Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-24 / 141. szám

jajggJwtwuueci A Németorezlggal barit! viszonyba« févo. \fCgf Illata «nropaî államokra is kiterjed a szovjet bomlasztó tevékenység. Romániában ropira- fokfeal igyekeztek németellenes hangulatot teremteni és ngyanigy dolgoz­tak Jugoszláviában is. Errenézv© Belgrádiban a német csapatok okiratszern bizonyítékokat kaptak, Magyarországon a ruthén lakosság körében fejtettek ki működést. Szlovákiát a szovjethez való csatlakozásra biztatták. Finnor­szágot szét akarták bomlasztani, Franciaországban. Belgiumban és Hollan­diában, valamint a főkormányzóságban a megszálló hatalom ellen uszítottak és már Görögországban is működésbe lépett a szovjet hírverés. Ezzel pár­huzamosan mindenütt a német politika intézkedései elb-n dolgoztak. Bulgá­riában háromhatalmi egyezményhez való csatlakozás ellen és a Szovjetorosz- országgal kötendő garanciaszerződés érdekében izgattak. Romániában a vas- gárdéba való beszivárgással és a vezetők, többek között Groza felhasználá­sával rendezték a januári puccsot. .Jugoszláviával már 1940 januárja óta ffdv+ak a megbeszélések és biztosítót! ák a jugoszláv vezérkari főnököt, hogy m'nden szükséges hadianyaggal ellátják, de Németország előtt mindent ti­tokban kell tartani. A belgrádi puccsot nagyrészben Moszkva rendezte. Si- mics, a puccs szerb irányitója és a ,,Fekete kéz" vezére ma is Moszkvában van j A jegyzék ezután a szovjet külpolitikai & katonai magatartásával foglalkozik. Nohn kijelentette, hogy a volt lengyel állam terii_ létéi kivételével nines szándékában az érdek­körébe eső államokat megszáll a ni. bolsevi­zálni, vagy elfoglalni, valójában arra töreke­dett, hogy katonai hatalmát a Jegeset enger és a 'Fekete-tenger között mindenütt Nuugat félé előre vigye és a bolsevizmust behozza Európába. Emlékeztet a jegyzék az Észtor­szággal, Lettországgal és Litvániával kötött szovjet egyezményekre, a finn hadjáratra, majd a Balti-államok elleni szovjet hadmű­veleteiére. Litvánia az első moszkvai szerző­dés értelmében Németország érdekkörébe tar­tozott, a második szerződésben a birodalmi kormány lemondott Litvánia túlnyomó részé­ről. Ennek ellenére a szovjet Litvániát mm. den értesítés nélkül teljes egészében meg­szállotta„ Nem sokkal , később bekövetkezett Lettország és Észtország megszállása minden szerződés ellenére. Ezeken a területeken Moszkva a németellenes izgatást támogatta. Noha a moszkvai tárgyalásokon a szovjet kijelentette, hogy nem fogja kezdeményezni a besszarábiai kérdés megoldását, mégis be­jelentette igényét nemcsak Besszarábiára, ha. nem Bukovinára is, amely soha nem tarto­zott, Oroszországhoz. A birodalmi kormány a béke és a szovjettel való barátság fenntar­tása érdekében a szovjet javára avatkozott be és engedékenységet tanácsolt a román kor. mányinak. A szovjet a legrövidebb idő alatt követelte a területek kiürítését és még az ultimátum lejárta előtt meg is szállotta a kö­vetelt területeket. A jegyzék következő szakasza a szovjet balkáni előretörése következtében ezen a te­rülten felvetett kérdésekkel foglalkozik. — Németország — mondja a jegyzék — 1940 augusztus 30-án Olaszországgal együtte­sen meghozta a bécsi döntést, hogy a román kormánynak lehetővé tegyék, hogy a nemzet­tel szemben vállalja a felelősséget az áltála hozott területi áldozatokért és hogy ezen a területen a jövőben minden vitát kizárjanak. Németország és Olaszország garanciát vállalt n megmaradt román államért. Miután az orosz igények ezen a területen kielégítést nyertek, a kezesség sermtmiképen sem irá-nyidhatott Oroszország ellen, A szovjet mégis panaszt emelt, hogy korábbi nyilatkozataival szemben kijelentette, hogy a Balkánon további érdekei vannak. Ettől kezdve mindjobban megnyilvá­nult a németellenes moszkvai politika. limbe Molotovdt, Mtogtüdsa alatt azonban meg kellett állapítania, hogy Oroszország csak akkor hajlandó igazi együttműködésre, a há­romhatalmi egyezmény államaival, ha ezt haj­landók neki megfizetni Észak- és délkeleteu­rópai további előretörésének lehetővé tételével. Németország az orosz követeléseket nem fo­gadhatta el és igy a megegyezés érdekében ki­fejtett fáradozásai meghiúsultak. Mind jobban kitűnt az orosz—angol együtt­működés. 1941 januárjában először érvénye­sült diplomáciai béren. Amikor Németország Bulgáriában biztonsági intézkedéseket tett. a berlini orosz nagykövet hivatalos jegyzékben utalt arra, hogy a szovjet Bulgária és a két tengerszoros területét saját biztonsági övezeté­nek tekinti és nem nézheti közömbösen az itt lejátszódó eseményeket és óvást emelt a né­met csapattok megjelenése ellen. A birodalmi kormány rámutatott aarna., hogy minden eszközzel megakadályozza. Anglia kí­sérleteit, hogy megvesse lábát Görögország­ban. de nincs szándékában a tengerszorosok megszállása és a balkáni hadműveletek végre­hajtása után osapatait visszavonja. Ennek el­lenére a szovjet Bulgária címére nyilatkozatot tett közzé, azt hangoztatva, hogy a német csapatok jelenléte a háborút szolgálta. 1941 máidusában pedig Moszkva viszontbiztosítási nyújtott Törökországnak arra az esetre, ha belép a Balkánháboruba. Angol—szovjet játék Április ele jén azután nyilvánvaló tett a szovjet-angol együttműködés. A belgrádi puccsot ketten rendezték. Oroszország baráti szerződést kötött Simovicesa! és Angliával egyetértés­ben hátba akarta támadni Németorszá­got. A török hadseregét Tráciábar szerette volna felvonultatni. Erős had­erőt vont össze a román határon. Áp­rilis elején Visinszky helyettes kül­ügyi népbiztos kísérletet tett Gafencu moszkvai román követtel folytatott megbeszélések során, hogy Romániát Németországtól elszakítsa. A buka­resti amerikaiak ugyanilyen irányban fáradoztak. A Romániában és Bulgá­riába« felvonult német csapatokat az angol—orosz terv szerint három oldal­ról. Besszárábiából, Tráciábói s nyu­gat felől Szerbiából és Görögországból akarták megtámadni. A román és a török kormány reális magatartásának és Németország gyors beavatkozásá­nak köszönhető, hogy az angol—orosz terv meghiúsult- Jugoszlávia leverése után kétszáz jugoszláv repülőgép szov­jet és angol ügynökökkel és szerb puccsistákkal Simics vezetése alatt részben Egyiptomba, részben Oroszor­szágba repült s ezek a tisztek ma az 194 1. JVM1VS 24 Nyaraljon HÉVIZÉN és reumájától megszabadul hévíz gvóGvrtíRDő a tulajdonos Hg. Festetics házikezelésében, a csuz, kó'szvény, inhüvely gyulladás, tdegzsába, ideggyul- tadás, (zzadmányok. sérülések, merevedések és női bajok legbiztosabb gyógyfürdője. — Feloilágositás- sal készséggel szolgál: Fürdőigazgatóság Hévíz, Zala-megvje. orosz hadseregben szolgálnak. Moszk va el akarta leplezni igazi szándékait, ezért utasította ki a norvég, belga, gö­rög és jugoszláv követeket és ezért je lentette ki legutóbb a szovjet távirati iroda, hogy a német—szovjet kapcsola­tok teljesen korrektek. Ugrásra készen a szovjet haderő Ezenkívül egyre nagyobb szovjet csapat- összevonások történtek a Keleti tengertől a Fekete tengerig. Amikor Németország Nyu­gaton a francia hadjárattal volt elfoglalva, az orosz főparancsnokság nagy csapatteste­ket helyezett át a birodalom keleti határaira. Az utóbbi napok megfigyelései megmutatták, hogy a gépesített és páncélos kötelékek és más csapatok felvonulása olyan arányú, hogy a szovjet a német határ ellen bármi­kor támadást indíthat. Ezeknek az okoknak alapján a birodalmi kormány kénytelen a következő nyilatkozatot tenni: — Szovjetoroszország ellentétben minden vállalt kötelezettségével és éles ellentétben ünnepélyes Ígéreteivel, Németország ellen fordult. Szovjetoroszország folytatta Német­ország és Európa ellen irányuló bomlasztó kísérleteit. Külpolitikáját mind nagyobb mértékben németellenes irányba állította. Teljes haderejével ugrásra készen felvonult a német határra. Ezzel elárulta és megszeg­te a Németországgal kötött szerződéseit és megállapodásait. A bolsevista Moszkva gyű­lölete a nemzett szocializmus ellen erősebb mint a politikai józanság. Halálos ellenség­ként, áll szemben a bolsevizmus a nemzeti szocializmussal. A bolsevista Moszkva hátha akarja támadni a nemzeti szocialista Német, országot létéért, folytatott küzdelmében. Németország nem hajlandó tétlenül tűrni keleti határának ezt a súlyos veszélyezteté­sét-. ezért, a Führer parancsot adott a német véderőnek, hogy minden rendelkezésére álló hatalmi eszközzel szálljon szembe ezzel a fenyegetéssel, Németország tudatában van annak, hogy a most következő küzdelemben nemcsak a haza védelméért száll síkra, ha nem hivatása az is, hogy az egész müveit világot megmentse a bolsevizmus halálos veszedelmétől és szabaddá tegye az utat. Eu­rópában az igazi szociális felemelkedés te­rén. (MTI) Molotov követelőzik Háller vezér Iciállványa a német népfiez Hitler vezér a világtörténelmi jelentőségű elhatározása alkalmából felhívást intézett a ' német néphez. A-kiáltvány a következő mondattal kezdő­dik: „Súlyos gondok terhe alatt, hónapokia tar­tó hallgatásra Ítélve, most elérkezett az az óra, amikor végre nyíltan beszélhetek.“ Bevezetésben a kiáltvány megállapítja, hogy Anglia mindig a legerősebb európai ha­talom elleni harccal igyekezett meghiúsítani Európa megszilárdulását és felemelkedését. A megerősödő nemzeti szocialista Németor. szággal szemben összefogtak a zsidók és a demokraták, a bolsevisták és a reakcionáriu- sok Ez a nemzetközi összeesküvés mindazok ellen a népek ellen is szól, amelyek kénytele­nek voltak a legkeményebb küzdelemmel meg­keresni kenyerüket. így Olaszország és Japán számára is vitássá tették, sőt megtiltották a világ javaiban való részesedést. Churchill már 1936-ban kijelentette, hogy Németország ismét túlságosan hatalmai és ezért meg kell semmisíteni. Anglia 1939 nyarán látta elérke­zettnek az -időt Németország megsemmisít csé­ré s megkezdte a bekeritési tevékenységet. Németország szemlieszá!lőtt azokkal a hírek­kel, hogy fenyegeti Litvániát,, Észtországot, Lettországot, Finnországot, Besszarábiat és Ukrajnát A- Szovjetoröszországot, Kelet leg­erősebb hatalmát külön is megnyugtatta n<. érdfekhatárokró! tett ünnepélyes nyilatkozatok" kai. Németország harca a békéért Nemzeti szocialisták! Bizonyára ti is ereztétek annakidején, hogy ez a lépés ke­serű és nehéz volt számomra — folytatja a kiáltvány. — A német nép soha sem táp­lált ellenséges érzéseket Oroszország népe ellen, két évtized óta azonban az uralmon levő zsidó bolsevisták Moszkvában azon fá­radoztak, hogy nemcsak Németországot, ha­nem egész Európát szétbomlasszák. Nem Németország kisérelte meg, hogy Oroszor­szágban terjessze a nemzett szocializmus vi­lágnézetét, hanem a moszkvai zsidó bolse­vista uralmon levők igyekeztek szakadatla­nul rákényszeríteni uralmukat, a mi népünk- re és más európai népekre nemcsak szelle­mileg, hanem katonai hatalom utján is. En­nek az uralomnak következménye minden országban a zűrzavar, nyomor és éhínség volt. Én ezzel szemben két évtizedig azon 1 fáradoztam, hogy a lehető legcsekélyebb be avatkozással uj szociális rendet teremtsek Németországban, amely nemcsak a munka­nélküliséget szünteti meg, hanem a munká- hói származó nyereséget mind nagyobb mér­tékben az alkotó embernek juttatja. Az egész világon egyedülállóak a népünk gazdasági és szociális ujjárendezési politikájával elért sikerek és ez a politika az osztályellentétek tervszerű kiküszöbölésével végső célként az igazi népközösség elérésére törekszik. A kiáltvány ezután a német—orosz szer­ződés megkötésének körülményeit ismerteti. Megállapítja, hogy nagy önmegtagadásba került német részről ez a lépés és súlyos áldozatokat is követelt. Többek között több, mint egy félmillió németnek kellett elhagy­nia előző otthonát.  szovjet kétszínű játéka A kiáltvány ezután Molotov berlini látó. gátasáról számol be. Molotov a következő kérdéseket vétette fel: A Romániának adott német kezesség Szovjetoroszország Románia ellen intézett támadása esetén Szovjet Oroszország ellen is érvényes-e. Válaszom: A német kezesség ál­talános és feltétlenül kötelez bennünket. Oroszország azonban soha sem közölte, hogy Besszarábián kívül is vannak még egyáltalán érdekei Romániában. Már Északbukovma megszállása is megsértése volt ennek a bizto silóknak. Nem gondoltam arra, hogy Orosz­országnak most egyszerre további szándékai lehetnének Romániával szemben. Molotov második kérdése igy hangzott: Oroszország ismét fenyegetve érzi raagat Finnország részéről, ezéit elhatározta, hogy nem tűri ezt. Rész-e arra Németország, hogy semmiféle támogatást nem ad Finnországnak, főleg pedig, hogy a Kxrkenesbcn leváltásra átvonuló német csapatokat azonnal vissza, vonja. Válaszom; Németországnak változat­lanul nincsenek politikai érdekei Finnor­szágban. Oroszország uj háborúját a kis finn nép ellen azonban a nemet birodalmi kormány nem tekintheti többé elviselhető, nek, annál is inkább, mert soha sem tehet abban, hogy Finnország fenyegeti Oroszor. szagot. De egyáltalán nem akarjuk, *hogy a Keleti-tenger mégegyszer haretér legyem. Molotov harmadik kertese ez volt: Hajlandó_e Németország beleegyezni abba, hogy a szovjet kezességet nyújtson Bulgá­riának és szovjet csapatokat küldjön Bul­gáriába f Molotov kijelentette, nem szándék, szanak ez alkalommal például a királyt eltá. volitani. Válaszom ez volt: Bulgária önálló állam. Nem tudok arról, hogy Bulgária, ha­sonlóképpen, mint Románia, Németországot kérte.e kezességvállalására. Azonkívül szö­vetségesemmel is meg kell az ügyet beszélnem. Molotov negyedik kérdése igy hangzott; Szovjetoroszországnak minden körülmé­nyek között szabad átjárásra van szüksége a Dardanellákon és ennek vélelmére néhány fontos pont megszállását követeli a Darda. ttellák, illetve a Boszporusz partján Egyet- ért-e enni Németország? Ezt válaszoltam: Némi lorszig mindenkor kész hozzájárulni • montrcuxi helyzet megváUoztatdsáha Fe­kete, tengeri államok javéra. Németország nem hajlandó beleegyezni abba, hogy Orosz­ország támaszpontokat szálljon meg a szo­rosokbani. Terjeszkedés nyugat felé tételét szolgálja. A vezérgondolat tehát to­vább is a kapitalista államok gyengítése volt, hogy azokat könnyebben széthomlasszák és alkalmas időben leverhessék. A moszkvai kormány nem hallgatott az orosz nép saavá­I ra, pedig az őszintén békében és barátság­ban kivánt élni a német néppel. A német birodalmi kormány tehát megál­lapítja, hogy Szovjetoroszország a szerződés megkötésekor tudatosan megtévesztette Né­metországot. A szerződésnek Lenin azon té. tele volt a keresztapja, amely szerint lehet szerződést kötni más országgal, ha ez a szovjet érdekeit és az ellenség ártalmatlanná szovjet erős katonai előkészületeket tesz. En­nek ellenére Németország újabb erőfeszítést tett a megegyezés érdekében. Meghívja Ber­ii birodalmi kormány még részletesebb hí­reket kapott arról, hogy az angol nagykövet - eredményesein tárgyalt Moszkvában és hogy a Moloiov négy kérdése Közben az oroszok mind többet és többet I követeltek. Litvániát szállották meg. A len- I gyclországi győzelem utóm tett békeajánlatot ■ Anglia azért utasította elj mert a szovjetben bizakodott. Cripps ilyen jelegű határozott utasításokkal ment Moszkvába. 1939 őeaén a * Balti államokat azzal a nevetséges indokolás­sal szállotta meg, hogy idegen fenyegetéstől kell megvédclmeznie őket. Ez alatt csak Né­metországot érthette. 1940. tavaszán megkez­dődött az orosz erők fenyegető felvonulása. A mult év tavaszán 23 orosz hadosztály ál­lott .a Balti államokban. Ezek az intézkedések mind Németország elleni tüntetések voltak. A német birodalomnak, is gondoskodnia kel­lett Keleten határai védelméről és ez olyan nagy erőket kötött le, hogy a német hadvezc- töség Nyugaton nem felelhetett a háború győzelmes befejezéséért. Anglia és a Szovjet ugyanis a háborút addig akarták nyújtani, amíg egész Európa mély ájulásba nőm jut. A Románia elleni orosz támadás is némtl ellenes célt szolgált. É‘z a fépés és a goto; csatlakozás Angliához a délkeleteurópai terű leteket is azzal fenyegette, hogy őltaláno; harctérré váljanak. A béke érdekében enge dékewjséget tanácsolt a német kormány Ro mániának és felelősséget vállalt a megmarad terűiéiért. A kezességvállalást teljes szívvé tettem meg — mondja a kiáltvány. — Első sorban azért, mert ha a német birodalom ke zességet vállal, akkor helyt is áll. Nem va­gyunk sem angolok, sem zsidók, ügy gondol tarn, hogy az utolsó órában szolgálatot tesz■ nek a békének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom