Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)

1941-07-13 / 158. szám

3 9 4 I. J V C i V & 13 TÖRÖK ISTVÁN ENLEKEZETE Merepei János, a Székely A7eniseti Museum kitűnő igazgatója a kolozs­vári református kollégium■ véndiák- találkozóján az Apácai-serleggel tar­tott beszédében az intézet egykori, nagynevű, igazgatójának, Török István dr.-nak. állított emléket. A hatásos megemlékezést, amelyet a kollégium volt növendékein kívül minden bizony- nyál a kolozsváriak is szívesen olvas­nak — hiszen a volt kollégiumi igaz­gatót általánosan szerették és becsül­ték — alább közöljük: Köszöntőm dr. Török István áldott em­lékét! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Véndiák-társak! Nemrégiben a Székely Nemzeti Muzeum fényképgyüjteményében keresgélve egy cso­portkép került a kezembe. Ez egy jóságos tekintetű férfiút és nyolc kedves gyermek­arcot ábrázol Valami elmondhatatlan meg- hatódottság vett erőt rajtam, mert e soha nem látott képen azonnal ismerősre találtam. Messzi régelmult, félig-meddig talán csak hallomáshói tudott emlékek keltek életre, amikor e szerető tekintetű apában Török Pista bácsira ismertem. E régi emlékek most is megszámlálhatat­lan rajban tolulnak eszembe, úgy, hogy kö­zülök választani sem tudok. Nekem min- denik szép, előttem mindenik drága: gyer­mek. és ifjúkorom emlékei. E képet hosszasan elnézegetve, valahogy az az érzésem támadt, hogy ilyenformán volt a kollégiumban is. Török István, bár fegyelmet tartó, de itt is jóságos apa, aki sok-sok diákját az élet becsületes, derék munkásává, a nemzeti érzés s a hagyomá­nyok törhetetlen megtartójává igyekezett nevelni. Mennyire hii képét adják lelkivilágának iskolai évet megnyitó- és záróbeszédei. Egy alkalommal, 39 évvel ezelőtt, amikor épen az én évfolyamom lépett a gimnázium első osztályába, e szavakkal ölelte magához fo­gadott fiait.; Tündöklő napsugár fényében fogadom az ifjúságot, a szivemhez, lelkem­hez nőtt,, kedves ifjúságot. Vártam, mint édesapa várja messzi útról visszajövő gyér. mekét. Szeretnék szóbaelegyedni mindenik növendékünkkel, kérdezősködni tőlük, hogy merre jártak, mit tanultak, mekkoráira nőt­tek, mi bántotta, mi örvendeztette szívókét? Mit szeretnek, mitől félnek? Még most is fülembe csengenek e meleg szavak. S én deresfejü kisdiák, őszinte meg. hatottsággal tekintek fel, titokban remélve, hogy négy nehéz évtized elmúltával hátha mégis még egyszer megkérdi mindezt én drága jó igazgatóm. A jó nevelő közvetlen módszere nyilatko­zik meg az idézett szavakban, amely előbb a gyermekek lelkét igyekszik megnyerni, hogy azután szívesen fogadják tőle a tanulmá­nyok megkívánta feladatokat, is. Nem véletlen, hogy Török István a törté­nelem kutatását, és tanítását, valamint en­nek szellemében való nevelést tűzte ki élete feladatáuL A hősies és gyászos eseményekben egy. arátnt gazdag 1849-ik esztendőben látta meg a napvilágot: gyermek és serdülő kora pe­dig az elnyomatás szomorú idejére esik- ami­kor mindenki a mult idők dicsőséges tettei­ből merítette az erőt a vigasztalannak lát. szó életküzdelemre. Kolozsvár szülötte, a, szellemi kincsekben gazdag város mindnyájunkat megejtő hagyo­mányait örökölte a szülői hajlékban. Ennek légköre ölelte körül és követte őt a hosszú utón, az akkor még állott várkapukon kí­vül és belül egyaránt. És amikor odáig meg- téve az utat, átlépte a kollégium küszöbét s ezzel elbocsátotta a kedves szülők vezető kezét, őreá is az „alma mater“ terjesztette ki gondviselését. Tudós Sámi László pro­fesszor tanításai következtében itt vált tu­datossá benne a haza szeretete, a mult. idők­nek, mint nemzeti öntudatuknak erőforrásai, megbecsülése. Majd pedig amikor középis­kolai és egyetemi tanulmányait elvégezte, visszatért kedves, második édesanyjához és átvette szeretett mestere örökét, — ettől kezdve minden idejét a történelemnek és hagyományok szellemében való nevelésnek szentelte. Minden tettét ez irányította, még akkor is, amikor az iskolánkivüli életben DEÁK mérnök mátyás kir.-í. 7 Telelőn : 27-OC. mis kötelességek' teljesítését is magára văl- lalta, amikor városáért, népéért, egyházáért dolgozott, vagy amikor a politikai életben a függetlenségi eszmék meggyőződéses har­cosául szegődött. Határozott jellem, önálló egyéniség, aki jó-meggyöződésót önmaga alkotta meg s attól, amit helyesnek tartott, soha semmi áron sem volt eltántorítható. Embertársait s igy tanítványait is azzal a mértékkel sze­rette mérni, amilyent önmagával szemben alkalmazott. Nem szolgaságot, de függet­lenséget, nem szolgai engedelmességet, ha­nem egyéni gondolkodást és cselekedetet kívánt. Minthogy egész élete fegyelmezett volt, igy mástól is önfegyelmezettséget kí­vánt. E nagy önuralmat, pedig akkor csodál­hatjuk legjobban, amikor szeretett legna- gyobbik fiának, az én nagyon kedves prin­cipálisomnak, hősi halála hire hozzá is el­érkezett. Abban, hogy a tanítványok őt Dzsingisz- khánnak keresztelték el, benne a nagy ural­kodónak nem megközelíthetetlen kényura- ságáít személyesítették meg, hanem a diák romantika a megfellebbezhetetlenül legna­gyobb tekintély és hatalom, valamint a tör. hetetlenül erős akarat jelképével díszítette fel földi leghatalmasabb uralkodóját, a kollégium tekintetes igazgató urát. Hangsúlyozom, vele szemben nem gúny­név volt ez a szó. hiszen a mi Dzsigiszkhá- nunk személyéhez még gondolatban is csak a legnagyobb tiszteletünk érhetett fel, mint­hogy egyénisége teljesen mentes volt a diák élcelődését soha el nem kerülhető ferde szó- kasoktól. Tekintélyét azonban nemcsak benn, a kol­légium falain belül, de azon kivül is elis­merték, jóllehet a hajlithatatlan akarat a megalkuvást, keresők előtt, soha sem kedves. Bár küzdelme sokszor meddő maradt, ér­deme az utódok előtt ezzel csorbát nem szenvedett,, sőt még tisztultabbá igazait. Minden időben való legfőbb törekvése szeretett „alma materiének hűséges szol­gálata. Ezt a célt munkálta a szorosan vett tanítói s nevelői szolgálat ellátása mellett a mult, idő emlékeinek mindenkori ébrentartá­sával is. Tanitáisait, beszédeit, dolgozatait, önálló munkáit csaknem mindég e tárgykör­ből választotta. Ilyen irányú folytonos mun. kálkodásáu&k gyönyörűséges eredménye volt az első általános véndiák-találkozó is, amely 34 évvel ezelőtt a kollégium fennállásának 300 éves ünnepére rendeztetett. Ekkor mu­tatkozott meg országos megmozdulás-képen legelőször a Farkas-utcámak nemzedékről- nemzedékre tovább örökített, szelleme, amely a hűséges fiúi szeretetet hozta el a magyar mult, a magyar szellemi élet egyik legrom- latlanabbul megőrzött forrásához. Mindha ő is tudta volna, hogy éppen a halála évében reány szakadó megpróbáltatásos két évtized egyetlennek mondható erőforrása a magyar szellemre és nyelvre hűségesen vigyázó ma­gyar iskola lesz. Mintha ő is érezte volna, hogy amig a gyermekkora s annak kedves emlékeire a magyar Géniusz vigyáz, addig nemzetiségünk minden vihar között töretle­nül áll Ezért nagy érdeme az a három vas­kos kötet is, amely kollégiumunk történetét örökítette meg, eljuttatván azt mind a kí­vülállók, mind a véndiákok, mind pedig a mindenkori tanítványok kezébe. A sors nagy áldása volt reá nézve, hogy nem érte meg a világháború utáni összeomlást. De abban, hogy az azután reánk szakadt nagy szenve­désben igaz öntudattal hajlithatatlan béke. tűréssel magyarnak maradtunk, nagy része van Török Istvánnak, s a hozzá hasonló ön- tudatos nevelők szellemének. Emlékek és emlékek rajzanak lelkemben. Látom őket, érzem mindegyiket, de megfog­ni, külön kiválasztani egyiket sem tudom. Valami olyan összefüggő egész, mint amikor a kisgyermek beül a barlangvasntba és az ott látott minden-minden csodadolog egyet­len gyönyörűséges képpé olvad össze a kicsi koponyában. Török István igazgató nr és Török Pista, bácsi képe egyetlen kedves em­lékképpen él lelkemben és ezt szavakkal le. Írni, bevallom, nem sikerült. Felénk mosoly­gó, jóságos arcának látása' határozott hangú szavak hallása csak élmény, de megörökí­teni hasztalan kísérlet. Őszinte megindultságga! veszem kezembe az Apácai-serleget, hogy vele kollégiumunk legigazibb véndiákjának emlékét köszöntsem. it & n H a# ront * Flór énei síremléLnét 6. álmodó nagyasszony, Czartoriszka, a templom legfehérebb szobra vagy; nagy messzeségbe kémlelsz hunyorítva, mintha lelnél ott, régi tornyokat, mintha ott lengene a tikok titka. Csak vársz, csak vársz, fátylas ködökbe nézel, túl nagy folyókon, túl országokon, s a templom orgonájának zenéje rádszáll, mint alkonyati fuvalom; — a csendet szövöd itt, Pénelopéja. S én sírok, látod, mintha nagyanyámnak sírja volna itt ez a te sírod, vagy mintha élő, távoli anyámat — már mint holtat — siratnám, úgy sírok. Sirhalmok siralma vagyok én, csupa bánat. Siratok sírokat, melyeket összedoblak, s melyeket már a vad fű felvetett, s újakat is, hol idegen kimúltak kőszeme messze tornyokra mered. Könnyeim kőarcok havára hullnak. M?nt pupilla . • • Hajnali -vét szel.id nesszel riszál sötétség őrző lila kerti fákat; bennük a gerle már gargarizál a hűvös szélből, mely torkába árad Most a sötét végső foltja is illan; naptól piroslik ott fenn a hegyéi, vakitóan hull szobámba hé a fény s eiszükiú életem, mint a pupilla, Néznek a képek, minden a helyin, és sor kerül a nagy leltározásira; öreg törvény szerint emlékeim beigazodnak mind az elmúlásba. Hát ennyi, ennyi volna, az egészé Egy-két elgurult tarka labda, egy-két kulcsot halotti kéz, s egy-két száj, mely a szám harapta? — Barát-arcok, rokonok, nénikék, szülő-szavak, esti cirógatások — vigyázz, Hajú! Mint szappanbuborék, megsemmisül egész földi vHágod, A k nte utefa oz Nem kérdem, tőled, meddig élek: félek, keveset mondanál, babonás bölcs óra-madár, esztendő osztó berki léteik. Csák arra kérlek, te miaddr, minden percem tedd édesebbé S oly fmuylásm kiabálj, mintha ttom' szólnál soha többé, mintha utolsóén szólanái, perc-bűvösítő 'berki lélek, mitiiha már erre járna érted, ér Tam/uutbnn, a hálál — Könyvek között Két füzet az evflélyi tUräüUröl Kéf- apró, de s mnál tartalmasabb füzet lá­tott nyomda festéket az erdélyi fürdőízövei ség kiadásában. Mindkettő Baedeóker fajta irá: s természetesen Erdély fürdőhelyeiről nyújt tájékoztatást az érdeklődőknek. Az ..Erdély fürdő, üdülő, nyaraló és gyógyhelyéi“ cimü fríze'1, amelyet. Hefty Gyű lé Andor tanár, a fürdőszövetség' igazgatója állította öésíe' mint címéből is kitűnik, felsorakoztatja Er­dély összes említett helyeit s szerfölött hasz­na vehető adatokat közöl róluk. Az üd«",~.re vágynikozók, akik gyógyulást állítanak, s ki: füzet átlapozása vitán, nyomban tisztában le­hetnek azzal, hogy hova kell menniük. Ä má sík füzetet, amely Marosvásárhely és Szó vita fürdő leírásával foglalkozik, Kiss Pál és Ko- Benedek tanárok adata.inéik felbasználá. -óval Sebestyén László dr. állította össze. Mindkét füzet, négy szolgálté 1 tesz az er­délyi fürdők megismerésének és nép'Z'süisi- tésének. A FELSZABADULT KELET. Ezt. a el­met viseli az a szőkébb hazánkkal foglalkozó, vaskosabb kis füzet, amelyet Tneze Gábor irt - nin'ély Budapesten, a, Bethlen Gábor iro­dalmi és nyomdai rt. gondos kiállításában je­lent meg. A szerző, aki erdélyi származású, nagybányai születésű ember, végigvezeti az olvasókat a felszabadult keleti országrészein s bár az egyes fejezetek râmei jobbadán a visszatért városok neveit viselik, korántsem ».áraz adatokat, vagy földrajza leírást, hanem meleg, erdélyi sziwel megírt vallomásokat fe­lélünk benne. Izzó magyar érzés fűti át Incze Gábor sikerült, müvének minden somi. A tartalmas füzetet számtalan szép fényképfel­vétel díszíti. ..SZÍNES SZIKRÁK“. Dévényi Endre dr.. kolozsvári tűzoltóiőpainamcsínok, aká hosszai éveken át fejtett ki munkásságot a. különböző üizoltó-laipokban, a fenti címmel mulatságos kis kötetben adta közre a hivatása köréből öf> Begyűjtött. derűs eseteket, a tűzoltó-dalo­kat. adomákat, és általában minden érdekes­séget és furcsaságot, almi a tűzöl7ássa! áll ősz- szó függésben. Az avatatlan el sem képzeíi, hogy ennek a komoly hivatásnak is vaunak vidám oldalai, pedig derű is bőven akad t tűzoltók életében, amint az Dévényi Endre dr. mulatságos könyve bizonyítja. Záradékul ..Félrevert harangok“ râmmel, mint, költő mu- 1 átkozik be a szerző, aki több hatásos versben emel emléket a tűzoltók munkájának. ~ A GAZDASÁGI JOG c. folyóirat uj -zámaban ,,A gazdaság; jog“ lényegével fog­lalkozik f«nulimányábatn dr. Pemeczky Béla miniszteri osztálytanácsos, Dr. GoUner Dénes gazdaságsaerveaeti jog kérdéséről értekezik; értekezésében a „fogyasztás képviseletének“ problémáit taglalja. A lap szemléjében dr. Yisky Károly ismerteti a magyar váltó- é csekk jognak a visszacsatolt keleti és érd élv országrészre történt kiterjesztése problémáit A szemle rovat ezenkívül tárgyalja még a vál la!kozói nyereségek, valamint az osztalékfize­tés korlátozásának kérdését- Nénetorszigbas A tartalmas lapot a joggyakorlat és a jog­éi kot ás bő ismertetése, valamint élénk iro­dalmi szemle egészíti ki, MCBMUWOttOK CAPITOL-mozgó: Nehéz apának lenni. Sze­leczky, Páger, Mály. Műsor előtt MagyaT és Ufa híradók. Előadások kezdete hétköz­nap: 5 órakor, szombat és vasárnap 3 óra­kor kezdődnek EDISON-mozgó: Holnap hősei (Dodge City) 3000 m-es filmalkotás. Fősz.: Errol Flynn, Olivia e- rr-,.illand és Ann Sheridan. EGYETEM-mozgó: Mazurka. Fősz.: Pols Negri. Előadások kezdete hétköznapokon: 5, 7 és 9 órakor, szombat, vasár- és ünnep­napokon 3, 5, 7 és 9 órakor. Műsoron kí­vül a legújabb világhiradók. RIO-mozgó: Tóparti látomás. Fősz,: Jávor Pál, Simor Erzsi, Toinay Klári, M&kláry Zoltán. Műsor előtt: Leguiibh híradók. ROYAL-mozgó: Buvárhajök Nyugatra! Ma­gyar- és Luce-hiradók Előadások kezdete: negyed 4, negyed 6, negyed 8 és fél 10 óra­kor. URANIA-mozgó: Kedélyes szálloda. Fősz,: Andre Préjean, René Lefevre, Előadások kezdete hétköznapokon: 5, 7 és 9 órakor, szombat, vasár- és ünnepnapokon: 3, 5, 7 ée 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom