Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-08 / 153. szám

MCssmiiirsjfa 19 4 1. J XJ £ 1 V S H Mosi folynak az erdélyi fakivifel rendezésére a magyar-német tárgyalások BUDAPEST, Julius 7. A magyar—német fagazdasági tárgyalásokon vitatják meg a megnagyobbodott ország fakivitelének kérdé­sét s ekkor döntenek lényegében az erdélyi fakivitel megszervezése felöl Is. Az országközi megbeszéléseken az erdélyi fatermelé6t, tanácsadói jelleggel Zudor Sán­dor, a Lomási Faipar Bt. kolozsvári igazga­tója képviseli, mig a kereskedelmi hivatal részéröl dr. Orosz Mihály Igazgató vesz részt a tárgyalásokon. Az előzetes megbeszélések sikere« befejezése után az elmúlt hét végén megkezdődtek az úgynevezett nagybizottság tárgyalásai is . BLenyéi'ntayvaUból liftre* petf, burgonyából és cm* korrépából jó termés várható A föMinivelésügyi minisztérium szombaton Madott vetés jelentése szerint a legutóbbi hi­vatalos vetésjelentés közzététele óba eltelt két­hetes időszak nagyobb felében meleg és száraz időjárás uralkodott, amely úgy a kalászosok szemfejlőlosére, mint a kapások és takarmány­növények további fejlődésére mgyrészben kedvező volt. A buza termése ezidőszerint megközelíti a 'közepest. A rozs aratását szóroányosm meg­kezdték. Közepes termés várható. Az őszi árpa aratását megkezdték. A ter­més közepes. Tavaszi árpából ezidőszerint jó közepes termés várható. A zab fejlődésére az időjárás kedvező volt, Közepes termés várható. A tengeri második kapálása folyamatban van, helyenként harmadszor kapálják. A ké­sői vetések elég jól keltek, de fejlődésükhöz több meleget kivannak. Burgonyából és cukorrépából ezidőszennt jó közepes termés Ígérkezik. A takarmányrépa a kedvező időben erőtel­jesen fejlődik. A kerti vetemények igen jól fejlődnek Piád értékesítésük folyamatban vau. A lóhere és lucerna első kaszálása mind mi­nőségre, mind mennyiségre jó hozamot adott. A második kaszálás is jó eredménnyel biztat. A rétek aayaszóna termése jó volt. A legelők fünövése megfelelő. A gyümölcsfák közül a kajszinbaradk esak kevés helyen ígér jó és közepes termést, sok helyen azonban csak gyenge termésre van ki­látás. A cseresznye és meggy részben jó és közepes, részben gyenge közepes termést ad. Almából, körtéből és dióiból közepes termés várható. A szőlők fejlődése kielégítő. A virágzás az «rszág déli részein már befejezői löt! -z észa­ki részeken még tart. A BŐRTALPÚ LÁBBELIEK eladásává? aug. 31-ike után csak a kijelölt cipökerealtedők foglalkozhatnak s azok a kereskedők, akik » kijelölésből kimaradtak, megmaradó kész Jeteiket kötelesek kijelölt kereskedőknek átadni, helyesebben eladni. Tekintettel ar­ra, hogy a Id nem jelölt kereskedők bőrtalpú cipőkészletének átvétele nem egy esetben nagyobb tőkét Igényel s ezeknek a tőkék­nek az előteremtése meglehetős nehézsé­gekbe ütközik, újabb jelentések szerint szó van arról, hogy a ki nem jelölt cipőkeres- kedök számára engedélyezni fogják az aug. 30-íka után való árusítást is. Az uj árusítá­si határidő kérdésében végleges döntés még nincsen, PESTMEGYE TÜZIFAELLATASÄT egyévi időtartamra az anyaországi Hangya szövet­kezeti központ kapta meg. A Hangya to­vább adja a fát körzetenkint a nagykeres­kedőknek, akik a maguk részéről a kiske­reskedőket látják el. Az egyes nagykeres­kedőknek kiutalandó mennyiséget la Ba- ross-szövetség javaslatára az alispán álla­pítja meg. A BÉLTEKI URADALOM ERDÖGAZDA- SAGA R. T. Szatmár most közzétett mér­legében 38 ezer pengő tiszta nyereséget tűn tét fel. A vállalatnak az elmúlt évben 1,150.000 pengő üzembevétele ve't, PARADICSOM- és GYÜMÖLCS--LISZT elő­állítására is berendezkednek az idén a ma­gyar konzervgyárak. «Z ANYAORSZÁGI HANGYA-KÖZPONT-j baromfiktmzervgyáral. áffitott fel a buda­pesti vágóhíd telepén. A GYOSZ vezetősége az iparügy! miniszté­riumban beható megbeszélést folytatott a munkásházépitési akció ügyében. Arról van szó, hogy a gyáripar 7—8 ezer munkásln- kás felépítésére vállalkozik, ha az ezzel kap csajatos hitel- és adópolitika! kérdések ki­elégítő megoldást nyernek. KMELÖLT TAZELÖANYAGKEKESKEDÖK SZÖVETKEZETE elnevezéssel Budapesten uj vállalat alakult, amelybe» a kisebb tü­zelőanyagkereskedők egyesültek abból a célból, hogy a közös és nagybani beszerzés előnyeit biztosítsák tagjaik részére. Az uj vállalat erdőkitermeiéssel és erdőüzemek alapításával is fog}a]kozhatik. A BÚTORIPAR egyes ágaira az árkormány- biztosság nemrégiben felárakat állapított meg. Ugyancsak felárat engedélyezett az ár beormánybiztosság a hajlított bútorok szá­mára is. Az érdekelt iparosok azonban az engedélyezett húsz százalékos felárral nin­csenek megelégedve és a hajlított fabúto­rok számára további 8—10 százalékos felár engedélyezéséi kérték az árkorm ánybirtos- ságtó!. AZ TTRIKANY—VISIT,VÖLGYI MAGYAR Kö- SZÉNBANYA B. T most tartott közgyű­lése az időközben megürült egyik alelnöki tisztséget dr. Fabinyi Tihainérral töltötte be. Rajta kívül még dr. Scitovszky Tibor és Vtda Jenő álelnökei a vállalatnak. FAIPARI KÖRÖKBEN nagy érdeklődéssel kísérték annak a pernek a fejleményeit, amelyet a magyar faiparban jelentékeny érdekeltséggel rendelkező Banque d'Es- oompte Suisse genfi pénzintézet indított 94 ezer pengő váltókövetelése miatt a Vágó Re zső Részvénytársaság, a Magyar Kemény­faipari R. T, és az Országos Faiermelö R. T. ellen. A per eredete 1928-ra nyúlik visz- »za, amok or Vágó Rezső R. T., valamint az Óta égisze alatt működő Keményfaipari R, T. között kartelszerü megállapodás jött lót re, amelyet azonban a szerződő felek nem tartottak be. A karleitagok által kibocsá­tott váltók a genfi bank birtokába kerül­tek, amely az elfogadványokat peresítette. Most döntött végső fokon a Kurta, amely a Tábla Ítéletét csak annyiban változtatta meg, hogy a genfi bank javára a mindhá­rom alperessel szemben egyetemlegesen megítélt 88 ezer pengő tartozást 87 és fél­ezer pengőre mérsékelte. WSefjallapsIoISalc « fftvjnee», roars’, fcéfsrzereis, árpa és *«%£» leffimaffasiabb árát BUDAPEST, jujius 7. MTI.) A hivatalos lap vasárnapi, Julius 6-i száma közli annak a rendeletnek a szövegét, amely a buza, rozs, kétszeres, árpa és a zab 1941—42, gazdasági évre érvényes legmagasabb árának megálla­pítását tartalmazza, A rendeletben a kormány megájlapito+ta, a búzának és rozsnak, illetőleg a kétszeresnek, a takarmány és kopaszárpának, valamint a zabnak az árát is. búzára, megszabott 30 pen­gős, a rozsra megállapított 28 pengős ár ép­pen olya» mértékben kielégíti a gazdaközön­ség várakozásait, mint ahogy a takarmány- árpa és a zab ára is az összes körülmények gondos mérlegelése után állapíttatott, meg, A buza és a rozs árát az egyes gazdasági évek­re egyöntetűen állapítják meg, figyelemmel arra, hogy a búzát, rozsot október 31-lg ajánlják fel, mert később tiz százalékkal ki­sebb árat kapnak érte. A buza és a rozs árait j egységtes alapon állapították meg az ország j minden vasúti feladóállomására és az egyes I termelőknek a bruttó termelői ár csupán an­nak következtébe» ingadozhat lényegtelenül, hogy a vasúti állomásokhoz való fuvarozás hol kisebb-nagyobb összeget jelent A rozs ára csaknem annyi, mint a búzáé. Természetesen az egységes búza és rozs ár szükségessé tesz bizonyos kormányzati intéz­kedéseket, minthogy' az egységes áru búzából és rozsból a lehetőséghez képest egységes áru lisztet is kell előállítani. A többi mezőgazdasági termék, továbbá az egységes árrendszerbe bevonandó állatok ár­rendezésére vonatkozó hatósági intézkedések a legközelebbi napokban szintén nyilvános­ságra kerülnek. A kormány megkísérli, hogy azoknak a termékeknek az árát is beillessze az egységes árrendszerbe, amelyek a mező- gazdaság tennelvényelvel együtt a létfentar- tás alapvető szükségletei. Ezúttal a tengeri, az Elía-burgonya és a kistermelői ciroksza­kái! árának megnyugtató megoldása történt meg a gabonafélékkel egyidejűleg. ——— II UM —II ■ I iM»TT?.‘Sn~ ítv* vOHrW"»«u«ei——« I r ... Mi# fa/ia?maz a hirdetőbetettdezésekrő szóló városi szabály endetet Kolozsvár, julius 7, A város törvényhatósá­gi bizottsága, mint már megírtuk, jóváhagy­ta a magyar jogszabályok szellemében össze­állított uj városi szabályrendeleteket. Jóváhagyta a törvényhatósági bizottság a hlrdetöberendezésekről szóló szabályzatot is, amelynek az a rendeltetése, hogy megakadá­lyozza az Ízléstelen, a város külső képére ká­ros hirdetési eszközök alkalmazását. A tizenhárom szakaszból álló szabályrende­let első pontja megállapítja, hogy épületnek, támfalnak, kerítésnek és bármilyen építmény« nek nyilvános közlekedési területről látható részén (homlokzatán, határfalán, tetőzetén, tetőgerincén stb.) valamint telkeken is hir- detőberen dezést (cégtáblát, cimtáblát, cégjel­zőt, hirdetőtáblát, vagy ilyen célra szolgáló berendezést) alkalmazni csak építési enge­déllyel szabad. Műemlékeken és a hagyomá­nyok, vagy a kegyelet szempontjából értékes müemlékszerü épületein, parkírozott terület kerítésé», továbbá közparkban, erdőben, hegy oldalon, vagy hegyövön, végül zártsorú be- épi*ésmódná| az élőkért kerítésén hirdetőbe- rendezést 'létesíteni tilos. Építésnél és minden épitőmunkáná], vilá­gitó- vagy egyéb berendezés létesítésénél kü­lönös gondot keli fordítani arra, hogy az uj átalakított épület, az iiz 1 ethomíokzat a hir­dető, világító, vágj' egyéb berendezés a vá­roskép, utcakép és tájkép szépségére, ezek összhangjára, vagy megóvandó Jellegére ne legyen hátrányos, vagy zavaró befolyás'»!. Továbbá vigyázni kell arra, hogy a müemiék- jellegü, vagy egj'ébként történelmi, vagy mű­vészi értékű, továbbá a városképre, utcakép­re és tájképre jellemző, vagy a hagyományok, illetőleg a kegyelet szempontjából értékes épület hatását és érvényesülését, valamint a feléjük irányuló kilátást ne zavarja, A szabályzat értelmében a városkép szem­pontjából nem megfelelően elhelyezett anten­nák. kémények és hirdetőberendezések eltá- volHáát az építésügyi hatóság elrendelheti. Építési engedély nélkül szabad alkalmazni a következő elhelyezésű hirdetőberendezé­seket: 1. Az épület földszintjén az illető üzlethez tartozó homlokzat síkjában fekvő olyan cég-. vagy cimtáblát, amelynek kinyulása nem több 0,15 m.-néj. 2. Az épület földszintjén más üzletre (iro­dára, foglalkozásra stb) vonatkozó, a fal sík­jában fekvő olyan cég-, óim-, vagy egyéb hir­dető táblát, amelynek hossza. 5 m-t, magas­sága 1,50 m.-t, kinyulása pedig 0.15 m.-t nem halad meg, 3. Az épület földszintjén a falsikra merő­leges olyan cég-, cim-, vagy hirdetőtáblát, amely az épületben lévő üzletre (irodára) vo­natkozik és felülete 0.50 négyzetméternél, lti- nyujása pedig 1 méternél nem nagyobb. A gyalogjáró fölötti magasságra, a szomszédos telekhatártól és a gyalogjáró szélétől tartan­dó távolságra, valamint szilárd megerősítésre itt is alkalmazni' leéli a 6. szakaszban megje­lölt előírásokat, amely a következőképpen hangzik: Az épület földszintjén a fair ikra merőleges hirdetöberendezés legnagyobb magassága leg feljebb 0.75 m. legnagyobb kinyulása pedig a feleiktől számítva legfeljebb 1,50 m. lehet, de nem terjedhet tűi a gyalogjárók szélétől visszafelé mért 0,50 méteren, a szomszédos telekhatártól legalább másfél méter távolsá­got kell tartani és a berendezés legalsó része legalább 3 méterrel legyen magasabb a gya­logjáró szintjénél. A berendezést úgy kell megerősíteni, hogy a tartós szerkezet és a megerősítés négyzetméterenként 100 kg. szélnyomás és acéilökésekre való tekintettel 1.5-es szorzó alapul vételével Jegyen méretez­ve. Az épület földszintjén a homlokzaton lévő mindegyik üzlethez szabad merőleges hirdető berendezést alkalmazni, de ugyanahhoz az épülethez tartozó több ilyen berendezés kö­zött legalább 5 m. távolságnak kell lennie. Az épület emeleti sorain csak világító hir- deíöberendezést szabad alkalmazni. A falsik­ra merőleges hirdetőbe rendezés elhelyezésé­nek feltételeit esetröl-esetre az építési en­gedélyben kép megállapítani, a berendezés kinyulása azonban nem lehet több az épület falsikjátó] számított másfél méternél, a szom szédos telekhatártól való távolság pedig nem lehet kevesebb másfél méternél, A falsikra merőleges hirdető és világítóbe­rendezést nem szabad alkalmazni a Mátyás rnöST3ELERT MEG! ntjírö 3ózsef: HALHATATLAN ELET c. uj regénye, abaposztó kötésben P. 6.50. ":i3®8SS kapható : mlRERUfl Rt. körnfv-’ ,^1|| osztóidén, ITMtyds Mrdljj-tér. «BHF király-téren, Hit|er-téren, Huuyadi-téie®, Szentgyörgy-téren. Deák Ferenc utcán, Kos­suth Lajos utcán, Wesselényi Miklós utcán, Mátyás király utcán, Unió utcán, .Tókai utcán, Egyetem utcán és a. Horthy-uton, A szabályrendelet megszegői kihágás* kö- V inek el és i(H) pengő pénzbüntetéssé! sújt­ják. Ünnepélyes küls5séqek ieözott folyt le a sxamosujvári orrrény katolikus egyház zászlósxen- telési ünnepe SZAMOSUJVÁR, julius 7. A szamosujvárl örmény szertartása róma/i katólikus egyház­község díszes ünnepség keretében irtotta meg hagyományos ünnepét: világositó szent' Gergely napját. Különösebb jelentőséget adott az ünnepségnek annak a zászlónak felszento lése, melyet a fővárosban nagyszámban elő örmény katálikusok adományoztak az egyhás- köéségnek a felszabadulás emlékére. A zsúfolásig megtelt hatalmas székesegy­házban a hatóságok képviselői mellett szív számmal voltak budapesti, kolozsvári, maros- vásárhelyi s vidéki vendégek is. A zászlót* hozó küldöttséget Császár Jenő tvy. tábornok, dr. Avedik VéUx budapesti büntetőbírósági elnök és Avanesian Sahag mgykereskedő ve­zették Impozáns kommet vezette ba az ünmpsé- get, amely után Lengyel Zoltán apostoli kor­mányzó ünnepélyes főpapi szentmisét celebrált fényes papi segédlettel, A hazai örmény kató- likus klérus teljes számban jelen volt s a leg­újabb an felszabadult újvidéki plébánia 'is kép­viseltette magát. Bitka lelki élvezet volt hallani a keleti li­turgia pompáját kísérő egyházi énekkart, amely ár. Pongrátz Simonná karnagy vezeté­sével és a szamasujvári Kamarazenekar közre- müköléséveá az /ijdinián féle zenés misét adta elő. Evangélium után volt a gyönyörű fehér máriás zászló felszentelése, A zászlót Pongrátz Margit iparmiivéssnő készítette. Egyik oldalán magyar motívumon díszítés közötti Mária monogram,} másikon az ország és Szamosajvár városátialc címere díszül. Est- Írása: „Áldjon vagy verjen sors keze, itt él­ned halnod kell! Sscmosujvdr boldog felsza­badulásának emlékéré (1040 IX, 0) a buda­pesti magyar örmények.“ A zászlászentelés szertartása alatt vitéz Benkő Bélámé szólója ragadtatta áhítatra a lelkeket. A zászlóanyai tisztet Nils Jánosné, 'dr. Pongrátz Ernőmé és Dobos J.-né töltötték be. Az ünnepi beszédei Vákár József pápai-kamarás, gyergyószenl miklósi plébános mondotta. Llangsvb/ozta azt a kiváló örömet, mely a szív ének-leikének minden érzésével magyarrá vált örmény Jcaíó- likusságot érte a felszabadulással. Szentmise után Lengyel Zoltán apostoli kormányzó pá­pai áldást osztott. A Himnusz eléneklésévei végződött a közel háromórás díszes ünnepség, amely után az egyházközség villásreggelit adott a megjelent katonai és polgári előkelő­ségeknek és vendégeknek tiszteletére. A Korona szállóban tartott ünnepi műso­ros est fejezte be a nagyszabású ünnepséget, amelynek tiszta jövedelme a templom restant' ráld-si céljait szolgálja. — AZ OMIH KIRENDELTSÉG MEG­KEZDTE makosvásahhelyi működé­sét. Tudósítónk jelenti: Hónapokkal ezelőtt elhatározta már az Országos Magyar Idege»* forgalmi Hivatal, hogy Marosvásárhelye» ki­rendeltséget állít fej. Horváth Elek az OMIH kolozsvári kirendeltségének vezetője több Íz­ben tárgyalásokat folytatott ebben az ügyben Marosvásárhelyen az illetéke« tényezőkkel. Májav Ferenc dr. polgármester magáévá tet­te az OMIH kérését és a Közművelődési Ház­ban utcára nyíló helyiséget bocsajtott rendel­kezésére az Idegenforgalmi Hivatal céljaira, A megnyitás szombat délben történ* meg, mely alkalomból Marosvásárhelyre érkezett Klbédy Albert OMIH csoportvezető. A maros- vásávhdyi kirendeltség vezetésével Zsák Adolf Péter előadót bízták meg, aki ismert szak­ember. Rövidesen a város és a vármegye meg felelő intézkedéseket hoz a város é« a kör­nyék idegenforgalmának fellendítése céljából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom