Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-06 / 152. szám

19 4 1. J t! £ í U S 45 f~3mm EZw&MSk A vöíös veszedelem A borzalomtól elfebéredik és minden izé- ben megremeg az ember, ha a diadalmasan előnyomnló német seregek előtt hátráló szovjet csapatok és vörös terroristák min­den képzeletet felülmúló kegyetlenkedéseiről és tömeggyilkolásairól szóló híreket olvassa. A szovjetrendszer most rendezi tehetetlen dühében önmagához és tanításához méltóan, minden emberi érzésből kivetkőzött, állati dühöngésében, a gyűlölet véres mámorában az utolsó halál-hekatombát a védtelen és kiszolgáltatott tömegek kirablásával és le- gyilkolásával. Kevés és erőtlen a szó kife­jezni a szörnyűségek méretét és nagyságát, amelyek a menekülő szovjet seregek útját jelzik. A felszabadító német katonák vissza­döbbennek a látványtól. A börtönökben egy- másra hányt hideg hullahegyek fogadják és !j bokán felül ér a megalvadt. fekete ember­vér. Belátható időn belül talán nem is lehet felmérni azt a kárt, amit a bolsevizmus okozott ezen a földrészen és összeszámolni \ a szerencsétlen ember áldoz átok tömegeit, akiket elhurcoltak, eltüntettek, szétszórtak, legyilkoltak, megsemmisítettek, tönkre tet­tek. A világtörténelem ehhez fogható gazsá­millióit és azokat, akik börtönökben, Szi­bériában, vagy a koncentrációs táborokban sínylődnek, a forradalom szörnyűségei által okozott emberi szenvedések mérete még nő­vekszik “ Tessék mindehhez hozzászámítani azoknak az áldozatoknak millióit, akiket a bolseviz­mus alatt Magyarországon (Kun Béla és társai, a véreskezü Szamuellivel az élükön) Németországban, Spanyolországban, Kiná. ban, stb. kivégeztek. A vörös terror eddigi áldozataiból 's már hatalmas birodalmat lehetne szervezni. Hát­ha még hozzávesszük azokat a szerencsétle­neket, akiket Sztálin urék most taszítanak he a pokol csillagos kapuján! A szörnyűsé­geknek ezekhez az arányaihoz viszonyítva, szinte semmitmondó csak a DNB-nek mai jelentése: „A GPU központjában borzalmas meggyalázások. fenyítések, kínzások foly- nak. amelyeknek német repülők is áldozatul estek. A lembergi fogházakban ilymódou megölt ukránok száma ezrekre megy. Biztos számot azért nem lehet megjelölni, mert holttestüket egyszerűen bedobálták a börtön pincéibe, leöntöttek benzinnel és meggyuj­mészetesen a tan esa.V a szerencsétlen em- bermüliókra vonatkozik, akik teljesén kivan- nak szolgáltatva, de nem vonatkozik a szov­jet vezetőire, népbiztosaira, uraira, pápáira, a hatalom birtokosaira, a szép lassan diktá­tort magaslatra emelkedő Sztálinokra, a Kremlre, a szovjet Vatikánra, amely Jeru­zsálem, Mekka és Róma helyébe kíván lép­ni, miután az egész világot romokba taszl- tóttá, kikapcsolva az ember és az emberiség összes lelki, belső, etikai éftékeit annak a világszemléletnek érdekében, melynek leg­főbb szimbóluma és kifejezője a Moszkvában felállított Judás-szobor, amelynek szellemé­ben cselekedett, és cselekszik a Szovjet. *­Ez a pár odavetett sor csak halvány kép­mása a valóságnak, hiszen kötetek sem me­ríthetnék ki a Szovjetnek negyedszázados működését, de ennyi is elegendő, hogy rá­ébredjünk a veszedelem nagyságára és meg. értsük, tisztán lássuk annak a most már teljes bizonyossággal megállapított ténynek a jelentőségét, hogy a Szovjet, ez a Szovjet, augusztus hónapban megakarta támadni Magyarországot, és Középeurópát, s csak Németország és a magyar illetékes tényezők éberségének, határozottságának, gyors cse­lekvésének és erejének köszönhető, Uigy a biztos pusztulást, a legnagyobb veszedelmet, mely a történelem folyamán valaha is fe­nyegetett; sikerült nemcsak megelőzni, ha- nein végleg el is hárítani. A dicső magyar honvéd tehát Galíciában és az orosz földön a mi drága és egyetlen hazánk fennmaradá- sáért, megtartásáért, biztosításáért küzd. A legnagyobbért, ami számunkra a világon van. Ez az öntudat heviti, ad erőt feladata elvégzéséhez, amellyel ma nemcsak magyar, hanem világtörténelmet is csinál. Ebben a tudatban áH mellette az egész nemzet egységesen, határozottan, m^donre készen, elszántan, múltjához és ’’ ez méltóan, de abban a szent meggyőz-Jen is, hogy teljesítménye és áldozathozatala feltétlen meghozza gyümölcsét: az egységes, ezeresztendős, a minden emberi, isteni, tör­ténelmi jogon minket megillető, ennek a földrésznek belső rendjét, jövőjét és szi­lárdságát az uj világrendben is kizárólag biztosítani képes, örök Nagymagyarországot. BARDOSSY miniszterelnök: got és szörnyűségeket alig jegyzett fel, mint amilyeneket most a „demokráciák“ asszisz- tálása mellett a nemzetközi zsidóság és An­glia támogatásával ma a Szovjetbirodalom­ban történnek. Nem csoda, hogy a bolseviz­mus végső felszámolásának napjaiban ugyan­azon szavakkal imádkozik a nép, mint an­nak kezdetekor- 1916-tól: — „Oh Istenein add. hogy a németek mielőbb megérkezze­nek!“ Ezekről az időkről írja W. Russel, mikor a németek áttörték a világháborúban a ga­líciai frontot: „A fékevesztett szenvedélyek mindenütt mindent elöntöttek. A tiszteket kimondhatatlan kegyetlenséggel megölték, megfojtották, megégették, felnégyelték. A dezertőrök ezrei lavinaként öntötték el a közlekedési vonalakat, összetörve és elpusz­títva Oroszország utolsó idegszálait. Az­után?.., Tarnopol, Kalusz, Kazán. A rablá­sok, gyilkosságok, erőszakosságok és gyúj­togatások rémes forgószele söpörte végig Galíciát, Volhyniát, Podoliát és más tartó- «lányokat, maga mögött mindenütt vérnyo­mot hagyva “ 1917, julius 16-án pedig kirobbant aa első bolsevista felkelés, amelyet a véres harcok és gyilkosságok, mészárlások tömege követett szünet nélkül a mai napig, mert a kommunizmus csak az egyetemes terror ál­tal tarthatta fenn magát, amelynek törvé­nyét Latsis a „La Terreur Rouge“-ban 1918. novemberében igy állapította, illetve fogal­mazta meg: „Kegyelem nélküli elpusztítás.. „Mi nem harcolunk egyes személyek ellen. Mi kiirtjuk a polgárságot, mint osztályt. A vizsgálat során ne keressetek okmányokat és bizonylatokat arról, hogy a vádlott mit vétett tettel, vagy szóval a szovjet ellen. Az első kérdés az legyen, hogy milyen osz­tályhoz tartozik, mi az eredete milyen ne­velésben részesült és mi a foglalkozása." A következményt csak néhány adattal vi- Tágítjuk meg- Sarolea professzor az Edin- bourgban megjelenő ,Scotsman“ 1923. novem­ber 7-iki számában az áldozatokról a követ­kező adatokat jegyezte fel: ..Kivégeztek 28 püspököt. 1919 egyéb papot, 6000 tanárt és tanítót, 9000 orvost, 54.000 katonatisztet, 260,000 altisztet és közkatonát, 70.000 rend­őrt, 12.950 földbirtokost, 355.250. intellektu­st és szabadfoglalkozásul, 193.290 munkást cs 815,000 parasztot. A Denikin-féle vizsgálóbizottság az 1918— 1919. évek áldozatainak számát 1,700 000-re teszi. Átlagszámítás szerint, egy-egy cseka. szervezet naponta öt kivégzést, hajlott végre, ami ezer szervezetet véve alapul, napi öt­ezer, évi másfélmillió áldozatot, jelent. „H. R. Knikkeibockker amerikai újságíró sze­rint az 1917. évi első vöiösforradalom és az 1920. évi polgárháború áldozatainak szá­mát csak milliókban lehet kifejezni. A továbbiakról igy ir L. de Poncins .A fon?.dalóm titkos erői“ cimü müvében: ..Ez­után következtek a második vörösforiada- lom, az ötéves terv alkalmazásának, a kula- kok elleni irtchadjái atnak áldozatai, akik­hez hozzávesszük az éhség következtében elpusztultak számát, ismét milliós számot kapunk. Ha már ni őst az összes kivégzett monarchistákhoz, arisztokratákhoz, polgá­rokhoz, iiitellekiueiekhez és ellenforra l al­mátokhoz hozzávesszük a bolsevizmus diada­láért elesett polgártársakat és mindazon em­beri lényeket, — fehéreket cs Vöröseket akik a szűk esztendőkben az éhség követ­keztében haltak meg: — az összes áldoza­tok szám eléri a tízmilliót is. A kivégzések sora pedig még nem ért véget. Ha még fi- gyelembe vesszük a külföldre menekültek Magyarország minden lehelő módon hozzájárul a közős feladathoz, Európának a hol* sevisfa ragálytól va ó meg" szahadífásához torták" Mindez azonban még csak a dolgok kéz. detş. Hot”/ mi lesz, ezután és hányán lesz­nek a halálraszántak, azt még elképzelni is lehetetlen. Korszakok háborúinak ember és anyagveszteségét kellene összeszámolnunk, hogy csak megközelítsük a bolsevizmus ed. digi pusztításait, amelyek jóvá tehetetlenek, nem is beszélve az elhurcolt, embertelen sorsban Szibériában és más büntető helye­ken, koncentrációs táborokban sínylődő, szőr. ? nyü testi és lelki szenvedéseket viselő, de még életben levő áldozatok millióiról: uk­ránokról, észtekről, lettekről, litvánokról és más népek fiairól Mit szólna most az eseményekhez M. Gn. dendyke holland miniszter, aki nem sokkal a bolsevisták uralomra jutása után a Balfo- umak küldött jelentését ezzel a megállapi fissal kezdette: „Véleményem szerint a■ bol­sevizmus azonnali megszüntetése a világ legfontosabb feladata. Pontosabb, mint a háború, amely tovább dühöng. Mert ha a bolsevizmust nem fojtják el csirájában, elter. jed előbb-utóbb egész Európában, sőt az egész világon... Ezt a veszélyt csak a nagy­hatalmak együttes fellépése háríthatja el." Ezzel szemben Vandervelde a tényeknek megfelelően szögezhette le. hogy „Oroszor­szág a világ összes demokráciáinak támoga­tására számíthat“, Litvinovot (.Wallach Pin­kelstein) a Szovjetnek a Népszövetség tag­jai sorába való felvételekor a szabadkömives I Benes, aki akkor elnöke volt, megkülönböz­J teteit, pompával fogadta, ma pedig, — kizá­rólag a „demokráciák: Anglia és az Egye- sült Államok, helyesebben Roosevelt és sza­badkőműves társai igyekszenek megmenteni, segíteni, éleiben tartani a világ és az em­beriség legszörnyübb rémét, az örültek és gonosztevők tobzódását. Az anyagi és cinberpusztitások fölött még veszedelmesebb és nagyobb az a pusztítás, amelyet, a bolsevizmus a lelkekben, szellemi és erkölcsi téren végzett céljai megvalósítása érdekében. Helyesen jegyzi meg erről Wehs ter („Secret societies and subversive move­ments“): ,,A világíorradalom célja nem ?. '* szocializmus és nem a kommunizmus, nem is I a mai gazdasági rend megváltoztatása, y??y í| a cili vili ráció anyagi érte! ívben vett lőre®. i '•'olása. A vezetők által óha'tott forradfilmn j tu la ’d önképen erkölcsi és lelki: az eszmék ; teljes anarhia ja, a kultúra 19 évszázadon át. lerakott, alapjainak megsemmisítése. A tisztelet remélt-ó tradíciókat lábbal tapossák és mindenek fölött a keresztény eszmevilág- i nak még a nyomait is el akarják tüntetni.“ j A cél érdekében minden eszköz meg van I • engedve, a kommunizmus gazdasági, materié- J lista és hatalmi univerzáliziriusa érdekében- 3 ..A keresztény szeretettel és jótékonykodás- Jj sál szemben a gyűlölet és az osztályharc. a ' vörös gyűlölet, mely megtisztítja a világé-, jj hogy helyet csináljon az uj (kollektiv! S embertípusnak... A forradalom mindenek fö­lött áll és a proletariátus közössége javára az egyén teljes feláldozását követeli.* 1 * * * S Berlin, julius 5. (MTI.) A Münche­ner Neueste'-Nachrichten saját tudósi­tója köyli Bárdossy László magyar mi­niszterelnökkel folytatott beszélge­tését. A legutóbbi fejleményekről a mi­niszterelnök kijelentette, hogy Magyarország a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel lépett be Németország és a többi szövetséges oldalán a Moszk­va elleni háborúba és minden lehető módon hozzá akar járulni ahhoz a kö­zös nagy feladathoz, hogy Európát megszabadítsa a bolsevista ragálytól. Magyarországnak ez a magatartása egyenes következménye kommunista- elbnes állásfoglalásának és annak a ténynek, hogy Magyarország hitet tett Európa u ! iárendezése mellett. Ez állandó jellemvonásként húzódik Budapest, julius 5. (MTI.) A felsőház szombaton délelőtt folytatta a közellátás ér­dekeit veszélyeztető cselekmények büntetésé­ről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Gróf Széchenyi Bertalan elnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Az első felszólaló S. Bálinth György volt. Aggályosnak tartja a törvényja­vaslatnak azt az intézkedését, hogy büntető szankciókat, lehet alkalmazni azok ellen, akik nem a miniszter által megszabott minő­ségű és mennyiségű termelvényt állítják elő. Ez szerinte kényszergazdálkodást jelent. Olyan gabonaárakat kér, amelyek mellett mindenki megtalálja a számitását. Gondos­kodni kel! a mezőgazdasági munkásság meg­felelő cipő- és ruhaellátásáról. Bizalommal van a kormány iránt és ezért elfogadja a törvényjavaslatot. Mészáros István felszólalásában hangoztat­ta, hogy a falu népe nem fogja feladni nyu­galmát semmiféle szélsőségért. Beszédében hangoztatta, hogy nagy fontosságú a mező- gazdasági munkásság megfelelő élelmezése. A törvényjavaslatot elfogadja. Szabó János az erdélyi munkásság nevében szólalt fel. Kérte, hogy a kenyér minőségét javítsák meg. Meg kell akadályozni, hogy a zsidók zug-forgalomban szabadon szerezhesse­végig az elmúlt köt évtized magyar politikáján. A magyar közvélemény­ben osztatlan helyeslésre talált és a legnagyobb megelégedést okozta a szovjet kettős játékának leleplezése, valamint a Fiihreriiek az az elhatáro­zása, hogy leszámol a moszkvai zsidó bolsevista kormányzattal. Eltekintve attól, hogy az orosz cár dinasztikus érdekekből 1849-ben segítségére sietett a Habsburgoknak a magyar szabad­ságmozgalom ellen folytatott harcban és igy döntően hozzájárult a magyar szabadságharc leveréséhez, tulajdon­képpen nincs semmi ok a magyar nép és a keleti népeik közötti ellenségeske­désre. A magyarok a világháborúban is csak mint szövetséges társak telje­sítették kötelességüket akkor, amidőn a dunai monarchia keretében Német­ország oldalán harcoltak. Igjf kétség­telenül a mostani harc sem az ott élő népek elleni küzdelem, hanem ez a ha­bom azért folyik, hogy megszabadít­sák Európát a bolsevizmustól és meg­szüntessenek egy állandó tűzfészket éf viharsarkot. A moszkvai hatalom bir­toklói megkísérelték, hogy bolsevista munkájukat bevezessék Magyarország belsejébe is, de ezt a magyar egészsé­ges élni,akarás Horthy Miklós vezér­lete alatt meghiúsította. adagját emeljék fel. Meggyőződése, hogy a büntető szankciókat a magyar igazságszol­gáltatás mindig kellő indokoltság esetében fogja alkalmazni a közeli átás érdekeit ve­szélyeztető bűncselekmények felmerülésekor. A törvényjavaslatot elfogadja. Ezután a Felsőház a közellátás érdekelt ve­szélyeztefő cselekmények büntetéséről szóló javaslatot általánosságban és részételben Is elfogadta. A napirenden szerepelt még a 42 tagú gaz­dasági országos bizottságba a Felsőház ré­széről kiküldendő tagok választása. A felső­ház a következő 13 tagot választotta meg: Baranyay Lipót, Bethlen István gróf, Bőid! Karolja gróf, Ohorm Ferenc, Fabinyi Tiha­mér, Koós Zoltán, vitéz LippSy László, Mutchenbacher Emil, vitéz Purgfly Emil, Sohandl Károly, Somsich László gróf, Sziiílő Géza és Vekerle Sándor. Az elnök Javasolta, hogy egy tagsági helyet tartsanak fenn a visszatért Délvidék felsőházi képviselete ré­szére, úgy hogy a bizottságba a Felsőház 14 tagot küld majd. Ezzel a napirend letárgyalása végétért. Széchenyi Bertalan elnök bejelentette, hogy a legközelebbi ülés idejéről és napirendjéről a Feteöház tagjait a szokott módon, kell# időben értesíti. A Felsőház szünet előtti utol­só ülését előreláthatóan e hó közepe táján tartja. nek be cipőt és igy elvonhassák azt a magyar iönregek elől. Végül kérte, hogy az uj termés- Ter- i bői a bányamuntkássáS kenyér es liszt fej­Danielle Darrieux nemzetközi nagy díjjal kitüntetett filmje : EGYETEM MOZGO ÍTIa vasárnap és holnap hétfőn utoljára; Vágyak... Mi LESZ VELED ANDY HARDY a Meii o Goldwyn filmgyár H ARDY sorozatának legújabb alkotása, fősz.: MICKEY ROONEY, LEWIS STONE, Fay Holden, Cecillia Parker. Keddtől: Á felsőház részleteiben is elfogadta a közellátási rendelkezések ellen vétők büntetéséről szóló törvény* javaslatot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom