Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-02 / 148. szám

19 4 1. J ÍJ € l KJ S £ Nagy vita a képviselőházban a fajvédelmi javaslatok körül At Erdélyi Párt elfogadta, a javaslatot 'Budapest, juiius 1. (MTI) KecMen délelőtt folytatta, a képviselőház a házassági törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Tasnádi Nagy András tíz órakor nyi­totta meg az ülést. Makkal János, beterjesztette a közoktatás- ügyi bizottság jelentését a szellemi együtt­működésről kötött magyar—bolgár egyez­ményről és a közoktatásügyi igazgatás egy­szerűsítéséről szóló törvényjavasatot. Bár- dossy László miniszterelnök emelkedett szó­lásra és beterjesztette az 1938 :XXX t. c. alapján egyes küláUamokkal kereskedelmi és forgalmi viszonyainkat szabályozó kedvezmé­nyek tárgyábm 1940. év folyamán kiadott rendéletekről szóló jelentést. A jelentést az illetékes bizottságokhoz teszik át. A Ház aiz ülés elején Kölcsey István indít- vánvára úgy határozott, hogy a házassági törvény módosításáról sróló javaslatot 8 órás ülésen tárgyalja. kívüli viszonyt. KövetéE a nőnek, különösem az elesett szegény magyar nőinek a cseléd- leányoknak védelmét. Ezeknek a védelmét törvénnyel keli biztosítani, elsősorban azok elem, akikről a törvényjavaslat szól. Mirt ka­tolikus pap kijelenti, hogy az egyháznak az az elve, hogy mindenkit elvezessen Krisztushoz, még aJdkor is ha zsidó. Az egyház hivatása a térítés. Miután a kisgazdapárt nevében köszö­netét fejezte ki az elnöknek, hogy a képvise­lőház üléstérméhen elhelyeztette a keresztet, kifejtette, hogy a keresztény kit volt az, fiSmoly az Ázsiából idejött magyarságban a ke­resztény szellemiséget megismertette és meg­tartotta. Meggyőződése, hogy a kormány tisz­ta jószándékkal hozta ide ezt a savaslatot és tudatábrm van, hogy az államnak joga van meghatározni, hogy kit fogad be a nemzet testébe. Az ifjúságot továbbra is hazafias és keresztény szellemben, kel nevelni A továb­biakban arról beszélt, hogy a kisgazdapárt magáévá teszi az egyház állásfoglalását, ép­pen ezért megvárják a püspöki kar állásfogla­lását a tömény javaslattal kapcsolatban. Meg­állapítja, hogy konfliktus van a papság és a javaslat között. Az egyházzal meg kellett vol­na hetekkel ezelőtt, tárgyalni ezt a javaslatot. Kifogásolja, hogy a kormány a javaslatot be­terjesztése előtt csak egy-két nappal küldte meg az egyháznak. Minden magyar ember nagy súlyt helyez arra, hogy az állam és az egyház között ne támadjon, konfliktus. A ja vaslattal szemben foglal állást a felverek kérdésében. Nem hiszi, hogy 50 százalék ma­gyar vér plusz a keresztség szentsége plusa keresztény nevelés ne tudna, ellensúlyozni 50 százalék zsidóvért. A kisgazdapárt nevében kéri a kormányt, hogy az ilyen 50 százalékos magyar vért ne taszítsuk el. Azonkívül kérdi, miért nem hagyjuk meg a kormányzónak is azt a jogot, amellyel rendelkezik a Führer & a Duce, hogy tudniillik kivételes esetekben felmentést adhat. Adjuk vissza az egyháznak a házasságkötés jogát, legalább is a fakulta­tív házassági jogot állítsuk vissza. Mivel a javaslat természetes jog, egyházjog eV keres?.- tényellenes, nem fogadja el. A* Erdélyi Part szór»of*.« A javaslathoz először Maróthv Károly nyilaskeresztes vezérszónok szólt hozzá. Meg­állapította, hogy a törvényjavaslatot a. táj­védelem gondolata sugalmazza és hozzátette, hogy mindent meg keli tenni a faj védelemért. Szerinte a zsidók asszimilációja lehetetlenség és a múlt tapasztalatai azt bizonyítják, hogy valóban csődbe jutott. A zsidókérdés végleges megoldása csak az Európából váló kitelepítés lehet Mig ez bekövetkezik, a zsidók számára teljes elkülönülést, jogi és tényleges gettót követel, hogy az asszimilációnak még az áb­rándja is kitűnjék. Ezután a zsidók kifce- resztelkedésénefc hiábavalóságáról és arról beszélt, hogy középosztályunk keverve van «zsidókkal. Olyan javaslat beterjesztését kö­veteli a kormánytól, amely sokkal helyeseb­ben állapítja meg a zsidó. fogalmát, hogy ezt a fogatai meghatározást alkalmazhassuk a zsidókra vonatkozó valamennyi törvényünk­ben. A jelenlegi törvényjavaslatot a.pró tíi- sznrásnak tartja a zsidók felé.Kevesli a tör­vényjavaslatot, Nézete szerint a zsidókérdés megoldását nem hozza közelebb. A törvény- javaslat részleteit taglalva nem helyeselte azt az intézkedést, hogy a nőknél háziorvosi bi­zonyítvány elegendő annak igazolására, hogy az illető nem szenved gümőkorban vagy vér- bajban. Háziorvosa rendszerint csak a kö- | zépoeztáflynak van, tehát a középosztálynak módja nyílik kibúvókra. Fokozott családvé­delmet követel. Intézkedéseket kell komi a népszaporodás fokozása érdekében. A házas­sági törvény revízióját sürgeti annak érdeke- bem, hogy a házasság felbomthatatlanfiága iofcézményesittesséb. Az egyháznak a házas­sággal kapcsolatos elveit helyesnek tartja. A törvényjavaslatot nem szavazza meg. A égül határozati javaslatot terjesztett be, amelyben kéri, utasítsák a kormányt, hogy hozzon ja­vaslatot a Ház elé az egész zsidókérdés egysé­ges, teljes és haiadéktafen megoldásáról. Ezután Sipeky-Bálás Károly a kormány­párt vezérszónoka szólalt fel. A javaslatot helyesnek tartja. Kéri, hogy a szegényebb néposztályok érdekében a házasság előtti kö­telező orvom vizsgálatot ne intézzék bürokra­tikusán és ne jelentsen újabb megTertieitotést. A gitaőkórról nehéz megállapítani, hogv elő­rehaladott állapotban van-e, éppen ezért ezen a téren méltányosságot kér. Örömmel üdvözli a házasodási alap létesítését, mert így emelni lehet a házasságkötések számát. Elsőrendű ér­dekünk a népesedés előmozdítása. Tapaszé álat szerint a földek fejpareellázása tulajdonkép­pen az egykéinek szülőanyja, mert csökkenti a kisgazdaréteg szaporodását azzal, hogv na örökséget rendszerint nem szívesen darabol­ják fel. Ezzel szemben hatékonyam előmozdít­ható a szaporodás azzal, ha házhelye* biztosí­tunk a házasulandóiénál:. A javaslat legfon­tosabb része a zsidók és nem zsidók közötti házasság eltiltása. Ez a magyarság életproblé­mája. Itt el kell tekinteni az egyéni érdekek­től, mert örök magyar érdekekről vem szó Ez a kérdés Magyarországon sokkal életbevágóbb, mint Etirópa bármely más részében. A ja­vaslatnak ezt a részét semmiképpen sem sza­bad enyhíteni, haneru szigorúan biológiai szempontból kell kezelni. A vallási szem por - tokát nein szabod összekeverni faji szempont­tal. Nem szabad megengedni, hogy a zsidó keveredés 1/8 aránynál erősebb legyen. A ti­lalomnak feltétlenül ki kell terjednie a házas­ságon kívüli nemi vizonyokra is. Éppen azért a javaslatot ebből a szempontból hiányosnak tartja. Nézete szerint keresztény nőre meg­alázó, ha zsidótól van gyermeke. Meg kell til­tani, hogy zsidó 45 éven aluli keresztény vő- cselédet tarthasson. A javaslatot elfogadj*. Vargha Béla a kisgazdapárt vezérszónoka hangoztatta, hogy a legszigorúbban, büntetni kell a aside és nem zsidó közötti bénaságon Padi Árpád, az Erdélyi Párt vezérszónoka beszélt ezután. Rámutatott arra, hogy a ja­vaslat nagy közösségi elvek, eszmények félé váló törekvést jelent és igen nagy folyto­nosságban vám a keresztény állásponttal. Sok erdélyi képviselő igyekszik keresni ki­egyenlítő módot a törvényjavaslat alapesz­méje és a keresztény álláspont között. Erre 22 esztendő hagyományai is kötelezik őket. A faj és a vallás kérdését nem lehet mere­ven elválasztani. Éppen a keresztény felfo­gás áttekintése tanítja, hogy a h.'zaséágok tartóssága nemcsak egy emberpár élete ha­táráig terjed, hanam ezentúl is a nagy tár­sadalmi felépítést is magában foglalja. 900 esztendőn keresztül a magyar házasság jog a keresztény erkölcsi szabályozás hatása alatt állt. Éppen a milloniumkor állt elő tő- | rés ezen a vonalon és ezt kell most kijaví­tani a keresztény—zsidó házasságok tilalmá­val. Az Erdélyi Párt az első Jcisérietet elfo­gadja a további jogfejlődés reményében. Hogy bizonyos módosításokat kívánnak, az következik abból a felfogásból, hogy a meg­szakított történeti folytonosságot helyre | akarják állítani. A házasságelőtti orvosi vizsgálat megejt&énől a szociális szempont figyelembevételét kérte. Örömmel fogadja a javaslatnak a házasság gazdasági alapjának intézményesítésére vonatkozó részét. Kéri, hogy a gyámhatóságok kezében összpontosít­sák ennek a kérdésnek az intézését. Helyes, | hogy a .javaslat a zsidó és nem zsidó heve- ţ redősnek megakadályozására irányul. Mivel í azonban becslése szerint 200.000-re tehető -j azok száma, akikben zsidó vérkeveredés van, 1 kéri, hegy hozzanak intézkedést, amelynek | értelmében szabják meg, hogy fél vérű ezen- jj túl csak kereszténnyel köthet házasságot. 3 Kéri továbbá art is, hogy csak abban az esetben minősítsenek valakit zsidónak, ha há­rom nagyszülője zsidó származású. A javas­latot abban a reményben, hogy erre a mó­dosításra sor kerül, az Erdélyi Párt névé- ben elfogadja. Közi-Morvát József a pap képviselők ne­vében deklarációt olvasott fel, amelyben ké­rik, hegy a kormány mielőbb nyújtsa be a liberális házassági törvény teljes reformját ipagában foglaló, a kereszt és a házasság méltóságát visszaállító és a gyermeknevelés szociális feltételeit megadó törvényjavasla­tot. A tárgyalás alatt álló javaslatot nem fogadják el. A javaslatnak a házassági köl­csönre vonatkozó részét örömmel üdvözli. Kassai) Károly minden sürgős indokolás nélkülinek tartja a javaslatot, amely sze­rinte nagy valláserkölcsi kérdéseket, nagy nemzeti érdekeket és sok százezer egyén sor­sát érinti és igv egyéni tragédiák végelátha­tatlan sorozatát idézi fel. A házassági köl­csön létesítését a házassági tanácsadás intéz­ményes kiterjesztését és kötelezővé tételét helyesnek tartja. Szerinte téves az a felfogás, hogy magasabb és glacsonyabbrendü fajok vannak, mert még az sincs tudományosan megálló pit va, hogy fajok léteznek. Nem lehet áttérni a faj és a vér teóriájára, amely inkább politikai eszköz, semmint tudományos megállapítás. A javaslatot nem fogadja el Szabó Zoltán hiányolja, hogy a javaslat­ban a fajgyalázás tilalma nem szerepel. Helyesnek tartja a házassági kölcsön intéz­ményesítését. Szükségesnek mondotta a vér- keveredés megakadályozását, amely szerinte a törvény javaslat által biztosítva van. A ja­vaslatot elfogadja. Figyelmeztetés a kenyéregyekkeí való visszaélések megakadá­lyozására ! KOLOZSVÁR, jul. 1. Az igénybe nem vett kenyérjegyekkel való visszaélések megakadályozása céljából a város fel­kéri a közönséget, hogy akinek ellátá­sához a kenyérjegyben megállapított adagra nincs szüksége, a beváltani nem kívánt kenyérjegy-szelvényekot, mielőtt a kenyeret megvásárolni óhajtja, sajátmaga szakítsa le. Ha pél­dán! valaki előzőnapi adagját részben, vagy egészben nem vette igénybe, az igy feleslegessé vált szelvényeket sem­misítse meg. Egész napot betöltő ünnepséggel leplezték le Hérán a hősök emlékművét Méra, juEus 1. A kolozsmegyei Móra köz­ségben ünnepélyes külsőségek között leplez­lek le a hősök emléifemüvét. Az ünnepséget a református templomban megtartott istentisz­telet nyitotta niieg. A Hinmiusz elénefctóse után Szabó Géza lelkész Olvasta fel kegyele­te* szavak kíséretében a világháborúban el­esett rnór&i hősök névsorát, majd haramgzu- gás között leplezték le a templom falán el­helyezett emléktáblát, amelyet a hősök neveim, kívül ,,Erdély visszatért, 1940 szeptember 11“ felírás diszit. Ezután báró Atzél Ede erdélyi főtövész- mester intézett beszédet az ünneplő közönség­hez, majd Simon András mér&i levemhepa- rancsnok szavalta el hatásos aliklaitaii költemé­nyét. Kun János, a vitézi szék nevében szó­lalt fel. Ugyancsak beszédet mondott Geren­csér István dr. cserkészparaincsinok is. Vargha János levente szavalata fejezte be az ünnep­ség délelőtti részét. Délután 3 óraikor ismét összegyűlt a falu. GaMus Viktor ez alkalomból osztotta ki az Erdélyi Párt jutalmát a sokgyermekes szü­lőknek. Az egyes szülők minden gyermek után 10 pengőt kaptak, igy Szmulka János (Tűre) 70 pengőt, Szabó György (Tűre) 40 pengőt, özv. Kovács Miklósné (Mákófalva) 80 pengőt, özv. Kovács Istvánná (Mákófalva) 50 pen­gőt, özv. Kiss Kálmánné (Mákófalva) 70 pengőt, Németh György (Méra) 80 pengőt, Boncz György (Móra) pedig ugyancsak 80 pengőt kapott.­A jutellomikioertás után a közönség aiz erdő alá, az úgynevezett „Rövidlábra“ vonult s ott őszinte tetszéssel nézte végig a cserkészek honvédbemutatóját és tábortüzét. Az ünnep­séget több szavalat és beszéd színesítette. STUDIUM K ö n Y M E s a o b T Bpssf, IU. Kecskeméti-u. 8 FELUILÉGOSITÉSOKKfiL KÉSZSÉGGEL SZOLGÉL! Miners ilvsj*m Kormányrendelet jelent meg a háborús bíráskodás szabályozásáról Budapest, július 1. A Budapesti Közlöny keddi száma két kormányrendeletet közöl: Az egyik a háború idejére szóié különleges bün­tetőjogi rendelkezéseik alkalmazásának kezdő napját és területi hatályát határozza meg, va­lamint a polgári fenitető bíráskodás alá tar­tozó egyéneknek honvéd büntető bíráskodás alá helyezéséről szól, a másik pedig a rög- tönbiráskodás kiterjesztéséről és kihirdetésé­nek elrendeléséről! intézkedik. (MTI.) Kilenc gabonatárházat építenek az ország különböző vidékein BUDAPEST, július 1. Bánffy Dá niel báró földművelésügyi miniszter az ország több gabonatermő vidékein gabonatárházhálőzat. tervszerű kiépíté­sét rendelte el. Ezeknek a gabonatár- házaknak közraktárjellegük van. a gazda tehát az ott elhelyezett termé­nyeire hitelt, vehet fel és a békés viszo­nyok helyreálltával nem les* kényte­len gabonáját nyomban aratás után alacsonyabb áron értékesíteni. A ga­bonatárházakat gépi meghajtású be­rendezésekkel látják el. Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter 9 tár­ház építését rendelte el, többek között Sepsiszentgyörgvön, Kézdivásárbe- lyen, Csíkszeredán és Székelyndvarhe- Iyen. Kedvez menyesen átengedett vá­rosi leiken épül fel a Hangya ma- rosvésárhelyi központi áruraktára Marosvásárhely, Julius X. Az erdélyrészi Hangya Központ, amely tudvalévőén Maros- vásárhelyt működik, elhatározta, hogy erdé­lyi központi áJ-uraktárát a székely fővárosban épiti lei. A Hangya beadvánnyal fordult a város vezetőségéhez és kérte, hogy méltányos áron engedje át a város telkeinek egyikét. A város vezetősége a kérést pártoíóan terjesz­tette be a törvényhatóság kisgyülése elé, amely kedden ült össze. A kfegyülés elhatá­rozta, hogy a Julius 10-én megtartandó tör­vényhatósági közgyűlésnek a kérdéses telek méltányos áron való átengedését fogja Java­solni. A központi áruiaiktár felépítése nagy nyereséget Jelent Marosvásárhelynek, egy­részt, mert uj munkaalkalmakat teremt más részt a város jelentőségét is emeli, különösen a Székelyföld felé. Újabb intézkedések a vásárlási könyvvel kapcsolóiban BUDAPEST, juhos 1. A fogyasztói és vá­sárlási könyv rendszeresítésével kapcsolatban felmerült egyes kérdések szabályozásáról a közellátásügyi miniszter rendelétet adott kJ. A rendelet kimondja, hogy a vásárlási könyv­ről kiadott 201.000. számú rendelet 1—3. pa­ragrafusában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a rendeli ! függelékében fel­sorolt közszükségleti cikkekre: 1. Mezőgazdasági vagy egyéb üzem (pld. színház) folytatása céljából történő kiszolgál­tatásra. 2. Egyesület alapszabályszerü működése céljából történt kiszolgáltatására, 3. Az iparos (kereskedő) tüzelőanyagot fo­gyasztónak egy mázsát meg nem haladó, va­lamint egy vagont meghaladó tételekben, to­vábbá központi vagy etagefütés és melogvix- szolgáltatás céljára a korábbi rendelet ken tel között a vásárlási könyvbe való bejegyzés nélkül is kiszól gáltathat, A rendelet szerint olyan fogyasztónak att­ack vásárlási könyvébe más fogyasztó (fele­ség, kiskorú gyermek) vásárlási könyv kUBL tását követő 6 hónap elteltével szabad kiállí­tani. Ha az ilyen fogyasztó nem tudja fel­mutatni régi könyvét, újat csak a régi könyv kiállítását követő 9 hónap etţeittad szabad kiállítani, (MTI,)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom