Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-16 / 160. szám

19 4 1. J V C 1 U S 16 MkzJBTz Sfrsjxa A Fekete tenger «* események középpont fában A Földközi fenger vízgyűjtője - A Fekete tenger partján levő kikötők jelentősége Miután a legutóbbi német hiva­talos jelentés sejteti, bogy a sző- vetséges csapatok most már a Fe­kete tenger irányában is előretör­nek, annak alábbi rövid -ismerteté­se általános érdeklődésre számíthat,. Berlin, július 15. („Európa Sonderdienst“) A Fekete tengert egyszer ..Délkelet-tengeré­nek“ nevezték el, mert mint ® Földközi ten­ger mMöllékmecleneéje ahhoz úgy viszonylik, mint ai német Keleti tenger az Északi ten­gerhez s mert a Bosspomiinak, a Márvány tengernek és a Dardanelláknak körülbelül ugyanazon szerep jut, mint a Sünéinek, Kai- togatnak és Skagerraknak. A Földközi tengeren most nagy események játszódnak le s azokhoz a Fekete tenger is jelentős résszel járul hozzá. Hiszen a Fekete tonger a Földközi tenger legnagyobb víz­szállítója, amelybe a Níluson kívül nem tor_ kdük számottevő bővizű folyó, de ahol óriásá vízmennyiség párolog el. A Fekete tengerbe ömlő folyók azonban olyan viza romterületet alkotnak, amelynek víztömegéből évenként egy és negyed, sőt másfél milliárd hektoliter fo­lyik be a Boszporußon át az Egei tengerbe, így a Bosaporusban észlelték eddig a leg­erősebb vízáramlást, amellyel minden hajónak komolyain számolnia kell. Veszedelmes és fé­lelmetes ezenkívül a Fekete tengeren a gya­kori, északról jövő viharok mellett a minden látást megakadályozó téli köd. Ez után adták a középkori tengerészek ennek a tengernek a Fekete tenger nevet. A régi görögök Pontos Axemos-nek hívták, alma „nemi vendégszeretőt“ jelent. Ezt. a ne­vet később, amikor a tengerparton viruló te­lepek keletkeztek „euxeinos"-ra vendégszerető- re változtatták. A Földközi tenger partvidé­kétől eltérőiig, a tenger partjai csak helyen, ként csipkézettek, s így a Hinterland' igényé­hez kénest kevés jó kikötő fejlődött ki a par­tok mentén. IsZkmbul sem feleszik tulajdon­képpen a Fekete tenger partján. A Márvány tenger ezzel szemben tete van mély öblökkel, amelyeket hadihajók számára is jól fel lehet használni, A Fekete tenger déli partja, az anatóliai pai’t már igen gazdag kikötőkre al­kalmai helyekben, mert meredek hegylánc hú­zódik végig mindjárt a tenger szélén, amely- kelet felé egyre magasabb. Kikötők csak ott épülhettek, ahol ez a hegylánc megszakadt, így épült Eregli, a Songuldak kőszénmeden- ee rakodókitötője, amelynek nagyságával egy kikötő sem vetekedhetik a Földközi tenger mentén. Ezután következik jelentőségben a Kizil, Irmák és Jesil Irmák nagy folyók torkolatai között Samsun kikötője, a hires dohányváron, bíz Alexandrette és Szíriába vezető vasút ki­induló pontja. Innen keletre egyre népesebb lesz a part, jelentékenyebb azonban esek Trapeztont kikötője, ahonnan az ut a hegye­ken keresztül Erzerumba és Iránba vezet. A Fekete tenger keleti orosz partja már jobbam áll kikötőik dolgában. Ttt fekszik leg­először is Batum, a kőolaj vezeték végpontja, amely a bedeut olajat a tenger partjáig ve­zeti. Bakumnak jó összeköttetése van a mély georgiai völgy-medence révén Örményország­gal és Északi,ráírnál. Nem messze innen észak­ra fekszik NoworiSsik. A nyalván évvel ez­előtti Ids faluból nagy város lett, olyan nagy kikötővel, amely naponta két tucat óceán já­rót is befogad. Korszerű gahonaszálók n grós- nyi petróleum részére készült berakodó-bsren- dezések és modem hajójavitóratihelyek is van­nak itt. Különben az északkeleti part sem igen al­kalmas hajózásra. A parti öblök el vaunak hamokosodva és már a görögök és genovaiak korában sem voltak hajózhatók és elég mélyek, nemhogy korszerű hajók befogadására jók lennének. Az Azovi tenger itteni partja olyan sekély, különösen Ţagerong kikötőjé­nél, hogy a hajóknak már a tenger bejáratá­nál. Kerhsoh_nél ki kell rakodniok. Csak a Krimim-félsziget partján levő Sebastopol ki­kötője, amelynek most A chiar a neve, mond­ható eszményi kikötőnek. Megemlítjük még Fádozia, most Kefe kikötőjét is, amely után nyugatra Wyeroleninsk, az egykori Nikola- jew, végül Odessa, az egész orosz kereskede­lem fő behozatali és kiviteli kikötője, inig a nyugati parton csak három jó kikötője van, a román Konstanca. és a bolgár Várna, va­lamint Burgas, A meg nem felelő tengerpart, valamint az a tény, hogy csak kevés nép áramlott Orosz­ország belsejéből a tengerpart felé, okai an­nak, hegy a Fekete tenger körül lakó népek nem fejlődtek hajós népekké. Már a régi időkben is idegenek hajózták a tengert, elő­ször a görögök, akik a telepek egész sorit állapították a partokon, később — ezer évvel ezelőtt — a germán war agak. akik a Keleti tenger partvidékeiről húzódtak le a Dnyeper mentén, majd a középkorban a genovaiak, akik szintén gyarmatosítottak ebben a tér. ben. A törökvilágban elhagyatott volt a Fekete tenger és az összeköttetés minden irányba el- vágódott. Csak később, Nagy Péter alatt, ami­kor Oroszország olyan nagy evőre kapott, hogy Moszkvától a déli tengerpartokig tör­hetett előre s elűzte a törököt erről a terület­ről, szerezte vissza világforgalnri és világpoli­tikai kapcsolatait a Fekete tenger. Azóta nyugvópontra tért az örökös nép- vándorlás a Fekete tenger partjai mentén, bár itt-ott még napjainkban is visszaveti ár. nyát. Gondoljunk csak az örmények tragédiá­jára a világháború idején, a kisássiai görö­gök hazatérésére, valamint legújabban a besszarábiai, ukrajnai és bukovinai németek és magyarok hazatelepitésére. A legutolsó évszázadban a Fekete tenger ismét viharfelhőt vetített a politika egére. Anglia, mint a legerősebb tengeri hatalom és Oroszország, az akkor legerősebb szárazföldi hatalom kerültek szembe egymással. Isztambul, mint síz egymást keresztező ten­geri utak középpontja, ugyanakkor az ese­mények gyújtópontjába került. A tengerszo­rosok és a „boszporu$i beteg ember“ kérdése egész Európát foglalkoztatta. Egymásután következett, a krimi háború, orosz, török há­ború é> a balkán bábom, amelyek egyrészt r. még ma sem nagyon vendégszerető „Pontos Euxeiiuos“-om játszódott le. A mai nagy vi­szályban a Fekete tenger ismét megjelent a nagy történelmi döntések színpadán, A- U. megjegyzi, hogy zsidók és uerailzeidék között házasságok a magasabb társadalmi rétegek­ben, jelesül a felső- és középosztályban szok­tak előfordulni, a nép körében a legldvétele- sébben. A magasabb társadalmi osztályok ma­gasabb erkölcsi felfogásából, a nemzeti kö­zösség iránt való magasabb etikai érzékéből kifolyólag a házasságon kívüli együttéléseik száma valószínűleg neun fog nagyobb mérték­ben szaporodni, mert ni házassági tilalomnak nagy visszatartó ereje is lesz. Az eddig elő­fordult vegyesliázaxságok äs azért köttettek, mert e vegyes háza - ságok nem voltaik tilosak, különösen amióta az asszimiláció volt aiz irányzat. Ezekről a magasabb osztályokról feltételezhető, hogy tudatában lesznek annak, miért tilt ja- a törvény a vegyesihárasságoikat, és oeimi valószínű, bogy csak azért is ilyen vi­szonyokat létesítenének. Felmerült az az aggály, bogy emberiességi szempontok is ellene szólnak a zsidók és nem­zsidók közötti házassági tilalomnak. Egyéni tragédiák kéteégteteinül lesznek, ez a kérdés azonban nem olyan sötét, mint amilyennek első látszatra feltűnik. A zsidó saspllemisőg A nemzet lelkét kétségtelenül meg kell vé­deni, már pedig a nemzeti lélek kialakulásá­ra feltétlenül káros hatással voltak a vegyes- házasságok, főképpen azért, mert ezeket a vegyesházasságokat azoknak a vezető társa­dalmi rétegeknek körében kötötték, amelyek hivatottak kialakítani a nemzet lelkiségét és szellemiségét s ezek a vegyesházasságok jut­tatták befolyáshoz azt a zsidó szellemiséget, amelynek káros hatásait látnunk keUátt. így például a tőlünk merőben idegen zsidó lelki­ség hatotta át a múlt század végén és e szá­zad elején a művészeteket és e lelkiségnek megfelelően alakult át a vegy: házasságok révén a vezető rétegek bizonyos részének fel­fogása. Ez az idegen ízlés olyan mértékben kezdett elterjedni, hogy ennek véget- kell sza­kit mi. Meg kell fontolni, hogyan likvidáljuk ezt a folyamatot. Ezt szerintünk azon az elvi alapon keV megcsinálni, hogy azok a félvé­rek, okik már asszimilálódtok, ne taszitt-assa. nők vissza g zsidóság körébe, azok a. félvérek ellenben, okik zsidó szellemiségben születtek, nevelkedtek és élnek, ne köthessenek házassági olyanokkal, al k-n ken- Ilii tovább folytat­hatják. az említett káros befolyást. Ezért kel­lett- bizonyos határt megvonni és ezt a határt a törvényjavaslat helyesen vonta meg akkor, amikor megállapította, hagy a fölverek közül nem- tekintendő zsidónak az, akinek szülői már a házassá elkötéskor keresztény fetekezet- hez tartó-lak, maga a gyermek is keresztény­nek született cs az is marad. Az együttes bizottság ezután áttért a tör. vényjnvsi-V'.' részletes tárgyalására. Vita tu­la ;idon-kóvnim csak a 9. szakasznál volt. Itt. gróf Esterházy János tiltakozott, az ellen a beállítás elten, hegy a felső osztályok el van­nak zsidósodva. A szakasz 7. bekezdése utolsó mondatának törlését kérte. Báró Prónay György nem ért egyet az igazságügyminisz- ternek azzal a megállapításával, hogy a ve­gyes házasságok megmételyezik a magyar lel­kiséget. Sokkal erősebbnek tartja a magyar lelket, a magynir géniuszt, sc-tmihogy ilyen ve­gyes házasságok ártanának neki. Ttadoesay László igazságügynélvisztar rá­mutatott arra, hogy gróf Esterházy János és báró Prónay György félreértették kijelenté­seit majd felszólalását a következő szavaikkal fejezte be: Ehelyütt- is-hangsúlyoznom! kell, hogy én itt a javaslatnak eredeti, helyeseb­ben képviselőházi szövegét képviselem s az . együttes bizottság és a felsőház bölcs őség éré tartozik a döntés. A bizottság ezután a 9- paragrafust albL zottsági szövegében fogadta el. A felsőház pénteken - ülésezik, napirenden szerepel a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról szóié törvényjavaslat. Rlífyen nyelveken lehet Romániába táviratozni? Bukarest, július IC A román rádió ismer­tette a román posta rendeletét, amely sze­rint ezentúl román, olasz és német nyelven kívül franciául is lehet feladni táviratot- F, négy nyelven lehet okmányokat is külde­ni. Más nyelven feladott táviratokat ás ok­mányokat a posta nem kézbesít. — Halálos szerencsétlenség árt Debrecen­ben egy kerékpározó leányt. Debrecenből je­lentik : Major Katalin, 18 éves cukrászt a. nuló hétfőn este fél 10 órakor kerékpáron igyekezet) hazafelé. A Piac-utca.n belero- ! a ni. a Nagyerdő felől közeledő villamos­kocsiba. A villamos kocsi kerekei a szeren­csétlen lány' fejét összezúzták és balkarját tőből levágták. A leány azonnal meghalt. Megindították a vizsgálatot, hogy haláláért kit terhel a felelősség. (M.TI). A felsőházi egyesített bizottság módosítással fogadta el a házas« sági javaslatot Budapest, jníius 15. A felsoház közjogi és igazságügyi bizottsága folytatta a házasság­ról szóló törvény kiegészítéséről és njódoeitá- sáréi szóló törvényjavaslat tárgyalását g a 9. ţ. körül felmerült vitás kérdések elintézé­sére kiküldött 14 tagú albizottság megoldási tervezetét elfogadta. A mtidosítoft szöveg A 9- §, uj szövege a következő: Nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Zsidó nőnek külföldi állampolgárságú nemzsidóval kötendő házassága nem esik a jelen §-ban meghatározott tilalom alá. A jelen §. alkalmazásában zsidó az, aki­nek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén — tekintet nélkül származására — az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfe­lekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfele­kezet tagjaként született vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresztény hitfeleke­zet tagjává lett és mind a két esetben az is maradt. Az ilyen személynek azonban nem­csak zsidóval, hanem olyan nemzsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagja­ként született. Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a há­zasságon kivül született, gyermekre is alkal­mazni kell, ha őt a természetes atya az anyakönywezető előtt vagy közokiratban magáénak elismerte, vagy az atyai elisme­rést a bíróság megállapította. • Atyai elismerés hiányában a házasságon kívül'született az a gyermek zsidó, akinek legalább egyik nagyszülője az izraelita hit- felekezet tagjaként született. Az. akinek csak egyik nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidók­kal egy tekintet alá. ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született vagy élete hetedik évének be+öltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett és mind a két. eset- ben az is maradt. Zsidónak a jelen törvény hatálybalépése után kötött házasságából eredő leszármazol is zsidók, tekintet nélkül arma., hogy nagy­szülőik milyen hitfelekezet tagjaként szü­lettek. A jelen §-ban foglalt tilalom megszegésé­vel kötött házassága következtében a zsi­dókkal esik egy tekintet alá az is, aki ke­resztény hitfelekezet tagjaként született, vagy élete hetedik évének betöltése előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett és mind a két esetben az is maradt, s emellett nagy­szülői közül csak kettő született az izraelita hitfelekezet tagjaként A jelen §-ban foglalt tilalom ellenére kötött házassághói született, gyermek is a zsidókkal esik egy tekintet alá. Az izraelita hitfelekezet. * jelen törvény hatálybalépése után áttért olyan személy, akinek a jelen §,-értclmében tilos lett volna áttérése előtt zsidóval házasságot kötnie, ha az izraelita hitfelekezet tagjaként zsidóval köt házasságot, a zsidókkal egy tekintet alá eső személy marad akkor is, ha utóbb ismét keresztény hitfelekezet tagjává less. A jelen §. rendelkezései nem érintik az 1894:XXXI. törvénycikknek azokat a ren­delkezéseit, amelyek kittföldi házasaiénak Magyarországon kötött házasságára irány­adók. Az igazságiigyminigzter különös raéltány. lást érdemlő okból kivételesen felmentést adhat a jelen §-ban foglalt tilalom alól nemzsidó és olyan személy között kötendő házasság tekintetében, akinek csak, két nagy. szülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként s ő maga az 1941. évi julius hó 11. napja előtt keresztény hitfelekezet tagjává lett és az is maradt. A harmadik bekezdés utolsó mondatában foglalt rendelkezést eb­ben az esetben is alkalmazni kell. Az igazságügyminiszter a felmentés felöl bizottság javaslata alapján határoz. A bi­zottság egy-egy tagját Magyarország her­cegprímása, a református konvent, az ágos- tai hitvallású evangélikus egyház egyetemes közgyűlése, a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, továbbá egy-egy tagját — az illető bircság tanácselnökei vagy itélőbirái közül — am. kir. Kúria elnöke ég a m. kit. Köz. igazgatási Bíróság elnöke jelöli ki. A bizottság ülésein a református konvent és az ágostai hitvallású evangélikus egyház egyetemes közgyűlése által kijelölt tagok évenként felváltva vesznek részt. Elnökét a bizottság — tagjainak sorából *— masa választja. Az igazságügyniiniszter felvjlágosítá- 6a! Ezután BáAóesay László igazságügyminisz- tar szolgált felvilágosításokká!. Az igaizaág- ügyminiszter statisztikai adatokra hivatkozva mutatta ki. hogy az úgynevezett keresztény fálvérek száma messze alatta van a vitában többizben felhozott 100.000—200.000-es szám­nak. Ezután reflektált a javaslat ellen fölszó­lalók többségének arra az aggályára, hogy a javaslat, törvényerőre emelkedése a házassá­gom kivülá együttélést fogja lényegesen sza­porítani részint a 9 paragrafus, részint az eugenikiaá rendelkezések fogytán. A 9. paragrafus hatásával kapcsolatban Ö**°I stúdium! KÖ riYVES ,< O b T t Bpsst, IU. KecskeméH-u. 8 FELÜIÍi/íeOSITrtSOKKf!!j KÉSZíÉGSEb-SZObGAb!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom