Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-29 / 121. szám

Csütörtök 1941. május 29. /KÉPioelöiiAz -:öyvtaha/ Uns?a.r..i:t BUDAPEST V. PARLAMENT EXTERN Ara 12 fillér SZERKESZTŐSIG, KIADÓHIVATAL. SS NYOMDA: KOLOZSVÁR BRASSAI-U 5. SZ. TELEFON: 16-08 — POSTAFIÓK: 71. SB. KÉZIRATOKAT * NEM ADUNK VTS8ZA TÖRTÉNELMI ESEMÉNY VOLT AZ ERDÉLYI PÁRT ORSZÁGOS ALAKULÓ NAGYGYŰLÉSE A Redout ősi falai között, az erdélyi magyarság vezetőinek jelenlétében zajlott le a nagyjelentőségű gyűlés Báró Bénffy Dániel főMmÜYefésiigyS miniszter, a kor­mány IciIcüldöVfjebénf mondott halaSmas beszédet Mii tartalmaz az Erdélyi Pari programja és munkatérré ? Teleki Béla grófot választották meg a Párt országos elnökévé Az Erdélyi Párt országos alakuló naggyülése megtörtént. A nap, a hold é & sas jelképei alatt a történelmi fontossága- események méltóságteljes hangulata izzóit. Az erdélyi magyarság itt tett hitet önmagáról s itt nyilvánította ki akaratát az örök magyar unió mellett. A falak, amelyek között ez az emelkedett hitvallás elhangzott, már voltak tanul a magyar szivekből soha ki nem pusztít ha tó egységakarat megnyilvánulásának. Uj idők uj körülményeihez alkalmazkodva, most is csak az tör­tént, ami az 1848 május 28-ám megkezdett erdélyi nemzetgyűlés 1848 május 30-án szentesített: a történelem viha­raiban kétfelé szakított magyar területek ismét egybeforrtak Szent István koronájának sngárzó fényében. Igaz hogy a trianoni közjátékot megszüntető bécsi döntést követő közjogi hazatérés ujjongó örömáradatáhan már meg- fürdött a lelkünk, de az is igaz. hogy az a nagy erkölcsi érték és erő, amit Erdély jelent önmagának és az egész magvareágnak, csak most, az Erdélyi Párt országos zászlóbontásával öltött testet és telt el cselekvő lélekkel. S ez az erdélyi lélek szilárdan és gerincesen nyilatkozott meg a párt programján keresztül. Kimondta vá­gyait, kívánságait, leszögezte tennivalóit és megtette ünnepélyes fogadalmát a kitűzött célok megvalósítására. Erdély úgy vállalt szerepet a magyar sors felelősségteljes szolgálatában, ahogy azt a történelem sodrában min­dig vállalta: keményen, gerincesen, számolva az idők követelményeivel. S szerepét, ahogy eddig betöltötte, most is gerincesen, megalkuvást nem ismerőn fogja betölteni. A program nagy és átfogó. Nem a politikán van benne a hangsúly, hanem a munkán- S ez a szép, ez a felemelő benne. Tiszta lobogó, amit szívesen és lelkesen követünk minden megpróbáltatások közepette a magyar élettér visszaszerzéséért és megtartásáért. Teleki Béla grófra vár az a súlyos és szent feladat, hogy mint a párt országos elnöke. Erdély szavának ér­vényt szerezzen. Ismerjük puritán, dolgos egyéniségét, lelkességét az igaz ügyekben és nagyrabecsüljük benne azt a nemes egyszerűséget is, amellyel eddig is dolgozott Erdély közéletében. Nagy rokonszenvet keltett, hogy a párt egyik programpontját máris megvalósította: kizárta az Erdélyi Párt életéből a címek beteges kultuszát, a magyar életnek ezt a felesleges szépséghibáját. A pártban nincsenek rangok, címek és címzések, csak bajtársak, így helyes ez az élet más vonatkozásaiban is. Adja Isten, hogy az Erdélyi Párt nagy munkaterületének minden pontjában ilyen sikerrel és eredménnyel vivja meg a harcot. A hazatért Erdély erkölcsi és fizikai erőinek uj bajtársi közössége: az Erdélyi Párt ható és cselekvő tényező­ként lépett ma a magyar élet fórumára. A végeken küzdők most csatlakoztak az nj ezredév felé menetelő magyar sors derékhadához. Magyarok, akik ezt az uj uniót kortársként megértétek, öleljétek szivetekre a végekről hazatérőket, a jobb jö­vendőért küzdő magyarokat! Az Erdélyi fttsfrl címere «lall ... Kolozsvár, május 28. Az Erdélyi Párt Nagygyűlésének kiküldöttei már jóval 9 óra előtt kezdtek gyülekezni a Redut nagytermé­ben. A történelmi levegőt árasztó termet ez- alkalomból pazarul fekjiszitették. Az elnöki emelvény mögött az egész falat beborította az Erdélyi Párt hatalmas címeret amelyet Köpeczi Sebestyén József, az országos hírű heraldikát tervezett. A terem falait, nemzeti- szinü zászlók, párt jelvények és az 1848-as Uniót megörökítő freskók diszitették. Á nogyoyiilés résztvevői Kilenc órára már együtt volt a nagygyűlés közönsége. A tömött széksorokban ott láttuk az erdélyi magyarság 22 éves kisebbségi küzdelmének minden számottevő egyéniségét. Az első sorban foglalt helyet Inczédy-Joks- man Ödön dr. főispán, gróf Bethlen György dr. titkos tanácsos, Teleki Béla gróf, Balogh Arthur dr. egyetemi tanár, dr. gróf Bethlen László országgyűlési képviselő, Biró István felsőházi tag, Vásárhelyi János református püspök, Kiss Elek dr. unitárius püspökhe­lyettes, Tusa Gábor dr. országgyűlési kép­viselő, gróf Tholdalagi Mihály, Marostorda- vármegye főispánja, A közönség soraiban ott láttuk még: Bálinth József szentszéki taná­csost, Biró István dr. országgyűlési képvi­selőt, Boga Alajos dr. kanonokot, gróf Te­leki Ernőt, Padi Árpád dr. országgyűlési képviselőt. Olajos Domokos főszerkesztőt, László Dezső, Vita Sándor és Török Andor országgyűlési képviselőket, Daróczy Ferenc ref. esperest, Hadházi/ Sándor unitárius egyházi főpénztárost Gergely Ferenc ref. lel­készt, Nagy János róm. kát. plébánost. Ár­va// Árpád, Ráduly Lajos, Figus Illinyi Al­bert, Bartha Ignác dr., Bölönyi Zoltán, dr és Váró György dr. országgyűlési képviselőket, Brandt József földbirtokost, Köblös Endre ref. lelkészt, Száva Mihály ny. főszolgabírót, Dezső Miklós gyógyszerészt, Szász István földbirtokost, Gallus Viktort, Bary Andor bankigazgatót, Jelen Gyula dr. földbirtokost, Lőrincz József dr. plébánost. Boros Jenő ref. esperest, Urmánczy János földbirtokost. Kor- ponay Kornél felsőházi tagot, Biró János ref. lelkészt, . Mikó László dr.-t, Udvarhely­megye főispánját, báró Kemény Jánost, Fe­rencé József dr. közjegyzőt, Biró Lajos gimn. igazgatót, Nagy Béla ref. lelkészt, Bodnár Sándor országgyűlési képviselőt, Tő­kés József esperest, báró Szentkereszthy Béla országgyűlési képviselőt, Gidófalvy István földbirtokost és másokat. Megérkezik a fö'dmivelésügyi miniszter A nagygyűlés megnyitása előtt megérkezett báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisz­ter. A minisztert, a vendéglátó kolozsvári ta­gozat nevében Nyíró József elnök és Botos János főtitkár fogadták. Nem sokkal ezután bevonult az elnökség is. Az elnöki széket Ember Géza dr., az Er­délyi Párt parlamenti csoportjának elnöke foglalta el. Jobbra tőle báró Bánffy Dániel, Albrecht Dezső, Csipák Lajos kanonok, Bo­tár István, Nagy Kálmán képviselők és Bo­tos János főtitkár, balra Nyirő József, Kö­vér Gusztáv dr. és Mikó Imre dr. képviselők és Páll György dr. főtitkár foglaltak helyet. Ember Géza dr: megnyíló beszéde A „Himnusz“ el éneklése után Ember Géza dr. megnyitotta a nagygyűlést. Bevezetőjé­ben meleg szavakkal üdvözölte a nagygyűlés kiküldötteit, elsősorban a kormány képvise­letében megjelent báló Bánffy Dániel föld­művelésügyi minisztert. A minisztert a nagy­gyűlés résztvevői hosszasan ünnepelték. Be­szédének további részében az elismerés és a hódolat szavaival amlkezett meg Horthy Miklós kormányzóról, akinek bölcs államva- zetése és politikája meghozta minden erdélyi magyarnak a hazatérést. A Kormányzó Úr nevének említésekor a nagygyűlés hosszan­tartó lelkes ünneplésben részesítette a leg­első magyar embert. Az elnök a továbbiakban kegyelettel emlé­kezett meg a nemzet nagy halottidról: gróf Csáky István külügyminiszterről és a tra­gikus sorsú Teleki Pál gróf miniszterelnök­ről. — A nemzet éknakarását emberek halan­dósága — mondotta Ember dr. — nem ál­líthatja meg. Uj reményekkel és uj bizalom­mal kell a jövő felé fordulni. Nagy meg­nyugvással állapíthatjuk meg, hegy Kor­mányzó Urunk bölcsessége az erdélyi szel. lemnek uj támaszt adott a magyar kormány­zati politikában, Bárdossy László miniszter, elnök személyében. Az ő szereplésének leg­utolsó fejezete elválaszthatatlanul összeforrt Erdéllyel és a Partiumokkal. Ismeri szenve­déseinket és bátram állíthatjuk, hogy velünk szenvedett. Saját szavaival élek, amikor azt mondom, hogy megtanulta becsülni népün­ket és dolgozni akar érettünk. Mi ezt hálával fogadjuk és bizalommal adjuk magunk erejét nagy munkájához. „Unió, vagy halál !" Ember Géza dr. ezután igy folytatta beszé­dét: — Közel száz esztendővel ezelőtt, ebben a városban, 1848 májusában a maiihoz hasonló nemzeti megmozdulás ideje volt. Ezen a he­lyen nyitották meg először magyar szóval az erdélyi országgyűlést, magyar indulók régen hallott hangjai csendültek fel Kolozsvár ut­cáin és a nép ajkáról feltört a magyar egek felé a kiáltás: „TJnió, vagy halál!“ Tomboló lelkesedéssel ünnepelték az akkori történeleni egyik legnagyobb fiát: .báró Wesselényi Mik­lóst, akinek javaslatára az erdélyi országgyű­lés elhatározta a Magyarországgal való uniót. Most pedig a huszonkét tsztendő rabságából felszabadulva, megint vissza tértünk édes­anyánk kebelére és itt vagi/umlc, hogy ország- épitö munkánk rendjét megállapítsuk. Arról akarunk tanácskozni, hogy szenvedésekben fo­ganhatott erdélyi szellemiségünket hogyan ér. vényesitsük a leggyümölcsözőbben szeretett ha­zánk javára. — Hangén lyoaotn — folytatta az elnök —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom