Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-01 / 98. szám
19 4 1. M -Q J t í S 1 <BWHiBy6a*aBeeHe*«8*aE«Kiw*t?^Mryb«>wrra!H5MHeBe8s**eE55Wff „Székelyföldi tengely vasul” kezdeményezte Székelykeresztur Az emlékirat szerint a Székelyföld mostoha vasúti összeköttetésének minden hiányosságát megoldaná a Sepsiszentgyörgy— Bárót--"Székelyudvarhely—Székelykeresztur—-Erdószentgyörgy — Marosvásárhely közti uj vasútvonal Ssekelykeresiítw, április 30. Néhány héttel ezelőtt a Keleti Újság riportsorozatban mutatta, be a hazatért erdélyrészi városokat s éfetüke-t feltárva, foglalkozott sürgős megoldásra váró kérdéseikkel. A hazatért erdély- résaá s különösképpen a hazatért székelyföldi városok gondjainak első vonalában minden - hol megláttuk azt a súlyos helyzetei', amelyet, a bécsi döntésiben megvont határvonal révén keletkezett, közlekedési és forgalmi nehézségek okoztuk, A Székelyföld forgalmi nehézségein, leg- o adsorb«« pedig a vasúti összeköttetés fogyatékos-ágain a legsürgősebben segíteni kell! — •■szögezte le a tételt már- a visszacsatolás teg- ■ !ső napjaiban a® Erdély fővámsába érkezett Teleki Pál gróf miniszterelnök. Az összeköttetés magja,vitására a lcggyorsablKin meg is történtek az intézkedések s még a tél közepére kiépítették és megnyitották a koloas—nagy idai fceskenyvágányu vasutat s megkezdődött már a Szeretfalva— dédai összekötő vonni építése te. Kétségtelen, hogy ezek a vonalak rendkívül sokat jelentőnek a hazatért országrész és az anyaország vasúti összeköttetésének megjavi- lásában. A Székelyföld különleges földrajzi helyzetét és a bécsi döntés rrtán előállott forgalmi igényeit ezek az uj vasúti munkálatok nem oldják meg’ és így érthető meg, ha az utóbbi hetekben egyre gyakrabban jelentkeznek a sajtóban egyes székelyföldi vidékek vasútvonala' építésének szükségességéről elterjedt hírek. Most egy újabb s jelentőségében az egész Székelyföld helyzetében sorsdöntő fontosságúnak látszó megmozdulásról .számolhatunk be. A kezdeményezés Székelykeresztúrról indult ki. A község elöljárósága emlékiratot dolgozott ki s abban egy egésaen uj terv gondolatát, veti fel és terjeszti az illetékes tényezők elé. A terv éMrevatlóságát az arm hivatott szakértők minden bizonnyal lelkiismeretes vizsgákttát és az összes szempontok gondos; mérlegelésével eldöntik. Ennek a döntésiek genmniképpen sem akarunk elébe vágná, de a vasúti összeköttetést teljesen nélkülöző ős az ország vérkeringésétől elvágott országrész lakosságának jó útvonal után vel« ösztönös sóvárgásának adunk hangot, amikor a Saékelykereszturon kidolgozott tervezet lényegét ismertetjük. Az érdekes tervevet vezető gondolata a következő: Az erdélyi Kolozsvár—Segesvár—Brassó-i fővonal és ne ebbe belekapcsolódó székéig körvasút áltál bezárt vasúti körtcítló irányában egy ujotmm megépített Sepsissent- yyörgy — Bárót — Okldnd — Székelyudvarhely — Székelykeresztur — Erdószentgyörgy — Marosvásárhely fontosabb pontokon áthaladó tengely vasútvonallá! át kell szelni. Ennek a szakmzokbem megépítendő vonalnak legfontosabb kiépítésre váró része -— mivel a Sffékelyndvarhely—Székelykeresztur közötti szakasz megvan — a Barát—Széhcly- udruarhebj és Székelykeresztur—Marosvásárhely közötti szakasz. Székelykeresztur emlékirata rendkívül érdekes fejtegetéssel indokolja a Sepsiszent- györgy — Bárót — Oklénd — Szókeiyudvav- hdy — Székelykeresztur — Erdószentgyörgy — Marosvásárhely közti vasútvonal megépítésének sziifeségességát: A GÖRGÉNY— HARGITA—B A RóTI VÍZVÁLASZTÓ JELENTŐSEGE A visbaatért erdélyi részt sor amlitett vasúti körön beM a Görgény—Hargita—bárót i begyvontdat vízválasztója két különálló jellegzetes vidékre osztja, A hegyvonákó! keletre eső vidék: a Maros és OU felső folyásának vidéke külön gazdasági. egységet képvisel. A hosszanti medanoe- sserkezet következtében a települések clhe- íyesakedéec közlekedési szempontból nagyon előnyös, mert ezek úgy kapcsolódnak a me- (feneesorozaten áthaladó székely körvasúihoz, mint gyöngysaeimdk az összefogó huijjoz. En- n*k a viccnek gazdasági jellegét, íakitemrue- lése, fürdői, gyönyörű természeti szépségei,. \*alaim«rt feltáratlan kincsei adják meg. Kü- önáStósa lóvén a* erdélyi medence lakói, még a «aooJÉaédos udvaarbeilyroegwiek is, mint, kü- íö álló ,,ars*ág“-ofc ismerik (Csik oereaág!) Máéként áll a helyzet azonban a Görgény— Murgi''i—baráti hegyvouu tattói nyugatra, az erdélyi medence keleti peremén. Más itt a terepi' ’ Maág. A hullámos hegyvidéknek nincsen egységes irányban felfejlődött útiránya, i iivei a folyóvölgyek sugarasan nyugat, dél pyugat és dóéi irányban bakidnak (Nyarad-, Kis- & Nagyküköllő-. Hömoród-. Yargyas- völgye). A két KüiciUlő völgyén kiépített vasútvonal csak a medence közepével köti össze ezeket a vidékeket és a nyárádvölgyi keskeny vonallal is csak közvetlenül helyi érdekeket szolgálnak. Ezeknek a vonalaknak azonban —- a Görgény—Hargita—Barót-i hegyronu lattól nyugatra eső és az erdélyi vasúti fővonal között fekvő termetén — nines as egész vidék gazdasági érdekeit egységbe foglaló összekötő jellege. Pedig ez a vidék is külön gazdasági egységet képvisel, de éppen as átfogó tengelyvasut- hiányában különálló szigetekké forgácsolódéit, amelyek éppen ezért near, tudnak egységes terv szerint fejlődni. Nagyon fontos nemzeti érdek fűződik tehát ahhoz, hogy ennek a szigetekké tagolódott, de egységes jelleget mutató gazdasági területnek központjait az említett vasút kört átló irányában átszelő és újonnan megépítendő székely tengelyvasnt kapcsolja össze. Igaz, hogy a megépítendő vonalnak elég nagy terepakadályokat kell leküzdenie. mivel négy víz-választót kellene alagúttal átfúrni. de ez a magyer technika fejlettsége mellett nem képezhet akadályt. A vasútépítéssel járó kiadás, valamint az olagatépités következtében felmerülő többletkiadás átmenetileg segítene a vidék lakosságán, annak anyagi meevTŐsöKOLOZSVÁK, április 3«. A vállán- és közoktatásügyi minisztériumból a tankerületi királyi főigazgatósághoz április 30-ikán érkezett telefon rendelkezés értelmében a május 5-ikén reggel 8 órakor kezdődő rendkívüli Írásbeli érettségi vizsgálatra azok a jelöl Kolozsvár, április 30. Kolozs-megye állami és megyei utjai nagyon rossz állapotban kerültek a magyar állam birtokába. A hazatérés után a csonka Kolozs.megye állami utjai helyreállítására és fenntartására — amelyek hosszúsága 180 kilométer egymillió hatszázezer pengőt utalt ki. Ez az összeg a fenntartást 1941 december végéig biztosítja, annyival is inkább, mert az állami utak valamivel jobb állapotban vannak, mint a me. gyei utak. Jelenleg nagyobb útépítkezések a következő helyeken folynak: l királyhágói szakaszon hat kilométer hosszúságban folyik a munka. Ezt a románok hagyták befejezette, nül. A munka junius elejére teljes«» elkészül. A nagykapuéi vasbeton hid. amely a Kapus-patak felett vezet el s a Kolozsvár-— zilahi jut átépítése és hengerelése mintegy húsz Idlométer hosszban s végül Apahídg s a ssobsokdobokm határ között az áttérni utat bitumenes felületű kezeléssel látják el. A vármegyei utak állapota Csonka Kolozs-megyének 500 kilométer' hosszúságú megyei útja van. Ezek as utak leirhataflanul elhanyagolt állapotban kerültek vissza. Van például nem- egy útszakasz, amely a 22 éves román uralom alatt egy szemernyi kavicsot sem kapott. Emiatt teljes átépítésük szükséges. Ezeknek az utaknak átépítésére eddig a kereskedelemügyi és közlekedésügyi miniszter kétesben összesen 200-000 pengő, öt év alatt visszafizetendő kölcsönt folyósított Kolozs vármegyének. Az állatni és megyei utakat ugyanis mind az államépitészeti hivatal kezeli, a vármegye szempontjából a hivatal a, vármegyének mellérendelt szakhatósága, A vármegye közúti költségvetését pedig a kereskedelemügyi és közlokedésügyi minisztérium egy szakbi- ■zottsága mindenkor a helyszínen állapítja meg. Kolozsvánnegye közut-i költségvetésé- ue£ elkészítésére ezt. & miniszteri szakbizottság éppen május elejére várják, mert nagyon sürgős, hogy az elhanyagolt megyei utak raunkfilnhiiiioz azonnal hozzá fogjanak. dósét. âlefezţavoiţaSnak emelését jelenteni, vásárló erejét fokozná, 4% igy végeredményben a magyar gazda-sági életnek szolgálna előnyére. A megépítendő székely tengeJyvasobn&k központi magja volna a Székely udvarhely— Székelykeresztur közötti 22 htrü-es vonahso- kosz. Ebbe betekapesolódhatik az Udvarhelyről Erdővidék felé irányuló szakasz és Szc- kelykerszturról a Máiroevseárbely felé irányuló szakasz. MIÉRT SZÉK E LY K ERESZTÜRON KERESZTÜL?! A Székelykeresztur—Marosvásárhely-i szakasz léf jogosultságának esetleges vitájánál felvetődhető: az a kérdés, hogy miért vigyék Saékelykereszturon át a fővonalat, amikor azt Székely udvarhely—Parajd vonalon is átvihe- tik. Ha a vonalai Parajd félé vezetnék, a vasútépítés csak egy néhány községnek jelentene hasznot és nem szolgálná ettől a vonaltól délnyugatra eső és a Nyikó — Gagy —- Küs- möd — Nagy-KüJcüllö völgyeinek nagyobb területet felölelő egységes gazdasági érdekét-. Második font<* ok a Marosvásárhelyről Székelykeresztur felé irányuló vonal kiépítésénél az, hogy- Marosvásárhely, a székely főváros megrövidített utón dél felé is közvetlen, összeköttetésbe kerüljön a fővonallal.-XAz emlékirat- a továbbiakban nemcsak gazdasági, hanem Iradászatt szempontok figyelembevételével is megindokolja a „székelyföldi tengelyre!sut“ megépítésének szükségességét, Székelykeresztur s az égést. Székelyföld Ja- k osmga termésaeteáen nagy érdeklődéssel várja, liogy az érdekes kezdeményezés milyen fogadtatásra talál az arra Slrtőkes tényezőknél. tok is jelentkezhetnek, akik a VIII., illetőleg VII. osztályt vissza nem csatolt. területen végezték. Az érdekeltek haladéktolannl jelentkezzenek irataikkal a kolozsvári magyar királyi állami gimnázium igazgatói irodájában- (Farkas utca J>.) Az államépitéezeti hivatal szakvéleménye szerint ezeknek az utaknak a. teljes átépítéséhez legalább öt millió pengőre van szükség. Ekkora összeget előteremtem egyezerre nem lehet s ezért az 1941. évi költségvetésben legalább egymillió pengőt kivan elérni s remélik, hogy a május elején kiesálló bi zottság legalább ezt az Összeget fogja a megyei utak részére a« ÁHamépitéezeti Hivatalnak biztosítani. A munkáik azonnali elvégzése » pénzen kí vül a mérnök hiány miatt sem tehetséges rövid időn belül. így a megyei utek helyreállítása minden valószínűség szerint még 4-—ő évet fog' igénybe venni a pénz és a mérnökök számától függően. Mindenesetre az a 200.000 pengő, amit az Erdélyrészi Gazdasági Tanács mint. kölcsönt juttatott a megyének s a még ezután a most kiutalt 3 millióból a megyére eső rész a legszükségesebbeket biztosította. A nagyobb és a folytonos munkálatokat a költségvetés Összeálli- táea, illetve a pénz folyósitáea után fogják megkezdeni. Tórsadalmi bojkoHo) szerveztek Nyi »egyház in az anaol rodfó hallgatása ellen NYÍREGYHÁZA, ápr. 30. Nyíregyházán széleskörű társadalmi mozgalmat indítottak az angol rádió kutmérgező magyarnyelvű hírverése ellen. A nyíregyházai egyesületek vezetői a városi kaszinóban közös értekezletet tartottak s annak eredményeként elhatározták, hogy ezután az egyesületi helyiségekben nem hallgatják a magyar érdekeket sértő londoni híradásokat. A mozgalom szervezői határozatukról a hatóságokat is értesítették. Egyébként minden nyilvános helyiségben kifüggesztették azt a felhívást amelyben a nyíregyházai egye sületek felszólítják a magánosokat is a londoni rádió magyar hírverése elleni bojkottra. Bizonyosra tehet venni, hogy a nyíregyházai példa az ország más várost.'van Is követésre talál. A menelköltek is jelentkezhetnek a május havi érettségi vizsgálatra Május elején miniszteri bizottság érkezik Kolozsvárra a melyet közúti költségvetés végleges össze- állitása végett Bvi«l«9p®sif í'őísltolá« «fjalt bfiMültscge érkezik pénVeken Kolozsvárra Kolozsvár, április 30. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének tagjai eéhd tűzték iá masuknak, hogy az ország többi magyar irodalomtörténeti intézetével minél szorosabb kapcsolat létesüljön az egységes gondolat ki- alaki fására. Ezért azt kezdeményezték, hogy a kolozsvári egyetem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének tagjaival is szőre® kapcsolatba lépjenek, sőt azt a óhajukat te kifejezték, hogy személyesen meg szeretnék látogatni a kolozsvári egyetem Magyar Irodalom- történeti Intézetét. A kolozsvári intézet igazgatója, Kristóf György dr. egyetemi tanár szive egész melegével támogatta ezt a törekvést, úgyszintén György Lajos professzor, a Diákjóléti Iroda vezetője is, akinek {ákerüR az érkező vendégek elátását biztosítania. A budapesti vendégek — huszonhat leány és tizenhárom fia — pénteken reggel érkeznek Kolozsvárra Alszegiig Esőit egyetemi wy. r. tanár és Kerecsényi Dezső egyetemé magán- tanár és felesége vezetésével. A vendégeket a kolozsvári Irodalomtörténeti Intézet nevében küldöttség fogadja a pályaudvaron. Két és fél napot tartózkodnak majd, Kolozsváron, ez alatt az idő alatt megnézik a város nevezetességeit, az egyetemet & annak intézményeit. Szombaton délután 5 órakor bemutatkoznak a Gábor Áron diákotthon olvasótermében kolozsvári kollegáiknak, majd a diákotthon teadélután,]áp vesznek r&zfc. A budapesti egyediem Magyar Irodalomtörténeti Intézetének vendégei vasárnap délben rat-sanak vissza a fővárosba. Megalakult a Légoltalmi Liga desi csoportja DBS, április 30. Vasárnap délelőtt 11 órakor a várm-egyeháe dísztermében mintegy 500 résztvevő jelenlétében tartotta alakuló közgyűlését a Légoltalmi Liga déei csoportja. A közgyűlést Gaál István bankigazgató nyitotta meg. Ismertette a megakikulás óéi ját és szükségességét s megköszönte Sctól- ldng János alispán és K. Weres Jenő polgár mester megértő támogatását. A választásokat egyhangn lelkesedéssel ejtették meg. Díszei nökök gróf Bethlen Béla főispán, Marschalkó Béla tábornok, Schilling János dr. alispán, K. Weress Jenő polgár- mester és Hollóssy Béla főszolgabíró lettek. Elnöknek Gaál István bankigazgatót választották meg. Alelnök Baljai Krémer Lajos gyógyszerész, titkár Faragó Béla igazgató, ügyése pedig Pávay Sándor ügyvéd lett. Megválasztották még a tanácstagokat, számvizsgáló és fegyelmi bizottságokat is. A titkári jelentés beszámolt az eddigi munkásságról. ölömmel vették tudomásul, hogy eddig miár 500 tózcsoport-parancsiinkot és helyettest képeztek ki. Tervbevették a. tűzoltó-őrsök és elsősegélynyújtó őrsök kiképzését iß. A közeljövőben mintegy 3000 embert képeznek ki. Kovács László ref. esperes örömmel üdvözölte Gaál Istvánt, mint elnököt. — Személye — mondotta — biztosítéka » komoly munkának. A költségvetés Jetárgyalása után a tiszti kar telkes ünneplésével a közgyűlés végétért. Wájus I i«j fizet felárat a Falura a terményei«éri Magyar Távirati Iroda jelenti: A most folyó terményigéuybevétetek során izerzett tapasztalatok azt mutat jak, hogy a gazda közönség több helyen abban a hitben vaa, hogy a Futura által terményeiért fizetőt: felárat, akkor is megkapja, ha, amikor azok ért a beszerző osztagok a községben megye lennek. Nehogy a jóhiszemű gazdák elessenek az április 30-ig fizetett felártól, a kormány úgy intézkedett, hogy tekintet nélkül a katonai igénybevétel tartamársi, a felárak Esetésére április 30.ig megállapított határidőt egy héttel, vagyis májns 7-ig bezárólag meg hosszabbítja. A tengeri átvételi ára májúéban 70 fillérrel magasabb, mint áprilisban volt. Ennek ellenére nemcsak a gabonanemi ’ éknek, hanem a tengerinek az átvétele májw 7-ig ugyanazon az áron fog történni, «rund április havában történt. Május 8-tóJ, amikor a 70 filléres felár megszűnik, a tengeri is m árkormánybiztos által május hónapra meg állapított áron fog átvételre kerülni. Bzek szerint erre a felárra mindazok jogosultak, akik május 7-ig terményeik átvételére a Fu- tuTával körlevelet váltanak, vagy ba ennek akadálya volna, a községi elöljáróságnál bejelentik feleslegeiket, amelyeket felárral a Futárénak át akarnak adni. T
