Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-09 / 105. szám
194 t, M A J -tt-S 9 MTeibtm ITrMB — UJ MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYT KELL SZEREZNIÜK A GYORS. ÉS GÉPIRÓIS- KOLAKNAK ÉS TANFOLYAMOKNAK. A vallás, és közoktatásügyi miniszter ur legújabb rendelkezésével a gyorsiró. és gépiró- lakolák, valamint az ilyen címen eddig működő tanfolyamok további működésének az engedélyezését és ellenőrzését a tankerületi királyi főigazgatók hatáskörébe utalta. Min. den ilyen iskola, vagy tanfolyam fenntartó erkölcsi testület, vagy magános személy a további müködhetési engedély elnyeréséért köteles az illetékes tankerületi kir. főiigaz. gatósághoz fordnlni, ahol a kérés mellékleteit és felszerelését, illetően a szükséges fel világositást megadják. — FONTOS HATÁROZATOT HOZOTT GYŰLÉSÉN A KOLOZSVÁRI HIVATÁS- SZERVEZET VAS- ÉS FÉMIPARI SZAKCSOPORTJA. A kolozsvári Hivatásszervezet vas- és fémipari szakcsoportja kedden déJ- ntán gyűlést tartott A gyűlésen beteg-, munkanélküli és temetkezési segély létesítését határozták el. A segély létesítése azt jelenti, hogy a Hlvatásszervezetbe tömörült vas- és fémipari munkásság ugyanazokat a jogokat élvezi, mint a régi szakszervezetekben és az ott elismert jogokat és befizetett összegeket a Hívatásszervezes vas- és fémipari csoportja teljes mértékben elismeri. A Hivatás- ■zervezethez csatlakozó vas_ és fémipari munkásság mindazokat az előnyöket élvezi, ■melyeket a szakszervezet biztosított. Tekintettel arra, hogy a HIvatásszervezet heti tagdija csupán ti7. fillér, a vas_ és fémipari csoport elhatározta, hogy ennek a csoportnak a tagjai ezen felül külön tagdijat is fizetnek, amely a szakcsoport kizárólagos tulajdonát képezi és a segélyalapok fejlesztésére szolgál, A fizetendő magasabb tagdijak szempontjából három csoportba osztották a vas- és fémipari munkásságot. A szakcsoport határozata a Hivatásszervezetbe tömörült vas és fémipari munkásság körében nagy megelégedést váltott ki * MEGHÍVÓ. A „Kolozsvári Köztiszt viselők és Nyugdíjasok Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, mint a Hangya Központ tagja“ 1941. május hó 18- án d. e- 10 órakor a köztisztviselők helyiségében (Mátyás utca 1. I. em-) évi rendes közgyűlést tart, melyre a szövet kezet üzletrésze« tagjait az alapszabály 24. §-a értelmében meghívja. Ha a tagok Uem jelennek meg határozatképes számban, akkor a közgyűlés 1941. május hó 25-én fog megtartatni, moly tekintet nélkül a tagok számára határozatképes lesz. Napirend: 1. Elnöki megnyitó- 2. Az igazgatóság jelentése, 1940. XI. 30. XII. 31. mérlegekről. 3. Felügyelő bizottság jelentése a mérlegekkel kapcsolatban- 4. Szövetkezeti alapszabály esetleges módosítása- 5. Végrehajtó bizottság jelentése a taglétszámáról. 6. Igazgatóság és felügyelő- bizottság lemondása és választása. 7. Esetleges indítványok. A felügyelő bizottság által megvizsgált mérleg a sző vetkezet helyiségében ki van függesztve és mindenki által megtekinthető. Kolozsvár, 1941. május 8. Az igazgatóság. Könyvnap 1941 A könyvnapi könyvek csalt korlátolt pél- dányszámban készülnek. Az olcßö ár csak könyvnapig érvényes. Siessen előjegyezni Lepagenál Kolozsvár és kérjen teljes könyvnapi jegyzéket Ár és terjedelem még nem végleges. Zárójelben a könyvnap utáni ren. des ár. Például: VERSEKBEN TÜNDÖKLŐ ERDÉLY. Magyar költők erdélyi verseinek gyűjteménye a gyulafehérvári soroktól máig. (Szent- imrei Jenő) 320 lap 3.80 (4.80—6.50) P. Arany János: Összes költeményei 560 ] kve 4.80 (6.40). Mécs László: Összes versei 800 ]. kve 7.50 (12). Vörösmarty M.: Összes költői mü. vei 960 l. kve 8.40 (12). Jókai: Kárpáthy Zoltán 400 i. fve 4, kve 5.20 (6.60). Bajkó E.: Szánjatok kősziklák 160 1. fve 3.60 (4). Ba. bits: írók két háború közt 320 1. kve 6.50 (8.80). Illyés Gy.: Csizma az asztalon 224 1. kve 3.60 (5.60). Kosztolányi: Lángelmék rostája 352 1. kve 6.50 ( 8.80). Benedek E.: Székely népbaliadák 160 1. fve 3, kve 4.40 (5.60). Berend M.: Századvégi emberek 544 1 fve 4.50, kivé 5.80 (7.20). Dékány: Mosolygó tör. ténelem 160 1. fve 1.90 (2.90). Major: A világgazdaság kis encyc! 256 1 fve 3.60. kve 4.80 (6.40). Hankiss: Liszt Ferenc az iró 288 ]. kve 4.60 (5.80). Dr. Ferdinándy: Mi magyarok 400 l. kve 4.80 (6). Balassa J.: Istenes éneki 192 1 kve 3.60 (4.80) Vándor K.: Mea culpa 560 1. kve 7.80 (9.80). Bozzay M.: Bécsi randevú 416 1. kve 6.80 ( 8 80). Móricz Zs.: Rózsa Sándor lovát ugratja 400 1. kve 5.80 (7.20). Zilahy L.: Csöndes élet kve 1 P. stb. stb. I EDAf* C-nál,Kvár.Kér.jen teljes LEr MwC könvvnapi jegyzéket inházi hirch A szegedi Hantlet — Kolozsváron Szerdán este mutatta he a szegedi egyetem színjátszó társaságának együttese Shakespeare Hamlet.jét a kolozsvári Magyar Színházban. Kolozsvár magyar társadalma szívügyének tekintette a bemutatkozást s a színház nézőtere zsúfolásig megtelt. Az első sorokban és a páholyokban ott láttuk a város közéleti és társadalmi életének vezető- egyéniségeit s a hatalmas nézőtéren Kolozsvár magyarságának minden rétegét. Terme- szetes, hogy a főiskolás fiatalság is igen nagy számban jelent meg. A függöny felgördülte előtt S i k Sándor dr., a szegedi tudományegyetem tanára mondott bevezető beszédet 1794-ben adták elő elsőizben magyar nyelven Hamletet — mondotta. — A kolozsvári színjátszó társaság 5 évvel utóbb Szegeden is előadta. Az első Hamlet Kolozsvárról indult Szegedre, ez a mi utolsó Hamletünk Szegedről jött Kolozsvárra. A kolozsváriak azért hozták Hamletet Szegedre, hogy kultúrát adjanak. Mi nem kultúrát akarunk idehozni, hiszen arra Kolozsvár nem szorul rá, minket a szeretet hozott ide. — Lehet, — folytatta — hogy vannak, akik azt kérdezik, miért nem tanulnak a diákok, miért komédiáiznak? A felelet: a fiataloknak kell a játék, a fiatalok játszani akarnak. Vannak nagy elmék, akik a játékot nem is tartják olyan utolsó dolognak, hanem az emberi értékek legnagyobbjai közé sorolják, különösen ha az a játéknak az a fajtája, amelyet művészetnek hivnak. Ezek a fiatalok művészetet játszanak, a legnagyobb komolysággal és áhítattal. Elmondotta, miért éppen a Hamletet választották a szegedi ifjak vállalkozásuk nró. bakövéül. Komoly dolgot akartak csinálni! Ismertette, mennyi lelkesedés és munka árán született meg az előadás s utalt arra is, hogy a diákok játéka sokkal több, mint a mükedvelés. Amikor a függöny felgördült, elemi erővel ragadott meg a szinpadi kép egyszerű, méltóságteljes komolysága és a szereplők biztos szövegtudása. S ez az érzés képről-képre, felvonásról felvonásra egyre tudatosabb lett. Ebben az érzésben találjuk meg a szegedi fiatalok vállalkozásának értelmét és jelentőségét. A szegedi egyetemi ifjak színjátszó társaságát nem mérhetjük sem a hivatásos színészek, sem a szokványos műkedvelők mértékével: A hivatásos színészekkel szemben ők is hátrányban vannak annyiban, hogy a szó megzengetésémek eszköze: a hang fölött nem uralkodnak azzal a tökéletességgel, amely az érzelmek és indulatok minden árnyalatát kifejezi és érzékelteti. Viszont szövegtudás és fegyelmezettség szempontjából minden műkedvelő alakulat csak követendő nemes példát láthat a szerdán este látott teljesítményben. A szegediek nem szerepeltek — valóban játszottak s játékukat a jól átgondolt, egységes és valóban művészi tökéletességre törekvő akarat jellemezte. Ezt a tökéletességet csak a dikció és a szóárnyalás nem érte el, de nem éreztünk semmi hiányosságot a játék összhatásában. A dráma gondolati mélységeibe talán jobban bevilágít a hivatásos színészek rutinos munkája, de azért az, ami a bölcseleti vonatkozásokon túl a Hamletnek — és minden Shakespeare.drámának — jellegzetességé, az akció, a játék grand guignol-szerü felépítése, töretlenebben és hatásosabban kapott hangsúlyt, mint a legtöbb színházi rendezésbenItt a lényeget és az értéket két tényezőben találtuk meg. A rendező (ifj. Horváth István) pompás szcenikai elgondolásaiban s az elgondolás következetes végrehajtásában és másik értékes tényezőként abban a fegyelmezett ossz játékban, amely a rendezői elgondolást szövegmondással, játékkal, szin. pad-képpel, kosztümmel, fény- és szinbatás- sal olyan lenyűgöző érdekességgel szolgálta, amit műkedvelők még nem, színpadok már nem tudnak vállalni s teljesíteni. A rende. zői elgondolás a Shakespeare-i színpad stílusából indult ki s amikor a színpadot egyetlen színre képezte ki és az egymást követő képeket fekete körfüggönnyel osztotta színekre, már eleve kihangsúlyozta, hogy a játékban csak a belső és külső konfliktusok bonyodalmának kifejlésén van a hangsúly s azontúl semmi sem fontos. A fényhatások gondosan kidolgozott elosztásával és alkalmazásával mindig az adott pillanat leglényegesebb mozzanata került mind a játék, mind az érdeklődés premier pkuujá/ba. Ebben a felfogásban Hamlet szerepének bonyolult egészéből a bosszúra vágyó és ké- telkedé Hamlet állt. elénk s az ossz játékot, is ezek az inkább értelmi, mint érzelmi szálak fűzték egészbe. A dráma mély bölcseleté az érzelmi és indulati elemek ki- hangsulyozásának természetszerű fogyatéIIamiét (Szász Károly) és Ophelia (Tárnok Éva) a szegedi egyetemi ifjak színjátszó társaságának kolozsvári előadásán. (Fotofilm felv.) koseágában viszonylagosan háttérbe szorult, de nyereségképen kaptuk helyette a cselekmény erőteljes vonalvezetését. Külön kell kiemelnünk a jelenetek térbeli elrendezésének egyszerűségét, de a szivet és értelmet, egyaránt megkapó szépségét, a jel mezek művészi hatásosságát s a színek harmonikus összhangját. A szereplők közül Szász Károly Hamletját és Tárnok Éva Opheliáját kell nagy elismeréssel méltatnunk. Szász Ká. roly igen öntudatos alakítást adott. Hanggal nem győzte a szerep teljes skáláját, de orgánuma lehetőségeit okosan, gazdaságosan állította a cél szolgálatába. Szépen és értelmesen mondotta a szöveget s ahol az árnyalás hiányzott, játéka pótolta a különbséget. Tárnok Éva gyöngéd, törékeny Ophéliáija mélyen megindított. Kiss Miklós Ottó (Horatio) és Tima Ferenc (La. értés) pontos és hü szövegmondásával érdemel elismerést. G e r t i g Béla (Polonius) nagyon kifejező játékot adott. Szemes Mihály (Rosenkrantz) és Hegedűs Tibor (Guildenstem) Hamlet és Polonius igen gondosan kidolgozott szerepe mellett játék- ban az előadás két legérdekesebb figuráját adta. Sţacho Lajos a király és Tóth Kata a királyné szerepében figyelemreméltó volt Szeretet és alkotó kedv hozta Kolozsvárra a szegedi fiatalokat. Szeretettel néztük meg vállalkozásukat. És ez a szeretet kötelez két megállapításra: 1. Abban a közösségi munkában, amit a szegedi főiskolások színjátszó társasága a Hamlet előadásával megindított, sok eredeti érték van. 2. Szeretnők, ha legközelebbi találkozásunkkor mégis magyar játék megelevenitésé- ben gyönyörködhetnénk. Shakespeare az ifjúságnak még igen nagy és nehéz lecke. Azt a sok kedvet, lelkességet, tudást és ál. dozatkészséget, amiről az ifjúság most hitet tett, hozzánk, magyarokhoz közelebb álló, szivünknek kedvesebb feladatok valóravál- tásában kell megcsillogtatniok. így születik újjá a magyar iskoladráma: a magyar klasszikus játékok szinrehozázá- ban. — fs — PÉRTIKTÓj Sárga liliom Herczeg Géza, Zágon István és Krasznay Mihály nagysikerű operettjének felújítása. Uj rendezésben és betanulásban! Szombat délután f’él 4»Uop: Vajda lla és Teréz rendezésében nagy balett-előadás Filteres hely árakkal! Vajda fiának és Teréznek, a kiváló tánctanárnőknek március hónapban megtartott balett-előadását ismétli meg a színház f- hó 10-én, szombaton délután félnégy órai kezdettel, filléres helyárakkal. A 30 tagú tánecsoport, a nagy és változatos műsor köretében mo dem és karaktértáneokat és klasszikus balett-számokat mutat be. A látványos és szenzációs művészi esemény iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul mag. Vasárnap délután: Cíyer^yéi bál Poór Lili vondégfelléptével — Első olcsó helyáras előadás Szilágyi László és Huszka Jenő nagy I hó 11-én, vasárnap délután félnégy arai sikert aratott, gyönyörű magyaros ope- J kezdettel, Poór Lili vendégfelléptóvel, rettje, a „Gyergyói bál“ kerül szinre f. * először olcsó helyárakkal. A SZTNHÁZ HETI MŰSORA: Péntek fél 8: Sárga liliom. (Herozeg Géza, Zágon István ée Krasznay Mihály nagysikerű operettjének felújítása. Főszereplők: Krémer Manci, Sándor Stefi, Beness Ilona, Bázsa Éva, Ditrói Béla, Fülöp Sándor, Komm Pál, Deésy Jenő, Csóka József, Ré. tely Ödön, Senkálszky Endre, Perényi Já. nos stb. Rendező Deésy Jenő. Vezényel Szabó Ica. A táncokat betanította Komáromi Attila.) Szombat d, u. fél 4: Nagy balett-előadás (Vajda I]a és Teréz növendékeinek felléptével. Közkívánatra! Filléres helyárakkal ) Szombat este fél 8: Sárga liliom. Vasárnap d. u. fél 4: Gyergyói bál (Poór Lili vendégfellóptével. Első olcsó helyáras előadás.) Vasárnap este fél 8: Sárga liliom Jó ára és jó hirdetés— n lap ja a jó Üzletmenetnek 1 — Ismét halálra ítéltek Bukarestben egv vasgárdistát. Bukarestből jelentik. Durea Antin vasgárdistát a haditörvényszék tiltott fegyverviselés és röp- iratterjesztés miatt halálra ítélte. (M. T. I.) — A tudomány jelentőségéről a kutató emberi elme egész munkaterületét megvilágító értékes tanulmányt irt Kornis Gyula a Tükör uj számába. A művészi képekben és magas színvonalú írásokban gazdag füzet közli meg Kopp Jenő beszámolóját a Székesfővárosi Képtár uj szerzeményeiről, Szász Károly visszaemlékezéseit forró színházi estékre és Kreutzer Sándor elmélyedő stockholmi városképét. Cs. Szabó László szatirikus novellát. Juhász Géza verset irt a májusi számba. A Tükör naplója, a Színházi tükör és a többi kedvelt rovat ezúttal is számos rövidebb cikkben, ismertetésben és bírálatban tájékoztatja a® olvasót a szel. Ierni élet eseményeiről, A szép folyóirat szerkesztője Révay József dr., kiadója a Frtvukhn'Társulat.
