alábbi cikket, amely a szovjet propaganda zűrzavarába világit be, Rohan Károly Antal herceg Irta az MN sajtószolgálat számára. A német katonáiknak gyakran volt alkalmuk csodálkozni afelett, hogy az ellenséges propaganda milyen szellemi zavart és összevisszaságot tud saját népének és hadseregének félrevezetett tömegeiben okozmi. Lengyel- országban például a német csapatokat nem egyszer angoloknak tartották, akiit a szorongatott helyzetben lévé szövetséges segítségére sietnek. A francia polgári lakosság pedigi amikor a német hadsereg az országot el özönlött«, reszkető félelemmel várta a fülek és orrok megcsonkit ását, amelyről bizonyos lapokban annyi hátborzongatóan rémes történetet olvasott. Az angolok viszont a papoknak és — horibile dicta — nevelőnőknek maszkírozott, a legjobb esetben idegen egyenruhában leereszkedő ejtőernyősökről meséltek bor. zalmas epizódokat. A német katonák ezen a téren egyhez es máshoz már hozzászoktak. Mindazonáltal oroszországi előnyomulásuk folytán olyan eseteket fognak tapasztalni, amelyeket egysem teátólt volna közülük azelőtt lehetségesnek. 180 millió embert légmentesen elzártak a nagyvilágtól Idestova két és fél évtizede már, hogy a 1 '’remi valósággal az őrület propagandáját j űzi. Az orosz föld népeinek napról-napra, hó- naprél-hónapra. és évről-évre olyan dolgokat meséltek a nagyvilágról, amelyeknek bizony a , valósághoz vajmi kevés közük volt. Ezt azon- ' ban csak azért tudták folytatni, mert az orosz határokon1 olyan állapotokat teremtettek, amelyeket mi Európában még csak elképzelni sem tudunk. Ez az állapot 180 millió embernek a nagyvilágtól való tökéletes, hogy ugymondjuk hermetikus elzárása volt. A vörös önkény- uralmi rendszer aluli! valóinak egyáltalán nem volt módjuk arra, hogy a. külföldet, meglátogassák és saját tapasztalataik árán állapit tóti meg, hogy a másik, nemkommunista világban miként folynak a dolgok? Egész nemzedékeket szolgáltattak ki a vörös propagandának és ezek a nemzedékek kizárólag ennek a propagandának árnyékában, erre a propagandára fa-ív a nevelkedtek föl. A huszas évek végén és a harmincas évek elején még akadt, egy-két orosz tudós, akit külföldre küldtek, hogy más- országbelj kartársaikat az orosz tudományos elet magas szintjéről meggyőzzék és ilyenformán űzzenek szovjet-kulturprepagandát. Attól kezdve azonban, hogy N érmet országban a nemzetiszociaiista kormány az uralmat átvette és a Kreml-t arra kóiij’szeritette, hogy világpolitikai terveit radikális módon felülvizsgálja, ezek a ,,kiküldetések" is, mondhatni teljesen, megszűntek. Eltol kezdves már csak teljesen megbízható és mindem hájjal megkent politikai ügynököket bocsátottak ki a határon. ‘ Hogyan akadályozta a Szovjet a külföldi laptudósitók munkáját? Ugyanezekben aiz időklyem természetesen nem volt a szovjet urainak kifogásuk az ellen 6ern, hogy Közép- és Nyngatourópából, valamint Amerikából tudósok, irók és publicisták látogassanak el a szovjetbe, hogy ott a bolsevizmus csodálatos tüneményeit tanulmányozhassák. Később azonban ezeket a látogatókat is minid ritkábba n engedi ék mát át a határokon, éppen úgy, mint ahogyan a világsajtó tudósítóinak munkáját is ugyanany- nyira megnehezítették> hogy a nagy világlapok tudósitóikat egymásután visszarendelték. Azokat az újságírókat pedig, akik a szovjet- hatóságok szemében láthatólag nem éppen kívánatos működésűkkel nem hagytak föl. rövid utón kiutasították az ország területéről. Az orosz gazdasági kapcsolatok keretein belül elkerülhetetlenné vált nemzetközi tárgyalásokat tudatosan, minden esetben külföldön folytatták le. Lehetőség szerint egyetlen külföldit sem akartak az ország határain belül engedni, arról pedig mindenképpen gondoskodtak, hogy az a néhány ember, akiktől az országba való beutazást megtagadni semmi körülmények között sem lehetett., illetéktelenekkel érintkezésbe ne kerüljenek. Vasfüggöny a Szovjtd birodalom határai körül Ilyen módon azután sikerült a szovjetcsillag bundáiménak határai körül valóságos vasfüggönyt lebocsáhani. Ebben a hermetikus izoláltságban a tömegek minden ellenőrzési lehetőségétől mentesen, nehézség nélkül kifejlődhetett az a propaganda, amely a világról a marxista állam elméletnek minden tekintetben megfeleld képet festhetett. Az orosz munkásokkal elhitették, hagy amíg nekik pompás soruk van, addig a világnak a szivjetbiroda- lám kivülesS proletársága éhezik. Emellett Szovjetoroszországban a tömegek olyan életssáníen tengődtek, amelyet mi még csak elképzelni sem tudunk, mert annyira alatta van sa európai és amerikai létminimumnak; a kalchozok hatalmas imtemdlótáboraiban, ahova a parasztokat zárták, olyan híreket terjesztettek, hogy Európában a forongó parasztságot, a kapitalisták gépfegyverei kaszálják halomra. Ha valahol a lehetetlen szovjet- gazdasági rendszer és helytelen gazdálkodás következtében az emberek milliói pusztultak éhen, akkor a szovjetsajtó nyomban sokkal nagyobb méretű európai és amerikai éhínségekről szóló tudósításokat közölt. Nem csoda, hiszen az állami hírszolgálati ügynökség képviselőin kiviil egyetlen orosz sajtótudósitó sem tartózkodik a külföldi országokban. De nines is eme semmi szükség- hiszen a szovjetsajtó a külfölddel kapcsolatban úgy sem írhatja meg a valóságot úgy, amint az van, csak úgy, amint azt a vörös birodalom urai szeretnék, hogy lenne. 19 4 1. J V £ 1 II S 24 Télekkönyvileg nincs a nevén, viszont több mint harminc éve birtokolja már... • így él napról-napra, mint az emberi igénytelenség megtestesítője. Egyetlen szenvedélye, a pipázás. A külvilág hírei nem érdeklik. Nincs családja, nincsenek barátai, órakhosz szaf sétál az erdőben, sokszor bolyongásai közepette ogv-egy havas- napsütötte csúcsról elmélázva tekint vissza, az elmúlt évekre Most már nem keresik fel a régi ismerősök sem. Tökéletes remete lett. S ki tudja, nem-e boldogabb-e, műit az élet zajában a mindennapi kenyérért tü'ekedő embermilliók? tS.) így dolgozott a szovjet propaganda! O. T. i. kézikönyv Ara P. 1.90. Tartalmazza; az OTI szolgáltatásait, kötelezettségeit és eljárásait. Ismerteti a fennálló törvények, a legújabb rendeleteket. Minden munkaadónak és munkavália ó- nak nélkülözhetetlen. Kapható; MINERVA R. T. könyvosztályán. A Szovjetnek ez az őrülettel határos propagandája a külvilágtól teljesen elzárt orosz tömegek számára valóságos utópiát környező világot teremtett. amelyre előfeltételeként föltétlenül szülés égé volt ahhoz, hogy a marxista tanok utópiáit hajszolhassa. Mindazok, akik Oroszországban jártak, egybehangzóan arról a bárgyú csodálkozásról számoltok be, amit a kérdezősködésekre adott válaszok váltottak ki a szovjetpolgárokból, akik a lehető legborzalmasabb dolgokról, úgymint éhínségről, pol- gárliábonikró] és az európai munkások ezreinek kivégezteitéséről akartak . felvilágosítást kapni. Ha Moszkva haragban volt Pávissal. a vörös sajtó a francia tömegek nyomorúságáról beszélt, akiknek még eipőre sem telik és mezítláb kénytelenek járni; amint azonban a francia politika úgy fordult, hogy a népfront kilátásai megjavultak, nyomban cipőt húztak a nélkülöző francia tömegek lábára. A vörös propaganda ilyenformán a való helyzettől függetlenül, mondhatni tel jes szuverenitással, egy gyorsrajzoló durván odavetett vonásaihoz hasonló módszerekkel pillanatok alatt varázsolta elő a saját nagy belső drámájához éppen szükséges és kívánatos külföldi kulisszákat. Minden ezzel ollentéte? állítást, amely egyébként a szovjetpolgár számára életyeszedelmet jelontott, a külföldi propaganda csalásainak minősitettek. A legfigyelemreméltóbb azonban ebben az állapotban az a végtelen naivitás volt, amellyel ezeket a legtöbbször nagyon is durva csalásokat a nép tudomásul vette és hitte. Külföldieknek Moszkvában egész sereg olyan — szerintük utólérhetrtlen és fel ül mu 1 h a tett an — szociális berendezést mutattak be, amelyek miatt, ma már még egy európai kisvárosnak is éppen elég oka lenne a szégyenkezésre. Ami Európában már régein túlhaladott álláspont, vagy éppenséggel természetes és magától értetődő, azt a szovjeíhatárokan belül az elérhető legnagyobb vívmányoknak tekintették. De ez nem is csoda ; sohasem adtak a tömegeknek alkalmat arra, hogy összehasonlításokat tegyenek. Az orosz nép két és fél évtizede egyebet sem hall, minthogy a világ haladásának élén Oroszország menetel az első sorban, Éppen ezért e pill’inaiba,n még föl sem lehet mérni annak az óriási lelki megrázkódtatásnak a hatását, amely az orosz népre vár most, amikor Európa hadai majd fölrázzák abból a bénító kábuln'ból, amelyet az, őrület propagandája okozott. Lálogatás a „szovátai remeténél“, aki mindenkitől elhagyatva folytatja tovább tudományos munkásságé Szovdtafürdő, július 23. Távol a fürdő központjától — a zeneszótól, fürdővendégek zsivajától hangos Medve-tó környékétől —- él a „szovátai remete.“. A távolság azonban ezúttal nemcsak földrajzi fogalmat jeilent, hanem más vonatkozásban is értendő. A szovátai remete: Badványi Antal dr., mintha nem is az élénk Szovátafürdőn lakna, aranyira kikapcsolódik mindabból, amit külvilágnak nevezünk... Több mint harminc esztendő óta ónk értté? lakója a hányatott sorsú és regényhősre emlékeztető férfi annak az egyszerű, kalyibasze rü kis épületnek, amely 510 méternyire a Medve-tó szintje felett emelkedik. Maga a környezet is olyan, hogy olhissziik ia ,,remeté“-nek: télen, olykor-olykor farkasok hada. jelenik meg itt. s bizony nem egyszer fejszével kellett védekeznie az életére törő fenevadak ellen A román megszállás alatt, hosszú ideig vendéglője volt a remetének. Regényességet kedvelő szerelmes párok, vagy diszkrét mulatós- ra vágyó urak keresték fel ezt a. különös vendéglőt. Radványi dr. most bérbeadta vendéglőjét és ő csak az elvont tudományok művelésére szenteli a még hátralévő éveit. Három évtizeddel ezelőtt Radványi Antal dr, gimnáziumi tárnái volt egy magyarországi városban. Később, mint a földrajztudomány egyik elismert szakértőjét, a budapesti egye. tem magántanárrá habililálta és a Magyar Földrajzi Társaság rendes tagjai sorába választotta. Annak is érdekes története van, hogy mikéit került Szovátára. Megbízást kapott a háború folyamán a hadvezetőség illetékes osztályától, hogy térképezze fel Szavát át és a Görgény vidékét. Megbízásának eleget telt s munkája közben amurira megszerette a magányt, hogy többé már nem volt kedve vtsz- szamenni a nagyvárosba. Lehet, hogy érzelm’’ szempontok is hozzájárultak ahhoz, hogy végleg elhagyja Budapestet s igy esett, hogy 1019-ben, a román megszállás után. amikor az országhatárok közé átváahatatlan sorompók emelkedtek, már ha akart volna sem mehetett vissza a magyar fővárosba. A kemyérgondok — ugylátszák — az erdőben is jelentkezni k, Radványi professzor ur tehát merészet gördült s berendezett magának egy kis vendéglőt, amelyet az egzotikumot kedvelő emberek eleinte szépen is látogattak. A remetének“ azonban nem sokáig sikerült biz üzlet, mert a román állam keserves módon megadóztatta, úgyhogy az utóbbi években csak nagy nehézségek árán tudta fenntartani vendéglőjét. Sok érdekes dologgal foglalkozott közben Bad- vmiyi tanár. így, hogy egyet említsünk: művészi kandallókat is készített a tó! folyamán a marosmenti kastélyokba'', ahol mint pállandó vendég“ szerepelt. Alighogy tavaszodért azonban, visszahozta a szive Szovátára és ott csaknem gyökerén és vizen éldegélt. A „remeték“ sorsa is olyan mint a színésznőké... Idővel ..kimennek a divatból“. így történt ez Radványival is, úgyhogy a román megszállás legutóbbi éveiben a súlyos adóterhek, a román fiirdőigazgatóság türelmeden magatartása lassanként megfosztotta kis kenyerétől. Csakhogy a szovátai remete filozófus természet. Megélt ahogy lehetett... Közben egyre jobban íávolodott, a külvilágról Külsőleg is. Most már valóban úgy néz ki, ahogyan egy remetét elképzelünk. Rég felhagyott azzal, hogy gondot fordítson magara. De tudományos munkásságát nem hagyta el. Most is dolgozik nagy müvén: Száváin, fiirdö környékének geológiai nevezetesscgr.il dolgozza fel. Beszélgetés közben előkerülnek a megssr- gult iratok. Kis bőröndben őrzi a. múltat a remete. Egy 15)0S-bő] való meghivó a 'fagya, Földrajzi Társaság előadóestjére. Az előadó Radványi Antal dr. tanár. Sok-sok jegyzet. Egy érdekes beadvány 1917-ből. amikor a remete 3000 korona szubvenciót, kért az Eszter- házy kormánytól, hogy a kérvényhez mellékelt könyvet megjelentethesse. Az ajánlatot pártolókig terjesztette elő Szósz József akkori kormánybiztos-főispán. Az. elintézés azonban már elmiatradt. Még nagyobb baj — mondja Radványi dr. — hogy a mellékelt kézirat is elveszett... Est akarja most pótlólag elkéssi teni. Természetesem nehezem megy, nagy» munka, mert abban a tudományos kutatások egész, halmazát dolgozta fel. A feljegyzések cgyrrsz.e megsemmisült, amikor egyszer a remete kis kunyhója kigyulladt. Most a ,jáenki földjén" lakik a remete. Hogy kié az a kis földdarab, amelyen lábé* egykor megvetette, még ő maga sem tudja. ö, ez a csodálatos nyár! Most már nincs olyan elviselhetetlen kánikula, még üde a pázsit zöldje, ezer színben pompáznak a virágok. A Duna felől hüs szellőt hoz a «zé! Imádom a nyarat! Valósággal beteg vagyok. ha arra gondolok, hogy — hiába. — nem iáid. örökké. Máris észrevehető a nap rövidülése, ez is már a kérlelhetetlen ősz előjele Vették-e észre, mennyivel szebbek a nők nyáron? A szép világos könnyű fehér ruhák. lenge imprimék miiven széppé varázsolnak mindenkit? A té| komor színei: fekete, barna sötétkék, a nyakig begombolt télikabál. sötét kalapok nem emelik ki a, női bájt. Talán azért is szebbek a nők nyáron, mert sokkalta egészségesebbek. derűsebbek, vidámabbak. Ez pedig minden szépséggel felér. Nem csoda hát. lia szinte félelemmel nézem a napok múlását. Aggódva nézem a kirakatokat, az uj évad első hírnökeit, — vájjon nem tették-e még közszemlére az ősz divatját? Mert az a nap sokunknak gyásznapot jelent, amikor megjelennek az üvegablakok mögött az első szövetruhák, az rtsfi őszikabátolf Egyelőre még jó napjaink tehetnek Édes. habos anyagok, lenge nyári költemények, lehelietnyi fürdőruhák láthatók csupán Arról már nem is beszélünk, hagy mennyivel olcsóbban lehet az ember nyáron csinos, mint télen. A nyári divat ezerszerte olcsóbb a télinél. A kis mosóanyagok tisztán tartva mindig szépek. Nyáron nincs kalapgond. Itt, Budapesten egész áltálá/nos szokássá váttt — hála Istennek, — kalap nélkül járni. Kis tur- bánszerü fejdiszeket tesznek a hölgyek a fejükre, mindenkinek jól áll és ami a fő, fillérekből elő lehet áttitani. Délutáni kalap lehet — egy. De az sem kötelező. Élvezzük hát ezt a bűbájos nyarat, a maga egyszerűségében és a — magimk egyszerűségében. Hagyjuk a fényűzést a télnek, amikor egyéb öröm úgy sem akad. * Tapasztalati tény, hogy háborús időkben több a házasság. A közvetlen veszély tudata közelebb hozza egymáshoz a sziveket és nyilatkozatra készteti a szerelmeseket. Nem sokat latolgatják aztán ilyenkor: miből is fognak megélni, mennyi jövedelmük lesz. Inkább a mával törődnek. Valő- szinüleg ilyen háttere van annak az örvendetes ténynek, hogy nagyon megszaporodtak a házasságok. Az Ég áldása kisérjen utján minden nj házaspárt.Most kezdődik a legkellemesebb nyári időszak: A ..paradicsom-évad,". A paradicsomot, a legtöbb háznál néhány évvel ezelőtt csak levesnek és ételsqvanyitásra használták. Arról azonban, hogy a paradicsom milyen ytolérhc- tetlenül ízes, kitűnő csemege, fogalmuk sent volt. Ma már általánosan tudják, hogy a paradicsomból készül a legegészségesebb és legjobb saláta, de már sóval Ízesítve is elsőrangú. Tegyük hozzá azt is. hogy a legegészségesebb csemege. Patkóval ér fel. Igaz, hogy egyelőre még az ára is — patika, de majd csal: olcsóbb lesz. Amellett a paradicsom a legszebb, legszemrevalóbb „zöldség". Tökéletesen épnek kell lennie, ahhoz, hogy szép legyen. Igazuk van a derék szamosnjváriaknak, ha valaki nagyon megnyerte a tetszésüket nem a hagyományos almához hasonlították, hanem, igy mondták: „Olyan szép, mind a paradicsom". SZ. SZAPPANYOS GABRIELLA
