Keleti Ujság, 1941. július (24. évfolyam, 147-173. szám)
1941-07-13 / 158. szám
194 1. JUC1US 1$ Jtíkgaggg f?rm£a Megkezdte munkáját a földmiTelésugyi minisztérium erdfélY^ésaei kirendeltsége Balogh VsSnaos miniszteri tanácsos» a LirendelVség veielője nyilatkozik a KeSeli Újságnak az erdélyi gazdasági élet legfontosabb kérdéseiről Zsíros, pattanásos arcbőrhöz PUDER HELYETT $«JLFAMYL Optice/2 Sz a ii üzlet ben kaphaté. Kolozsvár, julius 12. Kossuth Lajos mindig azt hangoztatta, ha egy népet szabaddá akaxunk tenni, akkor először is szellemi szabadságot keli kivívnunk, mig eszmei ellenfele, gráf Széchenyi István szerint egy nép mindig kiviv.ia a maga szabadságát, ha hozzásegítjük az anyagi megerősödéshez és anyagi függetlenséghez. Hogy a magyar nemzet két legnagyobb gondolkozója és szabadsághősc közül kinek volt igaza, ez még ma is számos vitairat és tanulmány tárgya. .. A hazatért erdélyi magyarság abban a különleges helyzetben van múltjánál és jelenénél fogva, hogy mindkét életelvet megélhette és megtapasztalhatta. Két évtizeden keresztül volt elnyomatásban s ugyanakkor szegénységben is, ma pedig már meg van a szabadsága, de anyagi felvirágoztatására sok időt és munkát kel még szánnia. A magyar királyi kormányzat számos üdvös intézkedést hozott Erdély gazdasági és kulturális felemelésére, ezt mindannyian örömmel és megelégedéssel tapasztalhattuk. A kormányzat egyik legutóbbi intézkedése közé tartozik, hogy a magyar királyi földművelésügyi minisztérium Kolozsváron kirendeltséget állított fel A kirendeltség a Bartha Miklős-uteai székházban kezdte meg működését Balogh Vilmos miniszteri tanácsos irányításával. A kirendeltség helyisége egy valóságos „fiók-minisztérium“ benyomását kelti berendezésével, ügyosztályaival. Alkalmunk volt Balogh Vilmos miniszteri tanácsossal beszélgetni, aki a kirendeltség célkitűzéseiről a következőkben nyilatkozott a Keleti Újságnak! — A magyar királyi földművelésügyi minisztérium Erdélyrészi Kirendeltsége tulajdonképpen a földművelésügyi minisztérium egyik Kolozsváron miiködő főosztálya. A minisztérium 19 ügyosztályból állította össze tisztviselő: karát is s körülbelül ugyanennyi ügyosztály fog a Kirendeltségen is működni, illetve máris ennyi működik. A Ki rendelt - jégnek fontos küldetése van Erdély, illetve KZ anyaország gazdasági életében és jövőjében. Tudjuk, hogy mi vár itt ránk. Letarolt elhasznált földek. Kallógazdálkodás sorsára jutott legelők, elpusztított erdőségek, szándékosan clsényvesztett, kizsákmányolt területeket kell újból virágzóvá és több termést ■idóvá tennünk. És hogy mivel érhetjük ezt •1? Mindenek előtt szakszerű gazdálkodással! A szántóföldi termelést tökéletes technikai felszereléssel kel! ellátni és gondoskodni kell írről is, hogy a többtermelést kellő talajgon- íozássa! is elősegítsük. Ha az ember jobban ■zétnéz, akkor látja, hogy Erdély valóságos gyümölcsöskert. Csakhogy a gyümölcstermést v nemesíteni kell, ha azt akarjuk, hogy a amttés versenyképes legyen. És azt is állíttatom, hogy Erdély egyike a világ legjobb méh-legelőmck, Fontos tehát a méhészet felkarolása, a méhcsaládok fokozatos emelése. A bortermelés szempontjából Erdély egyelőre nem jöhet számításba, mert a jelenlegi körülmények között Erdélynek a visszatért részein nem bortermelők, hanem borfogyasztók vannak. Fontos tehát, hogy Erdélyt jóminőségü és lehetőleg olcsó borral láthassuk el — És szólamom kell a legelőkről — folytatja nyilatkozatát Balogh miniszteri tanácsos. ■— Erdély legelői vetekednek az alpesi legelőkkel. Különösen a havasokon, a görgé- nyi hegyekben és a gyergyői medencében liehet mvnlaleg előkel létesíteni, ahol valóságos tenyészállat-intézményeket lehet felállítani. í És ez fontos nem csak Erdély belső szűk- I ségleteinek, de a kivitel szempontjából is. I Olyan gazdag legelőink vannak, hogy azokon I tenyészthetünk nemcsak saját céljainkra faj apa- és anyaállatokat, de beszerzőközpontjává fejleszthetjük a szomszédos országoknak is. Az állatok gondozását nem tehet tudatlan, hozzánamértő emberekre bizni, a kirendeltség éppen ezért már a közeljövőben pásztorképző tanfolyamokat rendez. A magyar ősidőktől fogva pásztomép, újból rá kell tehát szoktatni erre a nem is utolsó foglalkozási ágra... (Az, hogy a magyar „lenézi“ a pásztorko- dáet, rovására van nem csak az egyeseknek, de az egész nemzetnek is. Vannak például magyar falvak, ahol a pásztorok mind románok. Így értük el aztán azt, hogy egyes fa'., vakban a román pásztorok, mint letelepülök, magyar falvakban maradtak a legeltetési ez letelte után még abban az esetben is, ha jövőre már nem választották őket pásztorokká. Találtak napszámos munkát, vagy caelédi' munkát, számukra már mindegy volt s igy szivárogtak be magyar falvakba s ma már „őslakóként“ számítanak. Jő példa erre Kidé. A falu népe sein magyar volt s valamennyien nemes emberek, akik nemességüket Izabella királynőtől kapták, mivel neki voltak ajtónálló; a dobokai királyi várban. Mint nemes emberek, már nem is voltak hajlandók többé sem juhokat, som teheneket, sem pedig disz uókat őrizni s behozták a faluba a román pásztorokat, akiknek ma mind földjük van a határban... Tehát ebből a szempontból is figyelemreméltó a Kirendeltségnek az az intés- kedése, hogy pásztorképző tanfolyamokat létesít, amelyekben elsősorban természetesen az arra érdemes magyarok tanulhatják ki az állatneveiéi! és őrizés minden rasinját-binját,..) — Ve nem becsüljük le. egyáltalán azt a hatalmas munkásságot, sem, amelyet az EM- írE fejt. ki Erdélyben már évtizedek 6fa, sót az EMGÉ-vel karöltve óhajtjuk megvalósítani terveinket, — mondta Balogh Vilmos rri- níezteri tanácsos. — A mezei munka meg., szüntéve.l népi gazdasági tanfolyamokat run-' Aesünle s tavasszal pedig megkezdjük a legez. BÉCS, julius 12. Már évek óta megfigyeléseket végeznek, amelyek eredményeként megállapították, hogy az emberek, különösképén a gyermekek, ma nagyobbak mint régebben. Ezeknek az észrevételeknek tudományos szempontból is utánajártak és pont- ról-pontra bebizonyítottunk találták. A multóvi frankfurti orvos-természettudományi kongresszuson tették közzé ennek a tudományos vizsgálódásnak az eredményeit, amelyeknek legnagyobb részét a frauk turti egyetemi klinikán végezték. Eszerint az újszülött gyermekek manapság valóban nagyobbak, mint régebben. Az újszülöttek átlagos nagysága eddig 50 cm., súlyúk pedig 3 % kg. volt. Ma. az átlagos nagyság 51 és fél cm., a súly 3.400 gr. tehát 150 grammal több mint eddig. További megállapítások arról beszélnek, hogy a gyermekek ma gyor, sabbAn is nőnek. Ezt az egyes évfolyamok összehasonlításából állapították meg. Néhány ezer nürnbergi hatéves elemistán végzett kísérleti mérések szerint ezek a gyermekek átlagmagassága 1915-ben 1.13 méter lökön a gyom,kiirtást s a gyom helyébe megfelelő takarmány, illetve fűmagot vetünk. A kirendeltség máskülönbem, mindem hozzáfordulónak rendelkezésére áll s abban a szerencsés helyzetben van, hogy önállóan meg tud oldani bizonyos, hatáskörébe tartozó dolgokat, tehát az erdélyi gazdáknak neon kell megtenni a hosszú utat a fővárosig s vissza, ha ügyes- bajos dolguk van. Ezután a gabona, egységes á,ra kerül szóba Mint ismeretes, a földművelésügyi, illetve a közellátásügyi mimisztórittm egységes buza és terményárat állapított meg az egész ország területére — Hogy ez igy történt, abban nagy szere, jie van fíánffy báró földművelésügyi miniszternek is — folytatja, Balogh miniszteri ta nácsos. — Az volt az elve, hogy bár Érdékben rossz közlekedési viszonyok vannak, egye. lőre, a gazdák mégis annyit kaphassanak tér. menyeikért, mint az Alföld gazdái, vagy a bárhol é!ő termelők. Tgy a 3—5 pengő fuvarköltséget mázsámként, mint tiszta nyereséget könyvelhetik el s ezenkívül az eladási árban benne vau a, megengedett tiszteséges haszon is Hogy ez az. intézkedés mennyire szolgálja Erdély és a Dunántúl gazdáinak ügyét egyaránt, azt mindenki tapasztalni fogja. Mindenesedre, ha ez az év gazdaságilag nehezebb »« lesz az eddigieknél, a célszerű gazdálkodás következtében a jövő gazdasági évek annál kedvezőbbek lesznek. Csak türelem, munka, célszerű gazdálkodás szükséges s akkor a nehézség csupán átmeneti jellegű, — Egyéb jelenteni valónk egyelőre nincs is — fejezi be nyilatkozatát Balogh miniszteri tanácsos — csupán arra kérem az érdekelteket, keressék fel a kirendeltséget szűkei giikben mindig a legnagyobb bizalommá'. Fivünk; egymással és egymásért dolgozni s akkor az eredmény nem is maradhat el... Minden magyarnak meg kell jegyeznie, hogy amilyen a vetésünk, olyan lesz majd a terme, tűnk is! * 3 volt. 1937-ben hasonlókorú gyermekek átlag 3 cm-rel magasabbak voltak. A tizennégy- éveseknéi végzett kísérlet 5 cm. különbséget mutatott (146 cm. helyett 151 cm.). Az a kérdés is megvilágitódik, vájjon ez az erősebb növekedés később nem egyenlitődik-e ki 7 A tények azt bizonyítják, hogy ez az eset nem áll fenn. Manapság a felnőttek is két cm-rel felülmúlják a korábbi átlagos magasságot. Napjainkban jelentősen több katona van, aki 170, 180 cm., sőt magasabb mértéket is megüt, mint a sz.ázad elején. Azonban nemcsak a testnagyság és a súly mutat fel gyarapodást, hanem a test biológiai folyamatai is meggyorsultak. Az első fogak ma előbb jelennek meg, a hangváltozás, továbbá a testi érettség egyéb jelei korábban lépnek fel. Ezek a megfigyelések azonban egy érdekes pontban eltérnek. Azok a különbségek, amelyek a mostani és a régebbi nemzedékek között előfordulnak, a falusi és a városi ifjúság összehasonlításánál is megállapithaL tók. A városi gyermekek gyorsabban nőnek, előbb érnek és átlagban magasabbak mint, a falusiak. Azonban maguknál a városi gyermekeknél is különbséget kell tennünk, még pedig abból a szempontból, hogy a felsőbb iskolák tanuló! magasabbak lesznek mint az elemisták. Régebbi megfigyelések szerint a 12 éves városi elemásták a hasonlókorú falusiakat 3.8 cm-rel, sőt a 12 éves gimnazisták a velük ‘egyidős elemistá- kat 7.1 cm-rel múlják felüli ugv hogy végeredményben a falusi gyermekek és a gim- názisták közötti magasságbeli eltérés közel 11 cm. Ennek a fejlődésnek az oka egyenlőre ismeretlen. Azzal az esettel kapcsolatban, hogy éppen a városi gyermekek fejlődnek gyorsabban, általában megemlítik, hogy ebben a processzusban a „városi tempó“ a közreműködő és elősegítő ok. „Városi tempó“ alatt a gyors és gyakori tempóváltozást, a városi élet egyenetlenségét kell értenünk. PAUL VERI Aim (1844—1896) A modern lira egyetemes hatású mestere. Nyelvének zeneisége, bámulatos formakészsége, érzelmi hajlékonysága a századvég legümepeltebb költőjévé avatta. Verlaine az u. n. dekadens költészet fő képviselője; nőies és törékeny jelleme verseiben is minduntalan megmutatkozik. Érzelmes téta A napsugár bágyadtan szórta szét utolsó fényét és a kósza szél ott suhogott a tó s a nád felett s a vizirózsák arca lázba jött. Éppen arra jártam s vittem bánatom, viz csillogott a füzfaágakon; majd jött a köd, fehér volt, fénytelen s már tudtam, hogy minden reménytelen. És sírtam is, ahogy a szárcsa sir — a tó olyan volt, mint üres papir, a bánat szivemben csak egyre nőtt, az árnyékok már sürü* szemfedőt szőttek, mely lassan mindent betakart: aludni tért a fűzfa és a part, a tavirózsa és a sárga nád s a szél dúdolt nekik szelíd danát. Börtönben A ház fölött az ég derült, kék és derült. Egy fa bizalmasan szinte a házra dűlt. Harangszó zeng, luzmngnyelv leng az ég fele s az ágról egy madárnak száll az éneke. Ez a kevés az étetem — halk, puha csend, de néha a városi zaj fülembe cseng. S ilyenkor sírok szüntelen és titkon rág a bú: mivé lett életem s az ifjúság?.,. Villiers de L*Is!e-Adam em lék ezet éré Elhagytál minket, mint a sárga nap, niikor bíbor függönybe rejtezik s nehéz árnyéka, resten szétesik a szó (lan földön, mely vak s bágyatag, Elmentél tőlünk, így hallottam én, mert jól hívód, keresztény telkedet ünnepre várja Isten s nem feled feloldani a végső tiszta Fény. Mi még itt állunk és rád gondolunk; emlékedtől lázas a homlokunk, mint jó haldoklóé a Szent Olajtól. s vágyunk a napra, mely lélekké éget — Villiers, hidd el, csak irigylünk téged, kit már az Ur megmentett minden hajtól! A s*e«jéííy íiasparcl énelte Jöttem, ahogy egy árva jön a füstös városok fele: szememben túlsók volt a könny és ki sem törődött vele. Huszonegy évvel gond szakad* megint csak vállaim közé; szivem egy asszonyra akadt, imádtam s S nem szivleléígy élek most. Király, haza nem vigyáz rám. A bőrömet vásárra vittem, hogy haza se hozzam . . . Kell az ördögnes! Későn születtem, vagy korán? E földön mi végre vagyok? . . . Szegény Gaspard-ért, cimborám szaporán imádkozzatok! RrAICS ISTVÁN fordítása PANNÓNIA BUDAPEST, Vili. RAKÓCZI-UT 5 SZ. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Eq\}áq\jas szobák 6*— P-től 12" - P-ig Kétáqgas szobák 9*—P-től 18*— P-ig fi visszacsatolt területen lakó kedves vendéqeinek szobaárkedvezmény, lismerten kiváló i-.ongha, Polgári árak .... mihii■■nyrwKMiwiWii» i1*Iiuii^wiiin» Növünk! ... Az emberiség m’nd magasabb- termetü lesz.,. Miről tanúskodnak a legújabb megfigyelések?
