Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

19 4 1. J V N 1 D S 1 r vsaiéiy«^ Im UapMHwMhm tró* m •gyanletes világításról gon­dolkodunk. My«a w «Ipuw- tMtutatlan elektootn«« BOSCH KRÉKPMMLÁfilTÁS kd*f« kert*k«dó}éMi ae uj BOSCH árlapot! Az angyalföldi gyilkos beismerő vallomást tett Budai«*# május 31. A város különböző ré­szein megtalált női testrészek ügyében foly. j tatott nyomozás mint ismeretes, megállapi. i tóttá, hogy a feldarabolt nő Mandlin Ferenc 1 **t£yaifö|di korcsmáros felesége. Mandlin la. j kásán egy véres bőröndöt találtak. Ennek | alapján állították elő a rendőrségen Mozsár L/ajosnéval a vendéglős üzlettársával együtt. Moasárné kihallgatása ma hajnalig tartott Az asszony kijelentette, hogy Mandlin meg­gyilkolta feleségét, erről tudomása van A szembesítés során a vendéglős mindent taga­dott. Mczeámé azonban a szemébe mondta hogy meggyilkolta feleségét Mozsámé az* is bevallotta, hogy látta a meggyilkolt nőt a vendéglő pincéjében. Mandlin még ‘anácsot is kért tőle, mit csináljon a holttesttel: a Dunába dobja vagy feldarabolva reltse el a város különböző részein? A detektívek egvre újabb döntő bizonyítékokat hoztak be Man­dlin Ferenc ellen, akit a sorozatos kihallga­tások megtörtek és reggel 9 órakor töredel. mes beismerő vallomást tett. Bevallotta, hogy ő gyilkolta meg feleségét. Vallomásában elmondta, hogy feleségével rossz viszonyban élt, mert az asszony félté- ! kény volt üzlettársnőjükre Szombaton reg­gel ismét veszekedni, majd dulakodni kezd­tek. Hirtelen haragjában előkapta belga for. gópisztolyái, amelyet mindig magával hor­dott és célzás nélkül rásütötte feleségére, aki holtan rogyott össze. Annyira megijedt, hogy felnyalábolta a holttestet és levitte a pince, be, majd konyhakéssel és baltával 9 darabra darabolta. A kart és a lábat autóin a Kerepesi úti temetőbe vitte és a vízmedencébe dobta, a törzset pedig zsákba tette ée a szomszédos utcában egy ház telkén lerakta. A többi ré­szeket a betonpincéjével szomszédos szen.es- pmcéfoen ásta el. Később Mandlin Ferenc modositotta első vallomását és azt mondta, hogy Daliával ütötte agyon feleségét, Mo. zsárnéról az a gyanú, hogy nyomban tudott a gyilkosságról és hallgatásával a hatóságo­kat igyekezett félrevezetni. Mialatt Mandlik kihallgatása tartott, a de­tektívek házkutatást tartottak lakásán. A házkutatás azzaj a megdöbbentő eredménnyel végződött, hogy a hiányzó testrészeket a ház saenespincéjében megtalálták elrejtve faha­sábok alá. A detektívek visszaérkezése után a kihall­gatást félbeszakították és a rendőrség Man. dlikkal együtt helyszíni szemlére indult, amelynek során azután Mandlik mindent be. vallott. Módosította vallomását és elmondotta, hogy feleségét a szobában baltával ütötte agyon, majd a holttestet bevitte a fürdőszo­bába és ott feldarabolta. Szerdán délután takszikra ült s a holttest két karját és egyik lábát kivette a Kerepesi-temetöbe s az ön­töző vízmedencébe dobta. A törzset aznap áj jel a Jász.utoában dobta el, ahol azt egy rendőr megtalálta. A holttest többi részeit később akarta elrejteni, de erre már nem volt ideje. Mozsár Lajosné szerepe még tisztázatlan. Elmondotta, hogy megdöbbenve látta a la­kásban a holttestet. Mandlik ekkor meges. kette és megfenyegette, hogy ne szóljon sen­kinek. Félelmében nem jelentette fel Mandli- kot. A kihallgatások: után Mandlikot előzetes letartóztatásba helyezték s a letartóztatást fenntartották Mozsár Lajosnévai szemben is bűnpártolás címén. — Svájcban adagolják a kávéi, teái csokoládét és kakót. Bemből jelentik. A svájci kormány rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében lefoglalja, as ösKtnes kávé-, tea-, csokoládé és kakaó- késrieteket. Juimts 7-©161 kezdődő lefi emfefe adkuolni fotriák Nem marad Erdélyben a Családpénztár A hazatért. «rdétyi részek ipari k bánya. műnkásaáeának rövidesen meg kell barátkoz­nia azzal a gondolattal, hogy a munkástár- ■adaloní életszínvonala emelésében oly fon­te« szerepet betöltő Családpénztár nem ao- káig működik Kolozsváron. Egyelőre még sejteni sem lehet, hogy ez a lehetőség milyen következményeket von majd maga mtán. Egy mindenesetre bizo­nyos: Erdély közvéleménye megütközéssel és keserűséggel venné tudomásul, ha a Család­pénztár, azaz a Szakmai Családpénztárak Erdélyi Kirendeltsége megszűnnék s azt a feladatkört, amelyet betölt, megosztanák a Budapest székhellyel működő nyolc szakmai családpénztár között. A hazadért erdélyi részek ipari és bánya, murkássága már a honvédség bevonulását követő legelső napokban tudomást szecjett arról, hogy az 1938, évi XXXVI, törvény cikkben felállított Országos Ipari és Bá­nyászati Családpénztár Kolozsváron kiren­deltséget állított fel azzal az elhatározással, hogy a kirendeltséget bizonyos átmeneti idő után önálló erdélyi családpénztárrá fejleszti ki. Amint arról már több alkalommal is be­számoltunk, ennek az intézménynek az a hi­vatása, hogy a törvény rendelkezéseiben meghatározott munkaadók hozzájáirulásaiból az ipari és a bányamunkások 14 évnél fia- ^ talabb gyermekei után gyermekenként havi 5 pengős nevelési segélyt folyósít. Erdélv munkásai már ennek az intézménynek mun- kábaáUitásában megérezték, hogy a munka­béreket szabályozó miniszteri rendeletek és más szociális intézkedések mellett a kor­mány a családpénztárak utján hozzájuk jut­tatandó segélyekkel is a munkás eddig meg­lehetősen siralmas életszinvonalát igyekezik emelni. S természetes, hogy az érdekelt mun­kások hatalmas tömege nagy érdeklődéssel és türelmetlenséggel várta a kolozsvári ki. rendeltség munkájának megindulását El kell ismernünk, hogy a Szakmai Csa­ládpénztárak Kolozsvári kirendeltsége hatal. más szervező munkát végzett aránylag igen rövid idő alatt és a lázas munkatelj esitmény nek volt köszönhető, hogy az igényjogosult munkások tömege már novembertől kezdve *hozzájutott a gyermeknevelési pótlékhoz. A kormány maga is rendkívül nagy fi­gyelmet szentelt annak, hogy a hazatért er­Koronáboz vwwacaaáok. keleti ée erdélyi or- sságréaaen 1941. évi december hó SÍ. napjá­ig való eüáfcáeára a eaakmai családpénatá- raknak Kolozsvár székhellyel, az említett törvény hatálya alá tartozó valamennyi ipa­ri (kereskedelmi) szakmára, valamint a bá­nyászatra és kohászatra kiterjedő hatáskör­rel közös kirendeltséget, kell feiállitaniok,“ A rendelet idézett szakasza szerint tehát a kolozsvári kirendeltség ebben a minőségé­ben csak 1941. december 31-ig folytatja te­vékenységét. A rendelet viszont semmiféle intézkedést nem tartalmaz arra vonatkozó­lag, hogy mi történik 1941. december 31. után! Felállítják-e a mult év őszén „expra- sis ve? bis“ megígért önálló Erdélyi Család- pénztárt, vagy pedig megszüntetik és mun­káját beolvasztják a budapesti pénztára* hatáskörébe? Nyomatékosán rá kell mutatnunk arra az aggasztó tünetre, hogy a családpénztárak kolozsvári kirendeltségénél mostanában vég­zett munkája azt árulja el, hogy a kiren­deltség megszűnik s az önálló Erdélyi Csa- ládpénz*ár felállítása elmarad. Bizonyítja ezt a feltevést az is, hogy a kolozsvári ki- rendeltség tisztviselői lázas sietséggel ke­resnek más elhelyezkedést s többen — be sem várva a rendeletben jelzett határidőt, azaz az év végét — már máshol helyezked­tek el. A jelekből azt a következtetést is le lehet szűrni, hogy a kirendeltség műkö­désének megszüntetése nem is december 31-én, hanem már jóval előbb megtörténik. Ebben a körülményben rejlik minden bi­zonnyal annak az oka is, hogy sem az er. délyrészi munkások, sem pedig az érdekelt munkaadóvállalatok képviselőit nem hívták be a családpénztárak felügyeleti szerveibe És most már teljesen illuzórikus, hogy megtörténik-e? Erdély hatalmas munkástáborának tehát számolnia kell azzal a helyzettel, hogy a családpénztárak kolozsvári kirendeltsége megszűnik. E helyzet bekövetkeztének okai egyelőre, teljesen ismeretlenek. Maga a ko­lozsvári kirendeltség vezetősége is teljesen tájékozatlan a jövendőt illetőleg. Akármi is legyen azonban a kolozsvári kirendeltség sorsa, a hazatért Erdély mun. Másságának cserpet sem közömbös, hogy a gyemeknevelas) pótlékkal kapcsolatos ügye­a, MINDENT TISZTIT Fáradság nélkül is állapítja meg. hogy az ipar (kereskedelem), valamint a bányászat és a kohászat mely, ágára ée az ország területének mely részére kell szakmai családpénztárt felállítani. A törvény megalkotásakor már ezzel a paragrafussal lefektették a decentralizáció elvé* s az elv érvényesítésére most nyílik a legkedvezőbb alkalom. Tudomásunk van arról, hogy hatalmas munkaprogramjának felvázolásakor az Er­délyi Párt, is nagy figyelmet szentel a Os* Iád pénztár, helyesebben az önálló Erdélyi Családpénztár kérdésének. Szükséges volna, begy az Erdélyi Párt a maga nagy körülts. kiütésével vizsgálná meg a kérdést, parla­menti csoportja utján tiszta helyzetet terem­tene és szükség esetén teljes erkölcsi súlyá­val emelné fel szavát az erdélyi munkásság életében oly fontos szerepet betöltő és még nagyobb szerepre hivatott önálló Erdélyi Családpénztár megteremtése, vagy legalább a kolozsvári kirendeltség megtartása mellett. — Hétfőig nézzf)éli meg vidám „Zavaros éjsszaa Tolnai Kldri, Pafakv?, Rajnai, fíózon, rnakíártj, Bilicsv?. Kísérő műsor: máglyától a bűvészeiig és a legújabb híradó. — mindig pontos kezdet 3, 5, 7 és 9 órakor délyi részeken élő munkásságot messzemenő gondoskodással kezeljék és a m. kir. minisz­térium 320—1941. sz. rendelete — amint, ar­ról annak idején a legnagyobb örömmel és elismeréssel adtunk hirt — igen nagy köny- nyitéseket adott a gyermeknevelési pótlékra való igényjogosultság megállapításában. Már akkor hangot adtunk az erdélyi munkásság ama jogos álláspontjának, hogy a messze­menő rendelkezés kiegészitéseképen történ­jenek meg a lépések arra is, hogy a Szak­mai Családpénztárak kolozsvári kirendeltsé- gét a legrövidebb időn belül szervezzék át önálló Erdélyi Családpénztárrá. Ez a kíván­ság annál indokoltabb, mert amikor a Csa­ládpénztár kolozsvári szerve megkezdte a maga szervező munkáját, azt az elvet szö­gezték le az illetékes tényezők, hogy a szer­vezés befejezése után a Budapesten már működő nyolc szakmai családpénztár mellett ae önálló erdélyi lesz a kilencedik, Kolozs­vár székhellyel. T?gy látszik azonban, hogy ez az Ígéret valahol zátonyra futott. A Szakmai Családpénztárak kolozsvári kirendeltségénél most folyó munkálatok eg7- némelyikéből arra kell következtetni, hogy a kirendeltség felszámolása megkezdődött. Csakhogy ez a művelet, nem annak érdeké­ben folyik, hogy az átmeneti jellegű Kiren­deltség helyét az önálló Erdélyi Családpénz- tár foglalja ©1, hanem azért, hogy a kiren. deltség munkakörét szakmák szerint szét­osszák és besorozzák a már meglevő nyolc budapesti szakmai családpénztár hatás körébe. A már említett 320—1941. sz. M. E. ren­delet 4. paragrafusa ugyanis a következőket, mondja ki: „Az 1938: XXXVI. te. 10. paragrafusa- ban említett feladatoknak a Magyar Szent it Kolozsváron intézheti-e el, vagy pedig a legkisebb ügyért is a fővárosba keli fordul, nia. Annyi bizonyos, hogy a túlságos közpon­tosítás hátrányait a huszonkétéves kisebbsé­gi sósban eléggé megismertük és eléggé érez'ük is ann;.k minden átkát. Nagyon jól emlékezünk arra, milyen nagy anyagi csa­pást, mennyi időveszteséget, kellemetlensé­get jelentett az, hogy a legkisebb és legje- lentektelenebb ügyecskék elintézésére is Bu- Î karestbe kellet* szaladgálni. Ezek a remi- ( niszcenciák még igen élénkek és igen közeli­ek oltak, rmikor a Családpénztár igen se tyes szociális érzékkel Kolozsváron kiren. deltséget. állított fel és ígéreteket hangozta­tott az ónálló Erdélyi Családpénztár felál­lítására­Most azonban győzött a centralizációs elv s mellette esetleg más olyan szempont is civényesülhetett, amelyet nem ismerünk ugyan, de amely semmiképen sem szolgálja az erdélyrészi munkásság érdekeit. Minden alkalommal, amikor a Családpénz. tár intézményéről a nyilvánosság előtt szót emeltünk, kifejezésre jutott Erdélynek az az óhajtása és szükséglete, hogy a kolozs­vári kirendeltséget önálló szervvé kell ki­fejleszteni, hogy annál eredményesebben szolgálhassa a kormány szociális elgondolá­sainak megvalósítását. Emellett szól nem­csak Erdélynek a túlzott, centralizációtól ir­tózó felfogása, hanem a földrajzi helyzet és a jövendő fejlődési lehetőségeinek idejében való mérlegelése. És elsősorban az önálló Erdélyi Család­pénztár mellett szól maga az 1938. évi XXXVI. t. c. 11. paragrafusa! így hangzik: Az iparügyi miniszter, illetőleg az 1935: VII. törvénycikk alapján megállapított, ügy­körben a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az érdekesség meghallgatása után Befőzési cukrot iflényel- heineBc a háztartások Budapest május 31. A kormány a nehéz helyzetben levő háziasszonyok segítségére siet, amikor a holnapi nap folyamán megje­lenő rendeletével a mai időkben különösen nélkülözhetetlen gyümölcs eltevéséhez cukrot juttat az egyes háztartások részére. A kormányrendelet akként intézkedik, hogy az olyan családtagok után, akik 1923 junius lt után születtek, tehát 18 évnél fia­talabbak, a családfő személyenként 3 kilo­gram befőzési cukrot igényelhet. A háztartás feje a befőzési cukorra az engedélyt legké­sőbb junius 14-ig Írásban vagy szóban az il­letékes községi elöljáróságoknál, városokban a polgármesteri hivataloknál igényelheti, ahonnan a cukorjegyet kapja. Minden olyan ingatlantulajdonos és egy év­nél régebb idő óta haszonbérlő, akinek leg­alább 3200 négyzetöl termő gyümölcsöse van, befőzős cukrot igényelhet. Megjegyzendő, hogy földieperrel, ribiztivei és málnával be­ültetett területből minden négyzetöl 4 négy­zetölnek számit Az olyan termelők, akik gyümölcsbefőttek és gyümölcsizek eladásával nem foglalkoznak, legfeljebb 20 kilogram befőzési cukrot igényelhetnek A gyümölcs­ízek eladásával üzletszerűen foglalkozó 30 kilogramnál nagyobb mennyiségű cukorra tarthatnak igényt. Cukorigénylésüket 1941 junius 14-ig Írásban vagy szóban ugyancsak a községi elöljáróságoknál, vagy városokban a polgármesteri hivataloknál terjeszthetik elő. — Alispánvállasztás volt Boraodvármegyé­ben Miskolcról jelentik: (MTI) Borsodvár- megye törvényhatósági bizottsága egyhangú­lag dr. Mikulecaky Gyulai árvaszéki elnököt választotta meg a vármegye alispánjává

Next

/
Oldalképek
Tartalom