Keleti Ujság, 1941. június (24. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-01 / 124. szám

Ára 16 miéi Vasárnap l941. i unius I, X;-. P^ruÁKZX? 3”d.\P£C? V z*nhn .... • PÜNKÖSDI FÉNYBEN Irta: NYIRÖ JÓZSEF Egy esztendővel ezelőtt még a ránk felevő gyűlölet és elnyomatás erősza­kától megbénítva a teljes kiszolgál tatottság igazságtalan és megalázó helyzetében az erdélyi magyar életért, fennmaradásunkért, a jövendőnkért aggódás külső és belső kínjai közt a lehetetlent is megkísérlő találélcony- sággal kerestük a módját, hogyan lehetne a pünkösdben rejlő erőt és biztatást, hitet és magyar reménysé­get eljuttatni véreinkhez, lelket köl­csönözni a további kitartáshoz és az újabb terhek és szenvedések elviselé­séhez. Amikor pedig a cikk elkészült, nem a fenyegető megtorlások, had- birósági és más eljárásbk, a folyto­nosan fenyegető börtönök és kínzások gyötrelmeitől féltünk, hanem azt les­tük aggódva, ha vájjon célt értünk- e, a szavak, mondatok, képek, idéze­tek mögé rejtett lélek-küldemény el­jutott-e minden magyarhoz. Kérdez­ni nem kérdezhettünk, szólni nem szólhattunk, de kimentünk az uccákra és az arcokról lestük, vájjon kitüzese- dett-e rajtuk a pünkösdi lélek, az újabb elszántságot, a cselekedeteket figyeltük és boldogok voltunk, ami­kor egy-egy szemvillanásban, vág ti titkos kézszoritásban viszont láttuk, megtaláltuk azt, amit irtunk. gt, hanem felelős hordozója, munkása és lényeges alkotó eleme is a kiala­kuló uj világrendben a tőlünk többé el nem vehető, örök magyar történel­mi jogoknak és ország építésnek. Ma tehát, még tisztultabban, még in­tenzivebben kell sugároznia belőlünk a pünkösdi fénynek és ami eddig bennünk hatása aktit hit, bizalom és reménység volt, most a teljesülés szentséges valóságának örömén túl teremtő és alkotó erővé kell válnia, a reánk váró nagy munka cs magyar hivatás teljesítésének elvégzésére, mert ne feledjük, hogy ha az erdélyi magyarságnak egy része haza is tért, ezzel nem szűnt meg sem őrálló sze­repe, sem az egész Erdélyért való tör­ténelmi hivatása és felelőssége. Ha pedig ennek eleget altarunk tenni, az uj lehetőségek megnyíltával még je­lentősebb és elmulaszthatatlanabb kötelességek várnak ránk, mint ed­dig■ Ha a múltakban áldozatokat hoz­tunk, mg még többet vállaljunk az ál­dozathozatalból, amely minden ma­gyarért való legyen. Mi még csak alig gyógyult, része vagyunk az erő­szakosan szétszakított testnek, akinek még a gondolatra is vigyáznunk kell, hogy a még történelmi, igazságszol­gáltatásra váró haza és nemzetegy­ség kiharcolásához méltóak és erősek kivessünk. Ez most már a mi felada­tunk is és elsősorban a mi felada­tunk. Fokozottan kell azért őrköd­nünk a megtartó lélek tisztasága és igazsága fölött és nem szabad meg­engednünk, hogy kicsinyes, önző ér­dekek, egyéni törekvések apró bűnei vagy az élettörtetés vak és csak ma­gát néző szempontjai megbénítsák sorainkat, gyengítsenek és a magunk marcangolja sebeken keresztül egy nemzet vérezzék el. XJj világ vajúdik körülöttünk vérben és tűzben, amely csak az arra méltóakra virrasztja fd napját, áldását, de szigorúan ital a méltatlanok fölött. Ma tehát még mohóbban kell ráta­padnunk egész lényünkkel a pünkösdi erőforrásra, még távolabbra, egy egész nemzet jövőjét rejtő titkok fáty­la mögé kell belátnunk a pünkösdi fénynél és még tökéletesebb emberré kell lennünk, hogy az így megismert feladatokat és kötelességeket teljesít­hessük is. Az apostolok napja tegyen apostol­lá minden magyart örök igazságunk nak és jogainknak, ne csak hirdetésé­ben, hanem mielőbb valósággá- tételé­ben is, hogy beteljesedjék az Ige, amely huszonkét esztendőn keresztül fenntartott >'s megtartott bennünket, szegény erdélyi magyarokat. Végre mi is tüzes nyelvekké és erősséggé lehettünk azok számára is, akik súlyos sorsukban életük minden pillanatáért szörnyű árat fizetve vár­ják a tüzes nyelvek csodáját, hitét és erősségét. Rajtunk múlik, hogy ne várjanak hiába. Rómába utazik Bárdos!? miniszterelnök BUDAPEST, májat* 31. (MTI.) VI ■ ért Bárdossv László m. ltîr. minin/,terel nők és külügyminiszter az olasz kirá­lyi kormány látogatására hétfőn, június 2.-án este feleségével együtt Róm ába utazik. Kíséretében lesznek Ghitzy Jenő. Bartheldy Tibor és Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterek, továbbá Ujpé- tery Imre követség! titkár. H úszónkét szer kellett igy megír­nunk azt a pünkösdi-cikket. Huszon- kétszer álmodtunk arról a pillanatról, — amelynek el kell jönnie, — amikor végre szabadon, újra magyarul, a kényszerek és erőszak bilincseit le­dobva, boldogan, megint emberi mél-, lósággal, fennhangon köszönthetjük ezt a napot, a Szentlélek eljövetelét. Hányszor elgondoltuk, hogy mit fo­gunk majd i mi, ha a drága pilla­nat bekövetkezik! Lelkünk kitárult, agyunkban menyország fénylet, egész valónk dalolt, nyelvünkön tüzes sza­vak égtek és szellemünk világokat szárnyalt át, s a legnagyobb kin és gyötrelem éppen az volt, hogy ez az énünk nem ölthetett testet máig. Ma pedig? Ma pedig, mikor be kellene válta­nunk régi fogadalmunkat és formába, őnthetnők mindazt, amire huszonkét esztendőn keresztül vágytunk és a Szentlejket boldogan és büszkén nyújthatnák át az ige kezével egy­másnak; — egyszerre mégha,tottan ismerjük fel a csodát, amely két év­tizeden át történt velünk, hogy a szent lélek tulajdonképpen mindig bennünk volt és bennünk van ma is. OH rejtőzött az életünkben, megnyil­vánult cselekedeteinkben, fenntartott és megtartott nehéz napjainkban, nem engedte, hogy elessünk és sem a galamb-kép el nem. halványult ben­nünk, sem a tüzes nyelvek ki nem aludtak. A mai ünnepen csak az a változás, hogy nem kell önmagunkba és házunkba rejtőzve remegnünk, ha­nem kitárhatjuk ajtóinkat és a tere­ken is fennhangon hirdethetjük újabb eljövetelét. Hazatérésünk első nagy pünkösdjén azonban nyilvánvalóvá lett annak a felismerése is, hogy erre a nemzet- megmentő lélekre továbbra is pótol­hatatlan nagy szüksége van édes ha­zánknak, további nemzetniegtartó ét nemzetépitő feladatainak megoldásá­nál. Az az uj erdélyi magyar é$ em­ber, akivé általa lettünk, a maga tisz- tultságával és keserves áron szerzett világlátásával, tapasztalataival és jövőbe-látásával már nem esők az egységes magyar haza fia és erőmé­Amint emtókeztes, Bérdoesv I Ásóiénak mi- ndszteretnökké való kinevezése után első útja Berlinbe ve::, lett. A magyar miniszterelnök ekkor Hitler vezért és kancellárt, Bibbeivtrop birodalmi külügyminisztert, valamint a biro- dpfcni kormány többi tagját látogatta meg s velük a két baráti aStamot közvetlenül daklő loórdésefcról tanácskozott. Bárdossy miniszterelnök második külföld Útja most- a baráti Olaszország fővárosába, Rómába visz. Római tartózkodása alatt talál­kozik és tanácskozik a Dúcéval, Ciano gróf külügyminiszterrel és az olasz kormány többi tagjával. Ez a látottak újabb bieonyitfka a válto­zat lónál szoros és szívélyes kapcsolatoknak és annak a ’jelentős Szerepnek, amelyet a meg. nagyobodott Magyarország a tengely oldaláé és az uj Európában betölt. Az egész magyar nemzet magetegedémel és rokonszenvvel néz Bárclossy minentesrinök római utaaáea été s útjára a baráti olasz ne, . zet iránd érzett meieff szeretettel kíséri. Minden pillanatban várható a krétai angol csapatok fegyverletétele Az angolod újra bonabállák Sfax luniwri francia kikötőt — I romági légi (alaégjogait sorozatosan magsérlették mat angolok Hadiállapntot léptettek életbe egy amerikai erődben A krétai harcok befejezéshez köze­lednek. A német véderő főparancsnok­sága jelenti, hogy az előrenyomuló né­met és a keleti oldalon partraszállott olasz csapatok egyesülése már csak rövid idő kérdése. A brit és görög ka­tonák halászhajókon menekülnek a tengerre és ott angol hadihajókra vár­nak, Hogy azok tovább szállítsák őket. Churchill m angol képviselőházban még május 22-én is azt mondotta, hogy a Krétáért fo£p» «suta ,egyike a Vţborn legfontosabb küzdelmeinek s kimenetele döntő lesz a föMköziten ge­ri nrakjjn kérdésében. Churchill ma valószínűleg aat kívánja, hogy bár so ha se ejtette volna ki ezeket a szava­kat. Az angolok Krétán elszenvedték a bábom egyik legérzékenyebb vere Bégét. Amint Zürichből jelentik, az angol főhadiszállás is elismert hogy a kré­tai helyset seámukra nagyon válságos. A görög és brit haderők megvert ré saei aligha kerülhetik el a fegyverle­tételt. Az utak televannak elpusztított tankokkal, összetört motorok, jármü­vek roncsaival. A sziget déli partján az angol, ausztráliai és njzélandi csa­patok torlódnak és várják a menekü­lési lehetőségeket. As angolok újabb .diirőságns vásasavouülést" héseéteeek elő és a végső eMeoáMsst a görögökre bízzák. Az a ténv, hogy az olansok hajókon nagyszáma csapatokat tudtak Krétá­ra szállítani, bizonyítja, hogy a Föld­közi tenger keleti résziében a brit hajó­had nincs túlsúlyban. Az olasz hajók áttörték a Kréta körüli brit hajózárt. Mint a Német Távirati Iroda jelenti, brit katonák a krétai harc során né­met egyenruhák és felségjelek felhasz­nálásával több ízben a legsúlyosabban megsértették a nemzetközi jogot. A sziget nyugati szakaszán előnyomuló egyik német csapat parancsnoka a kö­vetkezőket jelentette ki: Az előttünk fekvő magaslaton meg­pillantottunk egy férfit német ejtőer­nyős egyenruhában. A férfi horogke­resztes zászlóval integetett s igy hit- tök, hogy a német katonák már meg­szállták ezt a magaslatid. Pelrohan­tunk a hegyre, hirtelen azonban gyil­kos tüzet kaptunk» amely kioltotta leg­több bajtársam életét. Ekkor gúnyos nevetéssel egy csoport angol katona tűnt fel, köztük a német egyenruhába öltözött is. A ruhát nyilván német fo­golytól vette el. Jó magam csak úgy menekültem el, hogy halottnak tetet­tem magam s mindaddig fekve ma­radtam, amíg az angolok el nem vo- •»Uak. m04 Anglia Irakon áll bosszút Anglia a krétai vereséget aeaal igyek szák ellensúlyozni, hogy fokozza ké­madását Irakban- Meg nem er őestet t hir szerint a brit csapatok Bassorábol jövet észak félé nyomulnak előre és megtámadták a Bagdadtól mintegy 30 kilométerre fekvő Khasa Laqutat. Bag­dadtól északnyugatra Kadaimian kör­nyékén az iraki csapatok nehéz védeke­ző harcban állnak erős angol páncélos erőkkel. Habbaniya brit helyőrségét a Transzjordániából odaszállított nagy csapatok had i a nyagszá /1 i Imán yokkal lényegesen megerősítették. Hasid AU iraki min iszter elnök és ve­zérkari főnöke Iránba utazott. Eltávozd sa miatt állambiztonsági bizottságot létesítettek és ez újonnan kinevezett kormányzóval irányítja az ország ügyed. A bizottság felhívást intézett a lakossághoz, hogy őrizze meg nyugal­mát. Bagdad város élére katonai kor­mányzót neveztek ki. Széleskörű intéz­kedéseket tettek a rend és nyugalom megóvására. A kölöncé kormányzó azonnali hatállyal elbocsátotta az iraki posta-táviró-vasut és villamosmü­vek minden angol alkalmazottját. Az iraki hivatalos jelentés Uötáu hogy a csapatok a baodadi védelmi vo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom