Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-25 / 142. szám

i94 1. JUNIUS 2& fCeuETi iímjta A («önvédelmi és külpolitikai kérdések rendkívül ifi é nyíl e­veszik a kormányt — jelentette hi a pénzügyminiszter A zsidókérdésben halodéktolan álmeneti intézkedésre van szükség Budapest, juntas 24. (MTI.) A Képviselő- 1 ház keddi illését Tasnádi-Nagy András elnök kevéssel tíz óra után nyitotta meg. Napirend előtt a Ház Kölcsey István indítványára úgy határozott, hogy a 36 tagú országos bizottság felhatalmazásának meghosszabbításáról, tag­létszámának felemeléséről szóló törvény javas­lat tárgyalásának tartalmára az ülések idejét napi 8 órában állapítja meg. A Ház ezután döntött a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények büntetéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszairól. A Ház a javaslatot Laky Dezső közelilátási miniszter korábban beterjesztett módosításaival harma­dik olvasásban elfogadta. Ezután áttértek a törvényhozói összeférhe­tetlenség szabályozásának előkészítésére kikül­dött bizottság tagjainak megválasztására. A bizottságba a következő 27 tagot választották meg: Balás Károly, Benkő Géza, vitéz Bo- bory György, Bocsáry Kálmán, Budinszky László. Csetényi Pál, Donáth György, Ester­házy Móric gróf, Ferenczy Tibor, Huszavszky La jos, vitéz Imrédy Béla, János Áron, Juri. sek Béla, Király József Mezey Lajos, Miké Imre. Mosonyi Kálmán, Padányi-Gulyás Je­nő, Petró Kálmán, Peyer Károly, Rassap Károlv, Ritz János, Szeder János, Teleki Bé­lé gróf, vitéz Teleki Mihály gróf, Thildy Zol­tán és vitéz Zerinváry Szilárd. A bizottság tagjainak megválasztása után a Ház áttért a kormánynak adandó felhatal­mazás meghosEBaibbitásáról szóló törvényja­vaslat. tárgyalására. Pintér Béla (magyar megújulás pártja) sürgette a felvidéki földbirtokkérdés olyan megoldását, hogy a zsidók kezéből vegyék ki a földet. Foglalkozott az egyke káros kövei kezményeiveL Sürgette a zsidókérdés rendezését és az élel­miszerelosztás megjavítását. A felhatalmazás nem szavazza meg. Hommonay Tivadar méltatta a kormány érdemeit a területgyarapodás és a honvédség felszerelése körül és megállapította, hogy ilyen eredmények láttán a kormány minden­képpen bizalmat érdemel. Ezután Reményi-Schneller Lajos pénzügy­miniszter válaszolt az egyes felszólalásokra. Hangoztatta, hogy szükség van a felhatalma­zásra. A gyorsan változó viszonyok mellett a félhet almBeás nélkül szinte lehetetlen dolgoz­ni. Kiemelte, hogy a külpolitikai és honvé­delmi problémák a kormányt rendkívül igény­be' veszik. A visszacsatolt területek megszer­vezése rendkívül nehéz és sokoldalú munka volt. Amellett legfőbb erőfeszitósét a hadsereg fejlesztésére fordította a kormány. Az eredeti 600 milliós programot kibővítették 2.800 mil­lióra, majd utólag ennél is jóval többre. A családvédelmi alapról szólva kijelentette, hogy bár tudatában van annak, hogy ez a kérdés az örökösödési és ajándékozási illeték szabályo­zásával is összefüggésben van, fontosabbnak tartotta először a családvédelmi alap meg te. remtését. Bejelenti, hogy az örökösödési és ajándékozási illetékről szóló törvényjavaslat előkészítés alatt áll. A kulcspozíciók betölté­sének kérdésével foglalkozva megái lapította, hogy a folytonosság érdekében gondoskodni kell arról, hogy azok helyébe, akiket eltávolí­tanak, azonnal megfelelő emberek kerüljenek. Megállapíthatja, hogy máris igen sok olyan jobboldali keresztény ember van ezekem a he­lyeken, akik a maguk mesterségét kitünően értik és alkalmasak a vezetésre. A zsidókérdés­sel foglalkozva, kijelentette, hogy el kell kez­deni haladéktalanul egy átmeneti rendezést a zsidókérdés speciális magyar vonatkozásaiban es amikor annak lehetősége meglesz, akkor természetesen az általános európai rendezés­be bele káli kapcsolódnunk. Ezért három irá­nyú intézkedést teszünk. Az első és a máso­dik zsidó törvény végrehajtása lelkiismeretes sen és rendkívül pontosan megy végbe és főkről fokra cseréljük ki a legkisebbtől a leg. I /tabESZ/^LITriS! Telein? Pál gróf: \ «:!S**zcIasáicfH élei földrafzí alapfai. nagyebbig terjedő állásokban lévő zsidó al­kalmazottakat. Egy-két év alatt ezt befejez­zük. Ezt a oát szolgálja a nemzeti önállósi- tási alap, amely keresztény egzisztenciákat te­remt.. Az összeférheted 1 rmség kérdésében a kormány a legszigorúbb álláspontot foglalja fi. A miniszterelnök idevonatkozó nyilatkoza­ta teljesen világos és a bizottság kiküldésével azonnal meg is tették a megoldás felé. A pénz­ügyminiszter ezután bejelentette, hogy leg­közelebb a Ház élé kerül az érdekképviseletek reformjáról szóló törvényjavaslat. Rövidesen tárgyalható lesz a mezőgazdaság fejlesztésé­ről szóló törvényjavaslat, továbbá a kormány * 50 50 20 széles bányakütatám tervvel foglalkozik, va­lamint az energiagazdálkodás terén szükséges intézkedésekkel. Az iparfejlesztési szervek felállítására is *or kerül. A hadsereg érdeké­ben igen nagy áldozatokat hozunk, de ugyan­akkor kell, hogy a gazdaságot felemeljük- bogy könnyebben bírjuk el ezeket az áldoza­tokat. A kormány felfogása szerint egyenle­tesen ér arányosan kell kielégíteni a szükség­leteket. A miniszter háromnegyed órás beszéd« nt-án folytatták a javaslat vitáját. Meslcá Zoltán erőteljes családvédelmi és íalnvédelani intézkedéseket követel. Nem érti, hogy miért késik a harmadik zsidótörvény. A javaslatct nem fogadja el. Szőlössy Jenő nem tartja helyesnek, hogy ilyen súlyos időkben a mirwszterelnök és a külügyminiszter teendőit egy személy lássa el. A belpolitikai ételiben is sürgősen cselekedni kell. Az égész magyarság egység után kiált. A javaslatot nem fogadja el. Csoór Lajos indítványozta, hogy csak szeptember 30-ig adják meg a felhatalmazási, addig a kormány terjesszen élő egy törvény- javaslatot, amely pontosan szabályozza, a fel- hatataasás kereteit. TixenUéleszer pengő — az árvízkárosultéleéri 1 I 2 vaskos kötet 87\?bekötve 752 oldal, 38 P. helvett 14.- P. Kapható: fniílERÜfl Rt. h8n\;v- osztdlydn, IBdiyds hirdljj-tér. Hosszabb szünetelés után ujább adományom kát nyugtázhatunk lapunk hasábjain az ár­vízkárosultak javára, ami örvendetes jede an­nak, hogy az árvizsujtotta emberek megsegít tésére irányuló mozgalom, amely a kezdet özöne után mintha kissé éllankadt volna, to_ vább folytatódik. KéU is a pénz, hiszen nagy összeg szükséges ahhoz, hogy az áradások nyomán keletkezett pusztításokat jóvá lehes­sen tenni... A Keje+i Újsághoz eddig beér­kezett adományok 11.643.88 P. Gábor Áron diákotthon 16.— „ Id. Gombár Sándor Bés 10.— , y özv. Böjtbe Ödönné Marosjára 5.— N. N, Cegőtelke 3,— „ Szék község Felszeg—utcájának adománya: Tasnádi P. Márton 4 p, Bálint Márton 5 p, id. Boldizsár István 5 p, Boldizsár János 4 p, özv. Kötő' Jánosné 1 p, Szabd Sándor 70 f, Bájtok Márton 8 p. Szilágyi István 50 f, Illyés István 1 p, Bálint Fe­renc 1 p Győri Mihály 1 p, Szo- váti István 1 p, Beák János 30 f, Kö+ő Sándor 1 p, Tusnádi M. György 1 p, Szabó Zs. Sándor 1 p, Fodor István 1 p, Tusnádi Zsig- mond 30 f. id. Juhos Kis István 5 P, Mj. Juhos Kis István 5 p, Szo- váti János 1 p, özv. Zsoldos Ist­vánná 1 p, Tasnádi Márton 80 f, Pólyák András 30 f, Soós Sándor 50 f, Budai János 50 f, Bániéi Sándor 30 f, Prózsa Mihály 50 f, ifj. Serestély Márton 1 p Csorba József 40 f, Bániéi Márton 40 f, Tamás István 80 f, Tasnádi János 20 f, Prózsa István 2 p. Juhos Márton 10 f, Szabó I. József 20 f, Boldizsár Gy János 70 f, Kovács Mihály 1 p, Ferenczi Márton 50 f, Viski Jánosné 50 f Budai Mihály 30 f, Boldizsár Márton 1 p, Szo- váti Márton 1 p, Szabó Márton 50 f, Szovátt Mihály 1 p, Soós István 50 f, Nagy János 50 f, Bániéi Geo- gely SO f, Papp M. Márton 50 f, Juhos János 30 1, Fogarasi Já­nosáé 20 f. Próz«a Mihály 12 f, Vitns Ferenc 40 f, ifj. Gyarmati János 50 f, Fogarasi Mihály 1 p, Horváth József 20 f, Ungvári Márton 6 p, Kovács A Márton 16 f, Boldizsár György 2 p, Eke Já­nos 5 p, Tasnádi Pál 50 f. Filep M. Márton 1 p, Szabó Mihály 50 f, Szabó Sándor 50 f, Szabó K. János 20 f, Bandei G. Ferenc 50 f, Papp György 1 p, Papp Mihály 1 p, Sza­bó I. József 1 p, özv. Papp Már­tonná 50 f, Filep György 50 f. özv. Hintés Jánosné 50 f. Juhos Sán­dor 1 p Bániéi István 42 f, Bár­dos Márton 10 f. Ajtai Mihály 30 f, Tasnádi P. János 5 p. Bántó Bajos 4 p Juhos András 20 f, Tas­nádi György 1 p, Szabó János 1 p, Kengyel Mihály 50 f, Zsoldos János 40 f, Soós János 40 f, özv. Soós Istvánná 20 f Sipos György 14 f, Sipos János 10 f, özv Ajtai Istvánjáé 30 f, Hallok Márton 2 f, Ajtai Márton 40 f. Szabó Márton 30 f, özv. Szabó Istvánná 20 f, Vi­tus Sándor 50 f, özv. Bödör An- drásné 80 f. Bárdos István 20 f, Bonoddá,n Simon 2 p, özv Szabó Fámé 20 f, Vitus Márton 30 ?, Vi­tos Márton M. 20 f, Baute] János 30 f Bárdos István 50 f. Szabó István 30 f, Kis Juhos Márton 20 f, Szováti István 1 p, Siikösd Jó­zsef 1 p, Juhos Mihály 50 f. Sza­bó József 1 p. Filep Sándor 1 p, Haltok József Z pf Id. Filep Sán­_________ dor 1 p, Papp Sándor 50 f, Máté József 50 f, Mihály Károly 2.16 i. összesen 115.— P. Sport Hitelszövetkezet 15.- » Balogh György, Mihocaa Fe­renc, Gombos Ferenc Jobágy- falva „ M. kir. áll. népiskola Apaliida tantestületének és tanulóinak gyűj­tése 34.36 „ 60-as portyázó osztály tart. tiszti átképző tanfolyamon részt­vevő karpasszományosai Ol 1 * Állami tanítótestület Homorod- almás 27.— „ Zágoni Mikes Kelemen rom. kát. főgimnázium IV. A. osztálya A Keleti Újság gyűjtése mai napig összesen: 11.928.18 P. * Az Erdélyi Párt országos köz­pontjához újabban a következő adományok folytak be: Az Erdélyi Párt kolozsvári ta­gozata által: Cipőkrém és Zsiradékárugyár Bt. alkalmazottai: Förstner József 16,— P. Fischer Sámiio' W.66 „ Fischer Béla 3.-„ Neufeld Jenő 2— „ Kiebe! Károly 2- ,> Konkoly Antal 8.40 „ Mezei Jenő 5.-,. Szatmári Gergely Kotzka Istvánná „ Iszáki Paula 2,- „ Warteoberg Elek 10.- „ Herskovits Béla (Fortuna ügy­nökség) *•-* összesen: 70.46 P. Az Ellenzék által újabban be­folyt: 59— „ Előző gyűjtésünk végösszege^ 17.103.49 „ Az Erdélyi Párt gyűjtése a mai napig: 17.232.95 P. Zalai Sándor cipészmester nem fizette meg alkalmazottjainak a hatóságilag megállapí­tott legkisebb munkabért s ezért 50 pengős birsaggal sújtotta a rendőrbiróság. Átvitel 11.676.82 V. Több ügyben ítélkezett â kolozsvári rendőrbiróság Friedmann Mária, Csertöro-utca 5. alatti kolozsvári lakos rendszeresen foglal­kozott rituálisan vágott hús eladásával, ha­bár azt a hatóságok tiltják. Frankovics Her­mann ée Hershkovics Jenő üzlettársai voltak s hárman nagyobb szállításokat eszközöltek Oéeröl, majd Kolozsváron szétosztották az igénylők között. Legutóbbi szállítmányukat a hatótag elkobozta s a városházi Iparhatóság mellett . működő rendőrbiróság Friedmann Máriát 600 pengő pénzbüntetésre vagy 00 napra átváltoztatható fogházra Ítélte. Az Íté­let nem jogerős. Hasonló bűn cselekményért a rendőrbiróság Salamon Bernát Pap-utca 49. szám alatti la­kost 200 pengő pénzbüntetésre vagy 60 napi elzárásra Ítélte Kebovits Farkas Munkácsi-utca 26. szám alatti lakos rendszeresen kiment a városvé­gére s ott a városba jövő falusiaktól felvá­sárolta az árut. Lebivots Farkast 50 pengő jogerős büntetéssel sújtotta a rendőrbiróság. Füzessóry Magda Széchenyi-téri tejtermék­árus lefölözött tejet hozott forgalomba, 224 pengő péuzbirtagot kapott. A szociális állam felé A dolgozó magyar ember tulajdonságai közé tartozik a szótlanság. Aki igazép ered­ményes mimikát végez, ritkán kérkedik vele és ha beszámol is az eredményről és a ter­vekről, inkább szerénykedik és kevesebbet mond, mint amennyit cselekedett. Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter beszámolója kapcsán önkénytel mül is erre gondol az em­ber, hiszem a tárgyilagos jelentés — amely a® Országos Nép- és Családvédelmi Alap meg­szervezőéről és munkásságáról szól — egyike a magyar országépités legfontosabb mozza­natainak. A Nép- és Családvédelmi Alap nem jótékonykodással, koldussá neveléssel, hanem gazdasági utóm nyújtott támogatással, a kis­ember tol praá Ili í ásóval. társadalmi felemelé­sével alakítja át társadalmunkat korszerűbbé, emberségesebbé, egészségesebbé. Hogy ez a munka milyen hatalmas méreteket ölt, vagy fog ölteni, azt leginkább az idén elsőmben rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök nagysága mutatja: 60 millió pengős költség- vetési összeget érnek el a nép- és családvé­delmi kiadások; ebből 14 millió pengő jut a gyermekvédelmi szervezet fenntartása; hat millió pengő a sokgyermekes mezőgazdasági családok támogatására; 37 és fél millió pen­gő szolgálja a szorosabb értetemban vett csa­ládvédelmet. Ebből az utóbbi összegből idén közel ötezer kér!es családi ház épül. Négy és fél millió pengő értékű az átlagjuttatás és két és fél millióra rúgnak a háziipari mun­kát felkarolására fordított összegek. Még külön egymillió pengővel segítik elő a sok­gyermekes családok földhözjuttatáeát. Látjuk tehát, hogy a belügyminiszternek az a szándéka, hogy segítsen az elesetteken és azokat nem jótékonykodással, megalázó és koldulásra nevelő adományokkal, hanem kon- stuktiv, szociális m; okával tartósan felemelje és a társadalom leghasznosabb & megelége­dett tagjaivá tegye. Nem ellemérték nélküli adakozásról van szó, hanem felemelő hatású támogatásról, amellyel a támogatott a maga szorgalmából és embersc'géből Visszaszolgáltat, Ez volna a bérdés anyaga, pénzügyi és szociálpolitikai része, amelyet a belügyminisz­ter vezetése és vitéz Bonezos Miklós állam­titkár irányítása alatt álló szociális felügye­lőség fiatal, lelkes és fáradhatatlan gárdája éjjel-nappali tartó munkával épit ki. De ez egymagában nem elegendő. Szükség van arra. is, hogy a sokszor hangoztatott szociális gon­dolat, amelyet a kor vezető eszméjének tekin­tünk, az egyes emberek lelkében éljen és ne tegyen üres, értelmetlen szólam csapán. A szociális munka csak akkor lehet eredményes és a „szociális állam“ csak akkor alakulhat ki, ha az egész magyar társadalmat az em- berszeretetnek az eddiginél sokkal nagy'óbb mértékű motorikus ereje hatja át. A szociális kérdés nem olyasvalami, hogy azt gyűlölet felvetésével, eümtétek szításával és izgatással közelebb lehetne vinni a megoldáshoz. Éppen ellenkezően: az a körülmény, hogy Magyar- országon olyan súlyos a szociális kérdés: ez á társadalom hibája. A társadalom ugyanis részben a mult század szociális érzéketlensé­gében él. részben pociig a magyar ember indi­vidualizmusából kifolyóan áll ellen a közösségi szellemnek. A magyar szociális politika éppen ezért nemcsak segítés, hanem nevelés is, Szociális közszellem nélkül nincs szociális állam, akár­milyen rendszer, akármánő törvényok uralma alatt állunk is. Keresztes-Fischer Ferenc iga­zán nagyvonalú és mélységesen emberi törek­vése éppen ezért arra is irányul, hogy szo- . eiális együttérzésre nevelje át a társadalmat. A szociális frontba beállóinak rövidesen az iskolák is, amelyek mindeddig kivülállottek a szociális nevelésen. A népközépiskoláktól az egyetemekig minden közoktatási intézmény módját fogja adná annak, hogy a magyar tár­sadalom valóban erősebbé, boldogabbá és ma­gyarabbá nevelje magát. A telkeknek ez a mélyreható átalakulása az, amitől széles néprétegeink sorsának jobbra- fordulását remélhetjük. Nem a milliók, nem a parameszavak, nem a jelszavak irányítják a nép, a dolgozó család sorsát, hanem az a® erkölcs, amely minden egyes embert áthat. Magyarországon éppen elegendő szomorú ta­pasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy ne kell­jen mindenkinek külön-külön megmagyarázni: miért kell a fejlődés és miért nem szabad a felfordulás útját választani. Éppenséggel eléggé meggyőztek már bennünket az esemé­nyek arról, hogy a forradalmi megmozdulások első áldozata a szegény ember. Tudjuk éppen ezért, hogy eredményt csak a becsületes mun­kától és a becsületes szándéktól várhatunk. Erről győz meg bennünket az Országos Nép­es Családvédelmi alap nemzetmentő és nem- aetépitó munkája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom