Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-01 / 124. szám
19 4 1. J V N 1 D S 1 r vsaiéiy«^ Im UapMHwMhm tró* m •gyanletes világításról gondolkodunk. My«a w «Ipuw- tMtutatlan elektootn«« BOSCH KRÉKPMMLÁfilTÁS kd*f« kert*k«dó}éMi ae uj BOSCH árlapot! Az angyalföldi gyilkos beismerő vallomást tett Budai«*# május 31. A város különböző részein megtalált női testrészek ügyében foly. j tatott nyomozás mint ismeretes, megállapi. i tóttá, hogy a feldarabolt nő Mandlin Ferenc 1 **t£yaifö|di korcsmáros felesége. Mandlin la. j kásán egy véres bőröndöt találtak. Ennek | alapján állították elő a rendőrségen Mozsár L/ajosnéval a vendéglős üzlettársával együtt. Moasárné kihallgatása ma hajnalig tartott Az asszony kijelentette, hogy Mandlin meggyilkolta feleségét, erről tudomása van A szembesítés során a vendéglős mindent tagadott. Mczeámé azonban a szemébe mondta hogy meggyilkolta feleségét Mozsámé az* is bevallotta, hogy látta a meggyilkolt nőt a vendéglő pincéjében. Mandlin még ‘anácsot is kért tőle, mit csináljon a holttesttel: a Dunába dobja vagy feldarabolva reltse el a város különböző részein? A detektívek egvre újabb döntő bizonyítékokat hoztak be Mandlin Ferenc ellen, akit a sorozatos kihallgatások megtörtek és reggel 9 órakor töredel. mes beismerő vallomást tett. Bevallotta, hogy ő gyilkolta meg feleségét. Vallomásában elmondta, hogy feleségével rossz viszonyban élt, mert az asszony félté- ! kény volt üzlettársnőjükre Szombaton reggel ismét veszekedni, majd dulakodni kezdtek. Hirtelen haragjában előkapta belga for. gópisztolyái, amelyet mindig magával hordott és célzás nélkül rásütötte feleségére, aki holtan rogyott össze. Annyira megijedt, hogy felnyalábolta a holttestet és levitte a pince, be, majd konyhakéssel és baltával 9 darabra darabolta. A kart és a lábat autóin a Kerepesi úti temetőbe vitte és a vízmedencébe dobta, a törzset pedig zsákba tette ée a szomszédos utcában egy ház telkén lerakta. A többi részeket a betonpincéjével szomszédos szen.es- pmcéfoen ásta el. Később Mandlin Ferenc modositotta első vallomását és azt mondta, hogy Daliával ütötte agyon feleségét, Mo. zsárnéról az a gyanú, hogy nyomban tudott a gyilkosságról és hallgatásával a hatóságokat igyekezett félrevezetni. Mialatt Mandlik kihallgatása tartott, a detektívek házkutatást tartottak lakásán. A házkutatás azzaj a megdöbbentő eredménnyel végződött, hogy a hiányzó testrészeket a ház saenespincéjében megtalálták elrejtve fahasábok alá. A detektívek visszaérkezése után a kihallgatást félbeszakították és a rendőrség Man. dlikkal együtt helyszíni szemlére indult, amelynek során azután Mandlik mindent be. vallott. Módosította vallomását és elmondotta, hogy feleségét a szobában baltával ütötte agyon, majd a holttestet bevitte a fürdőszobába és ott feldarabolta. Szerdán délután takszikra ült s a holttest két karját és egyik lábát kivette a Kerepesi-temetöbe s az öntöző vízmedencébe dobta. A törzset aznap áj jel a Jász.utoában dobta el, ahol azt egy rendőr megtalálta. A holttest többi részeit később akarta elrejteni, de erre már nem volt ideje. Mozsár Lajosné szerepe még tisztázatlan. Elmondotta, hogy megdöbbenve látta a lakásban a holttestet. Mandlik ekkor meges. kette és megfenyegette, hogy ne szóljon senkinek. Félelmében nem jelentette fel Mandli- kot. A kihallgatások: után Mandlikot előzetes letartóztatásba helyezték s a letartóztatást fenntartották Mozsár Lajosnévai szemben is bűnpártolás címén. — Svájcban adagolják a kávéi, teái csokoládét és kakót. Bemből jelentik. A svájci kormány rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében lefoglalja, as ösKtnes kávé-, tea-, csokoládé és kakaó- késrieteket. Juimts 7-©161 kezdődő lefi emfefe adkuolni fotriák Nem marad Erdélyben a Családpénztár A hazatért. «rdétyi részek ipari k bánya. műnkásaáeának rövidesen meg kell barátkoznia azzal a gondolattal, hogy a munkástár- ■adaloní életszínvonala emelésében oly fonte« szerepet betöltő Családpénztár nem ao- káig működik Kolozsváron. Egyelőre még sejteni sem lehet, hogy ez a lehetőség milyen következményeket von majd maga mtán. Egy mindenesetre bizonyos: Erdély közvéleménye megütközéssel és keserűséggel venné tudomásul, ha a Családpénztár, azaz a Szakmai Családpénztárak Erdélyi Kirendeltsége megszűnnék s azt a feladatkört, amelyet betölt, megosztanák a Budapest székhellyel működő nyolc szakmai családpénztár között. A hazadért erdélyi részek ipari és bánya, murkássága már a honvédség bevonulását követő legelső napokban tudomást szecjett arról, hogy az 1938, évi XXXVI, törvény cikkben felállított Országos Ipari és Bányászati Családpénztár Kolozsváron kirendeltséget állított fel azzal az elhatározással, hogy a kirendeltséget bizonyos átmeneti idő után önálló erdélyi családpénztárrá fejleszti ki. Amint arról már több alkalommal is beszámoltunk, ennek az intézménynek az a hivatása, hogy a törvény rendelkezéseiben meghatározott munkaadók hozzájáirulásaiból az ipari és a bányamunkások 14 évnél fia- ^ talabb gyermekei után gyermekenként havi 5 pengős nevelési segélyt folyósít. Erdélv munkásai már ennek az intézménynek mun- kábaáUitásában megérezték, hogy a munkabéreket szabályozó miniszteri rendeletek és más szociális intézkedések mellett a kormány a családpénztárak utján hozzájuk juttatandó segélyekkel is a munkás eddig meglehetősen siralmas életszinvonalát igyekezik emelni. S természetes, hogy az érdekelt munkások hatalmas tömege nagy érdeklődéssel és türelmetlenséggel várta a kolozsvári ki. rendeltség munkájának megindulását El kell ismernünk, hogy a Szakmai Családpénztárak Kolozsvári kirendeltsége hatal. más szervező munkát végzett aránylag igen rövid idő alatt és a lázas munkatelj esitmény nek volt köszönhető, hogy az igényjogosult munkások tömege már novembertől kezdve *hozzájutott a gyermeknevelési pótlékhoz. A kormány maga is rendkívül nagy figyelmet szentelt annak, hogy a hazatért erKoronáboz vwwacaaáok. keleti ée erdélyi or- sságréaaen 1941. évi december hó SÍ. napjáig való eüáfcáeára a eaakmai családpénatá- raknak Kolozsvár székhellyel, az említett törvény hatálya alá tartozó valamennyi ipari (kereskedelmi) szakmára, valamint a bányászatra és kohászatra kiterjedő hatáskörrel közös kirendeltséget, kell feiállitaniok,“ A rendelet idézett szakasza szerint tehát a kolozsvári kirendeltség ebben a minőségében csak 1941. december 31-ig folytatja tevékenységét. A rendelet viszont semmiféle intézkedést nem tartalmaz arra vonatkozólag, hogy mi történik 1941. december 31. után! Felállítják-e a mult év őszén „expra- sis ve? bis“ megígért önálló Erdélyi Család- pénztárt, vagy pedig megszüntetik és munkáját beolvasztják a budapesti pénztára* hatáskörébe? Nyomatékosán rá kell mutatnunk arra az aggasztó tünetre, hogy a családpénztárak kolozsvári kirendeltségénél mostanában végzett munkája azt árulja el, hogy a kirendeltség megszűnik s az önálló Erdélyi Csa- ládpénz*ár felállítása elmarad. Bizonyítja ezt a feltevést az is, hogy a kolozsvári ki- rendeltség tisztviselői lázas sietséggel keresnek más elhelyezkedést s többen — be sem várva a rendeletben jelzett határidőt, azaz az év végét — már máshol helyezkedtek el. A jelekből azt a következtetést is le lehet szűrni, hogy a kirendeltség működésének megszüntetése nem is december 31-én, hanem már jóval előbb megtörténik. Ebben a körülményben rejlik minden bizonnyal annak az oka is, hogy sem az er. délyrészi munkások, sem pedig az érdekelt munkaadóvállalatok képviselőit nem hívták be a családpénztárak felügyeleti szerveibe És most már teljesen illuzórikus, hogy megtörténik-e? Erdély hatalmas munkástáborának tehát számolnia kell azzal a helyzettel, hogy a családpénztárak kolozsvári kirendeltsége megszűnik. E helyzet bekövetkeztének okai egyelőre, teljesen ismeretlenek. Maga a kolozsvári kirendeltség vezetősége is teljesen tájékozatlan a jövendőt illetőleg. Akármi is legyen azonban a kolozsvári kirendeltség sorsa, a hazatért Erdély mun. Másságának cserpet sem közömbös, hogy a gyemeknevelas) pótlékkal kapcsolatos ügyea, MINDENT TISZTIT Fáradság nélkül is állapítja meg. hogy az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat mely, ágára ée az ország területének mely részére kell szakmai családpénztárt felállítani. A törvény megalkotásakor már ezzel a paragrafussal lefektették a decentralizáció elvé* s az elv érvényesítésére most nyílik a legkedvezőbb alkalom. Tudomásunk van arról, hogy hatalmas munkaprogramjának felvázolásakor az Erdélyi Párt, is nagy figyelmet szentel a Os* Iád pénztár, helyesebben az önálló Erdélyi Családpénztár kérdésének. Szükséges volna, begy az Erdélyi Párt a maga nagy körülts. kiütésével vizsgálná meg a kérdést, parlamenti csoportja utján tiszta helyzetet teremtene és szükség esetén teljes erkölcsi súlyával emelné fel szavát az erdélyi munkásság életében oly fontos szerepet betöltő és még nagyobb szerepre hivatott önálló Erdélyi Családpénztár megteremtése, vagy legalább a kolozsvári kirendeltség megtartása mellett. — Hétfőig nézzf)éli meg vidám „Zavaros éjsszaa Tolnai Kldri, Pafakv?, Rajnai, fíózon, rnakíártj, Bilicsv?. Kísérő műsor: máglyától a bűvészeiig és a legújabb híradó. — mindig pontos kezdet 3, 5, 7 és 9 órakor délyi részeken élő munkásságot messzemenő gondoskodással kezeljék és a m. kir. minisztérium 320—1941. sz. rendelete — amint, arról annak idején a legnagyobb örömmel és elismeréssel adtunk hirt — igen nagy köny- nyitéseket adott a gyermeknevelési pótlékra való igényjogosultság megállapításában. Már akkor hangot adtunk az erdélyi munkásság ama jogos álláspontjának, hogy a messzemenő rendelkezés kiegészitéseképen történjenek meg a lépések arra is, hogy a Szakmai Családpénztárak kolozsvári kirendeltsé- gét a legrövidebb időn belül szervezzék át önálló Erdélyi Családpénztárrá. Ez a kívánság annál indokoltabb, mert amikor a Családpénztár kolozsvári szerve megkezdte a maga szervező munkáját, azt az elvet szögezték le az illetékes tényezők, hogy a szervezés befejezése után a Budapesten már működő nyolc szakmai családpénztár mellett ae önálló erdélyi lesz a kilencedik, Kolozsvár székhellyel. T?gy látszik azonban, hogy ez az Ígéret valahol zátonyra futott. A Szakmai Családpénztárak kolozsvári kirendeltségénél most folyó munkálatok eg7- némelyikéből arra kell következtetni, hogy a kirendeltség felszámolása megkezdődött. Csakhogy ez a művelet, nem annak érdekében folyik, hogy az átmeneti jellegű Kirendeltség helyét az önálló Erdélyi Családpénz- tár foglalja ©1, hanem azért, hogy a kiren. deltség munkakörét szakmák szerint szétosszák és besorozzák a már meglevő nyolc budapesti szakmai családpénztár hatás körébe. A már említett 320—1941. sz. M. E. rendelet 4. paragrafusa ugyanis a következőket, mondja ki: „Az 1938: XXXVI. te. 10. paragrafusa- ban említett feladatoknak a Magyar Szent it Kolozsváron intézheti-e el, vagy pedig a legkisebb ügyért is a fővárosba keli fordul, nia. Annyi bizonyos, hogy a túlságos központosítás hátrányait a huszonkétéves kisebbségi sósban eléggé megismertük és eléggé érez'ük is ann;.k minden átkát. Nagyon jól emlékezünk arra, milyen nagy anyagi csapást, mennyi időveszteséget, kellemetlenséget jelentett az, hogy a legkisebb és legje- lentektelenebb ügyecskék elintézésére is Bu- Î karestbe kellet* szaladgálni. Ezek a remi- ( niszcenciák még igen élénkek és igen közeliek oltak, rmikor a Családpénztár igen se tyes szociális érzékkel Kolozsváron kiren. deltséget. állított fel és ígéreteket hangoztatott az ónálló Erdélyi Családpénztár felállításáraMost azonban győzött a centralizációs elv s mellette esetleg más olyan szempont is civényesülhetett, amelyet nem ismerünk ugyan, de amely semmiképen sem szolgálja az erdélyrészi munkásság érdekeit. Minden alkalommal, amikor a Családpénz. tár intézményéről a nyilvánosság előtt szót emeltünk, kifejezésre jutott Erdélynek az az óhajtása és szükséglete, hogy a kolozsvári kirendeltséget önálló szervvé kell kifejleszteni, hogy annál eredményesebben szolgálhassa a kormány szociális elgondolásainak megvalósítását. Emellett szól nemcsak Erdélynek a túlzott, centralizációtól irtózó felfogása, hanem a földrajzi helyzet és a jövendő fejlődési lehetőségeinek idejében való mérlegelése. És elsősorban az önálló Erdélyi Családpénztár mellett szól maga az 1938. évi XXXVI. t. c. 11. paragrafusa! így hangzik: Az iparügyi miniszter, illetőleg az 1935: VII. törvénycikk alapján megállapított, ügykörben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az érdekesség meghallgatása után Befőzési cukrot iflényel- heineBc a háztartások Budapest május 31. A kormány a nehéz helyzetben levő háziasszonyok segítségére siet, amikor a holnapi nap folyamán megjelenő rendeletével a mai időkben különösen nélkülözhetetlen gyümölcs eltevéséhez cukrot juttat az egyes háztartások részére. A kormányrendelet akként intézkedik, hogy az olyan családtagok után, akik 1923 junius lt után születtek, tehát 18 évnél fiatalabbak, a családfő személyenként 3 kilogram befőzési cukrot igényelhet. A háztartás feje a befőzési cukorra az engedélyt legkésőbb junius 14-ig Írásban vagy szóban az illetékes községi elöljáróságoknál, városokban a polgármesteri hivataloknál igényelheti, ahonnan a cukorjegyet kapja. Minden olyan ingatlantulajdonos és egy évnél régebb idő óta haszonbérlő, akinek legalább 3200 négyzetöl termő gyümölcsöse van, befőzős cukrot igényelhet. Megjegyzendő, hogy földieperrel, ribiztivei és málnával beültetett területből minden négyzetöl 4 négyzetölnek számit Az olyan termelők, akik gyümölcsbefőttek és gyümölcsizek eladásával nem foglalkoznak, legfeljebb 20 kilogram befőzési cukrot igényelhetnek A gyümölcsízek eladásával üzletszerűen foglalkozó 30 kilogramnál nagyobb mennyiségű cukorra tarthatnak igényt. Cukorigénylésüket 1941 junius 14-ig Írásban vagy szóban ugyancsak a községi elöljáróságoknál, vagy városokban a polgármesteri hivataloknál terjeszthetik elő. — Alispánvállasztás volt Boraodvármegyében Miskolcról jelentik: (MTI) Borsodvár- megye törvényhatósági bizottsága egyhangúlag dr. Mikulecaky Gyulai árvaszéki elnököt választotta meg a vármegye alispánjává
