Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-18 / 113. szám

MTkr mTM Kaí&jiek FU ál fa perţţoIuaKthexB Vojjon meedic birja Anglia legfontosabb földközifenqeri támasz pontja a német-olasz repülőtámadásokat ? 1941. M A J V $ 18 (MN) Hosszn hetek óta alig múlik el nap, hogy a német va,gy olasz hadijelentés ne je­lentene támadó vagy fegyveres felderítő re­püléseket Málta ellen. Azok, akik a csalóka térkép után Ítélve Máltát kicsiny és jelenték­telen pontocskának képzelik, bizonyára cso­dálkoznak azon, hogy Máltán még mindig maradt hálás cél a repülőtámadások számára. Málta, azonban sem nem kicsiny, sem je­lentéktelen. Sokan nem tudják, hogy Anglia a szigetet az utolsó öt év folyamán a technika C.SKmitri Vk/oi ozo ßedur Ras il-Kala 10 20 HHarnefan-^Comino ALTA yju/ian Valetta Sengem"1* tt Forts • Höhen in Metern ■ ' i ■ ■■ GsenBahn 1 M“ " Htosrrrleitungcn * FHfab -Feleen ' MALTA SZIGETÉNEK TÉRKÉPE minden vívmányával mindem tekintetben kor­szerű, elsőrangú erődítménnyé építette ki. Az abesszin háború felrázta az angolokat addigi nemtörődömségükből. Anglia tudatára ébredt, hogy ha földközitengeri szerepét nem akarja feladni, Málta földközitengeri hatal­mának kulcsát minden körülmények között biztosilemi kell minden eshetőség ellen. Amint Olaszország mind szorosabbra fűzte Német­országgal való kapcsolatait, Anglia felismerte, hogy a sziget stratégiai helyzete is egyre fon­tosabbá és egyben veszélyesebbé vált. Egyes angol politikai és katonai körökben ae a meg­győződés kapott lábra, Iwgy Máiba meothe- téftai ás ezért legjobb volna az erődítési munkálatokat atbbahaovni. A hadügyminiszté­* rium és a tengemugyi hivatal azonban Málta megtartása mellett döntött. A „Times“ már csaik presztizsokokból is megengedhetetlennek tartotta annak a Máltának a kiürítését, mely a „földközitengeri erőviszonyok meghatározá­sában évtizedeken keresztül döntő szerepet játszott“. A KIÉLI USZÓDOKK Ettől kezdve egymást érték Máltám az an­gol katonai és haditengerészeti bizottságok látogatásai és 1937.-ben lázas iramban meg­kezdődtek az erődítési munkálatok. Mig az­előtt a nagy hadihajók Angliába mentek jaivi- tásrn, most Málta a legnagyobb egységek ja­vítására is berendezkedett. A nagy kiéli uszó- dokhot, melyet jóvátételek címén Anglia 1918-ban magának szerzett meg, minden el­képzelhető technikai vívmánnyal felszerelve Málta kapta meg. Az angol földközitengeri flotta 1935 előtt öt csatahajóból, négy 10.000 tonnás egysé­gekből álló cirkáló-kötelékből, 8—10 tor- pedóromboló-flottából egy repülőgépanya- hajóból, egy tengeralattjáróanyahajóból, szá­mos aknarakóból és egyéb kisebb egységből állott. Ez a flotta, melynek összetétele azóta évről-évre változott, elsősorban Máltára tá­maszkodott és itt tartotta gyakorlatait is. Máltai támaszpontján hebenfcint háromszor tartott lőgyakorlatokat, rendszerint a. sziget déli partjától három mórföldnyire felevő la­katlan Fiifia szigete körül. LÉGI TÁMASZPONTOK Ez a sziklasziget szolgált egyébként célul a RAF (királyi légihaderő) és a Fleet Air Arm (ia haditengerészet saját légihadereje) gyakorlatai alkalmával is. A RAF támasz­pontjai Kalafrana repülőkikötője. Ta, Vene­zia és Mikkaiba repülőterei, mig Hal Far, Málta legrégibb repülőtere repülőgényamya- hajók repülőgépállományának támaszpontja és mint ilyen közvetlenül az adimiralitás fennhatóságai alá tartozik. A repülőtér a szi­get meredek déli partján teljesen sziklás feneákoe fekszik. Kietlen hopársága nagy könnyebbségül szolgált a sziklába vájt föld­alatti légitorpedó- és bombaraktárak, javitó- müholyek, hangárok és egyéb építmények el- Icészüésénél, A repülőgépek futópályájának 30 am: viastag földrétegét azonban máshonnan kellett odaszállítani. Néhány nehéz bomba te­hát, mint az angolok maguk is elismerik, bosszú időre használhatatlanná tudja tenni. A bambatölcsérek betemetése' a szükséges föld hiányában sok időt és munkát igénylő nehéz feladat. Ta' Valouzia, a sziget legnagyobb repülő­terének elkészítéséhez 1937-ben kezdődtek meg a munkálatok. Hivatalos közlések szerint az lett volna a rendeltetése, hogy az angol ma­gán-repülés távolkeléti útvonalának közbeeső állomása legyen. Azonban nyílt titok volt, hogy az épitési köteléket a katonai közigaz­gatás folyósította és a munkálatokat a királyi légihaderő szakértői ellenőrizték. Mikkaba ugyancsak nagykiterjedésü repülő­terének építését a müncheni találkozó után kezdték meg, állítólag hasonlóképpen a pol­gári repüilőforgalom céljaira. Kalafrana ten­geri vizirepülőgép-kikötője a Marsa Scirocco tágas öblében nyert elhelyezést, nagy műhe­lyekkel & hangárokkal, melyek a legnagyobb vizirepülőgépek befogadására is alkalmasak. A partvédelem és lég-elhárítás természete­sen különös figyelemben részesült. A mind­össze 246 négyzetkilométer kiterjedésű szigetet a tenger felől nem kevesebb, mint nyolc, a legmodernebb hajóágyukkal felszerelt erődít­mény védi. Az egész sziget tele van szórva sziklába épített légéi hárító - állásokkal és a partok északi és délkeleti laposabb szaka­szait nyolcszoros drótakadályok oltalmazzák. A partraszállásra különösen alkalmas helye- ,ken a drótakadályokban elektromos áram ke­ring. Legújabban az általános hadkötelezett­séget is bevezették a szigeten. A csapatok létszáma ezzel jelentősen emelkedett, az úgy­nevezett máltai honvédség katonai értékéhez azonban nagyon is sok kétség fér. A belső ellenzék, a nacionalista párt meg- . fékezéséről szigorú kényszerr.endszabáJvok a gondoskodnak. 01 as/.országnak a háborúba P való belépésekor körülbelül 300 nemzeti érzel- “ mii máltai .polgár került angol koncentrációs táborokba. A sziget belülről, az. ellenzék fel­használásával történő .elfoglalására tehát a támadó nem számíthat. E hatalmas erődítmény ellen az olasz légi- haderő idestova egy év óta folytatja ostromát s abba néhány hónap óta a nőmet bombázók is nagy erővel avatkoztak be. Hogy ez a sza­kadatlan és mind nagyobb erővel folyó ostrom nem volt eredménytelen, mutatja, hogy nagy angol hadihajók már régóta nem mutat­koznak a máltai kikötőben és hogy az angolok már felhagytak Szicília és Alsó-Olaozország el­len intézett légitámadásaikkal is. A kikötő tehát már nem nyújt elég védel­met, a repülőterek pedig többé-kevésbbé használhatatlanok lettek. Végleges megoldást természetesen csak a sziget megszállása hoz­hat. Ám ennek a feladatnak végrehajtása már a haditengerészetre vár. Ha a tengely- hatalmak uj balkáni támaszpontjaik birtoká­ban imár eléggé meggyengítették a védeke­zésre kényszerült angol földközitengeri erő-’ két, Málta megszállására is sor kerülhet. Ez az idő talán már nincs is nagyon Messze. (»• f- f<) fatal, saitof 1 minden mennyiségben átvesz évi kötésre is Gróf Esterházy Pál bakonyi tejgazdasága Budapest, XI., Thallóczy Lajos u. 25-29. Tel.: 259-382, 259-851 ■=Eisenbahn ‘i Leuchtfeuer öff^ßefestigungen 'ji'aekTripvks.73. fíp"yü$T65C.hrdfcrfföíH y Malta legfontosabb hadászati pontja, a német és olasz repülők támadásának pergő­tüzében álló La Valetta kikötője. A térképen világosan kivehetők La Valetta legfontosabb pontjai. 1. La Valetta pályaudvara. 2. A főposta. 3. A tudományegyetem. 4. A székesegyház. 5. Az Operaház. 6. A vámpalota. 7. A Porta Reale. 8. A katonai negyed kaszárnyái. 9. A kormányzó­sági palota, régen a Johanniták nagymesterének palotája. 10. A haditengerészet kór­háza. 11. A katonai fogház. 12. Kórház. 13. A hires föníciai romok. 14. A lóverseny­pálya. 15. A kikötő dokkja. Ezek között van a kiéli német hadikikötő egykori uszó- dokkja, amelyet a világháború végén vettek el az angolok „jóvátétel“ címén. A fegyvernemek együttműködése a támadás alatt a mai háborúban A világháború borzalmainak leghatásosabb emlékeztetői a pergőtüzek. A megmerevedett arcvonalak, azaz a mozgások megszűnése arra kényszeritette a lövészárkokban igen kis távolságról egymásrameredő ellenfeleket, hogy a pusztító és romboló harceszközök ha­tásai felől a föld alá húzódjanak. A támadónak szüksége volt — hogyha a védőket meg akarta semmisíteni. — olyan erős romboló tüzhatás kifejtésére, amely az ellenséget a földalatti építmények ellenére is leküzdhette­Ahogyan a pergőtüzek rombaló ereje nö­vekedett, úgy növekedtek az óvóhely méretei és mélységei is. Az arcvonalak merev állapotában a tüzér­ség volt a gyalogság harcának legfőbb és leghatásosabb kiegészitője. A tüzérség és kavema (óvóhely) párharca eldöntetlen maradt mindaddig, amig a tárna.. Konstrukció áflifihőxoll De áfs F.-u. 1. s , rádió és viiiamos* sági szaft íizle Telefon: *0 — 93. = 1 páncélos alakulatok harctevékenysége mö­gött. Ezzel szemben a fontossága nem csök­kent, sőt azáltal, hogy mint a harcterület birtokbavevője, a harc eredményének ő ma­radt biztositója, a harcászati siker további letéteményese is maradt. A gyalogsáig veszteségeinek csökkentésére a modem harctudomány beállüotta a hadi- technika minden alkalmas eszközét, a tá­madó és védőharc végrehajtására. A gyalog­ság tűzfegyvereinek, páncéltörő fegyverek­nek, stb-nek ■ számát a mozgékonyság szem előtt, tartása mellett a lehető legnagyobbra emelték. A tüzérség, amelynek főfeladata a meredek röppálya felhasználásával a rombo. lás lett, a támadást ma már nem egyedül vezeti be, hanem együttműködik a romboló erő kifejtésében a harcikocsikkal és a légi erők bombázó gépeivel. A mai korszerű támadásba uj fegyverek és fegyvernemek kapcsolódtak be, amelyek­nek különböző hatása, jellege és működése van. De mindegyik arra szolgál, hogy a gya­logságot segítse, hogy az az ellenséges ellen­álláson túl utat törjön magának előre. Mivel a támadás legfontosabb tényezője az ellenség meglepetése, a támadás előrelen- dit.ő mozzanatált is oly időben kell végrehaj­tani, amikor az ellenfél a felismert tárna- dási hely felé nagyobb ellenálló erőket, és tartalékokat még nem vethetett be. E végből az összfegyverek együttműködésében rend­kívül pontosan megbatározott mozzanatok­nak kell lejátszódniok, mert hiszen a bombá­zó repülők és a tüzérségi tömegtüz hatálsi alatt., a támadási ponton a páncéloserők még nem működhetnek — a saját tüzhatás- nak veszedelme miatt — ezeknek pedig a rombolóhatás megszűnésével szintén megle­petésszerűen kell megindulniok, hogy az el­lenfél gyenge pillanatát kihasználhassák, viszont ezeket a gyalogságnak is óramű pon­tossággal kell követnie, hogy a védelem tel­jesen felborítható legyen. Látjuk tehát, hogy a támadó mozzanatok összefonódásában mily tökéletes tervszerű­ségnek kell lenni és hogy mily átfogó és hi. bâtlan előkészület, összhang, együttmüködé* * és végrehajtás szükséges ma ahhoz, hogy a gyalogság harca a legcsekélyebb veszteség mellett a legteljesebb eredményt hozhassa. A német katonai sikerek is nagy részben a fegyvernemek és fegyverek tökéletes együttműködésében nyerik magyarázatukat amihez a teljes fegyverzeti és vezetői fölény is hozzájárul. dó oly harceszközzel nem lépett, fel, amely- lyel a tüzérségi tüzet meglepően az ellensé­ges védőállásokba, illetve azok mögé vihette előre és ezzel az arcvonalakat nagyobb moz­gásba lendíthette. Az elhárító fegyverek hatásának kiküszö­bölésére ezeket a lövegeket nehéz páncélzat­tal kellett ellátni és mindennemű terepen és árkokn át való mozgásra is alkalmassá kel­lett tenni. így születtek meg a világháború harcait eldöntő újkori harcfegyverek: a har­cikocsik. A harcikocsi megjelenése forradalmasította az egész harceljárást és ráütötte bélyegét a | harcoló kötelékek szervezésére és felszerelé­sére is. Az uj hatás visszahatásaként, a vé­dőnél is uj harci fegyverek születtek. A tüzérségi tűz megjelenése a gyalogság arcvo­nalában, a páncéltörő fegyverek beállítását jj tette szükségessé. A gyalogos, mint tűzhar­cos, bizonyos mértékig háttérbe szorult a tá­madását támogató, vagy az ellenség támadá. sát elhárítani képes tűzfegyverek t.üzhatása mellett. A gyalogos, aki mindezideig a „roham­mal“ a harc végrehajtásának viselője volt, második sorba került a betörést végrehajtó Uí tagoltat ▼álasxiott a Mag var Tudományos Akadémia BUDAPEST, május 17. (MOT.) A Magyar Tudományos Akadémia pénteken délután Ba­logh Jenő valóságos belső titkos tanácsos, az Akadémia másodelnökének elnöklétével nagy­gyűlést tartott, amelyen megválasztották az Akadémia tiszteletbeli, rendes és levelezötag- jait. Az első osztályban tiszteletbeli taggá választották Petrovics Elek műtörténészt, a második osztályban tiszteletbeli taggá vá­lasztották Komiss Gyula osátályelnököt, ren­des tagokká Mályus Elemér és Szegfű Gyula történettvdósokat, levelező tagok lettek ifjú Boér Elek, kolozsvári egyetemi tanár, Grats Gusztáv ny. igazságügy miniszter, köziró, Bűre Vencel, Szabó István és Szilágyi Lóránd tör- ténettiidósok. A harmadik osztályban rendes tagokká választották Rohringer Sándor mű­egyetemi tanárt, Herczog Ferenc egyetemi or. vo stem árt, Szabó Zoltán egyetemi tanár bota­nikust és Wellmann Oszkár műegyetemi ta­nárt. A VITÉZI SZÉK HÍREI Felkérem mindazokat a Kolozsvár terüli és közvetlen határában élő legénységi állo­mányú vitézeket, vitéz-jelölteket, akiknek leg­alább 4 5 gyermekük van, hogy május 18-áu, vasárnap délelőtt 9 órakor, saját érdekükbe* jelen jen ;-k meg Kolozsvármegye és Kolozsvár thj. sz. kir. város Vitézi S”ékén. (Vármegye- háza, II. em. 66—67 sz. ajtó). vitéz Benkő Béla ezredes E.V.R. vitézi kiread. vezetője i

Next

/
Oldalképek
Tartalom