Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-25 / 118. szám

T9 41* MAJ Ü Ş 23 KORTÁRSA 1I¥ K Hölgy, aki észre akar vetetni valamit A hölgy a mintavásárról érkezett haza, kisvárosba. Ha az ember jobban odané­zett. tényleg fedezett fel rajta bizonyos nagyvárosi mázt, nem sokat, hiszen csak három hétig volt fenn s abból is négy na- oot a klinikán töltött. Hanem azt már a vak is látta, hogy a ’lölyy a mintavásár kapcsán egy legutolsó divat szerinti kézitáskát szerzett. Ismer­tebb nevén egy rétikult. Azt a divatost, áramvonalast, azt a marha nagyot, amit már nem is kézben hordoznak, hanem a vállon, hosszú szíjon. Nahát, — gondoltam — csak azért sem veszem észre. A retikült. Pedig önagysága már direkt úgy jött, hogy nem lehetett észre nem venni. Hol a hóna alá csapta, hol a térdeit veregette, védőpajzsként tartotta maga elé, olykor l feldobta és kecsesen elkapta. A retikült. \ Mégis megkíséreltem nem venni tudo­mást róla. Egy hölgy azonban csak a legritkább esetben vesz azért egy divatos, drága re­tikült, hogy valamit tartson benne. Egy hölgy száz eset közül százszor azért vá­sárol retikült, hogy azt észrevegyék. Ha pedig nem veszik észre, majd észre ve­teti ő. Nálam ez így történt. Mikor már tizedszer kinyitotta meg be­csukta a retikült, mint egy fényképezőgé­pet félarca elé tartotta és azt kérdezte, hogy nem veszek észre rajta valamit, va­lami újat, rendkívülit, ami bőrből van és rendes körülmények közt hosszú szíjon lég. Most pont nem lóg — mondta és a rétikul mögül kérőén nézett rám. De én kérlelhetetlen voltam és azt kér­deztem hol fog nyaralni? Önagysága, persze, ebbe nem nyugo­dott bele. — Egy pillanatra — mondta, markomba nyomta a retikült és a ruhá­ján kezdett babrálni. — Nem nehéz? — kérdezte a babra közepén, mire szenvte­len arccal azt feleltem, hogy nem. — Mi nem nehéz? — kapott az alkalmon. — JJgy általában nem nehéz az egész — mondtam és olyan közönyösen nyújtot­tam át a retikült, mint egy szürke, unal­mas hétköznap emlékét. Erre önagysága elejtette a retikült, majd ,,ah. most vettem százhatvanért" kiáltással melléje rogyott■ Mire önagysá- gát felemeltem s a retikült nyakába akasztva ezt jegyeztem meg futólag: „fel- feldobott kő, haza jött fiad". De önagy­sága nem értette meg ez idézet mély je­lentőségét és undorral vegyes dühvei né­zett. Majd a retikült letéve a járdára, köriil- táncolta azt. És azt kérdezte, mit szólok hozzá? — A válltartás kissé hibás — feleltem. Erre úgy vágott halántékon a retikül­lel. hogy azt észre nem venni már igazán j figyelmetlenség lett volna. Tehát azt ki- j állottam. — Ah. egy uj rétikul! Remek. Még kissé káprázva láttam önagysága hálás mosolyát, aztán összeestem. (tomcsa ) A posta vezérigazgató* Ságénak uj intézkedései A postavezérigazgatóeág közli, hogy a ka. tonai közigazgatás alatt, álló területek és az ország többi része közötti mindkét irányai for. galomban magánosok postai csomagot a postai csomagforgalom szempontjából nem sárolt árukat tartalmazók kivételével öt ki. Logram súlyig küldhetnek, A csomagok dija 1 kilogramig 30 fillér, öt kilógramig 40 fillér. A postai csomagforgalom szempontjából zároltak a következők: zsír, háj, zsirszaIon­ná, kávé, tea, kakaó, csokoládé, bors, kömény mag, fahéj, liszt, rizs, hab, borsó, lencse, mák, héjjas dió és dióbél, gyümölcs, zöldség és hús, húskonzerv, paraffin, napraforgó olaj, repce olaj, ételolaj, mosó és pipereszappan, gyertya, talpbőr, felsőbőr és bőrtalpú lábbeli A katonai közigazgatás alatt álló területek belső forgalmában a csomagok tartalom szempontjából korlátozás alá nem esnek.-* A postavezérigazgatóság közli, hogy a kö- zelkeleti háborús állapotok miatt a légiposta, forgalom Ázsiával és Ausztráliával egyelőre szünetel. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS A LAPJA A JÓ t?ZE fiTSMENETN EK Magyar gazdasági misszió A közvélemény manapság gyakran hall gazdasági számadatokat és jelszavakat, ame­lyeknek az egyik vagy másik politikai irány, zat helyességéről akarják meggyőzni, fivek óta divat már péidánl az, hogy a statisztika sokatmondó számait elferdítik kiragadott és rosszul értelmezett számokat tárnak a kö­zönség elé és ezzel azt igyekeznek bizonyíta­ni, hogy Magyarország mennyire szegény, mennyire elmaradott áüam, milyen remény­telen a jövője, mennyire helytelen irton ha­ladt eddig, egyszóval igyekeznek mindent el­tagadni, ami értékünk van és természetesen elhallgat a mai és az előző nemzedékek ve. rejtékes munkáját, amely hazánkat mai fej­lettségi fokára emelte. Csak nemrégiben járta he a sajtót egy tu­dálékos összehasonlítás, amely azzal akarta elmaradottságunkat bizonyítani, hogy nálunk sokkal kisebbek a. termésátlagok mint a ma­gasabb fejlettségi fokon álló Németországban. Ebből pedig kedvezőtlen politikai következte, test vontak le a magyar kormány és a ma­gyar államrendszer szempontjából, A józan iteäetü magyar gazdaember csak mosolyogni tud az efféle kísérletezésen. Mert két számsort könnyű egymás mellé helyezni és abból túlzott követeléseket levonni, azon. ban Magyarország éghajlatát, napsütéses és esős napjainak számát, a Duna-medencét oly gyakran ért kiszámíthatatlan fagyka­tasztrófákat, árvizeket és sok egyéb, az em­beri akarattól független természeti tényezőt számok emlegetésével niég senki meg nem változtathat. De különben is. téves utón jár az, aki minduntalan a magyar gazdasági fej. tétlenséget és elmaradottságot hangsúlyozza és produktiv munka, a haladás előmozdítása helyett csak terméketlen bírálatot gyakorol. Meri; az igazság az, hogy Magyarország egy­általán nem számítható a gazdaságilag elma­radott délkelet-európai államok sorába. Hi­szen mig a környező államokban a bnza, rozs, árpa, zab és kukorica hektáronklnti termésátlaga 10—14 métermázsa, addig ná­lunk 17.5 métermázsa. Amíg a környező ál. punokban ezer lakosra átlagosan 500—600 méter vasúthálózat jut és a magasan fejlett Németországban 000 méter az átlag, addig hazánkban 960 méter! Nem fejletlen gazda­sági állam az sem amelynek kivitelében egy negyedrészt, sőt némely években több mint egy harmadrészt tölt ki a hazad ipar terme, lése, de nem is lehet kezdetleges fokon álló ország az, amely végeredményben 94 embert tart el négyszögkilóméterenként. De abból, hogy hazánk középhegyen áll az agrárországok és a fejlett iparos országok között, az is következik, hogy különleges gaz­dasági hivatásunk van, fis pedig nem azonos a tisztán nyersanyagokat termelő és alacsony életszínvonalon álló keleti országok felada­tával de nem is azonos a fejlett és iparoso­dott nyugati államokéval. A mai felada­tunk a nemzeti termelés fokozása mind me­zőgazdasági, mind ipari téren s ezzel együtt a széles néprétegek színvonalának emelése. Ezt a kettős hivatást amelv nemcsak a ma. gjlarság önérdeke, hanem európai felada­tunk is, csak úgy tudjuk betölteni, ha min- \ den téren fokozzuk a teljesítményeket és ] meglévő értékeinket megbecsülve, azokat " szervesen, következetes munkával továbbfej- | lesztjük. Ez a gazdasági fejlődés nem ismer | ugrásokat, töréseket, mert minden dolgozó magyar ember és igy a dolgozó társadalom is tudja, hogy nem politikai jelszavak, nem „rendszerváltozások“, nem megrázkódtatások, és csodatételek tartják fenn a nemzetet, ha­nem a tervszerű munka, amely éppen az utol- L só években ért el kiváló eredményeket^ MAGVAR POLITIKAI GONDOLATOK\ minden méltatlan cselekedetünk és seb a nemzet testén. Mélységes magyar öntudat és biza­lom száll felénk Teleki Pál gondolatai­ból. A magyarság nem veszhet el, nagy hivatása van a Dunamedenoóben. Eu­rópa és a világ életében s ezt a hiva­tást he tudja és be is fogja tölteni — ez a bizonyosság cseng felénk áüan- dóan. Alkotmányunk, hagyományaink- nemzeti sajátságaink, terményeink mi­nősége mind azt bizonyítja, hogy agy népnél sem vagyunk alábbvalóbbak. el­lenkezőleg vezetésre vagyunk hivatot­tak a földnek ezen a helyén, ahol élünk- Ahhoz azonban, hogy értékeink értékek maradjanak s a valóság kiala­kításában valóságos részt vegyenek, munka kell, háromszoros, sokszoros munka. „Becsület kérdése fázni és éhez­ni is. ha kell“ —kiáltotta egyszer oda nemzetének. Szemén át, gondolatain kereszt ü 1 megtanuljuk az ő lelki beállítottságát, azt, hogy mindent a magyarság életé­nek szempontjából nézzünk- A mai élet nagy kérdései, a földkérdés, a zsidó­kérdés a társadalmi és szociális felada­tok mind csak felbomlott színei annak a nagy gondolatnak, amit a legszíve­sebben szentistváni gondolatnak neve­zett: magyarabbá és gazdagabbá ten­ni a magyart, hogy alkalmas legyen elhÍratására, a Duna-medencc- az ezer­éves magyar terület népeinek igazi ma­gyar széliemben való vezetésére. Teleki Pál gondolatait mártirhalála tette még komolyabbá, ünnepélyesebbé és mindnyájunkra kötelezőbbé. Olya­nokká, mint amilyenek az apai végren delet szavai. SAKK. 59. asmn feladvány, bindfier Eászlótól (Budapest. Nemzetünk életének egyik, tragikus vonása- hogy legjobbjaink rendesen ak­kor távoztak az élők sorából, amikor a további munkában a legnagyobb szükség lett volna reájuk s amikor a nemzet összesége vagy legalább is uagy tömegei kezdték belátni, hogy üdvös és clhivatásszerü munka indult meg egy kiválasztott vezetése alatt. Ez az érzésünk ébred és sajog fel újra, ami­kor a Nemzeti Könyvtár újonnan meg­jelent füzetében Teleki Pál, a. nemzeti feltámadás nagy miniszterének magyar politikai gondolatait olvassuk. „Magyar politikai gondolatok" — már ez a cim is és a cim jogos leírásá­nak lehetősége is nagy dolog. Hosszú évtizedeken, sőt évszázadokon át alig volt lehetőség öncélú magyar politikai gondolat kialakulására- Magyarország csak része és nem vezető állam;, volt a Habsburg-ház uralmi területének, agu- után pedig a trianoni láncok csörögtek megcsonkított testén s csak nehezen és lassan küzdhette ki magának, hogy sa­ját sorsa felől saját gondolatai lehes­senek és ezeket a gondolatokat erejének tudatában és elismertetésével érvénye­síthesse, valóságra válthassa. Ebben a ! munkában, a magyar politikai gondo- | lat kialakításában és valóra váltása ut- 2 jának és lehetőségének egyengetésében, g elindításában oroszlánrésze v»n Teleki Pálnak. „A nemzet papjának érzem magam“ — mondotta egy alkalommal és ha új­ból elolvassuk gondolatait s átitatjuk azokkal magunkat, valóban úgy érez­zük, mintha egy óriási dómban, a nem­zeti élet templomában alázatosan és egyre súlyosbodó felelősségtudattal ál­lanánk és hallgatnánk a nemzet pap­jának végtelenül komoly és bölcs ta­nításait. Teleki Pál gróf mint tudós, egyetemi tanár, a közélet munkása és miniszterelnök mindig azzal az elhiva­tottsággal és szent megszállottsággal beszélt, tanított, intett és buzdított, ami az olyan nagy ügyet megilleti, mint amilyen a magyar nemzet léte, élete. Erdély, a huszonkét éven át mérhe­tetlen szenvedésekben és benső győzel­mekben győztes és m e gacélosodött Ér­dél y kétszeres örömmel és meghatódott- sággal hallgatta és hallgatja a nemzet, papjának komoly szavait. Erdély tud­ja, hogy a közélet, a nemzet szolgálata nem játék, hanem mindenkinek min­dennapi legszentebb gondja és mun­kája. Huszonkét év megtanított minden erdélyi magyart Teleki Pál nagy tanítására, arra, hogy nem va­gyunk magunkéi, hanem minden tet­tünk a nemzet testét, építi, szépíti ég ERDÉLYI LESZÁMÍTOLÓ és PÉNZVÁLTÓ BANK R T. KOLOZSVÁR Mátyás király tér 29. a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, Budapest leányintézete Előnyös visszafizetési és kamat feltételek mellett kölcsönöket folyósít városi ingatlanokra Betéteket előnyösen kamatoztat Áru őszieteket fínansfcíros a bedé fgh 8 7 (i 5 4 3 2 1 a bedé ígh Matt 2 lépésben Világos: Kf3, Vefi Hf5 gy: h5 (41. Sötét: Kg-5, gy: e7; f4 és h7 (4). (Megfejtési határidő: Junius 8.) Az április 27-én közölt 55. sz. feladvány , (Würzburg) megfejtése: 1. Bd2—e2. Helyesen 5 fejtette meg: Magyarosi S. (Kolozsvár). 3 Felevenitjük a világbajnoknak néhány év előtt a csehországi Podebrádban rendezett s mesterversenyen váltó'<• játszmáját Világos: Sötét: Dr. Aljechin Eliskases, (Spany, . ' U.) 1. e4, e5. 2. Hf3, HcC. 3. Fb5, a6. 4. Fa4, Hf6 5’ 0—0, Fe7 6 Bel b5 7 Fb3, d6. 8. o3^ Ha5. 9. Fc2, c5. 10. d3. (Nem igen szoká- sos lépés. Rendesen 10, d4, vagy esetleg előbb h3 a rendes folytatás.) 10 . . . Hc6. 11. Hd2) 0—0. 12. Hfl, Be8. 13. He3, d5. 14 eXd5, HXd5. 15. HXd5; VXd5. 16. d4! eXd4. 17, Fe4, Vd7, 18. cXd4; Ff6 (?) (Helyesebb volt Fb79 jó játékkal.) 19. Fgő! BXe4. 20. Bxe4, S FXd4. 21_ HXd4, HXd4. 22. Vh5! Fb7. 23. Bh4; Vf5. 24. Fe3! (Sötét a „c5“ gyalog gyen. geségén tönkre megy. Ha pl. 24... Vxh5, 25. BXh5. Hc2. 26. Bdl és a mig sötét a c5 pontot védeni akarja^ világos a bástyával be. nyomul.) 24 . . . Ba—d8 (?) (Elnézés, de az állás már veszve volt.) 25. BhXd4! és sötét feladta. — Mi a fizetése a tanidő lejárt» után » még fej nem szabadított tanoncnak? Az ipar. ügyi miniszter 13,907—1940. számú rendelke. zése értelmében a tanidö lejárta után a még fed nem szabadított tanoncnak mindaddig, amíg fel nem szabadul, a kezdő segéd részé­be megállapított munkabért krtl fizetni 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom