Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-04 / 101. szám

i 9 41. MAJ V $ 4 Nyugafom! A háború a* * Idegeket kemény próbára te­szi. A korszerű hadigépezet Hatása önural­mat és fegyelmet kivan a nemzet minden egyes tagjától, A lelki hatások mélyenj&rők, de könnyebben viselhetők el, ha él bennünk nemzetünk erejébe vetett bizalom és jővén, dónk iránt táplált tántoríthatatlan hit. Tud­nunk kell azonban, hogy a lelki ellenállás könnyebben törik meg ott, ahol a fegyverha, tás szellemi benyomásai rombold propagan­dától megfélemlített embereket érintenek Ezt az ellenség is igen jól tudja. Felhasznál tehát minden lehetőséget arra. hogy a had­viselő állam lakosságában olyan híreket ter­jesszen, amelyek a lelki reménységet puhít­ják, az önbizalmat és a győzelembe vetett hitet ingatják meg. Ha ezt sikerül elérnie, akkor — a hadvezetés minden erőlködése mellett is — ellenfelének győzelmi esélyeit igen csekély értékűre szállítja le. Különösen veszedelmes a lelkek megmákonyositására va­ló törekvése ott, ahol ellenőrizhetetlen hirek gyorsan száguldó tűzvészként terjednek, ahol « az emberek képzelő ereje túlzásokra hajla­mos, vagy ahol a háború tagadhatatlanul nél. kiilözéssel járó időszaka az egészséges ke­délyt elsorvasztotta. A minap is célzatosan terjesztett hirek kaptak szárnyra fővárosunkban s ezek titok­zatos módon rendkívül rövid idő alatt igen széleskörű hullámokat vetettek Hamar ije­dő emberek azt s iák egymásnak, hogy a. tengelyhatalmak i snfelei fel fogják gyúj­tani Európa egész termését és e célra már különleges permetező készülékké) és anyag, gal is rendelkeznek, A dolog érdemét a következőkben kíván­juk megvilágítani. Az a törekvés, hogy a lé. gitámadásokkal a hadviselő államok termé­nyeit elpusztítsák, vagyis a népességet ki­éheztessék, nem uj keletű gondolat. Az ellen­ség, amint az ipari termelést, úgy a lakosság el latosát is megkísérli megbénítani. Ez a szándéka, beilleszthető a totális háború gon­dolatmenetébe. A szándék azonban még nem végrehajtás Az ördögi terv és riadalmat cél. ző hír érdemére nézve elég legyen az, hogy a kárt okozó hadiszer ilyen tömegben való előállítása az emberi és állati megélhetéshez szükséges termények termesztési arányait soha sem képes utolérni. A repülőgépről le­szólt és a napfényen önmagától gyulladó anyag a jelenlegi háborúban is bemutafko. zott már, de kisebb és könnyen eloltott tű­seknél nagyobb kárt seholsem okozhattak. Meg aztán mindent hézagtalanul felperzselni még sem lehet! Ez a tol merész fantáziára valló kitalálás inkább abban az esetben jár­na jelentősebb arányú kárral, ha a fogyasz­tásra alkalmassá tett terményeket közpon­tokban zsúfolnák össze olyan nagy mérték, ben, hogy egy-két ily embertelen légitáma. dós minden készletet tönkretenne. Céltudatos termelési és közellátási politika ily szarvashi­bát azonban háborúban nem szokott elkövet­ni. A mezőn és zöld, vagy learatott állapot­ban lévő termés permetezésszerü elégetése csak különösen kedvező időjárási viszonyok mellett és csak szórványosan sikerülhet és az is csak akkor, ha a repülőgépek légvédelem nélkül nyugodtan garázdálkodhatnának és a falu, illetve a tanyák népe a tűzoltás hábo­rús feladatairól egyáltalában megfeledkeznék, A Wrterjesztés célzatossága azonban teljesen átlátszó. Magyarország mezőgazdasági állam. Lakosságával mindenáron el akarják hitetni, hogy verejtékez munkáját és annak igaz ér. telmét: az áldott magyar föld életet adó tér. mesét az ellenség kénye-kedve szerint meg­semmisítheti. Tudjuk nagyon jól, hogy a ma­gyar föld népének leikéhez a földnél és ve­rejtékkel szentelt termésénél semmi sem áll közelebb szivéhez. Ott akarják lelkét a föld. re sújtani, ahol az néki a legjobban fáj. Legyünk tisztában ez; '1 és fogadjuk az ilyen hireket a magyar jellemhez méltó nyu. Balommal. A riadt hírverőket felsőbbséggel utasítsuk el magunktól, ilyen ostoba szóbe­szédnek pedig ne váljunk terjesztőjévé. Még jóhiszemüségü hirtovábbitásunk is oly nagy veszélyt rejt magában, amely sokkal ártal­masabb az állítólagos permetezőgépeknél. De egyébként is legyünk magyarosan szűksza­vúak, mert ez titoktartásra nevel. A titok, tartás pedig a katonai sikereknek előfe]téte. le. Jegyezze meg magának minden magyar, hogy egy-egy bizalmas hírnek könnyelmű továbbadását sok magyar életével fizetheti meg, A magyar nemzetnek ellensége tehát az, aki hirhordozással könnyiti lelkét, vagy gonosz módon tudatosan megtöri a másik önbizalmát. Az igazi magyar ember a veszély idején nyugodt. A kényelemhez szokott városiak pe­dig tanuljanak nyugalmat a magyar föld né­pétől, mert a földműves foglalkozásával járó minden csapást egyre újraéledő bizalommal és Istenben vetett hittel tor el. tudván, hogy szűk esztendő után bő aratás és borúra derű következik! Tehát: nyugalom! PEZSGŐ ÉLET EGY ÉSZAKFRANOIAORSZÁGI NÉMET REPÜLŐTÉREN Angliá­nak szánt, bombarakomány érkezik egy indulásra kész repülőgéphez Értékes és eredményes munkára tekinthet vissza a másfél évtizeddel ezelőtt megalakult Kolozsvári Székely Társaság Újból nagy feladatokra vállalkozóit a Társaság, amely a legválsá­gosabb időkben is ébrentartotta a magyar sorsközösség gondolatát Kolozsvár, május 3. A Kolozsvári Székely Társaság a hazatérés után most ült össze első ízben, hogy a megalakulása óta eltelt 15 esztendő munkájára visszapillantást vessen. Bernád Ágoston dr. nagyszabású beszédben ecsetelte a másfél évtized alatt végzett mun­kát s a beszámolóból kiderül; hogy a Szé­kely Társaság a román uralom évei alatt- nemcsak széleskörű és értékes, hanem magyar szempontból valóságos és kellőleg nem méltá­nyolható nemzetmentő munkál végzett. Azok a székely férfiak, akik 1926-ban a Társaság létesítését kezdeményezték, megelégedéssel pillanthatnak vissza az eltelt időre, mert jó munkát végeztek s fáradozásuk nem volt hiábavaló * Aki a Kolozsvári Székely Társaság mun­káját közelről figyelte, tisztában van azzal a szereppel, amelyet ez a szervezkedés 1926 óta betöltött. A székelyek szivében feléb­resztette az együvéiartozás tudatát s azon keresztül az egyetemes magyar nemzed öntu­datot. Hatósági akadékoskodások, ellenőrzé­sek, kellemetlenkedések nem tántorították el a Társaság vezetőségét arról az útról, amely­re léptek. Mindvégig töretlenek és kitartóak maradtak s most, a hazatérés örvendetes ese­ménye után még fokozottabb munkakedvvel akarnak résztvenni a magyar jövő építésében. A Társaság már rögtön a megalakulás után széleskörű tevékenységet folytatott s amig hatóságilag nem szűkítették meg működési körét, a város egyik legtevékenyebb társadal­mi egyesülete volt. Munkájában vezető helyet foglalt el az a fáradozás, hogy az egész, megszállott területről összegyűjtött magyar gyermekeket iparos tamilokként helyezze el. A Társaság a mad napig közel 400 fűd he­lyezett- el s nem egy oly am tanulóval is fog­lalkozott, akiket a Társaság szervei tanítot­tak meg az írás-olvasásra , Vannak az utób­biak között olyanok, akik ma már a város legügyesebb önálló iparosad közé tartoznak. A Kolozsvári Székely Társaság közbenjá­rásainak eredményeként három helyen is ta- noneotthonokat létesítettek, de nem hanya­golták el a tanoncok lelki gondozását sem, amelyről a patronázs-rendszerrel gondoskod­tak Ahol szociális téren segítségre volt szük­ség, a Társaság mindenütt jelen volt, hogy csak egy példát ragadjunk ki: a csikszent- tamási tüzkárosultak részére annakidején mintegy 70.000 lej segélyt juttattak, Külön kell megemlékeznünk arról az ér­tékes tevékenységről is, amelyet a Társaság a magyar főiskolás ifjúság érdekében fej­tett ki. A román uralom legvigasztalanabb, legsö­tétebb éveiben a Társaság adta azt a ke­retet, amelyen belül a főiskolás ifjúság felekezetre való tekintet nélkül egységes szervezetben megnyilatkozhatott, égető kér­déseit megvitathatta, segélyalapokról gon­doskodhatott A Székely Társaság égisze alatt megtartott diákbálok, tudományos előadások, mind a a diákság javát szolgálták. A Társaság a fő­iskolások részére orvosi és jogi kölcsönkönyv- tárt szervezett, a dr. Jancsá Ödön-alapból és más forrásokból pedig kamatmentet kölcsö­nökkel és segélyekkel támogatta az arraszo- rulókat. A székely Írói estélyekkel, amelye­ket Íróink részvételével nem csak Kolozsvá­rott, hanem az ország más várnaiban is megrendeztek, az egész magyarság érdekeit szolgálták. * Gazdasági szempontból is figyelemreméltó munkát végzett a Székely Társaság. „Zsu­gori“ -osztálya iparosaink sok szükségletét elégítette ki. A Hargita Takarék és Hitel- szövetkezet ugyancsak a Székely Társaság kezdeményezésére alakult s a Társaság cél­jainak megvalósítását szolgálta a „Siculia“ R. T. megalapítása is. * A Kolozsvári Székely Társaság eddig ki­fejtett munkájára visszapillantva kötelessé­günknek teszünk eleget, amikor az elismerés zászlaját meghajtjuk azok előtt, akik nemi kí­méltek munkát és fáradságot, hogy az egye­sületet a megindulástól kezdve sok megpró­báltatáson keresztül átvezessék a régi hazá­ba s akik most is áldozatos munkával járul­nak hozzá a Kolozsvári Székely Társaság to­vábbi működéséhez. Elsősorban id. Deák Fe­rencet., a Társaság elnökét kell megemlítenünk, aki több, mint egy évtized óta. folytat fárad­ságos és sok anyagi áldozatot is jelentő tevé­kenységet a Társaság ólén. Id. Deák Ferenc a szerény emberek közé tartozik, mindig ön­zetlenül viselte szaván testvéred ügyét. Most meglehet az az elégtétele, hogy száz és száz derék magyar iparos néz rá igaz hálával, mert neki köszönhetik, hogy falusi gyermek­sorból az ország értékes iparosaivá fejlődtek. Neveltjei meghatottam gondolnak vissza azok­ra a- karácsonyfa-ünnepségekre is, amelyeket évről-évre ő szervezett és rendezett és ame­lyek nemcsak az otthon családi érzését érez­tették a fiatal tanomcokkal, hanem a leggondo­sabb segdtoéget is jelentették számukra, é legnagyobb elismeréssel kell megemlíteni Ber­nád Ágoston dr. a korábbi elnök és Joncsó Béla dr, neveit is, akik id. Deák Ferenc mel­lett mond a múltban, mind a jelemben ha­sonlóan értékes és jelentős munkát fejtettek ki a Székely Társaság keretein belül egy be­töm örült miagyar nemzedékek érdekében, * A hazatérés kéteégKivül nagy fordulópontot jelent a Székely Társaság életében, hiszen — mint mindenkit — őket is az a remény éltet­te és acélozta, meg az elmúlt esztendőkben, hogy ez a nagy fondulajt bekövetkezik. A Ko­lozsvári Székely Társaság munkája azonban ezzel korántsem fejeződött be, sőt — ha mondani lehet — még nagyobb és szebb fel­adatok állnak előtte. Be akarnak Kapcsolód­ni az Erdélyben végzendő egyetemes magyar szolgálatba, hogy egyrészt az egyetemes ma­gyarság megismerje a székolység ignzi értékét és jelentőségét a magyar életben, másrészt: a székelység is ismerje fel fontos feladatait és örök helyét az egyetemes magyar sorskö- zösségben. A Székely Társaság segíteni szeretné mun­kájával társadalmi utón az államinak azokat a törekvéseit, hogy t. a székelység saját földjén jobb megélhe­tést találjon, S. népfölöslegét elsősorban Erdélyben, az­után pedig az egész országban tervszerűen elhelyezze, 3. székely tehetségeket kutasson fel és se­gélyezzen. Mindezen céloknak szolgálatára a Társaság társadalmi utón felajánlja mun ka kés zs égét fe> elgondolásait a megfelelő magyar állami szer­veknek, akikkel való kapcsolatában az egyes székely kérdések nyilvántartásában és meg­oldási módjukban közbenjár. A Társaság társadalmi munkájának köz­pontja a népfelesleg ipari és gazdasági pá­lyákra való tervszerű irányítása, főleg a te­non cok rendszeres elhelyezése, segélyezése, szakmai továbbképzése (megfelelő á fi ami munkák kiegészítéseképpen), tanoncotthonok létesítése Erdély városaiban, továbbá a vég­zett iparosság szakmai továbbképzésének szol­gálata. * Ugyanakkor kulturális munkája arra tö­rekszik, hogy a székely néprétegeik egyeteme* miagyar nemzeti öntudatát, művelje és a szé­kelység kérdéseit megismertesse. E célokat alapszabályai szellemének megfe­lelően minden pártpolitikától mentesen kí­vánja szolgálni mindazokkal együtt, akik e célokat önzetlenül elő akarják segíteni. Hői kereskedelmi szaktanfolyam nyilik Kolozsvárt az állami kereskedelmi leány­középiskolával kcpcso'atban Régóta érzi már Kolozsvár közönsége a/ egyéves női kereskedelmi szaktanfolyamok hiányát. A városban két kereskedolmi le- ányiskola is működik és működött a ro mán uralom alatt is (az állami és- a Mari-a- numi rém. kát. kereskedelmi), de a keres, kodelmi pályára készülő leányok közül azok, akiknek nincs módjukban .a négyéves kereskedelmi iskolát elvégezni, mindezide- ig nem részesülhettek rövidebb ideig tartó kereskedelmi kiképzésben. A világ, háború előtt 1902-től 1919-ig az áll. polg. leányiskolával kapcsolatosan működött vá­rosunkban egy női kereskedelmi szaktanfo­lyam, ez azonban a román megszállás ide­jén beszüntette működését. E tanfolyamok igen népesek voltak, 31—113 között válta­kozott a létszáma a növendékeknek a kü­lönböző években. Most a megváltozott, vi­szonyok mellett, amikor a kereskedelmi kö­zépiskolákban megszűnik a magán tanulás lehetősége, és mind többen óhajtanak el­helyezkedni a leányok közül is a kereske­delmi pályákon, a különböző üzlet ágakban és irodákban, igen nagy szükség van az egyéves női kereskedelmi szaktanfolyamra, ahová 18 évet meghaladott leányok, sőt asszonyok is beiratkozhatnak. A jövő iskolai évben 1941. szeptemberé­ben a kolozsvári áll. kér. leányközépiskolá­val kapcsolatosan újra megnyílik az 1919- ben megszűnt egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam a Vallás- és Közoktatás­ügyi Minisztérium engedélyével. Erre a tanfolyamra négy gimnáziumot vagy pol­gárit végzett nők vehetők fel. A női keresk. szaktanfolyam célja, hogy a hallgatókat megtanítsa a legszükségesebb kereskedelmi alapvető ismeretekre és ügyességekre, úgy hogy az üzleti életben a férfiak méltó se­gítő munkatársaivá válhassanak. A tan­folyamnak legfontosabb szaktárgyai: a gép­írás, (heti 5 óra) gyorsírás (5 óra), köny­velés, levelezés, keresk. számiban, kor. isme­retek, földrajz és áruismeret, de rendes tárgyak még a magyar fogaimaizás, vallás­tan, testnevelés és a szépírás is. Rendkívüli tárgyként német- és francia nyelvet is lehet tanulni. A tanfolyam aflaitt a növendékek a gépírást és gyorsírást annyira elsajátítják, hogy az irodákban mint önálló munkaerők is jól elhelyezkedhetnek. Az ősszel megnyíló női kereskedelmi szak­tanfolyamon felső kereskedelmi iskolára ké­pesített szaktanáirok fognak tanítani és a hallgatók a tanfolyam végeztével nyilvános vizsgálat után államérvényes bizonyítványt nyernek. A tandíj előreláthatólag nem lesz magasabb, mint aiz állami kereslkedelmi iskolákban Bővebb felvilágosítással szol­gál az állami kereskedelmi leányiskola igaz­gatósága. Malom-utcai 5. _ NYILVÁNOS VERSENYTÁRGYA­LÁSI HIRDETMÉNY. Kolozsvár thj. sz. feir. város Vízmüvei nyilvános versenytárgya­lást hirdet a Pásztor és Bolond uceákban építendő közcsatornák föld- és földélfuvaro- zási munkálatainak elvégzésére. Ajánlati Űrlap, Költségvetés és Részletes Föltételek a. Vízmü­vek csatornázási osztályán a hivatalos órák alatt átvehetők. Árlejtési határidő: 1941 má­jus 17. d. e. 10 óra. Elkésve érkezett, távirati utón tett, vagy kellőleg fel wem szerelt aján­latok figyelőmbe nem vétetnek. Vass s. k. iajaegató-mémök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom