Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-03 / 149. szám

MCexMmilmJíQ \ Sepelso magyar ember szókaVa A második világháború legviharosabb nap­jaiban amikor minden percben Európa előtt állhat a magyar nemzet, ismét megszólalt a magyarok vezére, vitéz nagybányai Horthy Milliós kormányzó, hogy megszokott férfias nyíltsággal, bölcs előrelátással és az emberi szív melegétől áthatott szavakban megmond­ja: mi a magyar kötelesség, mit várhatunk, mire keli ügyelnünk, merre irányítsuk: a ma­gunk és nemzetünk életének hajóját, hogy boldogabb és erősebb hazát hagyjunk gyer­mekeinkre, unokáinkra, A Főméltóságu Hr Kenderesen a hősök emléke előtt mondotta el az egész nemzethez intézett szózatát. Ennek a® aktusnak is nagy jelentősége van. A legelső magyar ember, aki egyben a magyar vitézi erények legragyogóbb mintaképe is, egy magyar községben, a® Al­föld szivében mondja el a falu népének, hogy mik a magyar állam vezetés legfontosabb alap elvei és milyen maga tarlóst követel tőlünk a történelem. Egyik jelképe e® annak a® át- _ alakulásnak, amely bennünket Horthy Mik- | lés erős kezének biztos irányítása alatt a trianoni nyomorúságtól az előretörő, erős, egészséges Magyarországig elvezetett. Ezen a Magyarországon a szorgalmas, takarékos és becsületes ember előtt megnyílnak az ér­vényesülés utjai. Ezen a Magyarországon nem ütheti fel többé fejét a becstelenség, az árulás és a vak önzés, mert túlsókat éltünk át ahhoz, hogy megfeledkezzünk a történelem és napjaink példájáról. A Főméltóságu Hr — mint a múltban is annyiszor — élesen és minden embernek ért­hető módon megvilágította a demagógia, az izgatás és a® elégedetlenség felkeltésének ve­szedelmeit, Ez a kiváló hadvezér és bölcs ál­lamférfi — elsőrendű gazda is, aki tapaszta­latból és a magyar földdel szoros kapcsolat­ban élt őseinek hagyományából ismeri az em­ber és a gazdasági élet, a munka és a® ered­mény összefüggéseit. Éppen ezért szinte kö­telességévé teszi mindenkinek a tanulság meg Rrivtelését, hogy az életszínvonalat — amely a Kormányzó Ur megállapítása szerint ná­lunk egyelőre még alacsony — csak több munkával, szorgalommal és takarékossággal lehet emelni. Arra kell tehát törekedni, hogy hasznosan befektethető feleslegeket érjünk el s ezzel is biztosítsuk az életszínvonal emelé­sét. A polgári jólétnek, a munkás, a dolgozó ember sorsának javulását takarékossággal kell kiharcolni. Olyan elv ez, amely örökér­vényű, különösképpen pedig a mai háborús gazdasági helyzetben döntő jelentőségű. A Kormányzó Ur a politikai és gazdasági irányítást kiegészítette a® erkölcsi irányítás­sal a legfőbb hazafias kötelességek hangoz­tatásával. Ezek a’kötelességek — hisszük! — a magyar faj természetében gyökereznek, hi­szen a tiszta, mocsoktalan életet mindennél többére becsüli a magyar ember, A magyar közélet mindig kivetette magából azokat, akik a tiszta erkölcs parancsát megszegték. Ez a magyarázata annak, hogy mináiunk soha meg nem szakad a tisztulás folyamata s ezért mondhatta határozottan a legelső ma­gyar ember, hogy a magyar közélet tiszta és hogy a magyar faj felveheti a versenyt a vi­lág bármely népével bárminő tekintetbe». A jogosult és mértékadó önbizalom ragyogó megnyilatkozása volt a kormányzói szózat. A súlyos veretű szavak befejezéséül pedig hatá­rozott felszólítást intézett a Főméltóságu Hr minden magyar emberhez.* Kötelességévé te­szi mindannyiunknak, hogy szakítsunk a könnyelmű gyűlölködés rossz szokásával és kövessük a szeretet parancsát, amelyet az a krisztusi tan ir elő, melynek alapján Magyar- ország erkölcsi épülete áll. ,,Mos+, amikor az egész európai civilizációt fenyegető erők nap­jai már meg vannak számlálva és amikor Európa nagy horderejű átalakulás előtt áll, a belső békét ne veszélyeztesse senki! Szűn­jön meg az egyenet len kedés és lépjen helyé­be az összetartás és testvéri szeretet!« Ez a kormányzód szózat hallatszik ma szer­te a® egész világon, ahol csak magyarok él­nek. Szálljunk egy pillanatra magunkba és tegyünk fogadalmat, hogy erőnkön felül tel­jesítjük a parancsot, amely világitó fáklya­ként mutatja a magyar feltámadás útját. „OLASZORSZÁG ÉS GÖRÖGORSZÁG TALÁLKOZOTT A TÖRTÉNELEM UT­JÁN“. Az olasz lapok idézik az athéni újsá­gok cikkeit, amelyek az olasz csapatok görög- országi bevonulása alkalmából láttak napvilá­got. A görög sajtó hangoztatja, hogy az olasz csapatok a görög népnek azokat a sebeit gyó­gyítani jöttek ide, amelyeket a londoni politi­ka okozott. „Olaszország és Görögország ta­lálkozott a történelem utján — Írja az egyik athéni lap — Görögország számára bevégzö- dott a háború és remélni lehet a lovagias együUniiiködéíí a tegnapi ellenséggel.“ NYARALJON BALATON. 4i ÉS HÉVIZFÜRDÖN Feîvilrgositâşt mjuít a- BALATONI IRODA Andrdssg-ut 29. Telefon 225-407 és minden utazási iroda. Ml A ..KÖDCSAPAT'? 99 Berlm, július 2. („Europa Somdérdienst“). „A köd az .offenziva barátja“, mart erősíti annak egyéni élet öten ét, a meglepetéskelté-t. A hadtörténetem egész sereg esetet jegyzett fiel már, amikor lovascsapatok és ostromló gyalogosok hirtelen előtörtek a hajnali kődből és rácsaptók a mát sem sejtő ellenségre. Az ember kezdettől fogva azon igyekezett, hogy segítsen, illetőleg javítson, a természeten. így mozdultak meg a vegyészek és a technikusok és feltalálták, hogyan lehet mesterséges ködöt előállítani ? Az úgynevezett „ködesapatok“-B0k az a fel­adatuk, hogy ködbebuifcolják a® ellenséget, eL vakitsák annak gyalogsági és tüzérségi megfi­gyelőhelyeit, gépfegyverfészkeit és ütegállá­sait. A ködoszfagök ugyrueveaett ködszórókból „ködgránátokfeal“ tüzelnek, amelyek nemcsak vastag & sürii ködfátyolt vonnak az ellenség1 elé, hanem szálánkhatásnk révén aa ellenséget fedezésre és elbuvásra is kényszerítik. A köd- csapatok teljesen gépesítettek és teljesen al­kalmasok minden terepihez, úgyhogy gyorsan mozoghatnak a® egyik döntő állásból a má­sikig. Ködezóróilk gyorsan mozgathatók és szállíthatók, könnyen elneithetők és kezelhe­tők. A ködcsapat vezetője taktikailag és techni­kailag gondos iskolázásban részesül. Esek a vezetők elsősorban éles látásukkal azonnal ész revesznek minden mozdulatot mind barátnál, minid ellenségnél és gyorsan eldöntik, hogy a felbukkanó ködfal a saját vagy az ellenség érdekeit szolgálja-e? Nagy gyakorlatuk van ezenkívül a ködfal kifejlődésének szempontjá­ból annyira fontos időjárás megítélésénél is. Értenek ahhoz, akárcsak a .jó tüzérek, hogy ködszóróiknak tüze mennyire tudja meglepni a ködbe borítandó terepet és az aibban meg­húzódó ellenségei. A vezetők szoros kapcsolat­ban állanak drót- vagy szikratávíró utján a testvér osztagok parancsnokaival, hogy minden pillanatban megtudhassák azok kívánságait és követelményeit. A ködcsapatok ágyúsai derék, határozott embereik, akik műszereiket a legke­ményebb ellenséges tűzben is fel tudják álli- tani és azokat megfelelően tudják kezelni. A köd csap at ok gépkocsivezetői gépeikkel minden­fele terepen egyformán tudnak bánni és csak az az egyetlen vágyuk, hogy gépeiket, kellő fedezet mellett, a tüzvonalba vigyék előre. A köd, atmely nem tartalma® mérgező anya­gokat, — s ezért nem szabad ezeket a vegyi hareianyagokkal összetéveszteni — hatalmas módom zavarja- az ellenfél harcvezetését. Al­kalmazása révén a védőnek nincs betekintése a támadó hareimozdula,faiba s még saját állá­sait sem tekintheti át. Egyszóval zavarja a rendes harcvezetést és céltalan lövöldözést okoz. Mint amerikai szakái-tők kiszámították, a köd a fegyverek célzóképességét egytizeu- k etted részére csökkenti. Megakadályozza,. hogy szomszédos osaipategységak egymásnak tűzzel segítséget nyújtsanak. A ködfel. amelyet a ködosapat az ellenséges állások elé enged, a saját, gyalogságának is szolgálatokat tesz. A gyalogos a. ködben észre­vétlenül közeli theti meg az ellenség hadállásait, eltároljthatja az utbatett akadályokat, átvág­hatja a drótakadályofcat, előbbre viheti hatá­sosabb lőtávolba saját tűzfegyvereit fe oly kö­zel tolhatja a® ellenséges állásokig a roham- kiindulási pontjait, hogy azokból az ellenséget már egy-két ugrással el is érheti. A ködcsapatok a nagynénaet hadsereg leg­fiatalabb alakulatai közé tartoznak és a jelen­legi háborúban, mind keleten, mind nyugaton, különösen a határövezetekéi-t vívott harcokba,n, valamint bunkernek, erődítmények bevételénél már kiállották a tüzpróbát. Épül « nyári szinKáar Míarosvásárfi©Iy©n Teljes erköfgsi és nnyntf i siker­rel zárt« évadját a Krémer. szintársiaiiaS Marosvásárhely, július 2. Rővidm megírta már a „Keleti Újság", hogy a Krémer Ferenc igazgatása alatt álló Székelyföldi Színtársulat rövidesen visszatér Marosvásárhelyre és meg­kezdi nyári évadját. Marosvásárhelynek eddig nem volt nyári színháza. Az igazgató még a téli évad folya­mán mpgállapodott a főtéri Molnár palota tulajdonosával, hogy az épület mögött lévő nyitott k^rihelyiséget átengedi nyári színház céljaira. A napokban. Marosvásárhelyen tar­tózkodott Krémer Ferenc igazgató, Halasy Iván titkár társaságában és megtette az elő­készületeket a, nyári színház felépítésére. Az igazgató az elkészült, tervek alapján igen sizép színpadot épit. A rivaldát övező fafaragvány székely kapura emlékeztet, A színpad mellé öltözők is épülnek, úgyhogy a> tekintélyes be­fektetéssel épülő színpad nemcsak méreteiben lesz teljesen megfelelő, hanem külsejét illetően is minden igényt kielégít. A nyári szánház első előadását július 11-én taxája, amikoris Lehár Ferenc „Mosoly orszá- ga" e. operettje kerül színre. Ez alkalommal Laurisin Lajos és Raffay Erzsébet, a m. kir. Operaház tagjai vendégszerepelnek a székely fővárosban. Ezenkívül egész sereg fővárosi színész vendégszereplését tervezik. Az igaz­gató máris megállapodott Szüassy Lászlóval, a kitűnő bonvivânt tai, Lázár Máriával, Köny­ves Tóth Erzsivel, Szilágyi Szabó Eszterrel, Lehotay Árpáddal. MaJckay Margittal. Fellép Fedák Sári is, akinek a tél folyamán emléke­zetes sikere volt Marosvásárhelyen. Amióta a, színtársulat Marosvásárhelyről el­távozott, felkereste Székely udvarhely, Sapsi- szentgyörgy, Kizdivásárhely és Gyergyószent- miklós városokat. Mind a hatóságok vezetői, mind a közönség a legnagyobb elismeréssel adózatt Krémer Ferenc társulatának. Jellem­ző, hegy az egyes városok polgármesterei min­denütt széleskörű támogatásban részesítették a társulatot, amennyiben nemcsak termet, ha­nem más kedvezményeket is bocsátottak ren­delkezésére. A városi vezetők elismerő levelei valóban arról tanúskodnak, hogy az előadások megnyerték a, közönség tetszését. A színtársu­lat egyébként a napokban Marosvásárhelyre érkezik s már megkezdi próbáit. Esténként társasgépkoosin áfeándnlnak Szászrégenbe, ahol hat előadást tartamiak, de napközbeni már ismét Marosvásárhelyen van a társulat és folytatja próbáit. Il£f®licSő S’í'óf'ÁáfesiBt Szófia, július 2. (DNB.) Hétfőn délután heves zivatar vonult el a bolgár főváros felett. A szokatlanul heves jégeső igen nagy károkat okozott. Tyúktojás nagyságú jégdarabok egész utcasorokon beverték a lakóházak és üzletek ablakait, az erős szélroham pedig lesodorta a jégtől amúgy is megrongált háztetőket. A jég­darabok a gépkocsik fedelét is átütötték. A vihar sok helyen megrongálta a távíró és táv­beszélő vezetékeket is. Boris király miindját a vihar után felkereste a város ama. részeit, ahol a legnagyobb volt a pusztítás. (MTI.) AZ ELSŐ ÍTÍAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG erdéltfrészi aligazgatósága ezúton is tudatja érdekelt t, feleivel, horţ\? az Első Erdélyi Általános Biztosító Részvénytársaságtól átvett sorsolással kapcsolatos élet­biztosításoknak 1941. július 1-én közjegyző jelenlétében megtartott nyil­vános sorshúzásán a következő betücsoportos kötvények sorsoltalak ki: A.M.E. O.S.O. O.W.Z. Z.P.T. U.P.L. 19 4 1. J íj iL i U & 3 nflDOÍMEHTl EESMODLOSsa A TORNÁKÉRT EGYESÜLET egyike a legkedveltebb, legnépszerűbb egyesületeknek Marosvásárhelyen. A Társaság tulajdona a Tornákért, a Ma­rosvásárhely középpontjában fekvő szé­pen parkírozott terület, ahol nyáron te­niszpálya, télen pedig korcsolyapálya van. Itt, a Tornakertben gyűlnek össze nyári alkonyaikor a marosvá»árhelyi uritársa- ságok tagjai. Kis csoportok alakulnak, részben beszélgetéssel töltik az időt, részben pedig megalakulnak a megszokott csendes kártyapartik, folynak a sakk­csaták ... A megszállás zavaros éveiben csak igen nehéz volt megőrizni a Torná­kért Egyesület magyar jellegét. A román hivatalviselők mindenáron birtokukba akarták venni a nyugalomnak ezt a kis oázisát. Hogy támadásuk sikertelen ma­radt, ebben igen sok érdeme van Gsiky Kálmán ny. táblabirónak, a Tornakert Egyesület elnökének, aki már 22 év óta tölti be tisztségét. A Tornákért Egyesület a napokban tartotta meg közgyűlését, amelyen fontos határozatot hozott. Ki­mondotta, hogy összeolvad a Magyar Ka­szinóval, amelynek tagjai amúgy is szive, sen látogatták a Tornakertet. A közgyű­lésen Gsiky Kálmán elnöki megnyitójá­ban részletesen ismertette a román ura­lom súlyos megpróbáltatásait és örömét, fejezte ki, hogy a felszabadulás folytán a Tornákért Egyesület tagjai most már zavartalanul birtokolhatják jogos tulaj­donukat, amelyre oly sokszor akarta rá­tenni kezét az idegen uralom. A közgyű­lésen megjelentek meleg ünneplésben ré­szesítették Csiky Kálmánt, aki már kora ifjúsága óta mint főtitkár, később pedig mint elnök tevékenykedett az Egyesület élén. A jövő vasárnap egyébként a Ma­gyar Kaszinó tart gyűlést és azon a Tor­nákért Egyesülettel való fúzió kérdésével foglalkozik. Az egybeolvadás elhatáro­zása után uj vezetőség kerül az egyesitett köztiletek élére. * MEGNYÍLT A VÁROSI PART­FÜRDŐ s rövid idő alatt a marosvásárhclyi kö­zönség nagy tömegekben lepte el a szépen rendbehozott Strandot, amely kellemes nyaralási lehetőséget kinál. Idillikus han­gulat uralkodik, kedves évődések és az „örök“ nyári szerelmek szövődnek a stran­don. Érdekes és színes képet nyújt a sok csinos asszony ée> leány, a fiiatal emberek pedig alig várják a pillanatot, hogy a, napi munka végeztével kikössenek a strandon. * AZ UNITÁRIUS NAPOK előkészítése igen sok munkát adott a ma­rosvásárhelyi unitárius vezetőknek. El­sősorban Halmágyi János esperest kell megemlítenünk, aki buzgőságban most is előljárt a vendégek fogadtatásának elő­készületei körül. Kívüle Kalkovits Gyula az elszállásolási bizottság élén dolgozott igen sokat, hogy a többszáz vendégnek kellemes szállása legyen a székely fővá­rosban. A vendégek különben igen jól érezték magukat. Marosvásárhelyen és a püspökválasztás izgalmai után a legjobb hangulatban töltötték az estét az egyik ismert marosvásárhelyi vendéglő flekken- jének és vargabélesének fogyasztása köz­ben. A fiatalság természetesen tánccal fejezte be a nevezetes napot. •* AZ ELSÖTÉTÍTETT ESTÉKET már egészen jól megszokta a város közön­sége. Kezdetben az emberek inkább otthon ültek, ma már azonban éppen olyan meg­szokottan keresik, fel megszokott helyiségei­ket, mint azelőtt. A nyári helyiségek ez elmúlt szombat este már zsúfoltak voltak. A székely főváros közönsége a hétvégi szo­kásos „polgári kimenőről“ nem mondott le. sőt talán még többen ültek a vendéglők el- sötétített kerthelyiségében, mint máskor. Sok helyiség egészen regényesen bat a tompított világításban. * A VAROS FŐTERÉN padokon szokott ülni a közönség. Ezek# padok bizony most nem a legjobb állapot­ban vannak. Bájuk férne egy kis tataro­zás. A közönség szívesen venné, ha a pa­dokat sürgősen megjavítanák. (S.) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAtJá A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom