Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-25 / 118. szám
T9 41* MAJ Ü Ş 23 KORTÁRSA 1I¥ K Hölgy, aki észre akar vetetni valamit A hölgy a mintavásárról érkezett haza, kisvárosba. Ha az ember jobban odanézett. tényleg fedezett fel rajta bizonyos nagyvárosi mázt, nem sokat, hiszen csak három hétig volt fenn s abból is négy na- oot a klinikán töltött. Hanem azt már a vak is látta, hogy a ’lölyy a mintavásár kapcsán egy legutolsó divat szerinti kézitáskát szerzett. Ismertebb nevén egy rétikult. Azt a divatost, áramvonalast, azt a marha nagyot, amit már nem is kézben hordoznak, hanem a vállon, hosszú szíjon. Nahát, — gondoltam — csak azért sem veszem észre. A retikült. Pedig önagysága már direkt úgy jött, hogy nem lehetett észre nem venni. Hol a hóna alá csapta, hol a térdeit veregette, védőpajzsként tartotta maga elé, olykor l feldobta és kecsesen elkapta. A retikült. \ Mégis megkíséreltem nem venni tudomást róla. Egy hölgy azonban csak a legritkább esetben vesz azért egy divatos, drága retikült, hogy valamit tartson benne. Egy hölgy száz eset közül százszor azért vásárol retikült, hogy azt észrevegyék. Ha pedig nem veszik észre, majd észre veteti ő. Nálam ez így történt. Mikor már tizedszer kinyitotta meg becsukta a retikült, mint egy fényképezőgépet félarca elé tartotta és azt kérdezte, hogy nem veszek észre rajta valamit, valami újat, rendkívülit, ami bőrből van és rendes körülmények közt hosszú szíjon lég. Most pont nem lóg — mondta és a rétikul mögül kérőén nézett rám. De én kérlelhetetlen voltam és azt kérdeztem hol fog nyaralni? Önagysága, persze, ebbe nem nyugodott bele. — Egy pillanatra — mondta, markomba nyomta a retikült és a ruháján kezdett babrálni. — Nem nehéz? — kérdezte a babra közepén, mire szenvtelen arccal azt feleltem, hogy nem. — Mi nem nehéz? — kapott az alkalmon. — JJgy általában nem nehéz az egész — mondtam és olyan közönyösen nyújtottam át a retikült, mint egy szürke, unalmas hétköznap emlékét. Erre önagysága elejtette a retikült, majd ,,ah. most vettem százhatvanért" kiáltással melléje rogyott■ Mire önagysá- gát felemeltem s a retikült nyakába akasztva ezt jegyeztem meg futólag: „fel- feldobott kő, haza jött fiad". De önagysága nem értette meg ez idézet mély jelentőségét és undorral vegyes dühvei nézett. Majd a retikült letéve a járdára, köriil- táncolta azt. És azt kérdezte, mit szólok hozzá? — A válltartás kissé hibás — feleltem. Erre úgy vágott halántékon a retiküllel. hogy azt észre nem venni már igazán j figyelmetlenség lett volna. Tehát azt ki- j állottam. — Ah. egy uj rétikul! Remek. Még kissé káprázva láttam önagysága hálás mosolyát, aztán összeestem. (tomcsa ) A posta vezérigazgató* Ságénak uj intézkedései A postavezérigazgatóeág közli, hogy a ka. tonai közigazgatás alatt, álló területek és az ország többi része közötti mindkét irányai for. galomban magánosok postai csomagot a postai csomagforgalom szempontjából nem sárolt árukat tartalmazók kivételével öt ki. Logram súlyig küldhetnek, A csomagok dija 1 kilogramig 30 fillér, öt kilógramig 40 fillér. A postai csomagforgalom szempontjából zároltak a következők: zsír, háj, zsirszaIonná, kávé, tea, kakaó, csokoládé, bors, kömény mag, fahéj, liszt, rizs, hab, borsó, lencse, mák, héjjas dió és dióbél, gyümölcs, zöldség és hús, húskonzerv, paraffin, napraforgó olaj, repce olaj, ételolaj, mosó és pipereszappan, gyertya, talpbőr, felsőbőr és bőrtalpú lábbeli A katonai közigazgatás alatt álló területek belső forgalmában a csomagok tartalom szempontjából korlátozás alá nem esnek.-* A postavezérigazgatóság közli, hogy a kö- zelkeleti háborús állapotok miatt a légiposta, forgalom Ázsiával és Ausztráliával egyelőre szünetel. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS A LAPJA A JÓ t?ZE fiTSMENETN EK Magyar gazdasági misszió A közvélemény manapság gyakran hall gazdasági számadatokat és jelszavakat, amelyeknek az egyik vagy másik politikai irány, zat helyességéről akarják meggyőzni, fivek óta divat már péidánl az, hogy a statisztika sokatmondó számait elferdítik kiragadott és rosszul értelmezett számokat tárnak a közönség elé és ezzel azt igyekeznek bizonyítani, hogy Magyarország mennyire szegény, mennyire elmaradott áüam, milyen reménytelen a jövője, mennyire helytelen irton haladt eddig, egyszóval igyekeznek mindent eltagadni, ami értékünk van és természetesen elhallgat a mai és az előző nemzedékek ve. rejtékes munkáját, amely hazánkat mai fejlettségi fokára emelte. Csak nemrégiben járta he a sajtót egy tudálékos összehasonlítás, amely azzal akarta elmaradottságunkat bizonyítani, hogy nálunk sokkal kisebbek a. termésátlagok mint a magasabb fejlettségi fokon álló Németországban. Ebből pedig kedvezőtlen politikai következte, test vontak le a magyar kormány és a magyar államrendszer szempontjából, A józan iteäetü magyar gazdaember csak mosolyogni tud az efféle kísérletezésen. Mert két számsort könnyű egymás mellé helyezni és abból túlzott követeléseket levonni, azon. ban Magyarország éghajlatát, napsütéses és esős napjainak számát, a Duna-medencét oly gyakran ért kiszámíthatatlan fagykatasztrófákat, árvizeket és sok egyéb, az emberi akarattól független természeti tényezőt számok emlegetésével niég senki meg nem változtathat. De különben is. téves utón jár az, aki minduntalan a magyar gazdasági fej. tétlenséget és elmaradottságot hangsúlyozza és produktiv munka, a haladás előmozdítása helyett csak terméketlen bírálatot gyakorol. Meri; az igazság az, hogy Magyarország egyáltalán nem számítható a gazdaságilag elmaradott délkelet-európai államok sorába. Hiszen mig a környező államokban a bnza, rozs, árpa, zab és kukorica hektáronklnti termésátlaga 10—14 métermázsa, addig nálunk 17.5 métermázsa. Amíg a környező ál. punokban ezer lakosra átlagosan 500—600 méter vasúthálózat jut és a magasan fejlett Németországban 000 méter az átlag, addig hazánkban 960 méter! Nem fejletlen gazdasági állam az sem amelynek kivitelében egy negyedrészt, sőt némely években több mint egy harmadrészt tölt ki a hazad ipar terme, lése, de nem is lehet kezdetleges fokon álló ország az, amely végeredményben 94 embert tart el négyszögkilóméterenként. De abból, hogy hazánk középhegyen áll az agrárországok és a fejlett iparos országok között, az is következik, hogy különleges gazdasági hivatásunk van, fis pedig nem azonos a tisztán nyersanyagokat termelő és alacsony életszínvonalon álló keleti országok feladatával de nem is azonos a fejlett és iparosodott nyugati államokéval. A mai feladatunk a nemzeti termelés fokozása mind mezőgazdasági, mind ipari téren s ezzel együtt a széles néprétegek színvonalának emelése. Ezt a kettős hivatást amelv nemcsak a ma. gjlarság önérdeke, hanem európai feladatunk is, csak úgy tudjuk betölteni, ha min- \ den téren fokozzuk a teljesítményeket és ] meglévő értékeinket megbecsülve, azokat " szervesen, következetes munkával továbbfej- | lesztjük. Ez a gazdasági fejlődés nem ismer | ugrásokat, töréseket, mert minden dolgozó magyar ember és igy a dolgozó társadalom is tudja, hogy nem politikai jelszavak, nem „rendszerváltozások“, nem megrázkódtatások, és csodatételek tartják fenn a nemzetet, hanem a tervszerű munka, amely éppen az utol- L só években ért el kiváló eredményeket^ MAGVAR POLITIKAI GONDOLATOK\ minden méltatlan cselekedetünk és seb a nemzet testén. Mélységes magyar öntudat és bizalom száll felénk Teleki Pál gondolataiból. A magyarság nem veszhet el, nagy hivatása van a Dunamedenoóben. Európa és a világ életében s ezt a hivatást he tudja és be is fogja tölteni — ez a bizonyosság cseng felénk áüan- dóan. Alkotmányunk, hagyományaink- nemzeti sajátságaink, terményeink minősége mind azt bizonyítja, hogy agy népnél sem vagyunk alábbvalóbbak. ellenkezőleg vezetésre vagyunk hivatottak a földnek ezen a helyén, ahol élünk- Ahhoz azonban, hogy értékeink értékek maradjanak s a valóság kialakításában valóságos részt vegyenek, munka kell, háromszoros, sokszoros munka. „Becsület kérdése fázni és éhezni is. ha kell“ —kiáltotta egyszer oda nemzetének. Szemén át, gondolatain kereszt ü 1 megtanuljuk az ő lelki beállítottságát, azt, hogy mindent a magyarság életének szempontjából nézzünk- A mai élet nagy kérdései, a földkérdés, a zsidókérdés a társadalmi és szociális feladatok mind csak felbomlott színei annak a nagy gondolatnak, amit a legszívesebben szentistváni gondolatnak nevezett: magyarabbá és gazdagabbá tenni a magyart, hogy alkalmas legyen elhÍratására, a Duna-medencc- az ezeréves magyar terület népeinek igazi magyar széliemben való vezetésére. Teleki Pál gondolatait mártirhalála tette még komolyabbá, ünnepélyesebbé és mindnyájunkra kötelezőbbé. Olyanokká, mint amilyenek az apai végren delet szavai. SAKK. 59. asmn feladvány, bindfier Eászlótól (Budapest. Nemzetünk életének egyik, tragikus vonása- hogy legjobbjaink rendesen akkor távoztak az élők sorából, amikor a további munkában a legnagyobb szükség lett volna reájuk s amikor a nemzet összesége vagy legalább is uagy tömegei kezdték belátni, hogy üdvös és clhivatásszerü munka indult meg egy kiválasztott vezetése alatt. Ez az érzésünk ébred és sajog fel újra, amikor a Nemzeti Könyvtár újonnan megjelent füzetében Teleki Pál, a. nemzeti feltámadás nagy miniszterének magyar politikai gondolatait olvassuk. „Magyar politikai gondolatok" — már ez a cim is és a cim jogos leírásának lehetősége is nagy dolog. Hosszú évtizedeken, sőt évszázadokon át alig volt lehetőség öncélú magyar politikai gondolat kialakulására- Magyarország csak része és nem vezető állam;, volt a Habsburg-ház uralmi területének, agu- után pedig a trianoni láncok csörögtek megcsonkított testén s csak nehezen és lassan küzdhette ki magának, hogy saját sorsa felől saját gondolatai lehessenek és ezeket a gondolatokat erejének tudatában és elismertetésével érvényesíthesse, valóságra válthassa. Ebben a ! munkában, a magyar politikai gondo- | lat kialakításában és valóra váltása ut- 2 jának és lehetőségének egyengetésében, g elindításában oroszlánrésze v»n Teleki Pálnak. „A nemzet papjának érzem magam“ — mondotta egy alkalommal és ha újból elolvassuk gondolatait s átitatjuk azokkal magunkat, valóban úgy érezzük, mintha egy óriási dómban, a nemzeti élet templomában alázatosan és egyre súlyosbodó felelősségtudattal állanánk és hallgatnánk a nemzet papjának végtelenül komoly és bölcs tanításait. Teleki Pál gróf mint tudós, egyetemi tanár, a közélet munkása és miniszterelnök mindig azzal az elhivatottsággal és szent megszállottsággal beszélt, tanított, intett és buzdított, ami az olyan nagy ügyet megilleti, mint amilyen a magyar nemzet léte, élete. Erdély, a huszonkét éven át mérhetetlen szenvedésekben és benső győzelmekben győztes és m e gacélosodött Érdél y kétszeres örömmel és meghatódott- sággal hallgatta és hallgatja a nemzet, papjának komoly szavait. Erdély tudja, hogy a közélet, a nemzet szolgálata nem játék, hanem mindenkinek mindennapi legszentebb gondja és munkája. Huszonkét év megtanított minden erdélyi magyart Teleki Pál nagy tanítására, arra, hogy nem vagyunk magunkéi, hanem minden tettünk a nemzet testét, építi, szépíti ég ERDÉLYI LESZÁMÍTOLÓ és PÉNZVÁLTÓ BANK R T. KOLOZSVÁR Mátyás király tér 29. a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Budapest leányintézete Előnyös visszafizetési és kamat feltételek mellett kölcsönöket folyósít városi ingatlanokra Betéteket előnyösen kamatoztat Áru őszieteket fínansfcíros a bedé fgh 8 7 (i 5 4 3 2 1 a bedé ígh Matt 2 lépésben Világos: Kf3, Vefi Hf5 gy: h5 (41. Sötét: Kg-5, gy: e7; f4 és h7 (4). (Megfejtési határidő: Junius 8.) Az április 27-én közölt 55. sz. feladvány , (Würzburg) megfejtése: 1. Bd2—e2. Helyesen 5 fejtette meg: Magyarosi S. (Kolozsvár). 3 Felevenitjük a világbajnoknak néhány év előtt a csehországi Podebrádban rendezett s mesterversenyen váltó'<• játszmáját Világos: Sötét: Dr. Aljechin Eliskases, (Spany, . ' U.) 1. e4, e5. 2. Hf3, HcC. 3. Fb5, a6. 4. Fa4, Hf6 5’ 0—0, Fe7 6 Bel b5 7 Fb3, d6. 8. o3^ Ha5. 9. Fc2, c5. 10. d3. (Nem igen szoká- sos lépés. Rendesen 10, d4, vagy esetleg előbb h3 a rendes folytatás.) 10 . . . Hc6. 11. Hd2) 0—0. 12. Hfl, Be8. 13. He3, d5. 14 eXd5, HXd5. 15. HXd5; VXd5. 16. d4! eXd4. 17, Fe4, Vd7, 18. cXd4; Ff6 (?) (Helyesebb volt Fb79 jó játékkal.) 19. Fgő! BXe4. 20. Bxe4, S FXd4. 21_ HXd4, HXd4. 22. Vh5! Fb7. 23. Bh4; Vf5. 24. Fe3! (Sötét a „c5“ gyalog gyen. geségén tönkre megy. Ha pl. 24... Vxh5, 25. BXh5. Hc2. 26. Bdl és a mig sötét a c5 pontot védeni akarja^ világos a bástyával be. nyomul.) 24 . . . Ba—d8 (?) (Elnézés, de az állás már veszve volt.) 25. BhXd4! és sötét feladta. — Mi a fizetése a tanidő lejárt» után » még fej nem szabadított tanoncnak? Az ipar. ügyi miniszter 13,907—1940. számú rendelke. zése értelmében a tanidö lejárta után a még fed nem szabadított tanoncnak mindaddig, amíg fel nem szabadul, a kezdő segéd részébe megállapított munkabért krtl fizetni 7
