Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-04 / 101. szám

MCssxjsti IIw&jXq

Sí

Az Erdélyi Muzeum Egyesület helyzete és feladata

Irta: KRISTÓF GYÖRGY

_ Harmadik, befejező közlemény. —

Az E.M.E. tudományos intézőt. Tudományos intézet pusztán mint gyűjtemény, mint muzeum. Tudományos intézet, mivel lényege és értelme: korszerű múzeumot, tellát a tudományos kutatás és a tudományos műveltség mézelő kaptárját fenn tartami, A tudományos jelző' nem az egyesület egyes tagjait, tisztviselőit mint egyéneket, hanem magát az intézményt, a jogi személyt illeti meg. Azt is csak annyiban, amennyiben a. gyűjteményeket korszerűen kezeli, a tudományos kutatás számára rendelkezésre bocsátja és a gyűjteményekkel igazolható vágj' szemléltethető igazságokkal a ruemrzettáraada 1 o ramai megismerteti, élő és ható közművelődési erőként a közösségi életbe átömfleszti. Ez és nem más, ennyi és nem több az E.M.E. feladata. Amennjnben a feladatoknak eleget tesz, hivatala magaslatán ált, hivatásét betölti: tudományos intézet.

Mi kell ehhez? Szükséges elsősorban a gyűjtemények ajtainak (bizonyos időben) tárva-nyitva tartása, hogy a kutató tudós és a kiváncsi közönség (az egyesület tagjai) beléphessenek. Aztán szükséges pontos tudományos katalógus a tudományos kutatónak, hogy tudja, van-e ott az ő kérdésének megoldáséhoz felhasználható anyag. A laikus érdeklődő, a nagyközönség számára is szükséges nyomtatott katalógus. Ez azonban már nem részletező, hanem inkább összefoglaló, népszerűsítő jegyzék. Szükséges továbbá, hogy időnként, de tervszerűen és hozzáértő szakemberek népszerűd tő előadásban ismertessék meg a gyűjtemények egyes tárgyait, vagy tárgycsoportjait. Az ilyen előre meghirdetett ingyenes előadások a leggyümölcsözőbbek a helyszínén, a szóbanfoigó tárgyak kiállításával, szemléltetésével. (Az egyetemi könyvtár igy is épült: van külön helyisége kiállítások száméra és külön népszerűsítő helyisége vetítő készülékekkel olyan előadások céljára, amelyeknél a népeöeiriisitbető tárgyak (könyvek, stb.) száma nem nagy. E népszerűsítő előadók tehetnek az intézet tisztviselői, vagy az egyesület hozzáértő felkért tagjai, elsősorban az egyetem tanárai, vagy más tudományos férfiak. Ez a feladata az egyes szakosztályoknak: az E.M.E. gyűjteményeinek népszerűsítő ismertetése a közönség előtt és számára. Az a bizonyos és többször emli- tefct atömleeztee! És ezt a eélt kell szolgálnia az egyesületi minden kiadványának és nagy- multv, folyóiratának, az Erdélyi Múzeumnak is. Az u. n. akadémia irány ezen a ponton lépett be ás érvényesült az E.M.E. életében, amikor a szakosztályi előadások és felolvasáAetákban és egyéb egyetemi kiadványokban. Hihető, hogy e feladat könnyebb és sikeresebb megoldásához az egyetem tanárai hathatós támaszra találnak majd a már szervezés alatt álló az Egyetem Barátainak. Társaságában is. Sőt, ma az az örvendetes helyzet van, hogy az E.M.E. még s<z Erdéllyel kapcsolatos tudómánymiivelés gondjától is mentesítve van. Az erdélyi, tehát az E.M.E.hez legközelebb eső tudománymüvelés céljára is ma, hála az illetékes tényezők iránt, külön szervük van, az Erdélyi Tudományos Intézet.

A helyzet tehát az, hogy nemcsak a feladatok különülnek el, de a különböző feladatok elvégzésére van is külön lehetőség, külön szervezet, vannak külön intézmények. Az E.M.E. már csak azért is kénytelen és köteles a mega sajátos, külön feladatát végezni, korszerű múzeumot fenntartani s azt a közélet eleven erejébe bekapcsolni. A három tudományos intézet, az E.M.E., Ferenc József Tudományegyetem és az Erdélyi Tudományos Intézet működése zavartalanul összehangzó, testvéri szellemű lesz és marad, ha mindnyájan, ha az E.M.E. is megmarad a saját feladatánál, a saját munkakörében. S ez éppen elég nagy és széles mező, amelyen uj barázdát is lehet és kell húzni. Értem az E.M.E. tudományos kiadványait.

Ezt egyszer már szóvá tettem. Most egy tanulságos eset kapcsán megismétlem. Sürgetem, hogy az E.M.E. kezdjen meg egy könyvkiadvány sorozatot, mivel ez hozzátartozik prog- raimmjához s mivel egy ilyen sorozat anyagilag is jövedelmező lehet. Az idő nem alkalmas, nincs pénz — hangzik a válasz. Az E.M.E. nem vágott neki. Ellen lián az történt, hogy az Erdélyi Szépmi vés Céh nekivágot t és kiadta immár a második kiadásban az E.M.E. tulajdonában lévő s ott őrzött Pálffy János emlékezései e. kéziratot Szabó T. Attila professzor levezetésében ás gondozásában, A kiadvány feltűnő, hogy ne mondjam: szenzációs hatást keltett mint tudós körökben, minit a közönségnél: falták és falják. Vájjon e kiadvány tudományos és erkölcsi sikert nem elsősorban és kizárólag az E.M.E.-t illette volna meg? Vájjon nem öregbítette volna. e kiadvány az E.M.E. érdemét? És ami szántén figyelemre méltó, vájjon e kiadvány nagyon tekintélyes' tiszta jövedelme nem fért volna el az E.M.E. pénztárában? Igen,, ha. ő adta volna ki! így az erkölcsi érdem■ is és a pénz is a — másé. Pedig mennyi ilyen kincse van még az E.M.E,-nek az ó' gyűjteményeiben!

A tulajdonjog részletes és pontos tisztázása ; a gyüjteménj'eknek saját, megfelelő épiiletben elhelyezése, gyarapítása, tárolása; tudományos előadásokban, folyóiratokban, kiadványokban, monográfiákkal,.katalógussal, a tudomány-, a népszerűsítés eszközeivel (népszerűsítő füzetek,, előadások, vá n d orgy ülések, levelezőlapok, idegenforgalmi kalauzok), a nagyközönség, a nemzetiársadalom számára élő ismeretté tenni, közművelődési tudatunknak, a magyar életnek és sorsnak lendítő erejévé állelkesiteni a muzesomot: ez az E.M.E tile te és feladata.

Még csak egy kérdésre kívánok felelni és a következő: a múzeumi gondolatnak az elmondottak értelmében ismét központi feladatba- helyezéee módosítja-e s mennyiben módosítja az E.M.E. jelenlegi szervezetét és életműködésének eddigi menetét?

Szervezetiéit, a meglévő keretet (gyűjtemények, szakosztályok, folyóirat) nem módosítja, ezek megmaradnak mostani jellegükben. Megmaradhat még a két legtávolabb álló, a múzeummal alig kapcsolatos szakosztály, az orvosi és a jog és társadalomtudományi is. A vándorgyűlések és szevkgyülések, népszerűsítő előadások pedig mind erőteljesem tovább fejlesztendők. De változik mindezeknek a tartalma, a tárgya, mert kimaradna mindenütt mindaz;, nimi nem múzeumi.

Nem: változik az E.M.E, és az egyetem közötti viszony sem, csak kényelmesebb, szaba- tosabb és térgjnlag jobbam elkülönült lesz. Olyam, hogy leontraverzióra semmi körülmények között se kerülhessen sor. A régi baráti, sőt testvéri kapcsolat, együttműködés az E.M.E. és az egyetem között éppen úgy, mint a legifjabb rokonnal, az Erdélyi Tudományos Intézettel nemcsak hogy fenntartandó, hanem tovább fejlesztendő. A három intézet, min- demik a maga saját munkakörét tartva szem előtt, de támogatva és segítve a másik kettőt, újra teremthet Erdélyben aureum seculumot, a tudományok arany századát, amilyennek látta a XVIII, századot egy negyérdemü erdélyi tudós, Borkő József.

Mindhárom intézményére boldog várakozással,’ büszke reménnyel néz az erdélyi magyarság, a magyarság álfalábain véve is. Az erdélyi magyarságnak azonban, legsajátosabb, legféltettebb intézménye mégis az E.M.E. A másik kettő «az államé. Ha akarja, az állam megszüntetheti, vagy. áthelyezheti azokat. Az E:M.E.-t azonban sohasem lehet sem áthelyezni, sem megszüntetni, mert az önmagáé, a mienk, a tagoké, az erdélyi magyar társadalommá. Addig él, amíg van, lesz Erdélyben magyar nemzeti társadalom. Éppen ezért kell felhasználni a történelmi kedvező pillanatot arm, hogy saját, külön feladatát minden tekintetben korszerűen végezze s az erdélyi ma. gyár életnek mindenkor tápláló, üdítő forrása, vagy tűzálló védőpajzsa legyen. Ahogy az idő éppen kívánja.

sok s, eizzel együtt az egyesület folyóirata, az Erdélyi Muzeum közleményei is tárgyban eltávolodtak, elszaliadtak a múzeumtól, a múzeumi gondolattól.

Hiba volt ez? Az egyetem és tanárai s áltá léiban a magyar tudományosság szempontjából bizonyára nem. Korlátoltság volna nem látni azt a nagyon értékes tudományos munkát, ami végbe ment a különböző szakosztályokban es ami megjelent a® egyesület folyóiratában es egyéb (különben nagj'on kiesi számú) kiadványaiba:;. Az E.M.E. veleszületett lényege szempontjából — s itt ez a döntő — azonban hátrányos volt a muzeum, .. múzeumi feladat háttérbe kerülése. A jelen század elején már oda jutott ez az állapot bogy hosszú és erős vita folyt arról, hogy n»i rs az E.M.E., Erdélyi Muzeum Egyesület-e, vagy pedig Erdélyi Tudományos Akadémia-e? Akkor, a vita. éveiben egyik se volt: a mn- zeum fenntartásának tudata és teljesítése ellankadt, az akadémiai gondolat pedig — a*, E.M.E. keretében legalább — megvalósíthatatlan, halva született idea.

Az akadémiai irány, a múzeummal nem szorosan, vagy sehogyse összefüggő tudomány, művelés, azért keresett és talált érvényesülési az E.M.E. keretében, mert az egyetemnek, az egyetemi tanárok számára külön egyetemi kiadványai nem voltak. Ez a körülmény ma megszűnt. Az egyeteminek már Szegeden gazdag és változatos saját kiadványai voltak, B7 Úgynevezett Acta-k. Biztosra vehető, hegy a hazatért egyetem kiadványai számban és terjedelemben is csak nőni fognak s nem apadni. Ennek következtében még az egyetemi tanár is, aki az E.M.E.-nek tevékeny tágja, a múzeummal nem kapcsolatos kutatásának az eredményét kiadhatja az Acta-kban. És adja is ott ki. Viszont a múzeummal kapcsolatos tudományos müvét ezután is kéri és hálásan fogadja az E.M.E. De csak az ilyen müveket, mert az E.M.E.-nek ez a feladata: a múzeumából, az ő táraival kapcsolatos tudományos kutatás támogatása, előmozdítása. Az E.M.E. táraival nem kapcsolatos, az általános tudományos munka az egyetemnek, a® •ţfytijem tanárainak feladata a már astö*t&

Hog)/ tulajdonképpen hol találkoztam velei magam sem tudom■ Az sem biztos, hogy valóban ismerem, tehet, hogy csak összetéveszt valakivel, akire nagyon hasonlítok■

— Szervusz! — moridja az utcán olyan tekintettel, mintha már évek óta ismernénk egymást, sokat lettünk volna együtt, számos közös emlékünk lenne s mindent tudnánk egymásról, amit csak tudni kell. — Szervusz! — ismétli amikor egy kicsit meglepődve nézek rá s már rohan is tovább.

— Szervusz — köszöntőm én is azon } tűnődve, hogy vájjon honnan ismer. Hiába kutatok emlékezetemben, nem tudok ráakadni, hogy mikor és hol találkoztunk.

Egyszer a vasúti jegypénztárnál aka dunk össze. Éppen jegyet vált Rákos- szentkirályra. Szürke utiruha van rajta térdnadrággal, sportsapka és köpeny a karján- A sapkája kockás• A múltkor kalapban volt, drop kalapban sötétbarna szalaggal. Mindegy■ Most sapkában van és utazik Szentkirályra. Egész közel hajlik az ablakhoz é$ úgy kéri a jegyet:

— Egy másodikat, ha van menettértit ...

Amikor megfordul észrevesz és nyájasan szól felém:

— Szervusz, öreg szivar, szintén Szentkirályra?

— Sajnos, nem Szintkirályra megyek, csak perron jegyet váltok, az unokáim gomat várom Kalászosballáról. Vi gasztalhatatlan, hogy nem együtt utazunk. Én még vigasztalhatatlanabb vagyok. Búcsúzik, mert nagy a tolongás és két bőröndje is van. Be azért elmondja, hogy az egyiket a mult őszszel vette, amikor Berlinbe utazott, huszonkét pengő volt • ■. Na, de szervusz, mondja és már a tömeg sodorja is kifelé.

Máskor a villamosán találkozunk, az utolsó percben ugrik fel, a kalauz figyelmezteti is, hogy egyszer a kerekek alá kerül.

194 1. MÁJUS 4

ZIEGLER ÁLFONS cég Erfurti magvairól

f5árjeg\jzélíét kívánatra ingvjen és bérmentve megküldi. Keresztény cég. Budapest, Fővdm-tér 3 sz. II. sz. üzlet, Rdk6czi»ut h.

— Szervusz, vén evezős, — mondja és két kezét a, váltamra feszi mintha meg akarna ölelni. Ma este Paliéklu-s megyünk, nagy muri lesz megint. Emlékszel a Palira, milyen jó pofa. volt. Amikor Szenkálszkiéknál voltunk és úgy berugattuk.

Mosolyogva intek, mintha emlékeznék, a fejemmel bólintok is hozzá. Pedig azt sem tudom, kik azok a Szen- kálszkiék, Palit pedig ismerek vagy hármat, de hogy melyik lehet, fogalmam sincs róla. Szőke vagy barna? mindegy. Talán szemüveget hord, lehet. És hogy szereti az italt? nem is tudtam.

De ő nem veszi észre tájékozatlanságomat- Cigarettára gyújt, fújja a füstöt * az Oktogon előtt leszáll.

— Szervusz öregem! — kiált vissza vidáman cs szemével hunyorít. — Este kilenckor gondolj rám.

— Jó multást! — szólok én is utána, közben azon gondolkozom, egyszer már fel kellene világosítani, hogy sosem találkoztunk és tulajdonképpen nem is ismerjük egymást, összetéveszt valakivel. Legközelebb meg fogom mondani- De mégsem... már késő, az első alkalommal kellett volna. Most mór meg fog neheztelni, azt hiszi majd, hogy bolondját járattam vele. Meg aztán, lehet hogy valahol tényleg találkoztunk. Hiszen én sem vagyok biztos, hogy ismerem-e vagy sem. Elvégre az én memóriám sem csalhatatlan.

Még egyszer láttam. Egy csinos szőke nővel ült az egyik főtéri cukrászda, forraszán. Messziről észrevett és megló- búUa kalapját.

— Szervusz! — mondta'a szokott vidám hangon és jelentőségteljesen a szőke szépség felé intett, mintha azt mondaná; helyes mif Vájjon ki lehetett? Biztosan a menyasszonya, de az sincs kizárva, hogy a felesége, vagy talán egy uj ismeretség?

Elmentem mellettük és köszöntem. Attól fogva nem láttam többé. De azóta folyton keresem-. A szó szoros értei méhen hiányzik. Kiváncsi vagyok, ki volt ő, mit csinálhat és hol van• Jobban érdekel a sorsa, mint bárkié. De nem találkozom vele soha, pedig ha az utcán szembe jönne velem és lennék az, aki kedvesen előre köszönnék: Szervusz! ... ENYINGI SÁNDOR

Három hónap csalásért és lopásért

Kolozsvár, május Sivó Rudolf kolozsvári lakos 1940 október 19-én megjelent Matusán Sándomé lakásán s minthogy az asszony nem volt otthon, az ott vendégségben lévő Sós Magdától elkérte Matusán Sándor felöltőjét, egy pár harisnyát és 10 pengőt aszal, hogy ő azokat átjuttatja román területre s igy lehetővé teszi, hogy a román területen lévő Matusán Sándor hazajöjjön Kolozsvárra,. A vendéglány arra kérte Sivó Rudolfot, hogy várja meg Mátusán- ná hazaérkezését és majd vele beszéljen. Sivó az ügy sürgősségére és fontosságára hivatkozott s közben elemeit az asztalról egy kétszáz pengő értékű fülbevalót is. Amikor megkapta a kért holmikat, eltávozott.

Amikor Matusánné megtudta a dolgot, felkereste Sivót és arra kérte, hogy most már minél hamarabb segédkezzék férje hazatérésében. Ezt azonban hiába várta, mert Sivó közben eladta a kicsálti felöltőt és zálogba tette az eUopott értékes fülbevalót ie. Matusánné végül is feljelentette Sivót csalás és lopás miatt. Sivó a pénteki tárgyaláson teredelmesen beismerte bűnét. Tusa dr. egyesbiró Sivó Rudolfot csalás és lopás vétsége miatt 3 hónapi fogházbüntetésre itéite.

— Művészi hét Ungváion. Ungvárről jelentik: Székesfehérvár, Kassa, Győr, Nyir egyháza és Pécs utón a mostmár hagyó- mányszerü művészeti heteket május 17. és junius 8. között Ungváron tartják meg. Az ungvári művészeti heteket május 17-én a városi színházban tartandó irodalmi és zenei est keretében ünnepélyesen nyitják meg. A terv szerint Haiwámyi Zsolt mond majd be-