Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-17 / 135. szám

1____ 194 1. JUNIUS 17 <• <■■ ■minin i ........nmn\\ . . A román bábák és orvosok títtíoB működése ellen.... A Nő-zo vétség intézményei közül felbecsül­hetetlen munkát végzett a csiksomlyói Egész- ségház. amely a megszállás éveiben a román bábáknak és orvosoknak a magyarságot irtó titkos működésének út jába emelt gátakat. Működése révén sikerült Csikmegyében a gyermekhalandóságot csökkentem s a falu egészségügyi színvonalát emelni. Az Egész­ségi» zban kétszer rendeztek 6—6 hétig tartó egészségvédelmi tanfolyamot. A gyermek­osztályon pedig középosztálybeli leányok sa­játították el a szakszerű gyermekgondozást és ápolást. Beszélő számok Az egyes szakosztályok és helyi szervezetek áldozatos munkájára jellemző, hogy templo­mok karbantartására 96,533 pengőt adomá­nyoztak. Hitvallásos iskolákra, tandijsegé- lyekre, tehetséges gyermekek taníttatására 77.000 pengőt, segélyezésre, népkonyhák, gyermekkonyhák fenntartására — 22 év att — 753.466 pengőt fordítottak. Álláshoz juttattak 14.680 egyént. Az Erdélyi Katolikus Nőszövetség munká­jának jelentősége azonban a múltban nem annyira a felsorolt adatokban, mint inkább abban nyilvánult meg, hogy ébresztett, indí­tott és kezdett. Nem engedett megállást a mánál. Szent nyugtalanság tüze égett a Nő- szövetség vezetőinek szivében és mindig több. különb és jobb felé irányította a fi­gyelmet, munkába állította az erőket, őrtüzet gyújtott, ahol esteledett... Majláth püspök emlékezete 4 titkári jelentés ezután meleg szavakkal emlékezett meg a Nőszövetség elhunyt veze­tőiről. elosorban Majláth Gusztáv Károly gróf püspökről, akinek apostoli lelkében fo­gant meg az Erdélyi Katolikus Nőszövetség élet lehívása. Megemlékezett a Nőszövetség első igazgatójáról, Balázs Ferenc prelátusról, továbbá a kisebbségi élet ma már porban nyugvó nagyasszonyairól: dr. Pál Gábomé- ról, akit 50 község harangja temetett el, Kovács Dezsőnéről, aki a leányok gyakorlati nevelésének volt lelkes apostola, Árkosy La- josnéról és a nemrég elhunyt Müller Jenőim­ről, akik valamennyien magasztos munkát végeztek az egyetemes magyarság jobb jö­vője érdekében. Emlékkő 22 év tanulságainak... Veres Judit titkári jelentését a következő szavakkal fejezte be: — Főméltóságu Asszonyunk, mélyen tisz­telt kongresszus! Az ószövetségi Szentirásban olvassuk, hogy amikor a választott nép szá­ras lábbal átkelt a Jordánon, megparancsol­ta nekik Józsue, hogy hozzanak fel köveket a Jordán medréből, állítsák fel azokat a pusztában, hogy utódaik azt látva, megemli kezzenek Isten jóságáról, hogy őket átvezette a vizen, kiszabadítva az egyiptomiak fogsá­gából. Ebben a kongresszusban mi is emlék­követ akartunk állítani az eltelt 22 évnek, hogy utódaink emlékezzenek árra, hogy álltuk körül — ennek az időnek asszonyai és leá­nyai — az egyházias és magyar érzés, gon­dolkozás lángocskáját. Hogyan virrasztották erkölcsi és faji értékeink felett. Hogy emlé­kezzenek Isten irgalmáról, amely a fogságból minket is kivezetett hikezdetlen, erős, töret­len lélekkel. Mély hálával és hódolattal kö­szönjük Magyarország első Nagyasszonyának, Főméltóságu Asszonyunknak, hogy a kon­gresszuson megjelent és kegyeskedett nevét rávésni erre az emlékkőre és ezzel azt az utókor előtt hitelessé tenni. Indítványok A titkári jelentéshez Sándor Imre püspöki helynök szólt hozzá. Hangoztatta, hogy meg­alakulásától kezdve figyelemmel kísérte a Nő­szövetség működését s az elért eredményekért köszönet, hála és elismerés illeti meg a veze­tőséget. Kühnle Ilona alapszabálymódotttó előter­jesztése után Pélerffy Margit szociális iskola f előtti tájának szükségességét hangoztatta. Kühnle Ilona a szórvány-vidékeik látogatására két utazó titkár alkalmazását hozta javaslat­ba, Koncsag Margit a falusi leányok hatha­tósabb nevelése érdekében két leány népfőis­kola létesítésére tett indítványt. Az indítvá­nyokat a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Ezután Csatári/ Adél missziós nővér tar­totta meg mindvégig lebilincselő, színvonalas előadását: „1jegyünk méltók a szabadságra!“ címmel. Beszédében azt emelte ki, hogy a Nőszövetség a kisebbségi sorsban megedződve, kettőzött szorgaloméinál, a mult tapasztalatain okulva, folytathatja család és nemzetvédó munkáját. A nagy tetszéssel és sürü tapsokkal kisért előadás után a Főiskolás leányok Szent Mar­git körének szavaló- és mozdulatkórusa Nagy Ferenc dr. gyönyörű, pantomimját adta elő vagy sikerrel. Sándor Tinire püspöki helynök ezután kö­szönetéi mondott.a Főméltóságu Asszonynak személyes asgjefagäülkf és farefceaateBie s kongresszust A pápai Himnusz, oíÜneMŐee n*án a Főmét- tósá-gu Asszony a Mátyás király Diákház kistermében néhány percig elbeszélgetett a Nőszövetség vezetőivel. Amikor isméi meg­jelent a teremben, a közönség elénekelte a Himnuszt majd a magos rendég lelkes éljen­zés közben hagyta el a knnnrrssrus szinhe. Miét. * A Főméltóságu Asszony délben szükkörü Kőrösfő, junufc 16. Már hajnal óta talpon van a falu. A jellegzetes kalotaszegi hasak zászlódiszt öltöttek. ÜrHnepre készül Kalota­szeg népe ezen a vasárnapom. Csak az idő ne lenne ilyen elszontyolodott. Nem is illik ehez. a festőién szép környezethez. Dehát hiába. A sürü, szemerkélő eső talán pontosan egyszer­re indult meg Kalotaszeg idezarándokoló né­pével s nincs is semmi remény arra, hogy ki­derüljön az ég. Pedig a kalotaszegi ruhabe­mutatót a szabadban akarták megrendezni, ment hol vám itt akkora ház, hogy nyolc falu népe elférjen benne... Kolozsváriról reggel 9 órakor indult el az újságírókat szállító képkocsd Kőrösfőre. Ezen a kocsin utazott ki Móricz Zsigmond is, az erdélyi kőrútján lévő nagy magyar iró s az újságírókkal együtt jön Gecső Sándomé is, a rádió népszerű bemondója. Mert a kalota­szegi népviselet ás népi szokások bemutató­ját majd a rádió is fogja közvetíteni. Most egyelőre csak viaszlemezre veszi Trocsányi Zoltán dr. haji "mérnök és Geosőné. A vendé­geket Horváth Elek, az, Országos Magyar Ide­genforgalmi Hivatal kolozsvári kirendeltségé­nek vezetője fogadja Kőrösfőn. Őt hízták meg azzal, hogy a legszebb ruhát viselők kö­zött kiossza az ipar és kereskedelemügyi mi­niszter 2.000 pengő készpénz ajándékát Szebb jövőt Az ünnepség, a names verseny csak délután kezdődik. Elindulunk tehát szétnézni Kőrös­főn Első utunk ae állami elemi iskolába visz. Az iskola ajtaján belépve 176 gyerektorokból viharzik felénk a JSzébb jövőt!“ köszöntés. sfiédan stei, nsaefyc* gzéf BaKbhm Györgyné adott, tiszteletére. A bora. délutánt órákban a FőmMtóságu Asszony gróf Bethlen Györgyné társaságában gyalogos sétát tett a tárosban és megtekintette Kolozsvár nevezete­sebb épületeit. A járókelők azonnal felismer­ték és hódolóit eljes tisztelettel köszöntötték Kormányzó XJrumk fejedelmi megjelenésű hit­vesit. A Főméltóságu Asszony és kfemte dél­után 5 órakor gépkocsin hagyta el Kolozs­várt. Kőrösfő 1252 tiszta magyar lélekszámúból ennyi aE iskolaköteles. De jövőre már 200 lesz! — mondja a tanító. S milyen szépek ezek a kis kalotaszegi magyar csemeték... Miint valami drága, színes virágbimbók. Egy nép­nek reményteljes, erővel tele bimbói! De már éneklik is, hogy „Aki gyáva nincs hazája,..“ Legszebben fújja ott középen a kiesi Márton András Balog!.., „Kántor lesz abból“ — mondják. Az iskola fala tele van varrottasskkal. Un­ió tószegen már az óvodások is varrnak. Ha sir a leánygyermek, tüt, cérnát és egy vászon­darabkát adnak kezébe s már mindjárt elhall­gat... A kicsi fiuk fafaragásokat készítenek. Akár komoly, felnőtt emberek, olyan nagy szakértelemmel. Ezeknél szebb, tökéletesebb dolgokat csak a kulturházban találtunk. Ezeket már apáik és anyáik készítették s kiállították ide, amíg tovább visznek majd minden darabot le a Nagy Magyaralföld felé. „Háziinari szövetke­zet“ létesült ai hazatérés után kormánytámo­gatással Kőrösfőn. 100—120 taggal dolgozik száraz gyergyánfából és szép fonálból. Most már újból megindult a munka, mert bizony egy kicsit elakadt az anyagbeszerzés nehézsé­gei miatt. Aztán újból biztosit luwonkint 50— 100 pengőt a derék kalotaszegi magyar csa­ládoknak. Jól kerestek ők a romáin világban is, különösen a Regaltban, amíg ki nem derült róluk, hogy magyarok, mert azután nenn en­gedték be őket többet Bukarestbe, PLojestbe, Kon stancába s Botosáéba. Ilyen messze elve­rődtek eaekbem az időkben a kalotaszegi ma­gyarok. házban zajlk le. A RrrálőbizotteSg tagjai: Szabó T. Attila dr. egyetemi tanár, Ssopor Sándor festőművész, Váczy Péter dr. egyete­mi tanár, Kovács László dr. intézeti tanár, Haáz Ferenc egyetemi tanársegéd ás Falyo- vich Endre mérnök elfoglalják helyüket az emelvényen. És itt 'vannak azok a meghívott vendégek és előkelőségek, akik valamilyen módon be tudtak jutni a terembe. Mert bi­zony nagy a tülekedés. Háromszor-négyszer is elkiáltja a rende­zőség, hogy falusiak pedig kifelé!... S az­tán úgy jöjjenek kettesével a bírálóbizottság elé azzal a számmal, lri melyiket kapta.. 815 számot vesznek igénybe a versenyzők. Tehát hét faluból ennyien vannak. Félezernél is többen! A vendégek között látjuk báró Ke­mény Jánost, Rózsa József dr.-t, Marostorda m’egye tankerületi főigazgatója, Farkas Kál­mán bánffyhunyadi főszolgabirót, Albrecht Elek bánffyhunyadi vármegyei gazdasági felügyelőt, dr. Daróczi József városi aljegy­zőt, a környező falvak lelkészeit, papjait, ta­nítóit. Bihary Gyula dr. szolgabirót s ott tnl katonatisztek csoportja: Kiss Gyula dr. esemdőrszámyparnncsnok, Zagyvay Péter ba- tárvadász-zászlóaljparancanok, Salgay Antal száz,ados. Három óra hossza tart már a díszes fel­vonulás. A versenyzők kettesévei járulnak a bírálóbizottság elé. A terem közönsége vem tud éllenállani elragadtatásának s egy-egy pár megjelenésénél tapsorkánba tör ki. Kő­rösfő, Bogártelke, Bánffyhunyad, Nyárszó, Gyerőyásárhely, Miagyarvista, Sárvár... Egyik szebb, színesebb a másiknál. A vise­let, a disz különböző, csupán aiz arcok ugyan­egyek Mougolos vágású szemek, arcok, bar­nák és napbarnítottak, mélyen ülő és mégis villogó, egyenes nézésű szemek... Kissé da­rabosak, csontosak, erősek, magyarok, de aztán a javából! A menyecskék még szebbek, még páváskodóbbak. Egyik-másik kezén ve­zeti pöttömnyi fiókáját. Hát ezek a cifra- szűrös, komoly, méltóságteljes magyarok! Ahogyan belépnek s oda járulnak a bíráló­bizottság elé, mintha követségben járnának. Cifrahimzésü szűreiket nem vehették fel két évtizeden keresztül... Mert ezt a román ura­lom nem tűrte meg. Ők megtartották visele­tűket s viseletűk megtartotta őket hamisítat­lan és időtlen magyaroknak!,., .■Jaj de szépen néznek minket!..* Már elfáradt a szem, annyi szépet látott. A rendezőség most egy kis „frissítőről'' gon­doskodik. Belép a lakodalmas pár. Mennyeg- zőt mutatnak be. Albert György Miniszter násznagyuram, aki egyúttal a falu esze is, nem csak holmi sallang az a „Miniszter“ melléknév. (Volt is elég baja érette a román hatóságokkal.) Kikéri a menyasszonyt, utána meg köszönetét mond az uraknak, hogy hát itthon keresték fel ezt a népet s nem csődi- tették bé a városba, ha látni akarták, amint a románok tették. — Nézzenek meg jól, mert mi ihjenek va­gyunk s ilyeneknek is akarunk s fogunk ma­radni! Aztán meg Péntek István Pisti ka, egy 70 esztendős kőrösfői magyar húszéves »le­génytársaival“ csárdást táncol, utána meg a „legényest“ ropja, hogy mindenki kidül mel­lőle. Közben kurjongat a lakodalmi népség, hogy: „Akinek most kedve nincs, annak egy csepp esze sincs!“, meg azt, hogy „Jaj ae szépen niznek műiket, áldja meg az Isten ükét!“ S tovább: „Ez az igaz kaláka, éljen aki csinálta! Ujujujujuju!" Bizony, lámpagyujtásm kerül sor, amig a bírálóbizottság' végez munkájával s kiosztja a dijakat. A szomszédos falvak már el is in­dultak hazafelé’ s csak Kőrösfő népe várja türelmetlenül az eredményt. Három 100 pengős dij van s ezek közül elsőt Tantas Györgyire kőrösfői menyecske ruhája kapja. A második 100 pengős dij egy Gyerőmonos- torról menekült s most Bánffyhnnyadon élő magyar leányé. Ő már nincs itt. Száma 408. A jegyző ur veszi át a jutalmat s majd át­adja. A harmadik 100 pengős dij Ambrus Sándor sárvári gazdáé. Ezenkívül van még három 50, tiz 40, tíz 30, húsz 20, harminc 10 és tiz 5 pengős jutalomdij, A legszebb ruhák viselői boldog örömmel veszik át Hor­váth Elektől, az Országos Magyar Idegenfor­galmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének ve­zetőjétől az ipar és kereskedelemügyi minisz­ter ajándékát. A minisztert Bohringer Endre dr miniszteri titkár képviseli. Tőkés Tibor kőrösfői református lelkész mond köszönő- szavakat Kalotaszeg nevében a nemes verseny megrendezéséért és a kiosztott pénzjutalmak­ért. * Este 10 óra van már, amikor gépkocsink elhagyja Kőrösfőt. De a falu még Mikidig hangos. Vidám énekszó zeng az éjszakában: ,JKörösfői Részeg alatt, Horthy Miklós népe hátad...“ BXBÓ JÁNOS Ha mar itt vagyunk, nfeziik mag a (templo­mot is. Csodálatosan szép a kőrösfői reformá­tus templom. Sugáitoagas tornyával úgy áll a hegyen, mint léten, mutató ujja. S azok a kicsi toronyfiókák pedig ugy veszik körül a nagy tornyot, hogy ilyet még alóg látni vala­hol. A templom két időben épült. Egyik ré­sze 1764-ben — magyarázza Tökén Tibor tisztelet®! — s a másik fele későbben. A mennyezeten gazdag mintájú freskók. Törö- kös, írásos, mindenféle szánbein. Az egyik fresfcótáblán ott olvasható, hogy „Ez Isten háza építtetett Baczoni Incze Sámuel prédir- bátorságában,, István Mihály kurátor. Péntek István falusi bíró. Antal András egyházfi idejében 1764-ben Asztalos U. Lörincz fes­tette“. A későbbi mennyezet és karzatrész fes­tését, pedig Asztalos Varga. László festette... Gyönyörűek ezek a festmények. Akárha eze­ket mentették volna át ruháikra a kalotaszegi asszonyok és lányok, meri ezeken a ruhákon is pontosan ennyi a sok 1 örökös és régi ma­gyaros himzési elem. A templom falán márványtábla diszlik a 35 hősi halott aranyba- vésett nevével. Hét Kovács, hét, Péntek csa­lád-név egymásután. Tehát ezek az alapítók Kőrösfőn. A többi Szabó, Bazsó, Antal, Albert, Korpos. Péntekeknek, Kovácsok­nak, Antaloknak, Alberteknek mind van még egy nevük. Albert György Miniszter. így Péntek István Koléga. Mert másként nem is lehetne megkülönhöztetni őket. A leányokat is miiül egy névre keresztelik minden, család­ban. Az első lány Penzsi, a második Kati s csak azután jön Ilona ás a többi... Kalotaszegi virágoskort Ebéd után pedig megkezdődött a nagy fin népség. Már ott pávásfcodott Kőrösfön Bán- ffyhurryad, Bogártelke, Nyárszó, Sárvár, Gyerővásárhely, Magyarvista, Magyarókcreke valamennyi épkézláb, díszes népviseletii ma­gyarja. Minden falu egy-egy külön szín a magyar nép nagy virágos kertjében. Az ut­cán szárhegyig érő sár és egekig törő énekszó, muzsika, jők'-dv. Cr-pr'n akkor halkul el a nagy ma:'., mikor a templomban megkondul a harang, Móricz Zeigmood Gecső Sándomé- ▼al vallatja a kalotaszegi magyarokat a rádió részére a szomszédban. A nagy író tót mond­ja, hogy többet tud ez a nép, minit az Írástu­dók mindannyian összevéve. Mert amit ónoz­nék. ki is mondják s art ugy is mondják... Kint állunk a templom-dombom s onnan ámuljuk, bámuljuk a felkanyarodó, kígyózó ember áradatot. A Magyar Filmiroda emberei nem győznek eleget fényképezni... Már nem is tehet meghatározni szóval ezt a gazdag szín- pompát. A menyecskék mind olyan méltóság­teljesek. szertartásosak, akárha királynők volnának. Itt jön a tisztelet«? asszony is. Mi­lyen szép a ruhája. Éppen olyan, mint a többi kalotaszegi menyecskéé. Ott meg ft1 legé­nyek, férfiak jönnek tempósan, ballagósan. Azok nem annyira díszesek, inkább jellegzete­sek. Nyakravalójuk például az a nyakukra van kötve és nem a gallér alá, mert gallér nincs is fehér hímzésű ingeiken. Ezer ránc­ba szedett bő gatyában van fiatalja, öregje s mindeneken rengeteg himzés, fodor. Rengeteg idegen nézi ezt a színes csodát. Pestről egy egész iskola érkezett, a kolozsvári társasgépkocsi is hozott egy rakást. Itt van Charles Claudon francia konzul és felesége is. Társaságukban van egy kedves kis szőke dán lölgy. Hogy örvend ő is, mart ilyet Mthat... Még art is elfelejti, hogy csupa sár a cipője és a ruhája. Istentisztelet után elénekli a gyülekezet az „Erős várunk nekünk az Isten“ zsoltárt. Ezt énekelték mindig a Magyar Himnusz helyett Kőrösfőn a román uralom alatt s ezt akarják elküldeni a rádiónak is. Emlékül. A Him­nusz nincs is meg a zsoltáros könyvben. Ki kellett szakítani belőle ezt az oldalt. De azért mindenki tndja, akár azt, hegy: „Itt. étned és meghalsiod kell!“ A „divaWjemutató“ De végre elérkezett a nemes verseny be­mutatója. Akkor lett volna még szebb, ha szabadban lehet megrendeld, mint ahogyan tervezték. T«rr hát a f i n'-kőből épült, Kós ivuoij tervei «zeriut készült tágas kuitor­BMasMaawreniMnMMBSa sejtje, «■■■■■■■■■■■>■•«■• FILMMEL, RÁDIÓVAL — KŐRÖSFŐN . i Nyolc kalotaszegi falu mutotta be ősi viselőiét az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal rendezésében külföldi és buda­pesti vendégek előtt A kőrosfoi isten haza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom