Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-24 / 141. szám

SGetMmUrsjta N»ffy lelkesedéssel csatlakozlak a KESz-hez az erdélyrészi kultu­rális egyesületek Efményszerü íréi est tetőzte be a magyar laillura kolozsvári ünnepét Kolozsvár, junius 23. A Magyar Kulturális Egyesületeik Országos Szövetsége (KESz), Kassa, Léva és Beregszász után, ezutM a ne­gyedik visszatért városban, Kolozsvárott ran- dezíte meg évi rendes közgyűlését. A nagyje­lentőségű közgyűlés, amelyre elküldte követeit Kárpátalja, Felvidék, Délvidék s amelyen az anyaországi vezetőségen kívül ott volt ezúttal elsőiében az erdélyi kulturális egyesületek minden számottevő vezetője, a városháza dísz­termében zajlott le, utána pedig rádió-közve- titéssel nagysikerű irói-est volt a vármegye- háaa dísztermében. A közgyűlés A KESz vezetősége & vendégei délelőtt a festőién szép Kőrösfőre látogatói t eí, majd délután 4 éráikor megkezdődött a közgyűlés. Megnyitó beszédet Kállay Miklós ny. rmniez- ter, a KESz elnöke mondott. Meleg Szávák­ká! méltatta az erdélyi kultúrát, amelyet a 22 eves elnyomás sem tudott megcsarbitani, majd Klebelsberg Kuné grófnak és Teleki Pál grófnak a magyar nemzet néhai nagy tanító inak emlékéről és munkásságáról beszélt. Ezután felhívta az erdélyi kulturális egyesü­leteket a KESz-hez való ünnepélyes csatla­kozásra. Kállay Miklós beszédére Bánffy Miklós gróf válaszolt. Schubert Tódor a Felvidék, Wellmcfít-n Mi­hály Kárpátija, Koráné, Elemér dr. pedig a Délvidék magyar kulturális' egyesületei nevé­ben köszöntötte a közgyűlést. A felszólalások után megtörtént az erdély- rószi kulturális egyesületek ünnepélyes csat­lakozása. A Magyar Kulturális Egyesületek Országos Szövetségének erdélyi társelnökévé báró Kemény Jánost választódtak, mig az er­délyi egyesületek elnökei, főtitkára és titkára: Balogh Ernő dr., Tavaszy Sándor dr., Urbán Gusztáv dr., Imre Lajos dr., Tabéry Géza, Némethy Gyula dr., Walter Gyula és Kiss Fái lettek. Ezután a különböző szakosztályok ülésezi­tek. Tavaszy Sándor dr. megnyitója után Ve­res Gábor dr., az IBUSZ vezérigazgatója tartotta meg nagy érdeklődéssel kisért elő­adását Erdély idegenforgalmáról. Javaslatok és határozatok A népművelési bizottság ülését, amelyen Imre Lajos dr. elnökölt, Hankiss János dr. nyitotta meg. A felszólalások során fontos javaslatokat ás határozatokat hoztak. Az isko- lánkivüli népművelés fokozására népkönyvtá­rakat állítanak fel és kulturális központokat létesítenek tájak és nemzetiségek megoszlása szerint. Kérni fogják az illetékes miniszté­riumot, hogy a magyarul tanulni akaró falusi románok könyv és tanfelszerelésére rendkívüli segélyt adjon. Az írói est Vasárnap este, a Méhkas Diákszövetkezet rendezésében «nagysikerű irói-estet rendezitek, amelyet a rádió is közvetített. A magas szdm- voualu írói est hallgatóságának soraiban ott láttuk Kolozsvár társadalmának összes veze- tőszemélyedt. Az írói estet Kemény János báró megnyi­tóbeszédé vezette be: — Első Ízben történik, hogy nem erdélyi írók estjét vezetem be — mondotta többek között Kemény János báró — hanem anya­országi írókét, akik majd itt felvonulva el­Enyhe, biztos hasha iló 2uem 42fill, 42raan 34fill, 20sum VOfW ,40«n2SO mondják Erdélynek Erdélyről, ami számaikra is, számunkra is legkedvesebb emlék vagy él­mény. Fogadják Önök olyan szeretettel őket, mint amilyen. szeretettel ők fogadtak minket, erdélyi Írókat, valahányszor az elnyomatás éveiben „odaát“ hallattuk Erdély szavát... Az írói-est első számaként Somogyi Erzsi, a budapesti Nemzeti Színház tagja olvasott fel nagy átérzéssel Baibiks-verseket. Ezután '/jilahy Lajos olvasta fel két hatásos erdélyi vonatkozása írását. Nagy sikert aratott Gyúr• kovits Mária, a kiváló énekesnő, aki Zsizs- mann Rezső kíséretével adott elő dalokat. Hankiss János dr. arról a bizonyos, nehe­zen hegiedő „sebről“ beszélt, amely magyar és magyar között van. Fontos, hogy a bekötö­zést úgy és olyanok végezzék, akik erre leg- Mvaíotfaibbak, mert a magyar állam hivatását nemcsak ki kell fejeznünk, de meg is kel di­csőítenünk — mondotta. — Valamennyiünk jobb élete cettől függ, hogy a KESz kaláka módszer szerint végezze a ráváró fontos fel­adatokat, Ortutay Gyula a székely néphhEadáfenól be­szélt. Molnár Imre régi magyar kesergőket és kurucnótákat adotfelo hatalmas sikerrel, Ta­tár Ferenc zongorakis ereiével. Móricz Zsig- momd „Juhnyirás a csíki havasokban“ cdmmel erdélyi körufjiSn szerzett tapasztalatairól ol­vasott fel. Pohárköszöntök a társas vacsorán A pompásan sikerült irói-est Kállay Mik­lós köszön tőszavai val ért véget. Utána a Kom- játi-zeyhy-étteremhon társasvacsora volt. Kál­lai/ Miklós elnök a ..Szabadság-serleggel“ mondott pohárköszöntőt, P. Szentmártoni Kálmán főgiumáziulmS tanár nedig dr. Han- Idss János professzor nagy érdemeit és felejt­hetetlen szolgálatait, méltiatta, amelyekkel a még kisebbségi sorsban sínylődő erdélyi ma­gyar ifjúságon oly sokszor segített. Ezután átadta, Hankiss professzornak a kolozsváriak ajándékait: egy diszoJbumot, egy borostyán, fábóil faragott kis keresztet s egy csokor vi­rágot. A KESz vezetősége hétfőn délelőtt a bone- bidai Bánffy-ltafetély műkincseit tekintette meg, majd a délutáni gyorssal elhagyta Ko­lozsvárt. A felfiaYafmaz^Sfl Javaslat szónoRcai teljes bizalmukat tiyslvánilotlák a kormány iránt Az orszóggyarapifással és a honvédség felszerelésével elévülhetetlen érdemeket szerzett a kormány Budapest, junius 23. (MTI) A képviselő, ház ülését Tasnádi Nagy András elnök ke­véssel egynegyed 11 óra előtt nyitotta meg. Bemutatta Budapest székesfőváros III. déli választókerületében üresedés folytán behí­vott Kolthay József (nyilaskeresztespárti) képviselő megbizólevelét. Ezután bejelentette, hogy Kölcsey Ferenc képviselő indítványt terjesztett élő, hogy a 36 tagú bizottság tag­létszámának feüiemelésérSl és a kormánynak adandó felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tarta, mára az ülések idejét napi 8 órában álla­pítsák meg. Az elnök ezután javasolta, hogy a törvényhozói összeférhetetlenség megállapí­tására kiküldendő bizottságba 27 tagol vá­lasszanak. Végül bejelentette, hogy Meskó Zoltán képviselő indítványozta, hegy a ma­gyar törvényhozás keresztény szellemének kidomboritására a képviselőház üléstermében helyezzék el a keresztet. Az elnök az indít­vány tárgyalását szükségtelennek tartja és saját hatáskörében elrendelte, hogy a ke- J resztet heluezzék ál az ülésteremben. A Ház J 'ezután áttért a gazdasági és hitelélet rend­jének. továbbá az államháztartás egyensúlya, nak biztosításáról alkotott, továbbá a kor­mánynak adandó felhatalmazás meghosszab- L’fisára és a 36 tagú bizottság taglétszámé­nak felemeléséről szóló törvényjavaslat foly. tatólagos tárgyalására Albrecht Dezső, az Erdélyi Párt vezérszó­noka felszólalásában válaszolt a javaslat tár­gyalása során elhangzott egyik ellenzéki ki. jelentésre, amely arról szólt, hogy a régebbi kormányok Erdélyt ellenzéki magatartása miatt kevesebb támogatásban részesítették, úgyhogy a jelenlegi Erdélyi Párt ennek cl kerülésére támogatja állítólag a kormányt. Albrecht Dezső az Erdélvi Párt nevében leszögezte, hogy még nem látott olyan em­bert, aki építeni akar és az építésre szüksé­ge van és ne azokat keresné, akiknek birto kában van az anyagi eszköz, hanem azokat, akiknek természetszerű állásuk folytán nem az építkezés véghezvitele, de az építkezés bi, rálata a feladatuk. Kijelentette, hrrrv a kor­mány a honvédség felszerelésével cs Cu or- szaggyarapitási-kkal obian érdemeket szer­zett. amelyek biztosítják azt, hogy az or szán más feladatait is meg tudja oldani. Elismerés sei nyilatkozott arról, hogy a kormány kez- deménuezésére, de a magyar nemzet áldozat- készséaéből is 124 millió pengős beruházást végeztek Erdélyben. A törvényi avaslatot el­fogadja Tildu Zoltán, a kisgazdapárt vezérszónoka rámutatott arra, hogy ma minden tárgyi!», gosan gondolkodó embernek el kell ismernie, hogy a mai nehéz időkben, amikor a helyzet szinte óráról-órára változik, a honvédelmi, gazdasági, pénzügyi és közellátási kérdések­ben szükség van rendkívüli összefogásra. Ép­pen ezért az az álláspontja, hogy ezt a fel. hatalmazást, sőt talán ennél többet is meg kell szavazni a kormánynak, amely az alkot­mányos tényezők bizalmából vezeti a nemze­tet. Ma összetartásra van szükség. A javas­lat megnöveli a kormányzat omugyis nagy felelősségét. A javaslatot elfogadja. Közi. Horváth József, a kereszténypárt szónoka megemlékezett a német—szovjetorosz háború kitöréséről és hangoztatta, hogy mindig együttérzéssel kísértük a tengelybarátamk küzdelmeit, ma a legőszintébb együttérzései kisérjük, amikor a bolsevizmus ellen meg­indította harcát. Ezután kijelentette, hogy a rendkivüli időkben a kormányzatnak rendkí­vüli felhatalmazásra van szüksége, ami rend­kívüli felelős-éggel jár. A kormányzat éljen ezzel a felhatalmazással, de sofia se éljen vele vissza. Kérte a kormányt, legyen nagyobb bizalommal a nép iránt. A törvényjavaslatot elfogadta. Demkó Mihály kárpátaljai képviselő beszé­de. elején megemlékezett arról hogy elsősor­ban Bárdosey László miniszterelnök érdeme, hogy a bukovinai magyarok visszatérhettek az anyaországba. Ez és a képviselői összefér­194 1. JUNiKJS 24 betetlemeéji javaslat benyújtása olyan bizal­mat keltet; a miniíeteretaök személye iránt, hogy a mostml felhatalmazási törvényjavasla­tot minden )árt a legnagyobb örömmel és biza iömmal szavaiba meg. Ezután részletesen is­mertette Kárpátalja gazdasági, kulturális és politikai helyzetét Bármilyen nehézségek vannak, a lehetőséget meg kell adni, hogy szociális téren a helyzetet javítsuk. Ezekben a nehéz időkben mindnyájunknak vezérünk Horthy Miklós Kormányzó Urunk köré kell csoportosulnunk. A javaslatot elfogadja. Vájná Gábor sür gitté a harmadik zsidó­törvény benyújtását, követelte a szociálde­mokrata párt. azonnali feloszlatását. A tör­vényjavaslatot nem fogai ja el. Gróf Festetich Domokos hangoztatta, hogy a zsidókérdést gyökeresen meg kell oldani. Azokat a zsidókat, akik batyuval jöttek be, batyuval kell eltávolitani az országból. Aggo­dalmasnak tartja hogy az utóbbi időben na­gyon sok keresztény fiatalember aki keres­kedelmi pályája lépett, a nagy szövetkezetek hatalmával találja magát szembe az önállósí­tás alkalmával. A javaslatot elfogadja. Börts János hangoztatta, hogy a mezőgazda sági szakoktatásra több anyagi áldozatot kell fordítani. Szükséges a mezőgazdasági terme­lés jövedelmezőségének minden eszközzel való biztosítása. Kielégítően meg kell oldani a házhely kérdést. Javítani kell *a községi jegyzők helyzetén. A javaslatot nem fogad­ja el. A Ház legközelebbi ütését holnap délelőtt 10 órakor tartja és napirendjén a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmények bünte­téséről szőlő törvényjavaslat részleteiben való 1 etárgyalását, a törvényhozói összeférhetet­lenség megállapításának előkészítésére klkül dendő bizottság 27 tagjának megválasztását, továbbá a felhatalmazási törvényjavaslat vi­tájának folytatását tűzték ki. A mai ülés két órakor ért véget. Huszonkét év áldásos, népnevelő munkája tárult fe! a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet R.-T. közgyűlésén Megválasztanák az uj igazgatósági és felűgyelőbizoHsági tagokat Kolozsvár, junius 23. A Minerva Nyomdai Müintézrt Részvénytársaság vasárnap délelőtt tartotta meg közgyűlését, Óvári Elemér dr. nyug, tiszti főügyész, az igazgatóság elnöké­nek elnöklétével. A megjelentek közül a kö­vetkezők neveit sikerült feljegyeznünk: dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán, Vásárhelyi, János református püspök, Sándor Imre püs­pöki helynök, Bartók György dr. Rector Magnificas, Vékás Lajos dr. Ítélőtáblái elnök, Boga Alajos dr. pápaj prelátus, Ulés Gyula dr. tankerületi főigazgató, Kantus János igaz­gató, Balogh Ernő dr. egyetemi tanár, So- modi András dr., a Mezőgazdasági Blank al- elnöke, László Endre, a, Transylvania Bank vezérigazgatója, Thuróczy Albert sltátusi fő- számvevő, Moldován Pál dr. vezérigazgató, Vagy László dr, városi tiszti főügyész, Boros Fortunát házfőnök. Szász Ferenc dr. megyei főjegyző, Hadházy Sándor felügyelőbizottsági elnök, Nyirő József főszerkesztő, Olajos Do­mokos főszerkesztő, Grucza Lipót városi ta­nácsnok, Herepi János, a Székely Muzeum igazgatója, P. Jánossy Béla etát-usi titkár, ifj. Vékáé Lajos dr., Görög Ferenc dr., Lengyel Albert, Almáéi Samu egyházkerületi tanácsos, Mester Mihály egyházkerületi tanácsos, Tir- scher Miklós dr. A Minerva népnevelő munkája A közgyűlésen előterjesztett igazgatósági jelentés hü képét adta annak a nagy népne­velő munkának, amelyet a Minerva a román megszállás nehéz évei alatt betöltött. Ez a munka, amely a legnemesebb értelemben’vett elhivatás volt, oda állította a Minervát népi fennmaradásunk két legerősebb fellegvára: a ' -if'plam és az iekolo közé. Az örvendetesen meg változott körülményekhez a Minefva is al­kalmazkodik s uj munkakörében uj lendület­tel, de a régi hittel és szív ósággal szolgálja továbbra is a magyar művelődés ügyét. Három és félmillió könyv Az igazgatósági jelentés adatai szerint a Minerva fennállásától kezdve 1940 végéig összesen három és félmillió könyvet állított elő, melyek közül közel kétmillió saját,'kiadá­sú köny volt, másfélmillió pedig idegen kiad­vány. A saját kiadású könyvek között 263 féle tankönyv szerepel egymilliót meghaladó példányszámmal és 420 féle irodalmi és tudo­mányos mii, közei egymillió példánnyal. A Minerva saját kiadású lapjain kívül — ide tartoznak a nagy elterjedtségü „Magyar Kép" és az „Uj Cimbora“ gyenmeknjság is — még 11 hetilapot és folyóiratott állított ti" az elmúlt év folyamán. Mindezek a lappk és folyóiratok együttesen 'kerekem 920 példányban jelentek meg 1940-ben. A falnsi népkönyvtárak szervezése A falná népkönyvtáiriafe sBervezését az el­múlt év folyamán is szívós kitartással foly­tatta a Minerva. 1940-ben nyolcvan uj nép- könytárat állított fél a vállalat és ezzel az általa létesített népkönytárak száma 491-re emelkedett. Ezeknek a népkönyvtáraiknak az utján 37 ezernél több kötet gondosan kiválo­gatott jó magyar könyv került a falvak ma­gyar népe kezébe, köziéi 2 millió lej értékben. A jutalomkönyv-mozgalom Az évvógi iskolai j utal omkönyv- mozgalom; a. Minerva legsikeresebb kezdeményezésednek egyiike. Az elmúlt iskolai év végén IS ezer darab jutalomkönyvet küldött szét a Minerva közéi félmillió lej értékben. Az utóbbi 12 év alatt e népszerű mozgalom következtében ösz- szesen 114 ezer darab könyv került három­millió lejt meghaladó értékben a magyar ta­nulóifjúság kezébe. Az uj igazgatósági és felugyelőbízott- sági tagok Az igazgatósági és fedügyelőbizottságd je-. leütések egyhangú elfogadása után nj igaz­gatósági és felügyelőbizottsági tagokat vá­lasztott ai közgyűlés. Vékás Lajos dr. volt vezérigazgató ítélőtáblái elnökké és báró Bánffy Dániel magy. Mr, földművelésügyi miniszterré történt kinevezésük miatt a vo­natkozó törvényes rendelkezések következté­ben igazgatósági tagságukról lemondottak, Boros György dr. pedig elhalálozott. A köz­gyűlés uj igazgatósági tagokul gróf Teleki Bélát, az Erdélyi Párt és az EMGE elnökét, továbbá Csekey István dr. egyetemi tanárt, felügyelőbizottsági tagul pedig ifj. Vékás Lajos dr.-t választotta meg. Az igazgatóság­ban részt vesznek az újonnan megválasztotta­kon kívül: dr. Óvári Elemér, dr. gr. Bethlen György, Boga Alajos dr., Gyárfás Eleimér dr., fr. Illés Gyula, Inczédy-Joksman Ödön dr. és Vásárhelyi János. A felügydőbizottság tag­jaiként továbbra is megmaradtak ’tisztségeik­ben : Hadházy Sándor, Csákány János, gróf Haller István, Mester Mihály és Kámtús Já­nos. A közgyűlést a Társadalomiban közebéd követte, amelyen Vásárhelyi János, Vékás La­jos, Hadházy Sándor és Szász Ferenc dr. mondottak pobárköszöntőket. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom