Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)
1941-06-18 / 136. szám
\ T \ ţ? • * Tt- -I.» *J/1, »4 U A I 150 r- ^nmr r& tQ, / BUDAPEST V. EXTERN >íra 22 fillér ÁRAK: 1 HÓRA 2.70, NE- GYED ÉVRE 8, FÉL ÉVRE 16, EGÉSZ ÉVRE 32 PENGÓ. — POSTATAKARÉK. PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA: 72148. S x e r d a 1B41. iuniu* ÉS. ' HUSZONNEGYEDIK ÉVFOLYAM. 136. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG felelős szerkesztő: nyíró JÓZSEF 1 SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHÍV ATAL *8 NYOMDA: KOLOZSVÁR^ BRASSAI-T7 5. SZ TELEFON: 15-08_ — POSTAFIÓK: 71 8*. KÉZIRATOKAT ' NEM ADUNK VISSZA Junius 18 .. • íston akaratából ezt a napot úgy érfü: j meg végre, hogy most szivünk szerint meg is ünnepelhetjük. Ez a nap a Gondviselés nagy ajándéka nekünk és minden magyaroknak. Az Idő ujja esztendőről-esztendöre rálapoz erre a dátumra a kalendáriumban s ha örvendezve, elmélyülve és számadást téve e napra virradunk, most. már szabadon el is mondhatjuk: éjszakai álmunk fölött vigyázó csillag őrködik és a kelő nap fénye a szebb jövendőre világit. Az örök magyar ünnepek sorában ez a nap a mi legnagyobb és legáhitatosabb ünnepünk: Kormányzó Urunk születésnapja. Az erdélyi magyar szivekben régóta búj. dosik a szeretet és a rajongó tisztelet me. legén felizzott szó s azt az erdélyi száj most. szabadon kimondhatja, a toll boldogan leírhatja: ezen a napon a megpróbáltatott magyar sors boldog uj esztendejének felvir- radását, valóraválását köszöntjük és ünnepeljük. Két évtizeden keresztül csafk a szivünk dobbanása harangozott az erdélyi magyar lélek ünnepén s azon csendben és titokban csak a hit örökmécsese világította meg nyomorusagunkat. a reménység orgona, ja búgott és a kitartás igéje zengett. Tudtuk: várnunk és bizakodnunk kell, tümünk és remélnünk, mert a magyar sors vártáján egy kemény, sziklaszilárd férfiú áll, aki a mi igazságunkért, a mi hazatérésünkért, a mi magyar jelenünkért és magyar jövendőnkért kormányozza a nemzet hajóját a trianoni zátonytól az ujjáiszületés szabad ege alá. Még a nevét sem mondhattuk ki hangosan, szeretetünknek és ragaszkodásunknak szavait magunkba kellett fojtanunk, de ezen a napon elfelejtettük a jelen minden baját, az idegen uralom minden ármányát s csak a múltúnkat láttuk, amelyből az esztelen gyűlölet és az elvakult bosszu- állás kiszakított s szemünket a jövendőre emeltük, amely várt, hivott és magába fo. gadott minket, saját földünkön hazátlan erdélyi magyarokat. Junius 18. •.. Ez a nap most már a mi ünnepünk is! Nagy a mi boldogságunk ezen a napon. Nagy árat fizettetett velünk a történelem azért, hogy végre itthon megérhettük és meg is ünnepelhettük, • hogy hódolatunk és hálánk ajándékát leróhatjuk a Férfiú előtt, akinek sorsunk megváltozását köszönhetjük. Ezen a napon ne gondoljunk a két évtizedes lidércnyomásra. Ne idézzük fel nyomorúságainkat, ne tépjük fel sebeinket, ne hivat, kozzunk megaláztatásainkra, a körmönfont ravaszsággal kiagyalt, szüntelen zaklatásokra, a testi és lelki üldöztetés rémségeire. Ezen a napon csak arra emlékezzünk vissza, ami erőt adott, ami megtartott a bajban és a ■ megpróbáltatásban, aminek segítségével elvonszolhattuk a reánk rakott, bilincset és keresztet, a jobb jövendő küszöbéig. Ez* a nap nem a sopánkodások. számonkérések napja, hanem az építő akaraté. Arra gondoljunk, hogyan tettük meg kötelessé, günket annak idején. Arra feleljünk, menynyiben tudtunk méltóak lenni ahhoz a Férfiúhoz, aki a közénk vert határsorompó túlsó oldalán aggódó szeretettel és elszánt, cselekedetekkel őrködött a nemzet sorsa felett és a miénk fölött is. A mindnyájunkban élő hatalmas érzés jelentette, hogy a távolban is velünk van, érettünk van, érettünk dolgozik. A nagy példa fénye, amit a maga személyében adott, a határon át is szemünkbe sugárzott. Tudtuk, kihez és tudtuk, mihez kell igazodnunk, kit kövessünk érzéseinkben, gondolatainkban, cselekedeteinkben- A magyar szívnek, a magyar öntudatnak, a magyar hivatástudatnak és magyar Köte- íesscgteljesitésnek. a katonai, az államférfiul és az emberi nagyságnak inkarnációja előttünk állott: vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója... LátAz USA döntés előtt Az amerikai Egyesült Államok oesze- fői a jelek szerint végleges döntésre készülnek. Knox tengerészet ügyi miniszter a svájci lapok jelentései szerint rádiószózatot intézett Kanadához és ebben hangoztatta, hogy az USA most a döntés óráját éli, s hozzátette, hogy a döntésnek a demokráciák javára kell történnie. Roosevelt elnök hétfőn fontos megbeszélést folytatott az Egyesült Államok több vezető személyiségével. A tanácskozáson főképpen az Angliának szánt bombavető repülőgépek szállításának fokozásával, a közelkeleti hadsereg részére való utánpótlás erősítésével és az Atlanti Óceán-i csata eredményével fog lakkoztak. A megbeszélés után Roosevelt fogadta Halifax washingtoni angol nagykövetet. Az Angiiétól megszerzett támaszpontokon az amerikai csapatokat megerősítik. A Newyork Times lehetségesnek tartja, hogy Amerika megszállja Grön- landat. Martinique szigetét, az Azori és Zöldfok szigeteket. Dakar megszállását viszont az amo'ikai lap nem tartja valószínűnek* A közeli döntés előjele az az intézkedés is, amelyről a Neue Züricher Zeitung kedd délelőtti kiadása ad hírt- Eszerint Sumner Welles külügyi államtitkár hétfőn Roosevelt megbízásából jegyzékei nyújtott át a washingtoni német nagykövetnek és ez felszólítja Németországot» hogy azonnal szüntesse meg az összes amerikai német konzulátusokat, a birodalmi vasalok washiogtnk, hogy a szegedi gondolat zászlóbontásával miképp ébresztette fel a romok alá temetett nemzetet, miképp teremtett, rendet a bolsevizmustól feldúlt állami és társadalmi élet zűrzavarában, miképen vezette rá népét a békesség, a munka, a boldogulás és az önmagában való bizakodás ösvényére. Láttuk és csodáltuk, hogy mit jelent a meg nem alkuvó kötelességtelj esités, a céltudatos épitőmunka a magunkénál is szörnyűbb és vigasztalanabb romokon és megtanított a tűrés, lemondás, a kőtelességteljesités és á bizakodás erényét, megtenni a hétköznapok gyakorlatává. Ezt. a nagy. felemelő és erőt adó tudatot ajánljuk fel a mai ünnepen hódolatunk, hálánk és ragaszkodásunk zálogául. Ez a mi legnagyobb kincsünk abból a két. évtizedes közelmúltból, amely hála Isten kegyelme után Kormányzó Urunk nagy példaadásának, államférfim szilárdságának immár történelemmé vált a nemzet életében, a mi- énkében pedig szétfoszlott. álommá. Kis nemzet vagyunk s erényeinkben kell nagy- gyá lennünk, hogy helyünket, megállhassuk a népek tengerében és küldetésünket becsülettel és dicsőséggel öetólthessük. A magyar sors útja Szegedről indult, el és a tavalyi bécsi döntés határköve mellett nők abból az alkalomból, hogy a rofchesten egyetem diszdoktorává választotta, rádióbeszédet mondott az Egyesült Államokhoz. Hivatkozott a rokonság és egység érzelmére, amely az Atlanti óceán két partja közöt! fennáll s ebben a. nehéz válságban felbátorító lag és ösztönzőleg hat. Csodálatos események játszódnak le szeműink előtt — mondotta. Sajnos nem tudhatjuk, mi lesz a vége, bizonyos vagyok azonban, hogy mélyen meg fogják rendíteni életünket. Mindannyian érezzük, hogy a mi sorsunk és sok nemzedék sorsa forr«: kockán Ezután hangsúlyozta, hogy ..büszkeséget és örömöt“ kel! éreznie amiatt, hogy minden visszásság ellenére ennyire fennkölt órában élhetünk. Beszélt „az otthonából elűzött“ igazságosságról, a gyengék „lábbaltiport jojóiról“, valamint, a „nagy szabadságokról“. Majd igy szólott ay. Egyesült Államokhoz: Mi britek egy éve fejtünk ki ellenállást az önök rokonszenvének támogatásával, miközben legyőzhetetlen akaratunk és ay, önök segítségébe vetett remény tártja bennünk a lelket. Bármi is jöjjön, tartani fogjuk magunkat a vég bekövetkezéséig. Most pedig az öreg oroszlán egymagában áll ellen a vadászoknak, akiknek gyilkos fegyvereik vannak. Beszéde végén utazással hasonlította össze a háborút s ezeket mondotta: Az idő szorongat, minden cin, .ló hónap hozzájárul aj? utazás megho."-zsi bhitásáho® és veszélyeihez. Egyesülve tartani fogjuk magunkat, egyenetlenségben azonban é. fogunk esni. (MTI.) kanyarodik a szebb magyar jövendő, az nj szentistváni birodalom élettere felé. Hazatért magyarok! Az ut nyitva áll előttünk, de csak akkor fogjuk dicsőséggel végigjárni, ha hitünk az Ö hite, kötelesség- teljesítésünk az ő kötelességteljesítése, a munkánk az Ö munkája. A mai nap a mi és minden magyarok példaképének, a magyar sors jobbraforditójá- nak és kormányosának hetvenharmadik születésnapja. Hetvenhárom esztendő, amely, nek minden napja, minden órája munkában, kötelességteljesitésben, gondban és dicsőségben telt el. Nagy idő! Tiszta élet, tiszta erkölcs, erény és emberség földi jutalma ez az égtől. Isten éltesse. Sokáig. Egészségben, erőbe” ;”t-orlvt>eu, bőségben..Isten éltesse! Önmagáért, nemzetéért... Isten éltesse... S az ő drága életének nagy napja, a mai nap, legyen a nemzet számára a jövendőben is születésnap. Az uj élet, az uj nagyság, az uj dicsőség, az újjászületés napja. Úgy legyen. Ezzel a sors még tartozik nekünk!-.. —fz — „Testvéri ftgyüttrnuködés“ A nagy angol—amerikai egység és együttműködés emlegetését azonban Amerikában sokan nézik gyanakodó szemmel. A jó angolszász testvérek: nem bíznak egymásban. Angliában is schon látják, hogy az Unió várja a pillanatot, amikor beülhet az angol örökségbe, viszont az Atlanti Óceánon túl Angliát gyanúsítják azzal, hogy az Egyesült Állomokat is be akarja sorozni birtokai közé. Day képviselő indítványozta, hogy vizsgálják felül az Union New mozgalom tevékenységét. Ennek a mozgalomnak az a célja, hogy Amerika olvadjon egybe az angol birodalommal. Day kijelentette, hogy a mozgalom azt a veszélyt rejti magában, hogy az Egyesült Államok függetlenségét áruló csalással és nem is idegen hatalmak benyomásával fogják megszüntetni. Az Union News az Egyesült Államok minden részében dolgozik tisztán angol pénzen. Hoare Belisha nyilvánosan kijelentette, hogy Amerika és Anglia állandó kapcsolatára már terveket dolgoztak ki, csak 'Roosevelt és Churchill jóváhagyására vem szükség. Az amerikai rombolók átengedése, Rooseveltnek az a kijelentése, hogy Amerika első védelmi vonala a Rhone folyó, Stimsou és Knox kinevezése, Kennedy londoni nagykövet lemondása mind úgy értelmezhetők. hogy az Egyesült Államok az angol birodalom részévé válik és ugyanez vonatkozik az AngSa megsegítéséről szóló törvényre is. * Az Egyesük Államok egyre nagyobb ffez- szegeket fordít a hon védetem megszuiyuzéKnooc szenátor: Az Egyesült Államoknak a demokráciák melleit kell döntenie Mozgalom indult meg az USA és Anglia egybeolvasztására. Washington felszólította Németországot amerikai konzulátusai bezárására. Szíriában ellentámadásba ment át a francia haderő 4. so^íutni esntăban Hatvan angol kar cikoesii pusztítót tah el a német-olasz csapatok tonă v&asasi irodáját. a Tronsoceav Mr szolgálati ügynökség összes irodáit és washing1 oni német információs a könyvtári. A tisztviselőiknek ős alkalmazottaknak a legrövidebb időn belül cl kell hagyn iök Washingtont és legkésőbb jnlms 15-ig oz Egyesült Állomok területét. Churchill ismét segítségért könyörög Anglia szűntélmiil sürgeti az Egyesük, Ál- la.mo.lr *e>rr\ Ctiurckifi, brit nskiisziterc]
