Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-29 / 121. szám

1941, M A J U S 29 nem bíznék abban és nem áradnám biztosa», hogy pártunk valamennyi tagja átérzi azt a felelősséget, amit a magyarság és elsősorban I szőkébb hazátok, Erdély jövőjének alakolá- sában hordozunk. — Magyar Testvéreim! Az Erdélyi Párt lövatéra — úgy érzem — messze túlmutat Erdély sajátos kérdésein. Olyan méretű át. ateknlás előtt áll ma Európa és ezzel talán mondhatjuk, hogy a világ, amelyhez fogha­tót csak as antik világot követő középkor kialakulása, a reformáció, az ipari forrada­lom, vagy a nagy francia forradalom jelen­tett. Az egymást követő nagy történelmi korszakok mindig fejlődést jelentettek. A kortársak azonban ritkán ismerhették fel azokat a végső igazságokat, amelyeket koruk adott az emberiség számára és igy ma talán mi sem ismerhetjük 'azokat. De meg tudiuk állapit?rí :.z irányt, amely felé haladunk és ez az egészséges emberi életformák megva­lósulása felé mutat. A közösségi érzés és közösségért való I munka fokozása, a társadalmi ellentétek és válaszfalak lebontása. A munka és a mun­káé megbecsülése és védelme, az elesettek támogatása és munkába állítása, hogy a társadalom minden egyes tagja megtalálja a maga helyét és érezze a maga értékét a társadalomban. A liberális korszakkal szem­ben a nagyobb szociális igazság megvalósu­lása as, ami felé ma Európa igyekszik. Ez a legmélyebb értelme a fasizmusnak és a nemzeti szocializmusnak is, amelyek jelenle­gi formájukban forradalmi jelenségek, de mihelyt céljukat elérték, le fognak higgadni és a forradalom átesett európai társadalom megtartó és örök eszméik jegyében alakul ki Az erdélyi magyarság a kisebbségi sors nyomása alatt azonos irányban fejlődött a nagy nemzeti forradalmak társadalmával. Nemzeti öntudatuk mélyebb lett, közösségi gondolatuk pedig erősebb. Más eszközökkel, más körülmények között indultunk el az európai fejlődés utján, de hűen ősi erdélyi hagyományainkhoz és szellemünkhöz, meg­tartva sajátos magyarságunkat. Nincsen te­hát szükségünk forradalomra, nincsen szük­ségünk az idegen forradalmak külsőségeinek lemásolására, sem azok harci eszközeinek I utánzására, mert társadalmunk már tulju. tott a forradalmi perióduson. A kisebbségi életben ugyanis végrehajtottuk a magunk belső revízióját és a magyar gondolat élet­képesnek bizonyult. De szükségünk van az elért eredmények kiegészítésére. megerősíté­sére, továbbfejlesztésére és hogy ezzel és ezáltal elősegítsük hazánk fejlődését és harmonikusan kapcsolódjunk be az nj euró­pai rendbe. Méltón történelmünkhöz, ha­gyományainkhoz és európai elhivatottsá­gunkhoz. — Ase uj társadalmi rend sarokpontja an­nak feílsnierése, hogy a közönség érdeke meg kell, hogy eJözzw; az egyén érdekét. És hogy a körért dolgozó egyénnek egyéni értéke, ké­pessége és teljesítménye kelj hogy érvén ye. ariüéeét megszabja. Ugyanakkor pedig a tel­jes felelősséget kell, hogy vállalja és viselje ténykedéseiért. Alapos meggondolások után ebben a szellemben szerkesztettük meg pár­tánk hivatalos programját, amelynek gerin­cét az egységes szociális kiegyensúlyozott magyar társadalom kiépítése képezi A felsza­badított területek magyarságának pedig ugyanakkor történelmi jóvátételt kivárniuk, de figyelemmel arra is, hogy itt nemzetiségek élnek velünk együtt és az uj magyar nem­zeti államunk kiépítése csak akkor tetőzhető be, ha annak valamennyi polgára szervesen illeszkedik be az állam egységes keretébe és megtalálja abban megélhetésének és boldo­gulásának lehetőségét. De a történetim jóvátétel nemcsak a megszállás két évtizedének erőszak okozta veszteségeit hivatott pótolni, hanem azt a megelőző nemtörődömsége miatt a magyar­ságul főleg földben és tökében ért vesztesé­geket és azt a hatalmas veszteséget is amit az 1848.at megelőző' századok harcainak ma­gyar vérvesztesége okozott. Ki kell terjednie tehát ennek a gazdasági élet minden vona­lára, elsősorban a földre. Gyakorlati agrár és hitelpolitikává 1 és tervszerű és céltudato­san végrehajtott telepítési politikával., ami­nek alapját a hazatelepülő földműveseken kívül főleg a székely népfelcsieg kell, hogy képezze, kettős célt szolgálva, hogy ugyan­akkor amikor a túlzott székelyföld! népsűrű­séget megritldtjuk és ezáltal az, otthmunn. radóknalc nagyobb életlehetőséget biztosítót, tunk, a telepítéssel ezt a hasznos elemet meg­mentjük az etkaliódástól és megerősítjük vele a magyarságunkban meggyengült terü­leteinket «— Az ipar és főleg a kereskedelem átalakí­tása ugyanezt a óéit kell, hogy szolgálja. Kü­lönösen hangsúlyozni szeretném, hogy a« át, alti tás mai menetét veszélyesnek látom. Túl­ságosan a felszínen mozog és inkább látszat­ra dolgozik, A lényegben kell az átállítást el­érnünk. hogy az erre kiképzett vagy átkép­zést szakemberek élethivatást lássanak az iparban vagy kereskedelemben és azt saját erejükből fejlesszék, mert csak ezáltal tud­juk azt magyarrá és kereszténnyé tenni. — Ezek az elgondolások igen jelentős szó. mu munkaerőt fognak igényelni Az eredmé­nyes megoldás pedig egy olyan vitalitást, kez­detben igénytelenséget és szívósságot köve­tei az e téren is uj honfoglalásra indulóktól, hogy ezt a réteget helyes szelekcióval, a te­hetségek felkutatásával feltétlenül a népből kell menteni.. Ez nemcsak a kereskedő és iparos pályára, vonatkozik hanem éppen úgy a középosztály felfrissítésére is. — Magyar Testvéreim! Valamennyien egyetértünk abban, hogy történelmi .jóváté­telünk fajtánknak általános felemelését és megerősítését célozza. Széles népréteg élet. színvonalának emelését a népegészségügyi és a kulturális helyzet megjavítása kell, hogy megelőzze. Mi ennek a gyakorlati módja? — Ebben a kérdésben is, mint minden nagy erdélyi ügyben azonos a felfogás. Az értelmiség és mindazok, akik az állami vagy társadalmi életben a nép szolgálatára van­nak áHitva és rendelve, hiánytalan és egye­temes népszolgálatot kell, hogy végezzenek. Ennek a gondolatnak a megvalósítását hat­hatósan fogja elősegíteni az alulról jövő ér­telmiségi utánpótlás. — A megfelelő szellemben történő nevelés, a kis magyar egységek ét~ munkaterületek vezetőit oda kell kösse a néphez, hogy tanul­mányaik vagy szakképesítéseik befejezése után ne összpontosuljanak csak a városokba, hanem vállaljanak teljes sorsközös véget az őket kibocsátó népréteggel. Aminthogy' álta­lában a közszolgálatba lépő tisztviselőket, te­áitokat, orvosokat is kötelezni kell arra, hogy mielőtt bárki is városokban vagy akár mi­nisztériumokban elhelyezkedhetne, előzőleg meghatározott időre köteles legyen felusxol- gálatot végezni Ez az egyedüli módja annak, hogy mindazok akik később vezető, irányitó tisztségeket érnek el, a magyar életet necsak a város szemszögén és neesak az irodák leve­gőjében és szellemében lássák. Az államnak pedig gondoskodnia kell arról, hogy az ilyen falu szol gálatot teljesítők megfelelő előnyös helyzetbe jussanak és végzett munkájuk ered. menyeképpen jobb előmeneteli lehetőségekkel rendelkezzenek. — Úgy érzem, hogy jelen van itt ma Wes. selényi Miklós és erdélyi kortársainak fenn- költ szelleme, akik ebben a teremben mond­ták Id 1848 májas végén az erdélyi uniót. Azokban a nagy időkben, amikor az emberi­ség ismét egy nagyobb lépéssel ha|«dt a tár­sadalmi fejlődés utján. Ebben a szellemben kíván az Erdélyi Párt dolgozni a magyar egység és a társadalmi fejlődés jegyében. EZ J meg is határozza jellegét: konkrét feladatok elvégzésére hivatott párt vagyunk, amelyik az egységesítést hivatott Erdély életszínvona­lának felemelésével és a lelkek összehangolá­sával munkálni A két évtizedes kisebbségi élet veszteségei mellett egyedüli érték az a felismerés, hogy a társadalmi osztá|ykü|önb- ség kiegyenlítődése a közös munkában, a né- piség, a keresztény szellem és a szociális ha­ladás eszméjével legbiztosabb alapja a jobb magyar jövőnek. Ezen akarunk felelősséggel és lelkiismeretesen dolgozni és azt a kérész, tény tiszta, magyar szellemet, amit itt a sző­kébb Erdélyben, Szakmarban, Szilágyban és Biharban az elnyomás két évtizedén át meg­őriztünk és ami a sors csapásai alatt esak tisztult és erősödött az egyetemes magyarság szolgálatába kívánjuk állítani messze, a* Er- | délyi Párt fennállásának idején túl is, az 1 újabb ezerév megalapozására Erre kérem az Isten segítségét és áldását. Ha nem látta még, siessen az Egyetem Mozgóba BALALÂJKA felülmúl­hatatlan alkotását és nézze meg Hajmássy Ilona és Nelson Eddy izgalmas, fordula­tos cselekméngü végig zenés film Köszönöm, hogy elgázolt Következő műsor: _ __ mulatságos magyar vígjáték, főszereplők: TURAY, JÁVOR, PAGER, KABOS. ERDÉLYI, GÓZON BAnHfr mfaiintw i „Az erdélyrószí politikai élet tényezőinek is ki kell verniok részüket az egyetemes magyar problémák megoldásából!“ Az ehiök leükes tapssal fogadott Bánódé után Bámffy Dániel báró, földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra és a követ kérő­két mondotta: Igen tiszteit közgyűlés! ~ Mindenekelőtt örömmel tolmácsolom Bárdossy László miniszterelnök őnagyméjtó- «ága és kormánya üdvözletét az Erdélyi Párt országos központjának megalakulása, vala­mint a Párt elnökének és vezetőségének meg. választása alkalmából, örömmel üdvözlöm gróf Teleki Héját, mint a Párt megválasz­tott elnökét, akinek imént elhangzott szavai csak megerősítik azokat a szoros kapcsola­tokat, amelyek az Erdélyi Párt és a kormány között eddig is fennálltak s amelyekből ki­tűnik, hogy a Párt ezután i* a kormánnyal egyetértésben és egy utón haladva kívánja a huszonkét« ve« elszakadás után zökkenő nélkül belekapcsolni az erdélyi és keleti ré­szek életét az ország vérkeringésébe. Mert hiszen a kormánynak is és vele együtt mind. nyájunknak az a meggyőződésünk, hogy az crdéüyrészi politikai élet tényezőinek' is ki kell majd venniük részüket az általános és egyetemes magyar problémák megoldásából. — A kisebbségi sorsban valamennyien meg­tanultak, hogy mit jelent a kötelesség az ál. dozutok önkéntes vállalása és a szívós kitar­tás meghozta gyümölcsét. Hála nagybányai Horthy Miklós Öfőméltósága bölcs országve­zetésének az erdélyi magyarság túlnyomó része visszatérhetett*a nyagyar haza kebe.. lére és ismét szabad életet élhet ősei földjén. Ez az örvendetes esemény nem a feladatok csökkenését, hanem esak megváltozását je­lenti, mert az uj helyzetből uj kötelességek származnak. Mi el voltunk szakadva Ma­gyarország politikai életétől s emlékezetünk­ben inég a régi Nagy-Magyarország képe ma­radt meg. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mai Magyarország átmeneti korszakban van. Az örvendetes területi megnagyobbodá­sokkal kapcsolatban olyan fejlődésen megy keresztül, melynek feladatait még rendes kő. rülmények között is nehéz rövid idő alatt el­végezni. A háborús viszonyok fokozzák a megoldásra váró problémák súlyosságát, nein lehet tehát várni azt és nem várhatjuk mi, erdélyiek sem, hogy máról-holnapra minden égető kérdés végleges elintézést nyerjen. — Az épitó'nuiavkáit nem lehet kapkodva végezni és a közelebbi, esetleg kisebb célok miatt nem szabad a nagy nemzett érdekeket veszélyeztetni. A rendkívüli és háborús hely. aet számos hiányt okozott a® országban. Ép­pen ezért a legfőbb hazafias kötelesség nem. osak a® önfeláldozó munka és összetartás, hanem a türelem és fegyelem is. A súlyos­bodott és megsokszorozódott állami feladatok miatt az egyénnek ezenfelül nagyobb önmeg­tagadással kell alkalmazkodnia a közösség érdekeihez, — Az Idegen állam impériuma alatt sokat szenvedtünk s értékeink is megfogya+koztek. As Erdélyi Párt tagjainak szép és nagy fel­adata azon munkálkodni, hogy a mi külön­leges hiányainkat és bajainkat a kormányzat támogatásával pótolhassuk és orvosolhassuk. — A kormány mindenben és mindenütt se­gítségünkre van, ami összes intézkedéseiből is kitűnik. Széles anyagi alapon nyert meg­állapítást az erdélyi költségvetés s most tel­jesen kiépül Erdély és a keleti részek igaz­gatása és megvalósulnak közintézményei. A földművelési igazgatás megfelelő kiépítése is megtörténik igy felállítjuk az erdélyi kiren­deltséget, amelynek központja Kolozsváron a jövő hónapban már meg is kezdi működését. JÓI hsmervc Brd«y különleíjy* bel ya*4M ér viszonyait, az vezetett ezen kirendeltség tej. állítására, hogy a tárcám ügykörébe tartozó kérdések igy megfelelőbben és célirányosab­ban Tegyenek majd megoldhatók és elintéz­hetjük. —• A konnámy szeretettel és teljes megér­téssel kezeli Erdély és a keleti részek prob­lémáit. Hazatérésünk it+án rövidesen meg­kezdte nagy erővel az ut- és vasijtíháiózatok kiépítését és helyrehozását, továbbá a mező- gazdaság talpraáilitása és fejlesztése melle« az ipar kereskedelem, hitel, honvédelem, közoktatás, közigazgatás terén és keretében is mindent elkövet, hogy ez országrész mél­tányos igényei kielégítést nyerhessenek. — Miközben határainkon tu| egyes orszá­gok válságos helyzetbe jutottak, mialatt az európai rend kiépítéséért nagy barátaink: Németország és Olaszország általunk i* í erőnkhöz mérten támogatva kemény Idizdel- j met folytatnak, azalatt Magyarország helyes politikája folytán céltudatosan végezheti gya­rapodásaival összefüggő belső újjáépítésének békés munkáját. — Az Erdélyi Párt hálás szeretettel gondol vissza volt miniszterelnökünkre, gróf Teleki Pálra, akitől mintegy feladatul kapta az er­délyi értékek felmérését és az erdélyi élet­nek az átfogó nagy magyar életbe való be­kapcsolását. — Hiszem és tudom hogy pártunk minden egyes tagja kötelességeinek teljes tudatában, öntudatos, hazafias lelkesedéssel törekedni fog e feladat é? cél mielőbbi megoldására és elérésére, hogy eljöhessen az idő, amidőn már teljesen összefogva vehe-siik ki részün­ket azon munkában, amely az egész magyar haza megerősödésére, üdvére és dicsőségére fog vezetni s amely szent és nemes munká­hoz Isten áldását kérem. A földművelésügyi miniszter bestédét többször megszakította, a lelkes taps & él­jenzés. Ezután Somogyi Ferenc etldi kis­gazda mondott talpraesett, jóizü beszédet. A négy székely vármegye kisgazda társadalmi nevében bzitositotta az Erdélyi Pártot és an­nak V ezótáit, hogy a kisgazdák mindig készek részt vállalni a sezntistváni Magyarország boldogabb jövendőjének Iciálahitásdhan. Szűnjék meg a rang« ét a cím- kórság Teleki Bein grof a beszéd végén magje­gyezte, hogy a párt egyik programpontját azonnal valóra lehet váltani. Az erdélyi ma­gyarság soraiban szűnjék meg a rang- és cimkórság, helyette minden magyar testvért polgári foglalkozásának megfelelő megszó­lítással illessünk. A magyar iparosság üdvözlete Demeter Ferenc a magyar iparosság üd­vözletét tolmácsolta a párt vezetőségének. Kérte, hogy a vezetőség legyen segítségére a nehéz helyzetben lévő- kisiparosságnak, hogy beilleszkedhessek a közösségi munkába. A magyar munkásság történelmi szerepe Szabó János felsőházi tag a magyar muo- kásrág történelmi szerepére mutatott rá- Han matatta, hogy a munkásság tisztában van a nehézségekkel, amelyekkel a kormánynak még Kell küzdenie a jobb jövő kialakításában, elő­legezi azonban bizalmát, mert ettől várja sor. sónak jobbra fordulását. Nyíró József drámái erefű Kioszéde Nyíró József a kolozsvári tagozat elnöke a u-agyar értelmiségi osztály nevében üdvözölte az Erdélyi Párt vezetőségét ée megrázó erejű beszédben hívta fel a figyelmet arra, hogy Erdély magyarságának történelmi feladattal egi/ütt történelmi felelősséget is kell vállal­nia, — Nem szabad megfeledkeznünk arról — mondotta emelt hangom Nyirő József, — hogy történelmi felelősséget kell vállalnunk minden tettünkért. Viselni keU a következményeket minden elhibázott, meggondolatlan tényke­désért. Kovászai kell lennünk odahaza annak a gondolatnak, hogy nekünk itt össze kell fog­nunk, egy szívben kell dobbannunk, mert ne­künk hatalmas feladatai kell megveüósitammk és ez: minél jobban, mmél szervesében be­kapcsolódni az anyaország vérkeringésébe.. Most államot alapítunk, nemcsak hazatérünk. Ogy leéli öblevünk felvértezetten, hogy a világ- események se rendíthessenek meg. Nem ma­gunk érdekeiről von szó, hanem az édes ma­gyar hazáról és ormait jövendőjéről. PoUti- zálgatásban felőrlődnek az erők. Na igy poli­tizáljunk tehát, hanem a magrenJe mhmkdjdval, a szerit és megdönthetetlen édes hasa szolgála­tában! Nyirő József drámai erejű beszéde utóin Te. leki Béla gróf megköszönte m üdvözlésekéi. nmjd a Szózat eléncklésével befejeződött a lel- kwhangulatn alakuló njaggyatós. Megválasztották az országos elnöki tanács tagjait Az Erdélyi Párt országos nagygyűlésének befejezése után az országos intézőbizottság gróf 'Teleki Béla elnökletével megtartotta első' ül i ót, ~r.:,:í!y egyhangú hat sirozathogriWkt I megválasztotta az országos elnöki tanács tizen­hat tagját. Az eredeti javaslattól eltérés csak annyiban történt, hogy Bihantnegye részéről Papszéez Lajoe föMbártoboe, vármegyei tage-

Next

/
Oldalképek
Tartalom