Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-21 / 139. szám

I A képvisélőház tuloiilnzoitságfol küld ks az összeférhetetlenségi javaslat előkészítésére ©Hőre ©w»©lSlt «•* edMui liarmlncnal lagn országos bizoffság tagjainak számót Budapest, junius 20. (MTI) A bépviseíő­haz péntekén délelőtti ülésén megkezdte a 36-os országos bizottság hatáskörének to. vábbi meghosszabbításáról ás létszámának felemeléséi'® szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Napirend előtt Bárdossy László Tniuisztecr- elnök igen fontos bejelentést tett az össze­férhetetlenség kérdésérái és pártközi bizott­ság kiküldését kérte, az összeférheleüenségi törvényjavaslat előkészítésére. A miniszterei- nők emlékeztetett arra, hogy bemutatkozó be­szédében is hangoztatta, hegy á kormány az összeférhetetlenség ügyének szabályozását fontos feladatának tartja. Az azóta eltelt idő alatt az igazságügyminisztesr és a kormány igen behatóan és lényegében foglalkozott a kérdés részleteivel s az erre vonatkozó tör- vény javaslat megalkotásának gyakorlati előbbrevitele érdekében szólal fel — A kérdéssel való foglalkozás során rá­jöttünk arra, — mondotta a miniszterelnök — hogy ennek a kérdésnek különleges alkot­mányjogi jelentősége indokolttá tenné, hogy ne a Szokásos törvényalkotás utján halad­junk. A törvényhozói összeférhetetlenség olyan kérdéseket vet fel, amelyek a Ház belső életét, működését a közéleti erkölcs el­veinek a törvényhozókra való alkalmazását, a törvényhozói minőség különleges feltételeit, sőt a törvényhozó személyi kapcsolatait, ma. gatartását és cselekvését érintik, azaz olyan kérdéseket, amelyek felett a Ház tagjainak kell áll ástfoglalniok s a Háznak a kérdés elbírálásánál a maga felfogását kell érvénye­sítenie. A kormány helyesnek tartaná, hogy a törvény megalkotása olyan módon történ­jék, hogy a Házat már a törvényjavaslat előkészítésébe belevonják. Ebben a gyakorlat­ban követjük azt az eljárást, amelyet az ez idő szerint érvényben levő és az előtte ér­vényben volt összeférhetetlenségi törvény megalkotásánál is annakidején a törvényho­zás követett. A Házak akkor is bizottságot küldöttek ki a törvényjavaslat előkészítésére — Ezért indítványozom — mondotta a miniszterelnök, — hogy a törvényhozói össze­férhetetlenség korszerű szabályozásának elő­készítésére, illetőleg az erre vonatkozó tor. vény javaslat kidolgozására a Ház külön bi­zottságot küldjön ki és utasítsa a bizottságot, hogy feladatát a lehető legsürgősebben oldja meg és jelentését mielőbb terjessze a Ház élé. A miniszterelnök ezután bejelentette, hogy m kormány részletes tervezetet kivám a bi­zottság munkájának meggyorsítása és meg­könnyítése érdekében a bizottság előadójának rendelkezésére bocsátani. Hangsúlyozta, hogy állandó törvényhozói összeférhetetlenségről beszélt, amivel azt akarta kifejezni, hogy nemcsak a képvisélőház tagjai összeférhetet­lenségének szabályozására van szükség, nő­nem a felsőház tagjaiéra is. Ezért megfelelő javaslatot fog a felsőházban is előterjeszteni. Amennyiben a Ház indítványát magáévá teszi, kéri a Ház elnökét, hogy a kikuldendo bizottság tagjainak létszámára, a tagok meg választására és a bizottság megalakulására tegye meg a szükséges intézkedéseket A kormány nevében arra kéri a bizottság tag­jait, hogy feladatukat a lehető legsürgőseb­ben oldják meg és jelentésüket mielőbb ter­jesszék a Ház elé. A Ház nagy lelkesedéssel magáévá tette a miniszterelnök indítványát. Az elnök bejelen­tette, hogy a bizottsági tagok létszámának megállapítása és a tagok megválasztásának napirendre tűzése iránt a legközelebbi ülésen javaslatot tesz n Háznak. A 36 os bizottságra vonatkozó javaslat Ezután áttértek a 36_os bizottságra vonat, kozó javaslat tárgyalására, amelyet Krúdy Ferenc előadó ismertetett. Kifejtette azokat az indokokat, amelyek alapján a kormány javasolja, hogy hosszabbítsák meg azt a fel­hatalmazást, amelyet a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyen­súlyának biztosításáról alkotott 1931 évi 36. törvénycikk a kormánynak nyújt. A kormány javasolja, hogy a 36 tagú országos bizottság tagjainak létszámát 42-re emeljék fel, hogy jj a Szent Koronához visszacsatolt területek né- | pességének képviselői is helyet foglaljanak í benne,. Az országos bizottság kétharmad része ■ a képvisélőház, egyharmad része a felsőház tagjai sorából választandó Ezután Matolcsy Mátyás, a nyilaskeresztes párt vezérszónoka szólalt fel. A földbirtok, reform végrehajtását & a harmadik zsidó­törvény megalkotását sürgette. Felvetette azt az eszmét, hegy a zsidó birtokok kisajátítását gyorsítsák meg azzal, hogy rövid rendelke­zéssel meghatározzák, hogy a zsidó birtokok értéke nem lehet több, mint, a kataszteri jö­vedelem húszszorosa. A bukovinai magyarok visszatelepítését a magyarság elmvult 20 éve egyik legnagyobb eseményének tartja. A tör­vényjavaslatot a kormány iránti bizalmatlan­ságból nem szavazza meg. Bencs Zoltán, a MÉP vezérszónoka rá­mutatott arrai, hogy a 36-os bizottság man­dátumának meghosszabbításáról szóló tör­vény elfogadásának összes alapvető szük­ségletei fennállanak. Nem pártérdek és nem kormányérdek, hanem az ország érdeke, hogy az ország gazdasági és hiteléletének rendje, a termelés folytonossága biztosittas - sék. A javaslatot elfogadja. Vitéz Imrédy Béla a Magyar Megújulás Pártjának vezérszónoka visszapillantást ve­tett a 36-os bizottság megalakításának ide­iére. Most tizedszer kéri a kormány a 36-os bizottság utján való .ténykedésére a felha- talmlaizást. A 36-os bizottság átépítő, refor­máló munkát nem végezhet. A kormánynak kötelessége, hogy a parlamentben kezdemé­nyezéssel éljen. Ezután az utóbbi években hozott törvényeket vizsgálta és hangoztatta, hogy köztük alig van, amelyik az átépítést, az ország életének reformálását szolgálná, legtöbbnyíre defenzív jellegűek a törvény Ók. Örömmel hallották a miniszterelnök bejelen­tését aiz összeférhetetlenségi kérdés megol­dása tekintetében. Hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenség tekintetében cl kell vet­ni azt az álláspontot, hogy csak a cseleke­det összeférhetetlen, mert az állás is lehet összeférhetetlen. A zsidó kérdésnél a gazdag zsidókon és a szegény zsidókon kívül, aki­ket kazároknak nevez, meg kell vizsgálni a középzsidók helyzetét. Ez a zsidó középosz­tály a legveszedelmesebb a magyar közép- osztály szempontjából. A zsidó középosztály tagjai vállalatokban hasznos munkát végez­hetnek ugyan, de munkájuk ellenértéke sok­kal nagyobb, mint amit munkájuk közgaz­dasági szempontból valójában ér, A zsidó kérdés megoldása csak a zsidó nemzeti ál­lam megalapítása lehet. Nálunk már olyan előkészületeket kell tenni, amelvek biztosít­ják. hogy a zsidók kivándorlása után a gaz­dasági életben ne legyen fennakadás. A to­vábbiakban a gazdasági élet szerves kérdé­seivel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy » vállalati vezetők szerződését ellenőrizni kellene. Német példára hivatkozva hangoz­tatta, hogy az ipari nyereség lefaragása szükséges. Véleménye szerint a legfelsőbb gazdasági vezetésben nincs összhang. A ja­vaslatot. nem fogadja el. Donáth György beterjesztette a közeli átás érdekét veszélyeztető cselekmények bünteté­séről szóló törvényjavaslat részletes letár- gyalágáról szóló bizottsági jelentést. A Ház legközelebbi ülését junius 23-án. hétfőn délelőtt tartja és folytatja a 36-os bizottság mandátumának meghosszabbításá­ról szóló tárgyalását. Az ülés 2 órakor ért véget. \ naovS»at«Sn*a!c versengése HoliancI‘-Indiáért Borim, junius 20. („Europa Sonderdiemslt“) Hollandia, délkeletázsiai gyarmatbirodalma Holland-India, mely területileg hatszor, né­pességét illetőleg nyolcszor nagyobb, mint'az anyaország, két kontinens, Ázsia és Ausztrá­lia között fekszik, elválasztván a Csendes- és Indiai -óceánokat a világkereskedelmi utak ke­reszteződésénél, ahol a Holland-Indiábo.n gaz­daságilag érdekelt hatalmaik célkitűzései is keresztezik egymást, mindenekelőtt Japáné és az Egyesült-Államoké. Holland-India a világ egyik leggazdugr&b területe, miiért is rég időktől fogva, keresett kereskedelmi partnerré vált. Mivel mind helyzete, mind gazdasága kitűnő, a hollandi' gyarmatbirodalom nagy figyelemre tarthat számot a világgazdaság eljövendő ujjárende- zésénél, hisz már ma is élénk érdeklőd«, kö­zéppontjába került. Bár bányászata is rendkívüli jelentőségű, Holland-In dia a világ javainak cseréjében mégis túlnyomóan mint mezőgjaizdssági ország foglalja el igen fontos helyét. A holland-in­diai mezőgazdaságba befektetett idegen tő­kék 1929-ben 2065 millió hollandi forintot tették ki. Ebből a túlnyomó rész, körülbelül 1536 millió hollandi tőke volt, mig csak má­sodsorban szerepelt Anglia 1120 millió forint befektetéssel, ugyanakkor, amikor a nem hol­landi mezőgazdasági befektetés 25,7 százalé­kot tett ki. A kauesukültetváiyeiknél például a befektetés 47 százaléka angol, amerikai és francia volt. Ennek ellenére Hollandia gaz­dasági hatalma — a tőkéket tekintvén ■—- még mindig érintetlen, mig külkereskedelmi szem­pontból az anyaország helyzete feltűnően gyenge. Hollandia a világháború kitöréséig a dél- keletázsiai gyarmiatbirod aknának még mindig legerősebb vásárlója volt, míg aiz utóbbi év­tizedben sok talajt veszített már Hollandindiá- ban. A holland gyarmatok behozatalának 32,5 százaléka, kivitelének pedig 26,3 százaléka esett az anyaországra 1909-től 1913-ig, mig 1935-ben már csak 13,4 illetve 22,5 százalék. Ugyancsak csökkent, Anglia, részvétele is Hol­landia külkereskedeihnében — 15.7-ről 8 szá­zalékra a behozatalnál és 8.5-röl 3,3 százalékra a kivitelnél. A holland gyarmatok ha jdani két legerősebb üzletfelei helyébe az első helyre Jaján lé­pett és utána az Egyesült-Államok. Hollatnd- India behozatala, Japánból az 1909—1913. évi 12.5 százalékról 1935-ig 30,1 százalékra, kivi­tele Japánba 4,3-ról 5,4 százalékra emelke­dett. Japán emellett Holland-India legered­ményesebb szállítójává nőtte ki magát. így a külföld rósztvétele Holland-India Iriüikereske-, delmében — Angliát, kivéve — állandóan nö­vekszik, mig az anyaországé csökken. Nincs még egy gifarmatb irodalom, amely saját, tengerentúli birtokainak külkereskedel­ménél oly csekély szerephez jutna, mint Hol­landia — Holland-India küllcereskedeltnében. A hollandi tőke látván a helyzeteit, annak megjavítására, a kormány segítségét kért'’. mély aztán, a hofkí^-inéEai kivitel részére kvóta-rendszert vezetett- be, melynek nem any­ujára az volt a célja, hogy a kivitt árumeny- nyiséget zárolja, hanem inkább az, hogy az európai országok számára, amelyek közül el­sősorban Hollandia ás Angina voltak érdekel­ve, helyet biztosítson a holland-indiai piaco­kon, az erős — nem európai versenytárs — Japánnal szemben. Ez az intézkedés el is érte célját, hisz Ja­pán volt az egyetlen ország, melynek részt- vétele Holland-India behozatalában az 1935. évi 30,1 százalékról 1938-ig 25 százalékra esett vissza, akkor, mikor Hollandia része 13,4 százalékról 22,2 százalékra emelkedett. A kvóta-intézkedés előnyeit az anyaországnak meg kellett azonban osztania az Egyesült- Államokkal, amely egyre erősebben vesz részt Indonézia behozatalában. Azonban nemcsak ezek voltak a kvóta-in­tézkedés hatásai. Mig az anyaország része a gyarmatok behozatalában 1939-ben ismét csökkent 20,6 százalékra és Anglia része is leapadt., Japán része 18,1 százalékra emelke­dett. így az eredeti tendencia, mely Japán­nak újabb előretörést, az Uniónak pedig je­lentős helyzetet igért — ismét jelentkezni kez­dett, különösen a múlt év első félében és nem­csak a behozatalban. A holland-indiai termé­kek 29.9 maliié forintot kitevő kivitele Ja­pánba az 1939-es kivitelt száz százalékkal ha­ladták meg. Japán mellett tovább erősödött az Unió külkereskedelme is Holland-India felé, ugjrannyira, hogy ma e két hatalom verseng — a holland anyaországtól eltekintve — azon, hogy az első pozíciót foglalja el. A Ilolland-Inidila körüli versenyfutás még korántsem ért végei, azonban mégis a, döntés felé közeledik, miint a világot átfogó miegol- dások egyik láncszeme. Hogy milyen lesz a döntés, az még a jövő titka, egy azonban bizonyos, hogy Anglia a világ ezen a részén is eljátszotta már kártyáját. A. U. A német-olasz tárgyalások megáliapitotlák a nyersanyag- ellátási programot Róma. junius 20. (DNB.) A Popoio di Ro­ma berlini tudósítója a junius 3-tó] 19-ig le­folyt. német—olasz gazdasági tárgyalásokkal kapcsolatban azt jelent^ hogy azokon meg­vizsgálták a legutóbbi események következ­tében módosult délkeleteurópai helyzetet gaz­dasági vonatkozásban, A két kormány elha­tározta, minden intézkedést megtesz hogy a haditermészetü szállítások német—olasz vo­natkozásban a fizetési mérleg állása miatt semminemű késedelmet ne szenvedjenek. A tárgyalások legfontosabb pontja az volt, hogy programot dolgoztak ki a két ország nyersanyagellátásának le bonyolítására az 1941 év második fejében( (MTI.) t 94 V J IJ H £ ZJ & 21 Skorosablira ® fpyeplőt! A képvisélőház törvényjavaslatot tár­gyal, amelynek rendelkezései szerint, bün­tetendők azok, akik a termelés és közellátás érdekei ellen vétenek. Laky Dezső köz- ellátásügyi miniszter megmagyarázta, mi. ért van arra a törvényre szükség és miért kell szigorúan elbánni személyi válogatás nélkül mindazoknak, akik a mai súlyos időkben, amikor meg kell mérni a közszük­ségleti cikkek adagjait és amikor gondos­kodni kell arról, hogy gazdagnak, szegény­nek is jusson mindenből, — csak a saját önző érdekeikkel törődnek, halmozni sze­retnének, mint ahogy halmozni akarták a legutóbbi napokban a kenyeret is, amelyről köztudomású, hogy néhány nap alatt meg­romlik és emberi táplálkozásra élvezhetet­lenné válik. Nem is kell a józan közvéleményt különö­sebb módon meggyőzni a termelés és köz- elláítás védelmének szükségességéről. De aki kételkednék abban, hogy erre a tör. vényre szükség van, annak kételyei bizo­nyára eloszlanak, ha elolvassa Laky Dezső közellátási miniszter beszédét.. Kitűnik ebből a beszédből, hogy nem az a baj, mintha nem volna — ha nem is hőség­ben, de elegendő mennyiségben — raktá­ron az, ami a mindennapi megélhetéshez szükséges, hanem az a baj, hogy az embe­reket elfogja a vásárlási hisztéria. Amikor kezükben van a vásárlási könyv, illetőleg a vásárlási jogosítvány, akkor azt hiszik, hogy ezt most fenékig ki kell aknázni és szinte egymásra licitálva rohannak vásál­rolni erejükön felül, sokkal többet, mint ezelőtt fogyasztottak. Jól tudjuk, hogy nehéz problémák megöl- dúsa vár a kormányra. Jól tudjuk, hogy egész Európa a legnagyobb beosztással él, sehol sem szabad túllépni az immár kötele­zően előirt szerénység határait. Nem szabad dőzsölni, nem szabad feleslegesen fogyasztani, hanem arra kell gondolni, hogy az ország ma egy ostromlott várhoz hasonló, amelynek saját erejéből és sa­ját készleteiből, nemkülönben a sajátmaga által termelt javakból kell kitartania mind. addig, amig háiboru van. Megmondotta a miniszter világosan, hogy külföldről ma közszükségleti cikket beszerezni nem le­het. Utalt arra, hogy például talpbőr te­kintetében Délamerikára voltunk utalva, természetes tehát, hogy gondoskodnunk keU hazai pótanyagokról, ebben az eset­ben a disznóbőrnek kikészítéséről, továbbá arról, hogy senki fölöslegesen ne fogyaszt­hassa a cipőt és a talpbőrt. Ez egy példa, azonban nemcsak a bőrkér­dés, hanem általában az egész fogyasztás kérdése szigorúan szabályozandó, mert máskülönben a vásárlási hisztéria éppen azokat a szegényebb tömegeket sújtaná, akikről legelsősorban kell gondoskodni. Megmondotta a miniszter, hogy a vásárlási könyvek bevezetése kizárólag azt a célt szolgálta, hogy gátat vessünk ennek a sajnosán tapasztalható hisztériának. Jellemző a helyzetre a miniszternek az a bejelentése is, ami egyébként köztudomású, hogy vannak emberek, akik máris nyakra- főre kezdtek vásárolni, másoknak, a jó­zanabbaknak, vásárlási könyve azonban úgyszólván még érintetlen. Bizonysága ez annak, hogy bárom hónapra a vásárlási könyv rubrikái bőségesen elegendőek, még a nagy családok szükségleteinek fedezésé­re is. Más kérdés azután a zsir, petróleum és lisztellátás megoldása. Itt egyrészt a kés ­ietekkel való józan gazdálkodás, másrészt a termelésnek minél intenzivebb fokozása az, a/mi lényegesen javíthat a helyzeten. Egyelőre az a fontos, hogy az uj termésig el ne pazaroljak a meglévő készleteket. Ta­lán ennél is fontosabb, hogy ne engedjük meg az üzérkedést, ne engedjük az árak oktalan felverését, mert erre igazán semmi szükség nincs. örömmel kell köszönteni tehát azt a tör­vényjavaslatot, amely a mai súlyos gaz­dasági helyzetben féke lesz az emberek kap­zsiságának és hisztériájának. O. T. 1. kézikönyv Ára P. 1.90. Tartalmazza: az OTI szolgáltatá­sait, kötelezettségeit és eljárásait. Ismerteti a fennálló törvények, a legújabb rendeleteket. Minden munkaadónak és munkavállaló­nak nélkülözhetetlen. Kapható: MINERVA R. T. könyvosztályán.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom