Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-29 / 171. szám

üfgarn Hrsj*& Sí Korszerű fesylnifizeííé alskltiák üt Rózsa Sándor egykori szamosulvűri börtönét Harmincnégy rab háromszáz szekérrakományt fuvarozóit már e! a 22 év alatt felgyűlt szemétből ■ Legalább 60 ezer pengő kárt okoztak a magyar államnak a hatalom volt urai Seemoeujvár, jaffins 28. A' :yam vitt a vo­nat, mind közelebb és közelebb Szamosujvár- hoz, úgy hallottam, hogy kerekes egyre ezt kattogják: „Szárnomjvár szép helyt vagyon, Mert a r.ét közepén vagyon. Ott terem a rózsa, sóska: Szeret engem sejl — Kis Rózsa. :1 Ennek az ártatlan strófának hangjai clön- giesélták tovább is fülemben, amikor az egy­kor dúsgazdag örmény-főváros nmcskaiköves utcáit róttam. Régi emlék ez pedig s régi em­lék hangja. Van már huSz esztendeje is, hogy kezembe került nagyapám >,Néhány szál roz­maring az virágos Kertbül“ eimü ákom-bá- komokkal teüeirt szerelmes-verses könyvecs­kéje s még akkor tanultam, meg ez ártatlan versecskét könyvnélkül, nyolc éves koromban. Van annak vagy hetven esztendeje is tán, hogy nagyapám béirta a szerelmes versek közé, lévén bizonnyal szerelmes ama bizonyos Kis Rózsába, aki sokkal, de sokkal később nagyanyám lett.. Jó, jó, de mit kellene csi­nálni addig a két óra hosszányi időig, amíg a sofőr benzint szerez, hogy tovább lehessen innen menni „valahova Szolnokdoboka-vár- megyébe“, az önkéntes egyetemi munkatábor­ba, ahova tulajdonképpen elindultam?... Voltunk vagy tizenöten, mind újságírók, az ország négy tójáról s mind ezen törtük a fejünket, amikor valakinek eszébe jutott: — Nézzük meg a várat, ahol Rózsa Sándor rab volt... Aki örül, hogy visszakerült a börtönbe Abban mind megegyeztünk, hogy ez elcsé­pelt „téma“, dehát mit csináljon az amber, ha nyári időben, kiesi városban ujaibb dolog nem akad? És már ott is állottunk a vár rá­csos kapujában. Gábor József gondnok nyit­tatott kaput az őrrel, aztán nem is hagyott magunkra egy pillanatig sem. hanem magya­rázott, akár egy idegenvezető. Igaz, hogy is­meri is a vár minden kövét. A magyar idők­ben vezetője volt a börtönnek, még a romá­nok is megtűrték hivatalában szinte hat évig, aztán mennie kellett. Soha. sem láttam embert, akj örült volna annak, hogy visszakerült a börtönbe, do Gábor József aztán igen. — Mát hogyne örvendenék — mondja — íriszen idenőttem én már ezekhez a szürke fa­lakhoz' kövekhez. Népem kiszabadult, o bör­tönből, ón meg bekerültem tejből s azért is örülök... Mint ódon kripták falai között— Aztán megindulunk a várudvar belseje felé. Ezt a belső várat még 1540 táján kezdte épi- teui II. Rákóczi György fejedelem s fel is épitette, hogy fejedelmi lakosztályául is szol­gáljon. Ott. van tulfelől a másik vasrag falu vár, rajta, Martinuzá Fráter György címere s a boltíves kapu fölött az eredeti latin fel­írás : „DOMINUS ADJUTOR ET PRO­TECTOR MEUS AVEM T1MEBO“. György barát papi ember volt s tehát már mestersé­génél fogva is istenes. Úgy haladunk a dohos szagu folyosókon is, mintha, ódon kripták fa­lai között járnánk. Sehol egy .élek, csak a szellő zezegteti az ólomkarikás ablakokat. De ott. a folyosó végén, mintha mozgolódna va­laki... — Igen, az egy gyilkosság miatt elét élt rab — világosát fel vezetőnk, mire önkéntelenül is összerezzenünk. — Nem kell félni tőle s a többi horminb. négy emberölésért elítélttől sem kell félni Ezek a legjobb erkölcsű rabok. Azok, akii egyszer öltek... Megszelídülnek, magukba hul- lanak s egyetlen óhajtásuk, hogy kiölje va­lami belőlük régi bűnüket. Keserves bűntu­dattal kínozzák életüket, bármilyen nehéz munkát szívesen elvégeznek, csakhogy teljék az idő. Én nem is zárom be őket. csak éjsza­kára. Nappal dolgozzanak, mert akad itt ép­pen elég munka. Nincs az a pajta, amely si­ralmasabb állapotban lenne, mint ahogyan a kivonuló románok hagyták ezt az általuk ja vitóintézet céljaira hasznai épületet. Leg­alább 60.000 pengő kárt csinállak a magyar államnak s most el kellene tüntetni bár a ro­mokat. Harmincnégy rab végzi a takarítás' már hónapok óta s legalább háromszáz szekér szemetet hordtunk ki a falak közül. Még vili ­dig van mit takarítani. Ennyi ember — ' esztendő alatt sem lesz kész a munkával. Egy „szerencsétlen“ piktor freskója Aztán arról magyaráz Gábor József, kegy Rózsa Sándor egykori börtönéből újból f egy­ház lesz. Az a kormány terve, hogy a télig egészen korszerűen építteti át az épületnek azt a részét, amelyet a Bach-korszákban emel­tek. Ez egy két emeletes, hatalmas épület­tömb, sokkal jobb karban, mint az épület többi része. Arról van szó, hogy áttörik mind a két emelet mennyezetét és lapos üvegtető­vel látják el, hogy áttekinthető legyen min­den szobája, minden zárkája. Roppant nagy munka lesz, de a tervek már készen vannak s talán jövő ilyenkorra meg is valósul a sza- mosujvári modern büntető intézet. Érdekes, hogy a Bach-korszakban, 1859-ben, az erdélyi gubernium számára épült fegyház két végén két román templom is van. Egyik görögkeleti, másik görögkatolikus. Ezit azzal lehet magya­rázni — mondja Gábor József, — iiogy a rabok jórésze román nemzetiségű volt, eleik­nek az állam által javadalmazott papjaik voltak s szolgáltak a. börtönben. Római kato­likus kápolna is van a régi várban, dilit álig még Fráter György építtette. Egyik falán, a folyosó torkolatánál, kis vaspántos ablak van. A feljegyzések szerint György barát innen hallgatta a másét, mert a folyósát télen kan­dalával fütötték. A minden, ridegsége mellett is barátságos rab-kápolna falán primitiv freskók vannak s az egyik alatt ez olvasható: ,,Szerentsétlen Rivélly Mihály festette". Bi­zonnyal itt raboskodott a „szerencsétlen“ pik­tor... Ruhát mosnak a rabok Fráter György egykori lovagtermében Fráter György egykori főúri lakosztályá­ból ma már csak csupasz falak maradtak meg. de azok aztán vastagok, majdnem ölesek. A komor bolthajtások, mintha az időt tartanák gúzsban^ olyan erősen és időtlenül állanak. Még a vakolat sem málladozik a falakról, igaz, hogy bizonyára többször tatarozhatták ezeket a. falaikat. A régi lovag-terem falain azonban sehol egy mákszemnyi vakolat. Tisz­ta kő minden árkádja, faragott, díszítésekkel kicifrázott terméskő. Merész Ívben futnak össze a bolthajtások s talán m'ég jobban le­hetne látni hol végződnek, ha nem volna ben­ne olyan pokoli gőz... Mert most az van. Ép­pen. ruhát mosnak a rabok. Úgy rolyog az üstben a fövő ruhaw mint a mesebeli pokolban. Hét rab váimyadt alakja erre-arra. libben a félhomályos, hatalmas terembe!. Száradni te­rítik ruháikat. Az egyik sarokban egy tengeri, füvei tömött-, osztásnak, indult, tornaszer „ló“... „Bedét“ tűzgyújtásra használják fél a rabok. így, nagymosáskor. De már nem sokáig lesz itt mosoda. A várnak talán ebben a legszebb termében református imaházat, kápolnát ren­deznek be a raboknak, amikor kész lesz az u.j bimtetőintázet. És talán igy is fog ez meg- őriződni leginkább még további századok szá­mára... Egy félbemaradt épület A régi és az újabb építésű vár falain túl félbemaradt, magas kéményü épület, diszte- lenkedik. Ezt még a háború előtt kezdték épi- t©ni. Úgy volt, hogy szövőgyárat építenek, ahol majd a rabok fognak dolgozni, de aztán félbemaradt. Lehet tovább építeni. A romá­nok nem tettek falára egyetlen téglát sem, csak ablakait hordták szét. És csakugyan terv- bev-efték a gyár befejezését is s majd egyéb üzemeket is állítanak majd itt fel a 600 sze­mélyt befogadó intézet lakóinak számúra. Minthogy közben eltelt az idő, mindegyi­künk Rózsa Sándor celláját szerette volna látni a szamosujvárá várbörtönben. Nem lát­hatta egyikünk sem. Nem- Utdják melyik cel­lában volt. Nagy épület ez. Azt mondják, hogy nem is zárták el olyan erősen, mint a többi rabokat. Járhafott-kelhetett az egész várban. Dohányt pedig awnyit elpipálhatott, amennyit kedm tartotta. Úgy szólt a, rendel­kezés, hogy adjanak néki füstölni valót kor­látlan mennyiségben. Pipált is, mint egy ké­mény. Pipált nagyokat s hallgatott nagyokat. Dolgozni, azt már nem. Nem is kényszerű et­te rá senki. Olyan „családi büszkesége“ volt S a raboknak. Beült valamelyik munkaterem­be s inkább a fejével bólogatott .,nem“‘-eí vagy „igem“-t ha szóltak hozzá s pipált. Ezt egy elég öreg ember mondja s ő maga is pi­pál éppen, amikor mondja. Még pedig földön­túli nagy élvezettel. Lehet, csakugyan igaza van., amikor igy képzeli el Rózsa Sándort. El­végre nem volt, olyan fiatal, mikor meghalt s öreg embernek nagy élvezete a pdpátós meg a hallgatás... ..Most itt pihen Rózsa Sándor . • ■“ Még csak annyit, hogy kimentünk a rab­temetőbe is. ahol Bózsa Sándor pihen. Mind­járt balra az országúitól áll. egy elég rendben lévő sirdcmib s még el is van kerítve a többi süppedt rah-sirhanttól. Fejfa is áll az egyik végében s rajta a felírás: „Itt nyugszik Rózsa Sándor“. — Most itt van a Rózsa Sándor sírja — mondja kísérőnk, öreg örmény-magyar. — Most, itt van ? — kérdezzük. — Hát ed­dig talán máshelyt volt?... — Vót — mondja, — gz én gyermekko­romban ott túl, a temető sarkában vót, egy szép borostyán-bokor, ügy mondták akkor, hogy az alatt nyugszik az nagy betyár. Do­hát az már régen kiszáradt. Az a borostyán- fa. Most ez a legszebb hely a rabtemetőbon. Ez, itt ahol „MOST“ nyugszik... Hajaj, ré­gen vót amrntff... Nagyon régen vót. Azóta por lett a betyárból. Néz a messzeségbe s tömi » pipáját. Aztán elhallgat s hosszan hallgat magában elgon­dolkozva, mint aki má,r meg is bánta, hogy álárulta a halott rab titkát... — De azért üt van, itt pihen valahol — egészíti ki nagykésőn, — csak a feje nincs itt. Azt felvitték Becsbe a császárnak, mert hiába vöt neki sok katonája- mégis félt ettől az egyetlen embertől. Csak akkor hitte el, hogy megholt Rózsa Sándor. / .'mu’,it­ták néki a fejét. De már újból dübörög alattam a vans.; s újból fülemben muzsikál aiz a bolondos kis strófa: „Szamosujvár szép helyt vagyon, Mert a rét közepén vagyon,.." BÍRÓ JÁNOS Messzemenő támogatásukat iaérték meci a kormány tacnai az unitárius egyház uj főpásztorának Jó.»ar» ÜYrBtlós 5*©«nuí»tlioxó lólocjaiósón fontos Oqye Lel teriesziett ©lő az egyes mínisztérlumo hun Kolozsvár, juKus 28. Józan Miklós unitá­rius püspök és Géléi József dr. f ©gondnok több napon keresztül bemuía. kozó látogatá­sokat tettek a különböző mi nisztériirmokban. A püspök és a főgondmok kíséretével először Bárdossy László miniszterelnöknél tett bemu­tatkozó látogatást. A miniszterednek a legna­gyobb figyelemmel hallgatta végig az egyházi vezetők előterjesztését s mindenre a l-egmesx- szebbm-enő támogatást és elintézést igéd. Ugyancsak bemutatkozó látogatáson jelent meg Józan Miklós püspök a belügyminiszté­riumban, ahol Keresztes-Fischßr Ferenc bel­ügyminiszter fogadta kihallgatáson, majd a pénzügyminferiériumban a sasahadságon lévő 19 4 1. J Ij £ 1 Ij & 29 áüapodás jött létre az illetékes mkúsztérium és az unitárius egyház vehetői között a hit­oktatói óradij megállapításában és uj ónállá hitoktatói állások létesítése ügyében. A püs­pököt ás a főgondnoikot hivatalos útjára Gr- nösi József püspöki- és Csifó Nagy László egyházi titkár kísérte el. de résztvett a tanács­kozásokon Szdthmáry .Jánoe dr. egyházi jog­tanácsos is. Itt Írjuk meg, bogi’ a magyarországi nnt- 'irius püspöki ingatlan-javadalmait, a 200 holdas sárbogárdi birtokot- hivatalosan is át­vette az egyetemes unitárius egyház. Az át­vételt Abrudbányay Ede dr. köri felügyelő- gondnok, Szathmáry János dr. jogtanácsos és Lőrínczy Zoltán egyházi főriámvevő vé­gezte. Józan Miklós püspök egyelőre még a fővá­rosban maradt hivatalos ügyek tovább intézé­sére. Kísérete a legjobb benyomásokkal érke­zett haza Kolozsvárnál, a magyarországi uni­tárius egyház ősi székhelyére. pénzügyminiszter helyett Szász Lajos dr. ál­lamtitkárral tárgyalt, a földművelésügyi mi­nisztériumban pedig Bárczay Sándor As. ál­lamtitkár fogadta a bemutatkozó látogatásra megjelent püspököt, főgondnokot és kísére­tüket. Az unitárius egyház vezetői eljártak a többi minisztériumokban is, ahol a püspöki székhely irodai személyzete terjesztette elő a fontosabb és sürgősebb elintézésre váró ügye­ket, igy a papok államsegélyezési ügyét, a teológiai tanárok állami javadalmazásának ügyét, a központi tisztviselők fizetési ügyét és az egyházi alkalma:ottak nyugdíjügyét, d. megtárgyalták az unitárius egyházat érintő, § az 1942, évi költségvetést is. Ezenkívül meg- I M0D0IHENTI NADU* M1KÓ LÁSZLÓ FŐISPÁN BEIKTA­TÁSA csütörtökön, ju|ius 31-én megy végbe, Dél- eló'tt valamennyi keresztény hitfeiekezet templomában ürhnepéíyes istentisztelet lesz, amelyen a vármegyei és városi törvényha­tósági bizottsági tagok is résztvesznek. Ezt követó'leg történik meg a beiktatás Maros- Torda vármegye részéről a vármegyeháza nagytermében, a vármegyei törvényhatósági bizottság előtt. Délben közebéd lesz. Dél­után 4 órakor a városháza nagytermében a városi törvényhatósági bizottság tart köz­gyűlést és ekkor megy végbe a főispán be­iktatása Marosvásárhely törvényhatósági jogú szab. kir. város főispán! székébe. ÉLÉNK ÉRDEKLŐDÉS előzi meg városszerte Orbán Sándor, ae is­mert kitűnő magyar nótaénekes marosvásár­helyi szereplését. Orbán Sándor a Közműve­lődési Ház nagytermében tartja meg estélyét, augusztus 2-án, szombaton este. Különös ér­dekességet kölcsönöz a dalestélynek, hogy Orbán Sándor ezalkalommal Egri Kováts Do­na marosvásárhelyi uriasszony két nótaszer­zeményét is énekli. Azok, akik a tehetséges nótaszerzö müveit ismerik, bizonyosak benne, hogy nagy sikerre van kilátás. Értesüléseink szerint az egyik budapesti zeneműkiadó-tár­saság rövidesen kiadja Egri Kováts Ilona több magyar nótaszerzeményét. KÉT BUDAPESTI SZÍNÉSZNŐ Lázár Mária és Könyves Tóth Erzsi lesznek vendégei ezen a héten a marosvásárhelyi nyári színháznak, lázár Mária a „Rád bí­zom a feleségem“ c. vígjátékban. Könyves Tóth Erzsi pedig Hunyadi Sándor darabjá­ban a „Feketeszáru cseresznyédben van- dégszerepef a székely fő válásban. A két ki­tűnő művésznő feJlépte elé nagy érdeklő­déssel néz a marosvásárhelyi közönség. NORVÉG UJSÁGIRÓNÖ járt a na<pokban a székely fővárosban. Er­délyi tanulmányúton van. Különösen érdek­lik az erdélyi irodalmi kérdések. A norvég ujsáirómőt, aki hazája egyik legnagyobb lap­ját képviseli, Marosvásárhelyen Molter Ká roly kalauzolta. TANULMÁNYÚTRA KÜLDI A VARMEGYE Jeney István dr, vármegyei aljegyzőt, Érte­süléseink szerint Jeney István dr. Buda­pestre indul a közeli napokban, ahol vitéz Endre László alispán környezetében fogja az anyaországi közigazgatási rendszert ta­nulmányozni. Jeney István két hónapig marad távol a vármegyétől. Itt Írjuk, hogy Sri gyártó György dr. vármegyei aljegyzőt a közellátási előadói tiszttel bízták meg. AZ ERDÉLYIIÉSZÍ FÜRDŐSZÖVET­SÉG kiadásában megjelenő „Erdélyrészi Fürdö- könyvtár“ rövidesen újból két könyvvel gaz­dagodik. Nemsokára megjelenik a „Szóváte és környéke“ cimü ismertető, amely a Szo- vátafürdö környéki kirándulóhelyeket Írja le. A könyv hézagpótló lesz, mert idáig hasonló mű nem jelent meg. Biró István dr. ország­gyűlési képviselőnek, a Fürdőszövetség tevé­keny elnökének kezdeményezésére ezt köve- töjeg megjelenik a „Marosvásárhelyi Cimtár", amely igen hasznosnak Ígérkezik a közönség és a közhivatalok számára. A ..Szováta és környéke", valamint a „Marosvásárhelyi Cím­tár" augusztus első napjaiban hagyja el a sajtót. ÍS.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom